A látástréning alapelvei
Létezik egy régi filozófiai felosztás, amely szerint az objektív világkép követője azt mondja: hiszem, ha látom, mire a szubjektív beállítottságú ember így válaszol: Hidd,
és meg fogod látni! A természettudósok igyekeznek tökéletesen objektívak lenni, és
csak abban hisznek, amit látnak, és műszerekkel lemérhetnek. Mindazonáltal sokan érzik úgy, hogy az emberi lény nem csupán olyan vegyi anyagok véletlenszerű hal maza, amelyek történetesen elkeveredtek egymással. Az emberi lény több a puszta fizikai alkotóelemeinél.
Ha szigorúan ragaszkodsz az objektív világképhez, akkor a mérőberendezésed ér zékenysége korlátot állít eléd. Egyesek azt mondhatják, hogy csak azért nem ismer jük jobban a látást, mert még nem állnak rendelkezésünkre olyan berendezések, amelyekkel lemérhetjük ezt a jelenséget. A látás azonban az egyik olyan érzékünk, mellyel kapcsolatban nehéz tudományosnak lenni. A gépek jelenleg csupán megkö zelítő mérésekkel tudnak szolgálni látásod alkotóelemeiről. A saját látásélményed pedig mindig is szubjektív marad, és egyénről egyénre változik. Egy másik ilyen pél da a színérzékelés. Minden egyes ember egy kicsivel másképp látja a színeket. A tu dósok ugyan pontosan le tudják mérni a fény hullámhosszát, a szemeid azonban et től még a maguk módján fogják érzékelni azt.
Érzékelésünk vissza is foghat bennünket. Az 1950-es években például lehetetlenek tartották, hogy az ember befolyásolhassa a vérnyomását és a bőrének a hőmérsék letét. Azután jött a biofeedback*, és lehetővé vált, hogy pontosan ezt tegyük. Hajdan képtelenségnek tartották, hogy valaki egy percen belül lefusson egy mérföldet. Je lenleg pedig az tűnik képtelenségnek sok ember számára, hogy az ember vissza nyerheti természetes látását. Tény azonban, hogy lenyűgöző dolgokra vagyunk ké pesek. Számos példát ismerünk olyan emberekre, akik olykor nagyon súlyos beteg ségeket győztek le bármiféle orvosi segítség nélkül. Az orvostudomány gyakran tehetetlenül áll bizonyos egészségügyi problémák előtt, az emberi elmének azonban megvan hozzá a hatalma, hogy igazán drámai változásokat vigyen véghez.
Egészen mellbevágóan szemlélteti ezt a többszörös személyiséghasadásban (MPD) szenvedő emberek esete. A chicagói pszichiáter, Bennett Brown tíz többszörös sze-
* Terápiás módszer, amelynek során az agyhullámainkról, vérnyomásunkról, izomfeszülésünkről stb. ka pott visszajelzések révén megtanulhatjuk szabályozni élettani funkcióinkat - a Ford.
mélyiséghasadásban szenvedő betegével végzett el egy kísérletet. Megmérte a sze müket három különböző személyiségük megjelenésekor, vagyis tíz emberhez har minc mérési eredményt kapott. A kutatók megdöbbenésükre mérhető különbsége ket tapasztaltak a szaruhártya görbületében az egyes személyiségek között. Né hány perc leforgása alatt drámai változások mentek végbe a látásélességben, amint a betegek egyik személyiségükből a másikba váltottak. És ami azt illeti, a látáskü lönbségek csupán kis részét teszik ki azoknak a fizikai változásoknak, amelyeken egy többszörös személyiséghasadásban szenvedő beteg keresztülmegy, amikor át vált egyik személyiségéből a másikba. Némelyeknek az egyik személyiségükben olyan súlyos betegségeik vannak, mint a cukorbaj, a többi személyiségükben pedig ennek nyoma sincs. Egyesek az egyik személyiségükben kábítószerfüggőknek, egy másikban azonban rendkívül intelligens egyénnek mutatkoznak.
A személyiséghasadás kutatása igazán mellbevágó példája annak, mekkora fizikai változásokra képes az emberi test. A látást igazán gyerekjáték megváltoztatni olyan súlyos szervi megbetegedésekhez képest, amelyeket egy többszörös személyiség hasadásban szenvedő személy látszólag olyan könnyedséggel vesz magára s vet kőz le, mint egy esőkabátot.
Ez arról árulkodik nekem, hogy a látásproblémák nem a testi mechanizmusainkkal függnek össze, hanem a „programozásunkkal". A látás szellemi oldala alkalmasint fontosabb, mint a fizikai. Azt se feledjük el, hogy a legtöbb ember természetes éles látással születik. Az anyatermészet gondoskodott arról, hogy legfontosabb érzéked egész életedben tökéletesen működjön.
Fizikai látásod abból a látványból áll, amely nyitott szemed elé tárul, illetve azokból a folyamatokból, amelyek a fókuszálásban szerepet játszó szerveid és a retina között lejátszódnak. Ezután a retina csapsejtjeiből kiinduló idegi impulzusok átalakulnak azzá, amit látásként érzékelünk. Ez az, amit a látás fizikai részeként ismerünk, és mindez arra vonatkozik, amit a külvilágban észlelünk.
A látás kiterjedtebb „programrésze" főként az agy hátulsó fertályán található látóké regben megy végbe. És mivel a programokat frissíteni is lehet, ez az egyik olyan te rület, ahol változásokat idézhetünk elő látóképességünkben.
A meggyőződések olyan fogalmak és elképzelések, amelyeket az igazság megnyil vánulásainak fogadtunk el. Meggyőződéseink kerítésként veszik körül világunkat. Ami e kerítésen kívül esik, azt lehetetlennek vagy valószerűtlennek érezzük. Kutatá sok bizonysága szerint saját meggyőződésrendszereink befolyással vannak arra a
módszerre, mellyel meghatározzuk, hogy mi hihető és mi valóságos. Érdekes mó don vannak olyan emberek, akiknek hinniük kell valamiben ahhoz, hogy az valóság gá váljon. Másoknak pedig valóságként kell gondolniuk valamire, hogy hinni tudja nak a lehetőségében.
Ha elhiszed, hogy valami lehetséges, azt egyértelműen sokkal könnyebb megvalósí tani. Ha viszont valamit lehetetlennek tartasz, akkor nem valószínű, hogy túlzott energiát fektetnél a megvalósítására irányuló próbálkozásokba. Természetes látáso dat is sokkal könnyebb visszanyerned, ha hiszel benne, hogy ez a lehetőségek hatá rain belül van. Ami azt illeti, kétnapos csoportfoglalkozásom egyik fő célkitűzése, hogy az emberek távozáskor tisztában legyenek azzal, mekkora befolyásuk van a saját látásukra. Ehhez a beállítottsághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy is merjék a konkrét gyakorlatokat, amelyeket végezhetnek. Végezzünk hát el mi is egy kis gyakorlatot, amely segítségedre lesz, hogy tisztábban láss!
Először is, milyen a látásod állapota? Rövidlátó, azaz myopiás vagy? Vagy csak ol vasószemüvegre van szükséged - amire az orvosi szakkifejezés a presbyopia? Esetleg távollátó vagy, netán szemtengelyferdülésed van? írj le mindent, amit a látá sod állapotáról tudsz:
Mit gondolsz, mi okozta ezt az állapotot? Állj meg egy kicsit, és töprengj el rajta, hogy szerinted mitől vált olyanná a látás 1, amilyen jelenleg! írd le az eredményt:
Számos elképzelés létezik arról, hogy mi okozza a látásromlást. Az igazat megvallva, a tudósok még ma sem értik teljes egészében, mi az oka a rövidlátásnak, a szemten gelyferdülésnek stb. Tehát a te elképzeléseid is érnek annyit, mint bármelyik másik. Például azt hiszed, hogy a látásproblémák örökletesek? Sokan érzik úgy, hogy ilyen irányú bizonyítékok birtokában vannak. Vannak ugyanis családok, ahol mindkét szü lő szemüveges, és a gyerekek ugyancsak szemüveget viselnek. Ez alátámasztani látszik az elméletet, miszerint a látásproblémákat genetikus hajlamok okozzák. Más családokban azonban mindenkinek jó a látása, egyetlen személyt kivéve. Ez pedig ellene szól az elképzelésnek, miszerint a rövidlátás örökölhető.
Számos kísérletet végeztek el annak kiderítésére, hogy vajon a rövidlátás örökle tes-e. Az 1950-es és 1960-as években több tanulmányt készítettek az alaszkai esz kimókról. A korai kutatások gyakorlatilag egyáltalán nem találtak rövidlátókat az
eszkimók között, semmilyen korosztályban. A későbbi kutatások, amelye ket Francis Young és társai végeztek (1966), mintegy 45 százaléknyi rövid látót találtak kétszázötvenhárom gyerek között, egyetlen közösségben. Ám e gyerekek szülei és nagyszülei körében gyakorlatilag semmiféle látás probléma nem fordult elő. Úgy tűnik tehát, hogy a rövidlátás az eszkimók esetében nem örökletes. Ami azt illeti, a rövidlátást és egyéb szemproblé mákat számos gén befolyásolja, úgyhogy a génterápia a rövidlátásra való színűleg még hosszú ideig nem lesz alkalmazható, ha ugyan valaha is az lesz.
Hadd tegyek fel még egy kérdést! Ez egy mágikus kérdés, tehát hagyd szabadon szárnyalni a fantáziádat! Tegyük fel, hogy ma éjjel álmodban egy
angyal vagy tündér eljön hozzád, és visszaállítja a látásodat, hogy az töké letes legyen. De mivel te alszol, nem tudsz róla, hogy ez a csoda megtör tént. Amikor holnap reggel felébredsz, mi lesz az első különbség, amit ész lelsz?
írd le, kérlek, ahogyan azt is, hogy milyen érzés lenne! Mit ereznél, látnál és hallanál?
Miben különbözne a napod?
Megváltozna-e a másokhoz fűződő kapcsolatod?
Attól eltekintve, hogy nem hordasz szemüveget, mi különbséget vennének még észre rajtad mások?
Milyenfajta emberré válnál?
Az utolsó kérdés nagy fontossággal bír.
Ha az elmúlt öt-tíz évben tökéletes lett volna a látásod:
Hol tartanál most az életben?
Milyen különbséget okozott volna ez?
Szánd rá az időt, hogy valóban magadba mélyedj, és úgy derítsd ki a válaszokat ezekre a kérdésekre! Elméd elkezd majd a célodra összpontosítani: hogy elérd a ter mészetes éleslátást. Látásod visszanyeréséhez nem csupán fizikai gyakorlatokra van szükség, hanem személyes identitásod fejlődésére is. Többé nem leszel ugyan az az ember. Több minden fog megváltozni benned, nem csupán a látásélességed. Persze fizikai látóképességed is átalakul majd, de vele együtt az önmagadról és a vi lágról alkotott belső képed is. Gondolkodj el a következőn: ha egyszer képes vagy megváltoztatni a látásodat, ugyan mi mindenre vagy még képes?