Leo Angart
Szerezd
vissza
Tartalom
Köszönetnyilvánítás 10
Bevezetés 11 Hogyan használd ezt a könyvet? 16
Mi a látástréning? 17 A látástréning rövid története 19
Nyerd vissza természetes látásodat - igazán lehetséges? 25
Vizsgáltasd meg a szemedet! 26 Látogatás az optikusnál 27
A szem anatómiája
Egészséges szem
Látásélesség
A látás az elme oldaláról
A csodálatos külvilág Hová irányul a figyelmed? Érzékszervi összehangolódás A látástréning alapelvei Valóságstratégiád Meggyőződés-stratégiád A meggyőződésváltás körfolyamata Gyakorlatoztasd látóképességed!
Hogyan fedezheted fel belső látásodat? Keresd meg a domináns szemed!
Hozd egyensúlyba lelki és testi szemedet! Kikerülöd azt, amit nem akarsz meglátni? Indítsd meg az energia áramlását!
Kínai akupresszúra a szemedért 76
Lazíts és láss! 79 Ellenőrizd a látásod! 80
Hogyan ellenőrizd a látásod, ha a rövidlátásod több 4 dioptriásnál? 81
Látásvizsgáló-táblázat 82 Közellátás-vizsgáló táblázat 84
Specifikus gyakorlatok a látásproblémádra
Szemtengelyferdülés 87
Tengelyferdülés-tükör 91 Gyakorlat a szemizmaid ellazítására 92
Tibeti kerékgyakorlat 93 Némi objektív bizonyíték 96
Rövidlátás 97
Mi okozza a myopiát? 98
A 2 dioptriánál enyhébb rövidlátás korrekciója 104
Hogyan gyakorolj a látásvizsgáló-táblázattal? 105
Lengetés 106
A 2 és 3 dioptria közötti rövidlátás korrekciója 107
Táblázatváltó-gyakorlat 108 A dominógyakorlat 110
A 4 dioptriánál erősebb rövidlátás 112
Energiagyakorlat 113 Zsinórgyakorlat 116 Közeledés-távolodás gyakorlat 118
Olvass újra szemüveg nélkül! 121
Bates útja az időskori távollátás gyógymódjának felfedezéséig 124
Látástréningelvek az időskori távollátásra 126 Te nem szenvedsz időskori távollátásban? 128
Apró betűk olvasása 129 Lustaolvasás-gyakorlat 133
Távollátás 137
Hypermetropia 138 Látástréningelvek a távollátásra 139
Szemkoordináció 141
Konvergencia 142 A konvergencia visszaállításának alapelvei 143
Hogyan vizsgáld a szemeid konvergenciáját? 144
Konvergencia és olvasás 145 A konvergencia gyakorlása 146
Kancsalság 147
A kancsal szem 148 A kancsalság vizsgálata 150
A kancsalság kezelésének alapelvei 151
A pillangógyakorlat 153 Lengetés teljes testtel 154 Lengetés tükör előtt 155 Egyensúlyozó lengetés 156 Harsonázás kancsal szemekre 157
Lusta szem vagy amblyopia 159
Amblyopia 160 Alapelvek az amblyopiás szem látásának visszaállításához 162
Színérzékelés 163
A színérzékelés fejleszthető 164
Ellenszín-elmélet 165 Színárnyalatok megkülönböztetése 166
Fogyatékos színérzékelés 167 Színek számolása és párosítása 170
Dolgozz a színekkel! 171
A látássérültek 175
A fényérzékelés megszerzése 177 Térképezd fel az érzékeidet! 177
Sasszemek 179
Az átlagosnál élesebb látás 180 Gyakorlat a távolra látás élesítésére 181
Bevezetés
A látás a legbecsesebb érzékünk. Látod egy naplemente tündöklését, látod a mo solyt valaki arcán, akit szeretsz, és látod az ártatlanságot egy kisgyerek szemében. Az anyatermészet gondoskodott róla, hogy ez az érzékünk tökéletesen kifejlődjön, miközben felnövekszünk. Talán meglepetéssel hallod, hogy a látásélesség valójá ban egy készség, amelyet az érésünk folyamán sajátítunk el, és hogy a csecsemő szeme még nincs teljesen kifejlődve. A kisbaba körülbelül négyhónapos korában kezdi felismerni a színeket. Ezt követően alakul ki a szem-kéz koordinációja, majd a szem és a test összehangolódása megy végbe. Körülbelül egyéves korukban a kis gyermekek járni kezdenek, és ettől kezdve látásuk a természet által megszabott úton fejlődik tovább.
Jómagam több mint huszonöt esztendei szemüvegviselés tapasztalatainak birtoká ban írom ezt a könyvet. Kezdetben az emberek zöméhez hasonlóan én is azt hittem, hogy a gyengülő látással semmit sem lehet kezdeni. Úgy véltem, ez pusztán az öre gedés egyik következménye - az egyetlen kérdés csupán az volt, hogy a szemem vagy a hajam hagy cserben előbb. Akkoriban, 1991-ben 5 dioptriás szemüvegem volt. Ez annyit jelent, hogy a legtöbb tevékenységhez az olvasást is beleértve -kénytelen voltam szemüveget hordani. Az igazat megvallva, kettőre volt szükségem, az egyikre az olvasáshoz, a másikra pedig a távollátáshoz.
Egy barátom már régóta munkálkodott látása megjavításán, de három év próbálko zás után még mindig szemüveget hordott. Nekem pedig nincsenek ínyemre a hosz-szú távú projektek. Szeretem azt érezni, hogy már húsz perc - vagy még rövidebb idő - alatt előrelépést teszek, másként elvesztem az érdeklődésemet. Nem várom persze, hogy egyetlen gyakorlat elvégzése után 20/20-as legyen a látásom,* de azt igenis érzékelni akarom, hogy fejlődök, és nem csupán képzelem, hogy valami törté nik. Tehát az általam oktatott módszer gyorsan működik.
* A látásélesség mértékegysége az Egyesült Államokban azt jelenti, hogy a vizsgált személynek „stan dard" látása van, vagyis húszlábnyi távolságról ugyanannyit lát, mint egy átlagos látóképességű ember. Ez a nálunk is használatos Snellen-féle látásvizsgáló betűtábla nyolcadik sorának felel meg. A tábla el ső sorának megfelelője a 20/200-as látás, ekkor a vizsgált személy húszlábnyi távolságból annyit lát, mint egy „standard" látású egyén kétszáz lábról. Akik a nyolcadiktól lejjebb eső sorokat is el tudják ol vasni, azok látása élesebb az átlagnál (egy láb 30,48 centiméterrel egyenlő) - a Ford.
1990-ben érdeklődni kezdtem az úgynevezett neurolingvisztikus programozás iránt. E terület nagyhatású alapműve Bandler és Grindler Transz-formációk" című könyve. Ez a könyv lényegében egy hipnózis-szeminárium átirata. E műben a szerzők leírnak egy regressziós hipnózist, amelynek során egy páciensüket visszavitték a gyerekko rába. Mint tudjuk, gyerekként általában tökéletes látásnak örvendünk. A pillanatnyi ihlet hatására John Grinder visszahozta a pácienst a jelenbe, ám a gyerekkori látá sával. És az illető egyszerre csak képessé vált újra szemüveg nélkül látni, ahogyan gyerekkorában.
Engem nagyon felvillanyozott a dolog. Képzeld el, milyen lenne, ha csak fel kellene keresned egy hipnoterapeutát, és alig egy órával később tökéletes látással távoznál tőle! Sajnos a világegyetem más tervek szerint működött, mivel képtelen voltam olyasvalakit találni, aki el tudta volna végezni velem ezt a folyamatot. Az érdeklődé sem mindazonáltal felébredt, mivel arra a következtetésre jutottam, hogy muszáj lé teznie valamilyen természetes módszernek, amellyel az ember visszanyerheti a ter mészetes látását.
Kezdetben vizualizációs gyakorlatokkal játszadoztam, és ezek egy bizonyos mérté kig segítettek is. Én azonban teljes gyógyulásra vágytam; azt akartam, hogy egyál talán ne legyen szükségem szemüvegre. Folytattam tehát a kutatásomat egy olyan módszer után, amellyel visszaállíthatom a velem született természetes látásomat. Egy péntek este átlapoztam a könyveket, amelyeket beszereztem, és történetesen a kezembe került egy energiagyógyításról szóló munka. Ebben a könyvben volt egy gyakorlat, amely állítólag segít a rövidlátáson. Kipróbáltam tehát, és azon nyomban éreztem, hogy a szemem erősebbé válik. Kétóránként folytattam a gyakorlatot, és láss csodát, másnap ebéd után képes voltam szemüveg nélkül olvasni. És azóta
sem volt szükségem olvasószemüvegre. Egész héten végeztem a gyakorlatot, hétfő
reggel pedig elhatároztam, hogy szemüveg nélkül megyek munkába. Felszálltam a vonatra, és amennyire tudom, egyetlen baleset sem történt aznap! El voltam tökél ve, hogy legalább ebéd utánig nem teszem fel a szemüvegemet. Ebédidőre már na gyon fáradt volt a szemem. Ha erősen rövidlátó vagy, akkor tudod, hogy ha leve szed a szemüveged, a szemed nagyon hamar kifárad. Mindazonáltal tovább végez tem az energiagyakorlatot, és fokozatosan képessé váltam mind hosszabb és hosszabb időt szemüveg nélkül tölteni. A hét végére sikerült az egész napot szem üveg nélkül töltenem. Attól fogva a zsebemben hordtam, és csak akkor vettem elő,
* A hivatkozott könyvek megjelenési adatait lásd a Könyvek a látásjavítás témakörében című fejezetben, a kötet végén - a Szerk.
ha nagyítóként használtam, amikor fel kellett vennem valakit a repterek érkezési ol dalán. Nem akartam, hogy a tudatalattimban felmerüljön, miszerint nem gondolom komolyan a dolgot.
A látásom attól kezdve folyamatosan javult, és újabb két hét elteltével már képes voltam felismerni az embereket az utca másik oldalán, úgyhogy társadalmi életem újra fellendült. A rákövetkező öt évben semmit sem tettem a szemem érdekében, és többé-kevésbé el is felejtettem, hogy valaha szemüveges voltam. Azután 1995-ben részt vettem egy egyhónapos NLP-mesterképzésen az NLP Egyetemen, a kaliforni ai Santa Cruzban. A képzés során megemlítettem barátaimnak, hogy valaha szem üveges voltam. Úgy tűnt, a dolog felcsigázta az érdeklődésüket, és unszoltak, hogy áruljam el nekik, hogyan sikerült véghezvinnem azt a láthatólag figyelemre méltó fegyvertényt, hogy ma már nem hordok szemüveget. Szerveztem tehát egy esti elő adást, amelyen nem kevesebb, mint hatvan ember jelent meg. Mindaddig nem jöt tem rá, hogy ilyen sok embert érdekel, hogy miként szabadulhat meg a szemüvegétől. A következő évben, 1996-ban visszatértem az NLP Egyetemre egy újabb tanfolyam ra. Ez alkalommal arra kértek bennünket, hogy készítsünk egy „modelltervezetet", vagyis kutassuk fel egy területünket, amelyet ki tudnánk aknázni, azután dolgozzunk ki egy módszert, hogy ezt a tudást másoknak is átadhassuk. Akkoriban senki mást nem ismertem, aki visszanyerte volna természetes látását, senkitől sem kérhettem tehát segítséget ez ügyben. Úgy döntöttem, hogy a saját példámból indulok ki, és a saját tapasztalataimat veszem alapul ahhoz, hogy kidolgozzam a rövidlátás kezelé sének új megközelítési módját. Ekkoriban kezdtem könyveket vásárolni a látás hely reállításával kapcsolatban - amilyen például Bates könyve, a Tökéletes látás szem
üveg nélkül (1940), vagy Janet Goodrich műve, a Természetes látásjavítás (1985).
Ezekből a könyvekből tanultam meg a technikákat: a tenyerezést, a napoztatást stb. Mire eddig a pontig eljutottam, leszűrtem a következtetést: okosan tettem, hogy megismertem a különböző mögöttes hiedelmeket, amelyek a tiszta látás útjába áll hatnak. Ez valószínűleg azért történhetett meg, mert ekkorra megtanultam eredmé nyes módszerekkel visszavinni az embereket az időben. Egy sereg érdekes informá cióra derítettem fényt az emberek életének azon élményeivel kapcsolatban, amelyek kihatással lehetnek a látásra. A dolog többnyire azokra a naiv következtetésekre ve zethető vissza, amelyeket a gyermeki elme levon. Egy nyolcéves kisfiút például át tettek egyik iskolából a másikba, és emiatt minden barátját elvesztette. Egy másik gyermekkori emlék egy tanár iránti ellenszenvre derített fényt. Az élmények egy ré szének szereplői olyan dolgokat láttak, amelyeket nem lett volna szabad
niuk. Más élmények olyan kellemetlen eseményekkel voltak kapcsolatosak az em berek életében, amelyekkel szemben az illetők tehetetlennek bizonyultak. Amikor el kezdtem csoportfoglalkozásokat tartani, meg voltam győződve arról, hogy a részt vevők mintegy felének a továbbiakban személyes négyszemközti ülésekre volna szüksége, hogy tisztába lehessenek a kilétükkel kapcsolatos hiedelmeikkel, és megszabaduljanak e korlátoktól.
A csoportfoglalkozások kidolgozásának folyamatában kezdtem megismerkedni a gyakori látásproblémák többi fajtájával. Akkoriban ugyanis fogalmam sem volt, mi fán terem a szemtengelyferdülés, még kevésbé, hogy mit lehet vele kezdeni. Miköz ben a különféle látásproblémákról tanultam, kutatni kezdtem, milyen gyakorlatok bi zonyulhatnak hasznosnak.
Az első csoportfoglalkozáson, az ebédszünet előtt egy rövidlátó résztvevő azt vette észre, hogy képes elolvasni a látásvizsgáló tábla nyolcadik sorát, és éppúgy az apró betűs szöveget is. Ez nagy biztatást jelentett számomra, és egyszerre ráébredtem, hogy a résztvevők zöme hasznát láthatja a képzésemnek. Véletlen egybeesések és az apró csodák sora következett, és egyre több helyre hívtak meg, hogy tartsak csoportfoglalkozásokat. 1996 óta mintegy évi huszonöt foglalkozást tartottam a vi lág különböző városaiban. Londonban például több mint huszonöt alkalommal. Gyakran találkozom olyan emberekkel, akik elmondják, hogy már évekkel korábban el akartak jönni a foglalkozásomra, de mindaddig nem adódott rá alkalmuk.
Jómagam a csoportos módszert előnyben részesítem a négyszemközti ülésekkel szemben. Ennek oka az, hogy tizennégy óra alatt több mindent fogsz megtapasztal ni és megtanulni a látásoddal kapcsolatban, mint amennyit én képes lennék megta nítani neked egyetlen óra alatt. A csoportdinamika segít bátorítani és motiválni az embereket, hogy a foglalkozást követően csakugyan végezzék a gyakorlatokat. Itt nem csupán az információk megszerzéséről van szó, hanem annak a felismeréséről is, hogy nagyobb befolyásod van a látásodra, mint gondolnád, és igenis, vannak olyan lépések, amelyeket a javítás érdekében megtehetsz. A csoportfoglalkozás azt célozza meg, hogy a résztvevők felfedezzék a tényt, miszerint a saját látásuk az el lenőrzésük alatt áll, és pontosan tisztába legyenek vele, hogy milyen gyakorlatokat kell végezniük, és milyen eredményekre számíthatnak. Nem áll szándékomban ba gatellizálni a szükséges munka mennyiségét, hiszen ez egyes esetekben annyit je lent, hogy éveken át kell végezni a szemgyakorlatokat. Azt viszont megígérhetem, hogy fejlődést fogsz tapasztalni - a szemed meg fogja mutatni, hogy igenis képes javulni és változni.
Tudományos kutatások kimutatják, hogy ha képes vagy a látásvizsgáló táblán öt be tűt kivenni és azonosítani egy sorral lejjebb, mint korábban, azt látásjavulásnak te kinthetjük. A csoportfoglalkozásom végére sokan számolnak be arról, hogy a három vagy akár négy sorral alábbi betűket is látják. Közbevetném, hogy a látásvizsgáló táblán lefelé haladva minden elhagyott sor a látásélességed 5 százalékos javulását jelenti. Ha alig két nap leforgása alatt 10-20 százalékos megfigyelhető és mérhető javulást tapasztalsz, az bizony figyelemre méltó eredmény. Egy alkalommal Berlin ben volt velünk egy szemvizsgáló szakember is, aki a csoportfoglalkozás előtt és után egyaránt lemérte az emberek látóképességét. Az egyik hölgy látása 2 dioptriát javult vasárnap estére, mire hazaindult. Az illető hölggyel kapcsolatban az a figye lemre méltó, hogy akkoriban kilencvenkét éves volt!
A gyerekek még hamarabb reagálnak. Gyakran tanúja voltam, amint gyerekek keve sebb, mint egy órányi látástréning után visszanyerték „varázslatos látásukat". Jó példa erre a nyolcéves Max, akinek a foglalkozás kezdetén 20/40-es rövidlátásról tanúskodott az orvosi vénye. Húszpercnyi gyakorlatozás után Max odajött hozzám, és elmondta, hogy most már a 20/16-os sort is látja a látásvizsgáló táblán. Egy tíz év alatti kisgyerek esetében normális, hogy képes elolvasni a látásvizsgáló tábla utolsó sorát is. A következő évben újra találkoztam Maxszal, és leellenőriztem a látását. To vábbra is látta a 20/16-os sort, tehát vagy hihetetlenül jó emlékezőtehetsége volt, vagy valóban megjavult a látása.
Ezt a könyvet azért írom, mert tudatni akarom az emberekkel, hogy csakugyan visz-szanyerhetik természetes látásukat. A másik ok, hogy szeretném megosztani a vi lággal mindazt, amit tanultam, hogy sok más embernek is hasznára váljon. Ez az üzenet különösen fontos a gyerekek számára. Semmi sem indokolja, hogy miért kel lene gyerekeket pápaszemviselő életre ítélni, amikor a látástréning módszereinek al kalmazásával a legtöbb esetben könnyedén visszanyerhetik természetes éleslátá
Hogyan használd ezt a könyvet?
Biztos vagyok benne, alig várod, hogy egyenesen ahhoz a fejezethez lapozz, amely a te látásproblémáddal foglalkozik. Csak rajta, olvasd el azt a fejezetet, és végezd el az ott található teszteket látásélességed meghatározására. Azután viszont azt javas lom, hogy a könyv első részét is tanulmányozd át, amely a módszer hátterét és álta lános elveit vázolja fel.
Miután megismerkedtél megközelítésmódommal, azt javaslom, kezdj el kísérletezni a számodra legmegfelelőbb részekben található gyakorlatokkal! Nagyon hamar ta pasztalni fogod az első eredményeket. Fejlődésed nyomon követése elsődleges je lentőséggel bír, ugyanis a pozitív visszajelzések nagyon fontosak belső motivációd megőrzéséhez. A nyomtatásban átadható információknak természetesen megvan nak a maguk korlátai. E tapasztalat alapján rögzítettem egy DVD-felvételt, amelyen bemutatom a gyakorlatokat.* Könnyen meglehet, hogy végül részt is akarsz majd venni egy csoportfoglalkozáson, ahol élvezheted a személyes kapcsolat előnyeit, és pontosan kiderítheted, miben áll a diagnózisod, és mihez kezdhetsz vele.
Megközelítési módom nem merül ki abban, hogy átadjam az e könyvben található információkat; én befolyásolni és motiválni is akarlak a sikerre. Hiszen végső soron minden rajtad áll - én csupán a módszert biztosíthatom számodra.
Talán nehezedre fog esni, hogy mindezt a puszta olvasmányélmény alapján vidd véghez. Egy bizonyos ponton azt ajánlom, vegyél részt egy csoportfoglalkozáson, és személyes tapasztalatokon keresztül ismerd ki a saját látásodat!
A honlap további információkat tartalmaz, valamint részletesebben taglalja azokat a kutatásokat, amelyekre e könyvben csak utalok.
* A DVD magyar kiadásának munkálatai folyamatban vannak - a Kiadó.
Mi a látástréning?
A látástréning azon az egyszerű tényen alapul, hogy a gyakorlatok végzése üdvös hatással van az egészségedre. Köztudomású, hogy a rendszeres testgyakorlás jót tesz a közérzetednek, és az orvosod a megmondhatója, hogy napi alig harminc percnyi séta is jelentősen feljavítja az egészségi állapotodat és a kondíciódat. Az Amerikai Optometriai Társaság (1988) megállapította, hogy a látástréning haté
konyságát a szemmozgató-, akkomodatív- és binokuláris rendellenességek orvos lásában számos tanulmány bizonyítja. Mégis, számos hivatásos szemész vagy ke
reken ellenzi, vagy nagyon erős fenntartásokkal kezeli a látástréninget, a látásterápi át és a látásjavítást. Egyszerűen nem látnak semmilyen alternatívát a szemüvegre és a fénytörés-korrigáló műtétekre.
A hivatásos szemészek általában az azonnali tünetkezelés orvostudományi modell jét fogadják el a legszívesebben. Ez persze nagyon eredményesen megvalósítható a megfelelő szemüvegekkel vagy a lézeres szemműtétekkel. A szemüvegviselés azonban egyáltalán semmit nem tesz a miópiáddal. A lencsék korrigálják a fénytöré si hibát, de a rövidlátásod és a hozzá kapcsolódó veszélyek - például a retinalevá lás, a zöld hályog, a sárgafoltelfajulás stb. 60 százalékkal magasabb kockázata -ettől még továbbra is fennállnak.
A lézeres sebészet a legújabb fejlemény a látásproblémák mechanikus megközelíté sének terén. Ennek során az történik, hogy a korrekciós lencsét mintegy „rávésik" a szaruhártyádra. Mivel a szaruhártya mindössze fél milliméter vastag, mindennemű műtéti beavatkozás jelentősen meggyengíti a szövetet. Ez a sebészeti beavatkozás elkerülhetetlen következménye. Az ezt követő komplikációk pedig látáskárosodást okozhatnak. Továbbá az éjszakai látásod valószínűleg komolyan romlani fog, úgy hogy megeshet, hogy sötétben nem is tudsz majd a volán mögé ülni. Az Egyesült Ál lamokban és Kanadában folyamatban van azoknak a törvényeknek a megalkotása, amelyek eltilthatják a lézeres szemműtéten átesett embereket az éjszakai vezetéstől. Németországban a jogosítvány megszerzésének egyik követelménye a speciális
A látástréning szülőatyja
Dr. William Bates a Columbia Egyetem Orvosi és Sebészeti Intézetében szerezte diplomáját 1885-ben.
1886-tól 1896-ig a New York-i Szem- és Fülklinika, az Északnyugati Beteggondozó és a Harlemi Kórház segédorvosa volt, egyben a New York-i Posztgraduális Orvostudományi Is kola és Kórház oktatójaként is tevékenykedett. Sikeres és nagy megbecsülésnek örvendő szemsebésznek számított. Azonban annak következtében, hogy az orvostanhallgatókat a rövidlátásuk javításának módszereire tanítgatta, 1891 -ben kidobták a fakultásról.
Dr. Bates számos értekezést megjelentetett a New York-i Orvosi Közlönyben felfedezéséről, miszerint a látásproblémák tanult és funkcionális rendellenességek, és ezért a szemünk jól reagál a lazítással egybekötött gyakorlatokra.
Bates egy sor egyszerű gyakorlatot dolgozott ki, amelyek a különböző látásproblémék kezelé sére szolgáltak. Munkásságát Tökéletes látás szemüveg nélkül (1920) című könyvében hozta Dr William H Bates nyilvánosságra, amelyet 1940-ben átszerkesztettek. A könyv még napjainkban is kapható.
(1860-1931) William Batest sokan a látástréning szülőatyjának tekintik.
y ten,* megbukik ezen a vizsgálaton, következésképpen nem szerezhet vezetői enge délyt. Egyesek pedig azt veszik észre, hogy a lézeres szemműtét után olvasószem üveget kell hordaniuk. így ők gyakorlatilag az egyik szemüveget egy másikra cserélik. A látástréning folyamatorientált módszer, amely a bensődben végbemenő változá sok tudatosítására irányul. A látástréning programjának sikere azon áll, hogy kiala kítsd a számodra legmegfelelőbb látásstratégiákat, és második természeteddé tedd ezeket. Megközelítésmódom célja az, hogy képessé tegyen és motiváljon rövid idő tartamú, körülbelül öt percig tartó gyakorlatok elvégzésére, amelyeket azonban nagy gyakorisággal, mintegy napi tíz alkalommal kell ismételned.
A látástréning csak akkor lehet eredményes, ha rendelkezel egy világosan meghatá rozott módszerrel a fejlődésed lemérésére. Az emberek zöme egyhamar elveszíti ér deklődését, ha nem tapasztal javulást. Ezért fontos megbizonyosodnunk arról, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük a fejlődést. Az én tapasztalataim szerint a látástréning akkor a legeredményesebb, ha alkalmanként rövid ideig, de nagy gyakorisággal végezzük. Ha csupán hetente egyszer végzünk szemgyakorla tokat, az nem elegendő, hogy számottevő változást idézzen elő rövidlátásunkban. A rövidlátásunkban beállt jelentékeny változásnak az nevezhető, ha méréseink hu zamosabb időn át egyenletes javulást mutatnak.
* A legelterjedtebb lézeres műtéti beavatkozás, a betűszó eredete {Lasjer assisted (i)n situ (keratomileu sis, vagyis lebenyképzés mellett végzett lézeres beavatkozás. A műtét során speciális eszközzel be metszést ejtenek a szaruhártyán, a keletkezett lebenyt felhajtják, majd alatta elvégzik a lézeres beavat kozást - a Ford.
A látástréning rövid története
A gondolat, hogy az ember gyakorlatok végzésével edzheti a szemét, William H. Batestől származik. Dr. Bates minden évben több ezer szemet vizsgált meg a New York-i Szem- és Fülklinikán végzett munkája során. Az évek múltával kezdte meg kérdőjelezni a szemészet alapító atyái által lefektetett elméleteket.
„Miközben évente 30 ezer szempárt vizsgáltam meg a New York-i Szem- és Fülklinikán és más intéz ményekben, számos esetet figyeltem meg, amelyekben a fénytörési hibák vagy spontán módon hely rejöttek, vagy megváltoztatták a formájukat, én pedig éppúgy képtelen voltam figyelmen kívül hagyni ezeket, mint megnyugtatni magam a hagyományos magyarázatokkal, már ahol ilyenek egyáltalán rendelkezésre álltak. Úgy láttam, hogy ha egy megállapítás igaz, annak minden esetben igaznak kell lennie. Nem lehetnek kivételek. Ha a fénytörési hibák visszafordíthatatlanok, akkor nem jöhetnek helyre, és nem is változtathatják meg a formájukat spontán módon.
Az idők során felfedeztem, hogy a rövidlátást és a távollátást, akárcsak a szemtengelyferdülést, szán dékoltan is elő lehet idézni; hogy a rövidlátás nem a szemnek a közeli pontra fókuszálásával függ ösz-sze, mint oly sokáig hittük, hanem az erőltetéssel, hogy lássuk a távoli tárgyakat, lévén a közeli pont ra való erőltetés a távollátással áll kapcsolatban; és hogy a fénytörés semmiféle hibája nem lehet állandósult állapot..."
Akkoriban vált elérhetővé egy új műszer, a szemtükör, amelyet a kitűnő német tu dós, H. Helmholtz talált fel. A műszerrel elvégzett vizsgálat segítségével meg lehet határozni a szem fókuszáló képességét. Dr. Bates sorra vizsgálta a legkülönfélébb szemproblémákban szenvedő páciensei szemét, és ekként rengeteg mindent meg tudott arról, hogy miként fókuszálnak.
„A szemről szerzett információim jelentős részét az egyidejű szemtükrözés útján szereztem. A szem tükör olyan műszer, amelyet a szem fénytörésének mérésére használnak. A tükör egy megtört fény sugarat vet a pupillába - a fény vagy a műszeren kívülről ered, az alany fölötti és mögötti pontból, vagy a műszerben keletkezik egy elektromos elem segítségével. A kémlelőnyíláson keresztülnézve, az ember a pupilla kisebb-nagyobb fénnyel telt részét látja. Normális emberi szemben ez vöröses sárga színű szokott lenni, a retina színe, ám ha a retina beteg, fehér is lehet. Egy macska szemében ez a rész zöld. Hacsak a szem nem pontosan a megfigyelés pontjára fókuszál, az ember sötét árnyé kot lát a pupilla szélénél. Ennek az árnyéknak a viselkedése az - miközben a tükröt különböző irá nyokba mozgatjuk -, ami feltárja a szem fénytörés-állapotát...
Ez a szerfelett hasznos műszer olyan lehetőségeket rejt, amelyeket az orvosi szakma többnyire még nem ismert fel... Jómagam harminc éve használom a szemtükröt a szem fénytörésének tanulmányo zására. Iskolás gyerekek tízezreinek, csecsemők százainak és állatok ezreinek a szemét vizsgáltam meg vele, többek között macskákét, kutyákét, nyulakét, lovakét, tehenekét, madarakét, teknősökét, hüllőkét és halakét. Egyaránt alkalmaztam a szemtükröt az alanyok nyugalmi és mozgó állapotában -még úgy is, hogy én magam voltam mozgásban. Használtam nappal és éjszaka, az alanyok ellazult és izgalmi állapotában; használtam akkor, amikor igyekeztek látni, és akkor, amikor nem; amikor ha zudtak, és amikor igazat mondtak; használtam akkor, amikor a szemhéjukat félig lehunyták, részben elzárva a pupilla területét, akkor, amikor a pupillájuk kitágult, és akkor is, amikor tűhegynyire szűkült
össze; amikor egyik oldalról a másikra, fentről lefelé és egyéb irányokba mozgatták a szemüket. Ily módon számos tényt felfedeztem, amelyek korábban nem voltak ismeretesek, és amelyeket egyálta lán nem tudtam összeegyeztetni a tárgyra vonatkozó hagyományos tanokkal. Ez arra indított, hogy belevágjak abba a kísérletsorozatba, amelyre már utaltam. Az eredmények tökéletes összhangban voltak korábbi megfigyeléseimmel, és nem hagytak más választást, mint hogy az akkomodációval* és fénytöréssel kapcsolatos hagyományos tanok teljes halmazát elvessem."
Az egyik dolog, amely korán világossá vált Bates számára, az volt, hogy a szemek a folyamatos változás állapotában vannak. Ha óránként megmérnéd őket, minden egyes mérés mutatna némi eltérést. Dr. Bates felfedezései szinte szöges ellentétben állnak a szem fókuszálásának módjára vonatkozó hagyományos gondolkodásmód dal. Donders (1864) és később Helmholtz (1866) arra a következtetésre jutott, hogy főként a szem belsejében elhelyezkedő lencse végzi a fókuszálást. Ez az elmélet még ma is uralkodó, és nagyban befolyásolja a hivatásos szemészeket. Újra csak Bates saját szavai következzenek:
„A szemgolyó külső részén lévő izmok funkciója - attól eltekintve, hogy elfordítják a golyóbist az üre gében - korábban sok vitára adott okot; de miután Helmholtz állítólagosán bebizonyította, hogy az akkomodáció a lencsék görbületének változásától függ, a lehetőséget, miszerint ezek az izmok sze repet játszanak a szem beigazításéban a különböző távolságokra való fókuszáláskor, vagy a fénytö rési hibák előidézésében, elvetették, mint ami többé nem érdemel komoly megfontolást... Az én kí sérleteim, amelyeket halak, nyulak, macskák, kutyák és más állatok külső szemizmaival végeztem, azt látszottak bizonyítani, hogy ezeknek az állatoknak a szemében az akkomodáció teljes egészében a külső szemizmok tevékenységétől, és egyáltalán nem a szemlencse működésétől függ. Ezeknek az izmoknak a manipulálásával képes voltam szándékoltan kiváltani vagy megakadályozni az akkomo dációt a rövidlátáshoz, a távollátáshoz és a szemtengelyferdüléshez, illetve megelőzni ezeket a be tegségeket. E kísérletek teljes leírása megtalálható a New York-i Zoológiai Társaság Közlönyének 1914. novemberi számában, illetve a New York-i Orvosi Közlöny 1915. május 8-i és 1918. május 18-i kiadásaiban; de azok érdekében, akiknek nincs elég idejük vagy hajlandóságuk e dolgozatok elolva sására, a tartalmukat az alábbiakban összefoglalom.
A szemgolyó külső részén hat izom található, amelyek közül négyet »egyenes izmok«, kettőt pedig »ferdeizmok« néven ismerünk. A ferdeizmok majdnem teljes övet alkotnak a szemgolyó közepe körül, és helyzetük szerint »felső« és »alsó« ferdeizomként ismeretesek. Az egyenes izmok a szemínhártyá-hoz, vagyis a szemgolyó külső burkához kapcsolódnak az elülső rész közelében, és közvetlenül a szemgolyó tetejénél, aljánál és oldalánál húzódnak a szemüreg hátsó része felé, ahol a csonthoz kap csolódnak annak a nyílásnak a szélén, amelyen a látóideg áthalad. Helyzetüktől függően »felső«, »alsó«, »középső« és »oldalsó« egyenes izmokként ismeretesek. A ferdeizmok az akkomodációt szol gálják; az egyenes izmok a távollátás és a szemtengelyferdülés előidézésében játszanak szerepet. Egyes esetekben az egyik ferdeizom hiányzik vagy csökevényes, de amikor mindkét izom megvolt és működött, az akkomodáció - a szemtükrözés objektív vizsgálatának mérései szerint - mindig végbe ment, amikor elektromosan stimuláltam akár a szemgolyót, akár az akkomodációért felelős idegeket agyi kiindulópontjuk közelében. Az akkomodáció a ferdeizmok bármely olyan manipulációjára végbe ment, ami által ezek húzóereje megnövekedett. Ezt az egyik vagy mindkét izom megrövidítő-műtétjé-vel értem el, vagy annak a pontnak az előrevarrásával, amelynél az izmok a szemínhártyához kapcso lódnak. Amikor az egyenes izmok közül egyet vagy többet átvágtam, a ferdeizmok húzóerejét növelő műtétek hatása felfokozódott.
* A szem automatikus igazodása a megváltozott látótávolsághoz - a Ford.
Miután az egyik vagy mindkét ferdeizmot átvágtam, vagy miután megbénítottam őket azzal, hogy at ropint fecskendeztem mélyen a szemgödörbe, az akkomodációt soha nem lehetett elektromos inger léssel előidézni; de miután az atropin hatása elmúlt, vagy a szétválasztott izmot összevarrtam, az ak komodáció ugyanúgy követte az elektromos ingerlést, mint rendesen. Ismétlem, amikor az egyik fer deizom hiányzott - amint azt egy macskacápa, egy cápa és néhány sügér esetében megállapítottam -, avagy csökevényes volt, mint minden megfigyelt macskában, néhány halban és egy véletlenszerű en kiválasztott nyúlban, az akkomodációt nem lehetett elektromos ingerléssel előidézni. De amikor a csökevényes izmokat előrevarrással megerősítettem, vagy a hiányzó izmokat helyettesítettem egy varrattal, amely a szükséges ellenirányú feszítőerőt biztosította, az akkomodáció elektromos ingerlés sel mindig kiváltható volt.
Hangsúlyoznom kell, hogy mind az egyenes izmok, mind a ferdeizmok megbénításánál úgy találtam, hogy az atropint mélyen a szemgolyó mögé kell fecskendeznem az injekciós tűvel. Erről a hatóanyag
ról úgy tartják, hogy emberek vagy állatok szemébe cseppentve, megbénítja az S z e m i z m o k - bal s z e m akkomodációt, a saját kísérleteim során azonban minden esetben úgy találtam,
hogy ilyeténképpen használva nagyon csekély hatást gyakorolt a szem fókusz- Felső ferdeizom _ váltó képességére...
Az olyan szemek, amelyekből a lencsét vagy eltávolítottam, vagy kitoltam a lá tástengelyből, az elektromos ingerlésre mindaddig pontosan ugyanúgy reagál tak, ahogyan a normális szem, míg az izmok működtek; amikor azonban meg bénítottam őket azzal, hogy atropint fecskendeztem be mélyen a szemgödörbe, az elektromos ingerlésnek semmi hatása nem volt a fénytörésre.
Az egyik kísérletben eltávolítottam a szemlencsét egy nyúl jobb szeméből, miu tán először szemtükrözéssel mindkét szem fénytörését megvizsgáltam, és nor málisnak találtam. Azután hagytam a sebet begyógyulni. Ezt követően egy hó naptól két évig terjedő időszakban az elektromos ingerlés mindig pontosan ugyanolyan mértékű akkomodációt idézett elő a lencse nélküli szemben, mint a másikban, amelynek megvolt a lencséje. Ugyanerre az eredményre jutottam egy sor másik nyúl, valamint kutyák és halak esetében is. A nyilvánvaló következtetés az, hogy a szemlencse nem tényezője az akkomodéciónak.
A legtöbb élettani tankönyv kijelenti, hogy az akkomodációt a harmadik agyideg irányítja, amely a szemgolyó valamennyi izmát működteti, a felső ferdeizmot és a külső egyenes izmot kivéve; ezekben a kísérletekben azonban a negyedik agy ideget, amely csak a felső ferdeizmot működteti, éppannyira az akkomodáció idegének találtam, mint a harmadikat.
Amikor akár a harmadik, akár a negyedik ideget elektromossággal ingereltem
agyi kiindulópontja közelében, a normális szemben az akkomodáció mindig bekövetkezett. Amikor bármelyik ideg kiindulópontját letakartam egy kis vattacsomóval, amelyet 2 százalék atropin-szulfátot tartalmazó fiziológiás sóoldatba áztattam, az adott ideg ingerlése nem eredményezett akkomodációt, míg a meg nem bénított ideg ingerlése kiváltotta azt. Amikor mindkét ideg kiindulópontját letakartam atropinba áztatott vattával, az akkomodáció egyik vagy mindkét ideg elektromos ingerlésével sem volt előidézhető. Amikor a vattát eltávolítottam, és az idegeket fiziológiás sóoldattal lemostam, az egyik vagy mindkét ideg elektromos ingerlése akkomodációt idézett elő éppen úgy, mint az atropin alkalmazása előtt. Ez a kísérlet, amelyet több mint egy órán keresztül ismételten elvégeztem, felváltva alkalmazva és eltávolítva az atropint, nem csupán egy korábban nem ismert tényt bizonyított, neveze tesen hogy a negyedik ideg az akkomodáció idege, de azt is kimutatta, hogy a felső ferdeizom, amit a negyedik ideg működtet, fontos tényezője az akkomodéciónak. Megállapítottam továbbá, hogy
Felső egyenes izom Középső
egyenes izom
amikor a ferdeizmok működését megakadályoztam azzal, hogy szétválasztottam őket, a harmadik ideg ingerlése nem akkomodációt, hanem távollátást idézett elő."
l/V. H. Bates; idézi Quackenbush 1997, 45. o.
William Bates felfedezése nem talált lelkes fogadtatásra a tudományos közösség ré széről. Az igazat megvallva, dr. Batest minden teketória nélkül eltávolították a New York-i Szem- és Fülklinikán betöltött tanári pozíciójából. A kórház belső hatalmi szervezete túlságosan elrugaszkodottnak találta nézeteit az akkor elfogadott tudo mányos normáktól. Ő azonban folytatta elmélete kidolgozását, és alapított egy klini kát, ahol a látástréninget oktatta. Egy magazint is kiadott Jobb látás címmel, és szá mos embert kiképzett az általa kifejlesztett technikák alkalmazására.
Ma dr. Bates munkásságát a „Bates-módszerként" ismerjük, amelyet Tökéletes lá
tás szemüveg nélkül (1920) című művében vázolt fel. A látástréning iránti érdeklődés
mindmáig töretlen, és Bates könyvét még ma is nyomtatják, több mint nyolcvan esztendővel az eredeti kiadása után. A tudományos közösség - alig néhány kivétel lel - azóta is tökéletesen figyelmen kívül hagyja Bates felfedezéseit. A Bates-módszert azok az emberek védelmezik, akiknek e módszer segítséget nyújtott. Az egyik ilyen személy Margaret D. Corbett volt, akinek férjén sokat segített a Bates-módszer 1930-ban. Mrs. Corbett ezt követően megalapította a szemképző iskolát Los Angelesben, és sok embernek tanította meg a Bates-módszert. Segítsd magad
jobb látáshoz (1949) című könyvében számos olyan esetet leír, amikor a munkája
nagy hatással volt katonák pályafutására. Az egyik ilyen történet egy fiatalemberről szól, akit a légierő több ízben is elutasított tökéletlen látása miatt. A fiatalember a Bates-féle gyakorlatok alkalmazásával normalizálta szemeit, átment minden vizsgá laton, és bevonult a „repülő tigrisek" becenéven elhíresült vadászpilótákhoz Burmá ba, ahol kötelékparancsnok lett. Visszatérésekor tíz japán gép lelövése öregbítette a hírnevét. Ezt követően további győzelmeket aratott, s mivel a rangja is ennek megfe lelően emelkedett, végül alezredesnek nevezték ki.
1955-ben Clara Hackett kiadta Lazíts és láss! Mindennapi útikalauz a jobb látáshoz című könyvét. A könyv egy tizenkét hetes szemgyakorlóprogram köré épül, amelyet a szerző különböző látásproblémákra dolgozott ki. Ezek közé tartoznak a gyakori problémák, úgymint a rövid- és távollátás, de találunk gyakorlatokat bifokális szem üveget viselők számára, befelé kancsalításra, színvakságra és szürke hályogra épp úgy, mint zöld hályogra és más komoly látásproblémákra. A szerző továbbá lépésről lépésre haladó gyakorlatokat is bevett a könyvébe vakok számára.
Miss Hackett, aki maga is tizenkilenc és fél évig hordott szemüveget, Seattle-ben tanította a szemtréninget, és oktatókat képzett a Veteránok Beilleszkedését Támo gató Törvény égisze alatt. 1949-ben és 1950-ben a seattle-i Egyetem Látástudomá nyi karán tartott kurzusokat a látástréningből. 1950-ben, New Yorkba érkezése után letartóztatták engedély nélkül folytatott látásjavítás-gyakorlat vádjával, és 1951-ben megjelent egy New York-i vádesküdtszék előtt. A vádesküdtszék csak néhány per cig latolgatta, hogy a látástréning nem bűn.
Janet Goodrich annak lehetséges okait taglalva, hogy miért hallott oly kevés ember a Bates-módszerről, a következőket írja Természetes látásjavítás (1985) című köny vében:
„A hívatásos, szakmailag képzett szemorvosoknak... azt tanították, hogy a Bates-módszer nem eredményes, s gúny és lenézés tárgyává teendő...
Margaret Corbett arra intette a több száz tanárt, akiket az 1940-es és 1950-es években kiképzett, hogy soha ne hirdessenek, ne tartsanak előadásokat, és ne publikáljanak cikkeket. A dolog máris ért hetőbbé válik, ha tudjuk, hogy őt magát kétszer tartóztatták le (és mentették fel) engedély nélküli optometriai gyakorlat folytatása miatt...
1974-ben San Franciscó-i kollégámat, Mrs. Anna Kaye-t, aki évtizedek óta tanította csendesen a Bates-módszer elveit, titkos ügynökök keresték fel. Azt mondták neki, hogy tizenhat rendbeli törvény szegést követett el... Most már megértheted, miért olyan ritkák a megalapozott, objektív bizonyítékok."
Janet Goodrich, 1985, 184-185. o.
Janet Goodrich Természetes látásjavítás (1985) és Tökéletes látás természetes úton (1996) című könyvei, valamint világszerte tartott előadásai és csoportfoglalkozásai révén jelentős hozzájárulást tett a látástréning jobb megismeréséhez.
1997-ben Thomas R. Quackenbush kiadta Tanulj meg újra látni! című könyvét, amely talán mindmáig a legátfogóbb mű a Bates-módszerről. A könyv szigorúan ra gaszkodik Bates eredeti munkájához, és Quackenbush gyakran terjedelmes részle teket idéz Bates publikációiból. Thomas Quackenbush Hollandiában él.
Az indiai szemész, dr. R. S. Agarwal 1930-ban kezdett érdeklődni dr. Bates munkás sága iránt, és azóta is tevékenyen oktatja a Bates-módszert az indiai Pondicherry-ben. Az évek folyamán dr. Agarwal számos cikket közölt a Mother Indiában, a Sri Aurobindo ásram havi folyóiratában, emellett pedig összeegyeztette a hagyomá nyos szemészetet és a Bates-módszert. Agarwal ezt Az elme, a látás és az indiai or
voslás című munkájában publikálta. Népszerű könyve, A tökéletes látás jógája
1971-ben látott napvilágot. Ez a könyv mindmáig kapható, és számos csodálatos történetet tartalmaz arról, hogyan segített dr. Agarwal az embereknek visszanyerni természetes látásukat.
Az Egyesült Királyságban a Bates-módszer a Nagy-Britanniai Bates Társaság révén vert gyökeret, és általa képviselteti magát. A módszert magát Peter Mansfield írta le 1997-ben A Bates-módszer című könyvében.
Az 1990-es évek folyamán erőteljes mozgalom indult azért, hogy bizonyos kiegészí tő megközelítésmódokat is beiktassanak az egészségügyi problémák kezelésébe. Az akupunktúrát például elfogadták, mint eredményes gyógyászati módszert, és ma már több orvosi egyetemen is tanítják.
Azonban a gyógyszerek és segédeszközök felírása anyagi szempontból sokkal jö vedelmezőbb, mint a szemek egyszerű tréningezése annak érdekében, hogy vissza nyerjék a tiszta látás normális állapotát. Még jövedelmezőbb a fénytörés-műtétek ajánlgatása, amelyek szemenként több ezer dollárba kerülnek.
A fogyasztók szempontjából viszont korántsem szükségszerű, hogy a probléma leg eredményesebb kezelésmódja egyben a legköltségesebb is legyen. Az új évezred remélhetően nagyobb érdeklődést hoz az eredményes és műtéti beavatkozást nem igénylő módszerek iránt az emberek - és konkrétan az orvostudomány - részéről. Jelenleg az össznépesség majdnem 60 százaléka szemüvegviselő; Ázsiában pedig ez az arány gyors ütemben közelít a 80 százalék felé. Valamit tennünk kell, hogy ja vítsunk ezen a helyzeten.
Nyerd vissza természetes látásodat
-igazán lehetséges?
A legtöbb ember azt hiszi, hogy a látásromlás ellen nem lehet mit tenni. Az uralkodó bölcsesség szerint, ahogy öregszünk, az érzékszerveink hanyatlásnak indulnak, és történetesen éppen a látás az első közülük, amely cserben szokott hagyni bennünket. A tudósok statisztikái szerint a világ hatéves korú népességének látása éles és tisz ta. Egy tanulmány, amelyet az Egyesült Államok hadseregének megbízásából készí tettek a myopia (rövidlátás) alakulásáról az elmúlt száz év folyamán, arról árulkodik, hogy a látásproblémák elterjedtsége napjainkban 60 százalék körül van. Az Egyesült Királyságban ez a szám 58 százalék, Németországban pedig 64 százalék.
A szemorvosok (oftalmológusok) gyakorlatilag semmit sem tanulnak a látástréning ről az orvosi egyetem elvégzése során. A hangsúly ehelyett a gyógyszerek és a mű tétek alkalmazásán van. És valóban, sok komoly szemprobléma esetén a sebészeti beavatkozást javasolják megoldásként. A szemüveg pedig a leggyakrabban ajánlott orvosság a lézeres szemműtét felvetésével kiegészítve, ha a rövidlátás mértéke már legalább három éve változatlan. Fontos felismerned, hogy a szemüvegviselés egyál talán semmit nem tesz a rövidlátásod megjavításáért. Amikor leveszed a pápasze med, továbbra is rövidlátó vagy, ugyebár? A szemüveg valóban gyorsan kiküszöböli a problémát, ám nem érinti a háttérben rejlő okokat, amelyek miatt eredendően rö vidlátó lettél.
A lézeres szemműtétek jelenleg nagyon népszerűek, és számos szemész melegen ajánlja őket. Az, hogy a korrekciós lencséket mintegy a szaruhártyára „rávésve" hor dod, látásod megváltoztatásának visszafordíthatatlan módja. Ezenfelül pedig min den lézeres sebészi beavatkozás „leborotvál" egy néhány mikronnyi réteget a szaru hártyádról. Minden elkövetett hiba végig fog kísérni egész életeden. A szemem a legutolsó dolog, amibe engednék valakit belebabrálni, kiváltképp, amikor léteznek természetes módszerek is a látásom helyreállítására.
A látásvizsgálatra és szemüvegrendelésre képesített és feljogosított optikusok en gedélye és képzése arra szól, hogy lemérjék a szemedet, és felírják a megfelelő kor rekciós lencséket. Egész képzésük a látási zavarok korrekciója és a szemüvegek el adása körül forog. Ezért hát érthető, hogy nem lelkesednek túlzottan semmi
olyas-fajta felvetésért, miszerint egyszerű látástréning-gyakorlatok segítségével örökre megszabadulhatsz a szemüvegedtől.
A „viselkedési optikusok" olyan csoportot alkotnak, amely hiszi, hogy gyakorlatok végzésével megfékezhető a rövidlátás fokozódása. Ők általában nyitottak a látástré ning gondolatára, és a legtöbb esetben boldogan írnak fel olyan lencséket, amelyek kevesebb, mint 100 százalékban korrigálják a szemet. Ha viszont elmész az optiku sodhoz vagy a szemészedhez, és megmondod, hogy szeretnél némi látástréninget végezni azzal a célkitűzéssel, hogy megszabadulj a szemüvegedtől, akkor minden valószínűség szerint nagyon türelmesen megmagyarázzák neked, hogy ez sajnos nem lehetséges, és tovább kell hordanod a szemüveget.
Az Európában praktizáló összes optikus közül mindössze kétezren tagjai a Viselke
dési Optikusok Szövetségének. A funkcionális vagy viselkedési optikusok főként a
lusta szem, a kancsalság és a szemkoordinációs problémák kezelésével foglalkoz nak. Egyelőre még nem rendelkeznek módszerekkel olyan gyakori látásproblémák, mint a szemtengelyferdülés, a rövidlátás és a távollátás kezelésére. Terápiás meg közelítésüknek általában része egy kezdeti szemvizsgálat, amelynek során felmérik látásod állapotát. Ezután csökkentett erősségű lencséket és szemgyakorlatokat ír nak elő. A közelmúltban számítógépes látástrénigszoftver került kifejlesztésre és bevezetésre. Ezzel a megközelítésmóddal kapcsolatban vannak bizonyos fenntartá saim, hiszen a számítógéppel végzett munka a rövidlátás egyik okozója. Az, hogy a számítógépet használjuk fel látásproblémák kiküszöbölésére, ellentmondásnak tű nik számomra. A „viselkedési optikusok" gyakran berendezések egész sorát hasz nálják a méréshez és a tréninghez. Az én megközelítési módom nem igényel semmi féle mechanikus berendezést. Semmit sem kell megvenned vagy beszerezned, és költséges terápiás ülésekért sem kell fizetned. Csupán az aktív részvételedre van szükség a megfelelő feladatok végzésében, és máris egyenletes előrehaladást fogsz tapasztalni éles és természetes látásod visszanyerése felé.
VizsgáItasd meg a szemedet!
Kétféle vizsgálatot alkalmaznak annak meghatározására, hogy milyen erősségű len csére van szükséged látásod tökéletessé, vagyis 20/20-assá korrigálásához. Az op tikus rendszerint egy gépet használ, hogy objektív jelzést kapjon. A gép egy átlagot számít ki plusz-mínusz féldioptriás hibahatárral, miközben azt vizsgálja, mikor fóku szálsz teljesen tökéletesen hat méter távolságra.
A második vizsgálat egy szubjektív teszt, amely során különböző lencséken nézel keresztül, megállapítandó, hogy melyik a legalkalmasabb. Ez a vizsgálat úgyszintén egy tompán megvilágított helyiségben zajlik. A probléma részét képezi, hogy a sze meid igyekeznek alkalmazkodni a különböző lencsékhez, és eközben gyakran meg esik, hogy túl erős szemüvegre szóló vényt nyomnak a kezedbe. Alkalmasint te is jártál már úgy, hogy másnap visszamentél felpróbálni az új szemüveget, csak hogy megállapítsd, mennyire bántja a szemedet. Ez azért van, mert a szemüveglencse túlkorrigált, és a fókusz túl éles a szemeidnek.
Az emberi szem látásélessége nem kevesebb, mint 2 dioptriát változhat a nap folya mán. Ha néhány óránként megméred a látásodat, minden alkalommal különböző eredményeket kapsz.
Mindazonáltal jó ötlet megvizsgáltatni a szemed, mielőtt belekezdesz látástréning programodba, így pontosan tudni fogod, milyen állapotban van a látásod, és ez ho gyan jelenik meg a szemdoktor berendezésén. Azután pedig lépj tovább, és vágj be le a látástréningbe! Valószínűleg nagyon hamar észlelni fogod a javulást. Ez a te szubjektív látástapasztalatod, mely mindig előtte jár az objektív mérésnek. Meges het, hogy ténylegesen négy vagy öt sorral többet látsz a látásvizsgáló táblán, ám a gép egyáltalán semmi javulást nem mutat. A gép pusztán a teljesen tökéletes fóku szálást méri, nem pedig azt a tényt, hogy immár jobban látsz. Tedd meg magadnak a szívességet, hogy nagyjából egy hónapig folytatod a látástréning-gyakorlataidat, mielőtt újabb látásvizsgálatra mennél! Ezen időszak alatt viszont esetleg csökkente-ned kell a lencséid erősségét, hiszen a régi vény többé már nem lesz aktuális, és a lencsék bántani kezdhetik a szemedet.
Látogatás az optikusnál
Egyes optikusok tiltakoznak az ellen, hogy a vizsgálatuk eredményénél kisebb erős ségű lencsére állítsanak ki vényt. Ha a te optikusod ebbe a kategóriába tartozik, ak kor azt javaslom, hogy keress helyette valaki mást!
Hagyd, hogy az optikus a készülékei használatával lemérje a szemed - mellesleg, ha csupán az automatikus berendezéssel méreted meg a szemed, csak durva becslést kapsz. A gépek eltérőek, és féldioptriás plusz-mínusz hibahatáruk van (ez egy sor nak felel meg a látásvizsgáló táblán). Amikor az optikus befejezte a vizsgálatot, ak kor megkapod azt az értéket, amit ő a látásod 100 százalékos korrekciójaként hatá roz meg. Az ilyen lencsét rendszerint hihetetlenül élesnek érzed; egyes esetekben
annyira élesnek, hogy a szó szoros értelmében bántja a szemed. Kérd meg az opti kust, hogy fél vagy 1 dioptriával csökkentse az előírt erősséget! Azután menj ki az utcára, és nézelődj a próbalencsékkel, amelyeket felírt! Nem elég csak a látszerész-üzletben vagy a bevásárlóközpontban körülnézni! Ki kell tapasztalnod, hogyan mű ködik a szemüveged nappali fényben a valódi világot szemlélve.
A jobb eredmény érdekében olyan lencsét írass fel, amellyel enyhén elmosódottan látsz távolra! Ez nagyjából 20/40-esre* korrigálja a távoli látásodat. Mindazonáltal győződj meg róla, hogy a felírt lencse nem több mint 1 dioptriával alulkorrigált! Ha ennél jobban csökkented lencséd erősségét, akkor megvan az esélye, hogy tényle gesen elkezded túlerőltetni a szemedet, mely esetben a látástréningben tett előre haladásod jóval csekélyebb lesz.
Hogyan értelmezd a vényedet?
Az optikusoktól kapott vény a legtöbb ember szemében kínai - egy árva szót sem ért belőle. Holott valójában a vény sokkal egyszerűbb, mint amilyennek kinéz. Elő ször a bal, majd a jobb szemen mért eredményeket mutatja; rendszerint B betűvel jelzik a bal szemet, J-vel pedig a jobbot.
Az első oszlop a fénytörési hiba mértékét mutatja, vagyis azt árulja el neked, hogy rövidlátó vagy-e, és milyen mértékben. Ezt az értéket dioptriában adják meg. Ha rö vidlátó vagy, akkor mínuszjelet fogsz látni, például -2,5 D (mínusz 2,5 dioptria). Egyes országokban erre 250-ként hivatkoznak, vagyis egyszerűen elhagyják a tize despontot. Ha hypermetropiás (távollátó) avagy presbyopiás (olvasószemüveg-vi selő) vagy, akkor a jelzés +1,5 D, vagyis plusz 1,5 dioptria lesz. Vedd figyelembe, hogy a két szem számára felírt lencsék gyakran eltérőek, mivel az egyik szem jobb a másiknál!
A következő oszlop azt mutatja, hogy van-e szemtengelyferdülésed. Ezt szintén di optriában mérik, azután azt a tengelyt jelölik meg, amelyen az asztigmiát, a szem tengelyferdülést felfedezték. A jelölés az alábbihoz hasonló lehet: Cyl: -0,5 Axis: 85°. Mindezt így lehetne lefordítani: mínusz 1,5 dioptriás cilinderkorrekció 85 fokos tengelyen. Vedd figyelembe, hogy csak az egyik szemednek is lehet szemtengely ferdülése, és hogy a ferdülés mértéke és tengelye a két szemen eltérő lehet!
A harmadik oszlopot általában a széttérésnek szentelik. A kancsalság diagnózisát rendszerint „prizmaelemek" felhasználásával korrigálják. Ezeket prizmadioptriákban
* A látásvizsgáló tábla ötödik sora - a Ford.
Dátum: Név: Azonosítószám: Keret: Lencsék: Extrák: Részösszeg: Konzultáció: Végösszeg: Elismervény: Előleg: Fennmaradó összeg: Dátum: Név: Telefon:
Sph Cyl Axis Prism Add Lencsetípus
Jobb: -2,5 -0,5 85°
Bal: +1,5 Kontakt
lencsék: BC Diam ség Erős Solutio Lencsetípus
Szín
árnyalat nat Bevo Típus O.C. Különleges utasítások
Keret Modell Méret Szín
jelzik, és sokszor alkalmazzák a D betűt annak jelzésére, hogy egy prizmaelem is fel használásra kerül.
Általában hagynak helyet a nyomtatványon az optikus további jegyzetei számára. Olykor a közelre látást is vizsgálják, és a vény szólhat kombinált vagy „bifokális" len csékre. Egy további lehetőség az, hogy többfókuszú lencsékkel készített szemüveg re állítanak ki vényt, amelyeknek két vagy három különböző lencseerősségű terüle tük van. A javasolt lencsékről és keretekről is gyakran tesznek megjegyzést. A látásélesség ellenőrzésére használatos gépekből kinyomtatott papírszeleteken to
A szem anatómiája
Az emberi szem egy anatómiai remekmű. Körülbelül huszonnégy milliméter átmérő jű szerv, amely határfelületként működik a külvilág és belső világunk között. Testi szemünk feladata az, hogy a külvilág tárgyainak képét rögzítse. Ebben hasonló egy videokamerához, amellyel valóban számos közös tulajdonsága van. Azonban az emberi szem jóval felsőbbrendű bármely kameránál, amelyet napjainkig készítettek. Például sokkal érzékenyebb a fényre. Majdnem teljes sötétségben is megtalálod az utat, de a ragyogó tengerparti napsütésben is elboldogulsz. A videokamera nagyon behatárolt tartományban működik az emberi szemhez képest.
A szemizmok
Mindkét szemhez hat külső izom kapcsolódik. Ezek az izmok pá rokban működve teszik lehetővé, hogy minden irányban mozgat hasd a szemed. A szemizmoknak egyedülálló az a képessége, hogy nagyon gyorsan és pontosan a megfigyelni kívánt tárgyra irányozzák a szemet. Az izmok emellett képesek haladéktalanul alkalmazkodni, ami lehetővé teszi, hogy nyomon kövesd egy te niszlabda útját az egyik térfélről a másikra.
A négy egyenes izom a szem körül helyezkedik el. A felül lévő felső egyenes izom szemünk felfelé mozgatásáért felelős. A lent elhelyezkedő alsó egyenes izom fel adata szemünk lefelé mozgatása. Ez a két izom párban dolgozva teszi lehetővé sze med bármilyen mértékű fel-le mozgatását. A vízszintes szemmozgásokat a középső és oldalsó egyenes izom végzi, amelyek a szem két oldalán találhatók. Ezek az iz mok mozgatják a szemet a vízszintes sík mentén. A négy egyenes izom együttesen teszi képessé a szemet arra, hogy minden irányban elmozdulhasson.
Ezenfelül van még egy izompárunk, amely a szem hátsó részéhez kapcsolódik. Eze ket ferdeizmoknak nevezzük, mivel lehetővé teszik, hogy szemeink egymás irányába és egymástól elfelé is mozoghassanak. Ennek köszönhetően tudod a szemedet a fe léd közeledő és tőled távolodó tárgyakra irányítani, és figyelemmel követni őket. A felső ferdeizom egy hosszú ínnal kapcsolódik az orr közelében lévő csonthoz. Ezt az izmot akkor használod, amikor az orrod irányában keresztezed a szemeidet.
A fókusz beállításában külső szemizmaid is szerepet játszanak. William Bates úttörő jelentőségű kutatásai során arra a következtetésre jutott, miszerint a ferdeizmok úgy fókuszálnak, hogy összepréselik a szemgolyót, és így olyan helyzetbe állítják a reti nát, ahol a kép tökéletes fókuszban van. Ezt a működést a kameráéhoz hasonlította. Amikor azt akarod, hogy a kamera egy közeli tárgyra fókuszáljon, előrefelé mozga tod a lencsét. Az emberi szem ugyanezt az elvet alkalmazza azáltal, hogy a szemgo lyót enyhén összepréseli, és így fókuszban tartja a képet.
Ezt a működést főként a két ferdeizom végzi. Rövidlátás esetén a szem hátulsó ré sze folyamatosan kifelé nyomódik, ami fókuszálási zavarhoz vezet. A távollátás olyan állapot, amelyben a négy egyenes izom nagyon erősen össze van húzva, miál tal a szemgolyó megrövidül. Csakhogy képet alkothass ezeknek az elmozdulások nak a mértékéről: a szemgolyó minden egymilliméteres megnyúlása hozzávetőlege sen 3 dioptriás rövidlátásnak felel meg. Ilyen fokú rövidlátással a látásod a normális tól annyival tolódik el, hogy csupán harminc centiméterig fogsz tisztán látni, ami körülbelül az átlagos olvasótávolság. A lejátszódó fizikai változások parányiak, ám hatalmas következményekkel járnak.
A szem belsejében két körkörös izom található. Az egyik a szivárványhártya méretét és azt határozza meg, hogy mennyi fény juthat be a szembe. A másik izom is körkö rös alakú, s a szemlencse körül helyezkedik el.
A szaruhártya 0,75 mm vastag
A szem szerkezeti Átlag Határ
elemei értékek Fénytörési index Levegő 1,0 Szaruhártya 1,376 Szaruhártyahám 1,337 Elülső szaruhártya-támasztószövet 1,401 Hátulsó szaruhártya-támasztószövet 1,380 Csarnokvíz 1,373 Uvegtestfolyadék 1,340 Szemlencse 1,336 A görbület középponti sugara Elülső szaruhártya-felszín 7,8 mm 7,0-8,6 mm Hátulsó szaruhártya-felszín 6,7 mm Dioptriaerő Elülső szaruhártya-felszín 49,50 D 39-48 Hátulsó szaruhártya-felszín -6,99 D dioptria Szaruhártya tiszta
dioptriaereje 43,50 D
Szemlencse tiszta
dioptriaereje 20,00 D
A szem teljes dioptriaereje 63,50 D
Vastagság
Középső szaruhártya 0,56 mm 50-60 /ím Periférikus szaruhártya 0,06 mm
Szaruhártyahám 1,20 mm
A szemlencse
Bár a szem optikai erejének javát a szaruhártya adja, a szemlencse is fontos része látórendszerünknek. A szemlencse körülbelül tíz milliméter átmérőjű, és tökéletesen átlátszó sejtekből áll, amelyek áteresztik a fényt.
A szemlencsét apró rostok tartják a helyén, amelyeket lencsefüggesztő rostoknak nevezünk. A szemlencse magas víztartalmának köszönhetően nagyon rugalmas, így a lencsefüggesztő rostok húzóereje könnyen megváltoztatja a lencse formáját. Amikor a gyűrűs sugárizom elernyed, a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek, és a lencse laposabb lesz - így csökken a fókuszáló képessége. Amikor viszont a
izom összehúzódik, a lencsefüggesztő rostok elernyednek, és a szemlencse kidom borodik, s ily módon megnöveli fókuszáló képességét. A sugárizom ernyedt állapo tában mondjuk, hogy a szem akkomodálódott.
Látásvizsgálatok során olykor alkalmazzák az atropin nevű hatóanyagot a sugár izom megbénítására. Ezt azzal indokolják, hogy a látás „valódi" állapota akkor mér hető fel, ha a sugárizom működését kikapcsolják. Egyes optikusok úgy vélik, hogy ez az egyetlen hiteles vizsgálat. Ugyanezt a logikát alkalmazva feltehetnéd a kér dést, hogy magasságmérésnél miért nem bénítják meg a gerincoszlopot, nehogy közben kinyújtózz, és így magasabbá válj!
A szemlencse átlátszó sejtjei egész életünkben nem cserélődnek ki. Minden évben egy új réteg nő rájuk, akár a hagyma héja. A huszadik és nyolcvanadik életév között a lencse vastagsága megkétszereződik. A szemlencsének nincsenek véredényei, így kizárólag a sugártestből folyamatosan kiválasztódó csarnokvíz táplálja. A szem lencse számára a legfontosabb a C-vitamin pótlása, amely az egész testben itt for dul elő a legmagasabb koncentrációban. A szabad gyökök okozta oxidációs káro sodásoktól a lencse fényáteresztő sejtjei átlátszatlanná válnak; ez az állapot zöld hályogként ismeretes. Mivel a szemlencse a szem optikai rendszerének csak kis ré szét teszi ki, látásod akkor is megmarad, ha a lencsét eltávolítják. Ez a veszteség a látásélesség körülbelül 10 százalékos csökkenését idézi elő, ami két sort jelent a szemvizsgáló táblán. Tehát továbbra is törvényesen vezethetsz még akkor is, ha hi ányoznak a szemlencséid. A vezetés törvényben megszabott határértéke ugyanis a 20/40-es látásélesség.
r
Fényérzékenység
A látásfelbontás és a látásérzékenység közötti átválthatóság javarészt ab ból következik, ahogyan a pálcika- és a csapsejtek a retina receptorokon túli elemeihez kapcsolódnak.
A pálcikasejtek kapcsolódási módja olyan, hogy összesítik a térből érkező információkat, ami nagyfokú érzékenységet, ám gyenge felbontást ered ményez. Az anyatermészet ezt úgy éri el, hogy több pálcikasejtet köt össze párhuzamosan egyetlen idegrosttal (ganglionsejttel). Az éjszakai látás kiváló térbeli összegzést nyújt. A csapsejtkapcsolatok viszont maximalizálják a lá tás felbontását és az érzékenység kiterjedését.
Egy ganglionsejtnek tíz fénykvantum elnyelésére van szüksége ahhoz, hogy jelezzen egy eseményt. E fénymennyiségnek egyúttal meghatározott idő kereten belül kell jelen lennie, másként veszendőbe megy.
A retina
A retina egy papírvékony réteg a szem hátulsó részében, amely fényérzékeny sejte ket tartalmaz. Ha a retina megsérül, az maradandó látáskárosodáshoz vezet. A leg súlyosabb retinaproblémák a sárgafolt-elfajulás és a cukorbetegség okozta retinopathia - különböző formában mindkettő a retina épségét kezdi ki. Egy további probléma a retinaleválás, amely nagyfokú rövidlátásban szenvedő embereknél for dul elő.
Fényérzékeny sejtek
A szemeidben kétfajta fényérzékeny sejt található; ezek egyike a pálcikasejt, amely rossz fényviszonyok között, az úgynevezett éjszakai látás esetében működik. A másik fényérzékeny sejt a csapsejt, amelynek az éleslátást és a színfelismerést köszönheted. A pálcikasejtek száma a nagyobb, mintegy százhúszmillió. Ezek rendkívül érzéke nyek a tompa fényre és a mozgásra. A pálcikasejtek nem észlelik a színeket, és a lá tásélességük körülbelül 20/200-as.* Az éles fókuszhoz és a színfelismeréshez a csapsejteket használjuk. A csapsejtek a központi foveában koncentrálódnak, amely közvetlenül a szivárványhártya és a szem többi optikai egysége mögött helyezkedik el. A csapsejtes látásra nappali /áfásként hivatkozunk.
A látásvizsgáló tábla legfelső sorának felel meg - a Ford.
A csapsejteknek három fajtája van, amelyek mindegyike a fény egy bizonyos frek venciatartományára érzékeny. Az erothylab nevű fotopigment a nagy hullámhosszú ságú vörös fényre érzékeny. A chlorolab a közepes hullámhosszú zöld fényre, és vé gül a cyanolab a kis hullámhosszúságú kék fényre érzékeny. A három alapszín, a vö rös, a zöld és a kék képessé tesz bennünket a spektrum valamennyi színének felismerésére. A három alapszín keverésével ugyanis minden elképzelhető szín lét rehozható. Mindkét szemünkben körülbelül hatmillió csapsejt található, és bár sűrű ségük a központi foveában a legnagyobb, a retina széléig mindenütt előfordulnak -az összes csapsejtnek csupán körülbelül 4 százaléka helyezkedik el a foveában. Érdekes módon a foveában nincsenek kék színre érzé keny csapsejtek; ezek a legsűrűbben éppen a központi foveán kívül helyezkednek el. Ez a magyarázata annak, hogy képtelenek vagyunk meglátni a nagyon apró kék tárgyakat, ha azok középre rögzítettek. A pálcikasejtek tartalmazzák a rhodosin vagy látóbíbor nevű fényér zékeny pigmentet. A formájuk alapján elnevezett pálcikasejt körülbe lül ezer apró lemezkéből áll, amely lemezkék mindegyike mintegy tíz ezer látóbíbor-molekulát tartalmaz. Minden egyes molekula a fény egy fotonjának befogására alkalmas. A látóbíbor-molekulák ekként hatalmas számuk miatt roppant fénybefogó képességgel rendelkez nek. Amikor fény esik egy pálcikasejtre, a látóbíbor kifakul. Mindösz-sze egyetlen fénykvantum kell ahhoz, hogy kifakítson egy látóbíbor molekulát. A szem éjszakai színképérzékenysége valójában a látóbí bor tulajdonságainak felel meg.
A sárgafolt
A retinának van egy központi területe, közvetlenül a szaruhártya és a szemlencse mögött, amelyet sárgafoltnak hívnak. A sárgafolt közepén helyezkedik el a fovea. A szem ezen részében a látás és a színfelismerés tökéletesen tiszta. A foveában for dulnak elő a legnagyobb sűrűségben a fotoreceprotok - fényérzékelő sejtek -, négyzetmilliméterenként mintegy 150 ezer fényérzékeny csapsejt található itt. Ezek a sejtek az agyi látókéreg egy igen nagy területével is összeköttetésben állnak, lehe tővé téve a tiszta látást.
A sárgafoltot sárga festékanyag borítja, amely a lutein és zeaxanthin nevű karotinoi-dokból áll. Hagyományosan úgy vélték, hogy a sárga festékanyag a látás
felbontá-sát javítja a kisebb hullám hosszúságú kék fény kiszűré sével. Manapság azonban úgy tartják, hogy ez a szűrőhatás a kék fény okozta károsodástól óv, és közvetve módot ad a szabadgyökök okozta oxidáció elfojtására. Mellesleg szólva úgy tűnik, hogy a zeaxanthin eloszlása megegyezik a csap-sejt-fotoreceptorok eloszlásá val.
A legjobb étrendi források a sötétzöld-levelű zöldségek, va lamint a sárga és vörös gyü mölcsök. A béta-karotin elsőd
leges forrása a répa, a paradicsom pedig likopinnal lát el. A zeaxanthin az uralkodó karotinoid olyan zöldségekben, mint például a sárga színű paprika és a csemegeku korica, míg sok más zöldség, például a káposzta, a spenót és a vízitorma luteinben és béta-karotinban gazdag.
A lutein nyelv alatti sprayként alkalmazva az egyik legeredményesebb hatóanyag a sárgafolt-elfajulás súlyosbodásának megfékezésére, amely betegség egyre fokozó dó mértékben roncsolja a sárgafoltot.
Egészséges szem
A szemed nem csupán a lélek tükre, de általános testi egészségedet, érzelmi jóléte det és életenergia-szintedet is visszatükrözi. A testgyakorlás az egyik fontos ténye ző, amely általános egészségedhez hozzájárul. Az olyan embertől, aki edzi a testét, és aktívan mozog, mindenki ragyogó erőnlétet vár el. A testgyakorlás és a sport je lentik a fő tevékenységeket, amelyekkel a jó kondíció megőrizhető.
Rengeteg érv szól a régi közmondás mellett, miszerint „az vagy, amit megeszel". A táplálkozás nem igazán része a látástréningnek, ám a vele kapcsolatos informáci ók egyszerűen túl fontosak ahhoz, semhogy kihagyjam őket. Nem hiszek abban, hogy elég lenyelnem egy tablettát, és máris megjavul a látásom, ám az egészséges
Központi terület Sárgafolt Központi fovea Látóideg
táplálkozás kétségkívül fontos vonatkozása a jó látásnak; érdemes tehát olyan kon dícióba hoznunk magunkat, hogy minden szükséges tápanyag a rendelkezésünkre álljon.
Mire van tehát szükség szemünk optimális egészségéhez?
Két tápanyag létfontosságú a szemed számára. Az egyik a C-vitamin. A szemlencse, a csarnokvíz és az üvegtestfolyadék C-vitamin-szintje körülbelül hétszer olyan ma gas, mint testünk bármely más részéé. A C-vitamin fontos antioxidáns, amely harcba száll a szabad gyökök okozta oxidatív károsodással, amit egy fényre aktiválódó fo lyamat is gyorsít. Ezek egy láncreakciót indítanak be, amelynek végeredménye a szürke hályog kialakulása. A szürke hályog vakságot okoz, ha nem kezelik. A kezelés pedig rendszerint annyit jelent, hogy a szemlencsét sebészi úton eltávolítják.
A szem számára szükséges másik létfontosságú tápanyag az A-vitamin, amely a fény idegenergia-impulzusokká történő átalakításában játszik szerepet. Az A-vita min-hiány közvetlenül összefügg a farkasvaksággal. Két másik karotinoid tápanyag pedig fontos szerepet játszik a sárgafolt, vagyis a szem azon részének megfelelő működésében, amelyen tökéletes éles a látásod. A lutein és a zeaxanthin táplálja a szem sárgafolt-régióján lévő sárga bevonatot, amely a fényérzékeny sejteket a káro sító kék fénytől megvédi.
A sárgafolt-elfajulásnak nevezett betegség esetén, amely a sárgafolt roncsolódása, a fényérzékeny sejtek sérülést szenvednek, és ez maradandó látáskárosodáshoz vezet. Egyre több tanulmány kapcsolja össze a táplálkozást és a rossz emésztést a sárgafolt-elfajulás elterjedésével. Régebben ez a probléma csak az idősebbeket súj totta. Manapság sajnos egyre fiatalabb emberekben alakul ki ez a betegség. A sár gafolt-elfajulás megelőzésének és kezelésének legeredményesebb módja jelenleg a megfelelő táplálkozás, legfőképpen pedig a lutein nyelv alatt történő alkalmazása.
Mit tehetek szemem optimális egészségének megőrzése érdekében?
Jómagam nem hiszek abban, hogy marokszámra kell szednünk a táplálék-kiegészí tőket. Az én törekvésem azon természetes képességünk fenntartására irányul, hogy testünk maga állítsa elő a szükséges tápanyagokat az ételből, amit megeszünk. Napjainkban mind több és több ember fogyaszt biotermelésű élelmiszereket. Azo kat a gyönyörű paradicsomokat azonban, amelyeket a szupermarketben látsz,
