Horváth Péter 5. mf

Horváth Péter

TÖRTÉNELEM

munkafüzet

MEGOLDÓKULCS

5

.

.

5

Játékos feladatok

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. a Sanoma company

www.ntk.hu

Vevőszolgálat: [email protected] Telefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: RE00575/M

I. AZ ŐSKOR

1.

A történelem kezdete

1. a) Az őskori ember felegyenesedett és két lábon járt. b) A keze egyre ügyesebb lett.

c) Az arckoponya kisebb lett, az agykoponya mérete nőtt. 2. A szerszámok és fegyverek neve és időrendi sorrendje:

3. Az obszidián kiömléses kőzet, kemény, vulkáni üveg. 4. A legtöbb leletet Afrikában találták.

Amerikában és Ausztráliában nem találtak leleteket. Ezeket a földrészeket később népesítette be az ember.

AUSZTRÁLIA ÁZSIA AFRIKA AMERIKA EURÓPA 1. bot, dorong 2. marokkő, szakóca 5. íj és nyíl 4. kőbalta 3. lándzsa, dárda

5. Magyarország leghíresebb ősemberleletét Vértesszőlősön találták meg, Sámuel napján. 6. A lehetséges megoldások: beszéd, előre eltervezett, értelmes munka, gondolkodás. 7. Lucie kb. 18-20 éves volt, amikor meghalt.

2. Hogyan élt az őskori ember?

1. Az őskori ember a táplálékát halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel szerezte. 2. Fő különbségek

a) a vadászfegyverekben: a mai vadászfegyverek biztonságosak, alkalmasak arra, hogy a vadász messziről célozza meg és ejtse el a vadat.

b) a vadászat céljában: a vadászat ma elsősorban sport és szórakozás, esetleg az étrend-kiegészítést szol-gálja.

c) a vadászat fontosságában: a vadászat az őskorban az életben maradás feltétele volt, ma nem létfontos-ságú.

d) a vadászatra való felkészülésben: a mai ember nem alkalmaz mágiát, a felkészülést a fegyverek ismerete jelenti, a sikert a vadász a technikára alapozza.

3. Elfogatható válaszelemek: a tűz meleget és fényt adott, távol tartotta a vadállatokat, segítségével megsüt-hették a húst, ételt melegíthettek.

4. A tüzet az iparban való alkalmazásától eltekintve lényegében ma is ugyanarra használjuk, mint az őskor-ban, kivétel a vadállatok távoltartása.

5. 6. karmok: ékszerek szőr, bundázat: öltözködés, hideg elleni védekezés agyar (csont):

faragás, rajzolás, művészet, csonteszközök készítése hús: táplálkozás, élelemforrás bőr: sátorlap ín: kötöző anyag fa: váz, tartó- szerkezet

3. Művészet vagy varázslat?

1. A műalkotások egy része díszítő célzattal készülhetett, más részük a vadászatot megelőző szertartást (mágiát, varázslatot) szolgálta.

3. A leghíresebb barlangfestményeket a franciaországi Lascaux-ban és a spanyolországi Altamira-barlangban találták.

4. A barlangfestmények leggyakoribb témái állatok, bölények vagy lovak, ritkábban emberek. 5. A mágiavarázslat, szertartás állatok szellemének a megnyerésére.

6. Az őskor végén a halottakat használati tárgyaikkal együtt eltemették. A sírokban virágmaradványok is ta-lálhatóak.

7. A vörösesbarna festéket az élet színének tartották. 8. A feladatot célszerű a történelemórán megvitatni.

9. A pozitív kép úgy készült, hogy az őskori művész a festékbe mártott kezével lenyomatot csinált, a negatív képnél pedig körülfestette a kezét.

A válaszok a tanulók előzetes ismereteitől függően eltérőek lehetnek.

4. Az élelemtermelés kezdete

1.

ásóbot kapa sarló

faeke

2. Az őskori kapa a természetben található anyagokból, ágakból és csontból készült. 3. A vad növények a termesztett fajtákhoz képest kisebb hozamot biztosítottak. 4. Minden, a mellékelt rajzra támaszkodó fogalmazás elfogadható.

5. A pásztorkodó, földművelő életmódhoz szükség van állandó szállásra. A falu megjelenése összefügg az élelemtermeléssel és az állattartással.



10.

5. A mesterségek születése

1. A földművelés és az állattenyésztés letelepedett életformát követel meg. Az élelemtermelő embernek szük-sége van minden olyan eszközre, amely ezt az életformát szolgálja, így erdőirtáshoz, földműveléshez és állattenyésztéshez szükséges szerszámokra, továbbá a megtermelt élelem tárolását biztosító eszközökre. Más, tanult ismeretekre támaszkodó válaszok is elfogadhatóak.

2. Az agyagedényt nem égették ki, a cserépedényt igen. Ha a kiégetett edényt mázzal bevonták, az vízhatlan-ná vált, így folyadékot is lehetett benne tárolni.

3. a) A kőbe a bronztárgyak negatívját vésték, ezek voltak az öntőformák. b) A fújtatóval a tüzet élesztették és a hőmérsékletet emelték.

c) Csak a csövek készültek időtálló anyagból, a fújtató többi része elporladt. d) A bronzöntés kemence nélkül lehetetlen volt.

e) A salak a fémöntés során visszamaradó hulladék. 5. A gyapjú a juh testét borító szőrzet, bunda.

6. Az elfogadható válaszok: állatbőr, állati bunda, szőrme, gyapjú.

7. Az elfogadható válaszok: állati vagy növényi eredetű anyagokból, lenből, kenderből, gyapjúból. A réz a természetben található elemi fém, a bronz ötvözet.

9. a) bronzműves volt, bronzmegmunkálással b) köszörű, üllő, fűrész, vésők

c) Nésztor, Pülosz királya

6. Az első földművelő közösségek

Jerikó Çatal Hüyük TI_G RI_S EU FRÁ TES_Z N ÍL 8. 

2. a) A kapát az Úr adja az embernek. b) Az Úr megszabja a kapálás rendjét is.

3. A gabonatermesztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a gyűjtögetés, mert a megművelt területen évről évre várható a termés, míg a gyűjtögetés csak véletlenszerűen jár eredménnyel.

4. Az állattenyésztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a vadászat, mert a háziasított állatok húsa, teje, szőrzete mindig rendelkezésre állt, és az állatokat lehetett szaporítani is.

5. 4. Az első városok felépítése

1. Az ember felegyenesedése

3. Csiszolt kőeszközök megjelenése

2. Pattintott kőeszközök készítése

6. Az első falvak lakói a természetben rendelkezésre álló anyagokból építettek maguknak házat, így fából, kőből vagy vályogból.

7. A városok lényegesen nagyobbak voltak, mint a falvak. A városokat falakkal vették körül. 8. csatorna: A csatorna a víz tárolására, vezetésére való.

gát: A gát segítségével a víz magasságát, irányát lehet szabályozni, illetve a termőföldet védi.

9. A termelő a terményfölösleget más árura vagy terményekre cserélhette. A fölösleg révén alakult ki a csere-kereskedelem. A fölösleg biztosította a közösség vezetőinek ellátását.

Más, tanult ismeretekre támaszkodó válaszok is elfogadhatóak.

Az őskor (Összefoglalás)

1. a) A vadászat, halászat eszközei: 1., 2., 5., 7., 9. b) Termelőeszközök: 3., 4., 6., 8., 10.

2. iható víz közelében, barlangban, sátrakban, fából, kőből vagy vályogból épített házakban

3. A megfogalmazásban szerepelnie kell annak a gondolatnak, hogy az őskori ember a természetben talált eszközöket céljai szerint átalakította, illetve tervszerűen végzett munkát.

4. vadászat – halászat – szobrászat – lakóhelyépítés – eszközhasználat – temetkezés – közös (csoportos)

tevékenység – a felesleges élelem raktározása – beszéd

5. Az elfogadható válaszelemek: fazekasság, szövés-fonás, fémolvasztás, bronzöntés, kovácsmesterség Minden, a tanult ismeretekre építő értelmes megfogalmazás elfogadható.

6. Az elfogadható válaszelemek: réz, ón, ötvözetként bronz, arany

7. Az élelemtermeléssel a történelem során először a falvakban letelepedett emberek foglalkoztak. A fölösleg lehetővé tette az első államok kialakulását.

II. HOL REJTŐZIK A MÚLT?

7. A történelem forrásai

Tárgyi cserépedény, kard, hajóroncs, fénykép, Írásos újság, önéletrajz, hivatalos levél Mindkettő pénz, szobor, kőbe vésett törvények Egyik sem falevél, emberi csontok

2. Elfogadható válaszelemek: Mikulás, Mikulás-napi ajándékozás

3. Egyes afrikai törzsek, természetben élő népek a mai napig olyan körülmények között élnek, amelyek ha-sonlatosak az őskori ember életmódjához.

4. tárgyi: fényképek, ruhák, használati tárgyak, régi bútorok, festmények

írásos: levelek, képeslapok, szerződések

5. A választott kutatási témák és a források tanulónként erősen eltérőek lehetnek.

7. írásos: képeslapok, levelek, újságcikkek, könyvek, számítógépes (digitális) anyagok, szerződések

tárgyi: mindennapihasználati tárgyak, bútorok

egyéb: épületek, gépek, technikai és közlekedési eszközök

8. Az „elsüllyedt” történelem

1. Minden, a tanult ismeretekre támaszkodó megfogalmazás elfogadható. 2. legrégibb: kő- és csonteszközök

régi: bronz eszközök

legkevésbé régi: vas eszközök 3. Velence (Olaszország)

4. az, aki megtalálja – a megyei múzeum régészei – az állam

5. A földrajzi környezetből kiemelkedő dombok, illetve légi felvételek alapján választ a régész kutatási területet. A régész akkor száll repülőre, ha a kutatási terepet a magasból kívánja megvizsgálni és kiválasztani. A tenger, a tavak vagy a folyók mélye sok érdekes leletet rejthet, amelyeket a régészek csak merüléssel tudnak megvizsgálni, illetve felszínre hozni.

7. A tengerek mélyén fekvő hajóroncsokat azért nehéz felfedezni, mert azokra az évszázadok során vastag iszap és algaréteg rakódik.

6.

9. Az időszámítás

1. Elfogadható válaszelemek: tudni kellett, mikor érkezik az áradás, a hadseregeknek megadott időpontban kellett gyülekezni. Más, megfelelően indokolt válaszok is elfogadhatóak.

2. Hányadik században volt

A legnagyobb palacsinta: 20. (XX.) az első ingaóra: 17. (XVII.)

Az első léggömb: 18. (XVIII.) az első vasút: 19. (XIX.)

Hány évvel ezelőtt volt

Az első tv-közvetítés: 75 az első kerékpárverseny: 143

Az első motoros repülő: 108 a leghosszabb futballmérkőzés 49

Hány év telt el

Az első ingaóra elkészítése és a legnagyobb palacsinta megsütése között? 333

Az első kerékpárverseny és a leghosszabb futballmérkőzés között? 94 3. a) kb.9811 évvel ezelőtt

b) Kr. e. 78. század c) kb. 10 000 évvel ezelőtt

4. 895: DCCCXCV 1526: MDXXVI 1458: MCDLVIII 1823: MDCCCXXIII

895 1526 1458 1823 Kr. e. Kr. u. 500 1000 1500 2000 5. MCMX 1910 6. 800 600 400 200 _születéseKrisztus 200 400 600 800 7. A A B B C C A B C

III. AZ ÓKORI KELET

10. Mezopotámia

1. Mezopotámia Ázsiában fekszik. 2. A: Ur

B: Uruk

C: Babilon

D: Kis

E: Assur

3. termesztették: árpa, búza, gabonafélék

tenyésztették: juh, sertés 4. az agyag

5. Kr. e. 18. század vagy Kr. e. XVIII. század

A király kiválogathatta a számára legértékesebb árucikkeket. A távolsági kereskedelem államügy volt, tekin-tély kérdése.

a) Gilgames a népét falak építésére kényszerítette. b) Uruk város falait építették.

c) A falakat azért építették, hogy megvédjék a város népét az ellenségtől. Minden, a Biblia szövegére épülő megoldás elfogadható.

8. kapa, borona, eke, a szerszámok bronzból készültek 11. Az Egyiptomi Birodalom

1. Egyiptom Afrikában fekszik

2. Egyiptomban a Nílus évenkénti áradása vízzel és termékeny iszappal árasztotta el a folyó völgyét. A folyó mentén élő falvak összefogtak a gátak és a csatornák építésére.

Mezopotámiában a folyók vizét csatornaépítéssel vezették a megfelelő helyre. 6.

7.

3.

4. A két birodalom közül az egyiptomi jött létre korábban. A két birodalom kb. 1100 év különbséggel jött létre. 5. fáraó: Egyiptom uralkodója, királya

piramis: királysír, a fáraók temetkezési helye

írnok: írástudó, hivatalnok

6. Írástudók nélkülözhetetlenek voltak az állam irányításában és az adók beszedésében.

7. „Miközben őfelsége (Ramszesz) az előkelőkkel tanácskozva ült,

Hatti nyomorult, legyőzött fejedelme közeledett seregével, harci kocsizóival és őt kísérő sok idegen néppel. Behatoltak őfelsége csapatai közé, (…) megfutamították seregeit és harci kocsizóit, s bekerítették őfelsége kísérőit, akik mellette voltak. Mikor őfelsé-ge meglátta őket, gyorsan felállt, (…) magára öltötte harci díszét, (…) felszállt nagy fogatára, gyorsan átvette a vezetést. (…) Tüzet szórt mindenütt közelében, s felperzselte az összes idegen orszá-got tüzes leheletével.”

8. a) Mert szobrot (emlékművet) készítettek a számára. b) halász, kertész, fazekas

c) Mert a fáraónak ügyes kezű, hozzáértő munkásokra volt szüksége.

12. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek 1. kővázák, kőszobrok, agyagedények, szövőipari termékek 2. orvostudomány, csillagászat, matematika

Például: Az orvosok betegségeket, sebeket, töréseket gyógyítottak, enyhítették az emberek fájdalmát. A csillagászok előre jelezték az áradások idejét, ezzel segítették a földművesek munkáját.

3. hasonlóságok: Az orvosok feladata a múltban és a jelenben is a gyógyítás és a fájdalom enyhítése.

különbségek: A mai orvosokat a technika és az orvostudomány korszerű műszerekkel és gyógyszerekkel segíti, az ókorban tapasztalatok, hagyomány és mágia alapján gyógyítottak.

4. orvostudomány építkezések, földmérés

csillagászat öntözéses gazdálkodás matematika a halottak bebalzsamozása

5. például: kőfaragó, szobrász, kőműves, festő 6. A mesterség: festő

7. például: Az egyiptomiak hittek a túlvilági életben, és úgy képzelték, hogy a halott a másvilágon hasznát veheti annak, amit mellé eltemettek. Más, hasonló tartalmú megfogalmazás is elfogadható.

8. A régészeti leletek között sok a játék. Az egyiptomiak szerették a sportot, sokat gyakorolták a vívást és a célba lövést. Szívesen hallgattak zenét, az előkelőeket táncosok szórakoztatták.

2202 + 1050 = 3252

a) 485 – 425 = 60 Hérodotoszhatvan évig élt b) 2011 + 485 = 2496 évvel ezelőtt született

c) „Kheopsz királysága alatt minden rosszra fordult. Minden templomot bezáratott, és az áldozatokat beszüntette. Azután minden egyiptomira ráparancsolt, hogy neki dolgozzék. Magának a piramis-nak az építése 20 évig tartott.”

például: ékszerek, aranymaszk, a múmiát tetőtől talpig arany borította, a koporsókat arannyal és ezüsttel vonták be.

Minden, az olvasmányra támaszkodó igényes rajz vagy megfogalmazás elfogadható. 9. 10. 11. 12. 13.  14.

13. A Távol-Kelet: India és Kína

1

2. Gangesz

2. a legfontosabb terményekben: a gabonaféléken kívül fontos még a gyapot

az öntözés módjában: Indiában nem kizárólag a folyók vizével öntöztek. A termékenységet az időjárás, a bőséges csapadék biztosította. A nagy folyóktól távol víztárolókat építettek.

3. lélekvándorlás (reinkarnáció)

4. a) a szellemi vezetők, papok, felügyelők, írnokok, állatorvosok, orvosok, futárok b) hogy a szellemi vezetők, papok megélhetését biztosítsa.

c) A földet azoktól kell elvenni, akik nem művelik meg.

d) A szöveg erődítmények és víztárolók építését is fontosnak tartja a birodalom számára.

2

2. Kék-folyó (Jangce)

2. a) gabonaféle: rizs

gyümölcs: szőlő, szilva, datolya, dinnye

zöldség: saláta, bab

b) A tilolás a kender megtisztítása, megtörése. 3. például:iránytű, papír, selyem, porcelán 4. iránytű

A rizs termesztése, a rizstermő terület vízzel való elárasztása, illetve a víz lecsapolása komoly szakértelmet igényel.

6. Minden, az olvasmány szövegére támaszkodó megoldás elfogadható. 5.

14. Hogyan írtak az ókori Keleten?

1. Az államfejlődés egy bizonyos szintje megkívánta az események írásban történő rögzítését (terményösz-szeírás, adózás, szerződéskötések).

ékírás, 1. képírás (fogalomírás), 3. hieroglifa, 2.

5. például: A képírásnál sokkal több jelet kell megtanulni, a hangjelölő írásnál kevesebb az írásjelek száma. Más, hasonló tartalmú megfogalmazás is elfogadható.

15. Az „ígéret földje” 1. 2. Az Ószövetség és az Újszövetség 4. 1 2 4 3 5. Dávid, Salamon

6. A mózeskosár csecsemők hordozására alkalmas füles kosár. Mózesről kapta a nevét, mert a Biblia szerint 2−3.

B A

Fönícia Palesztina

hajóépítés, építkezés bíborfestés

például: a Földközi-tenger szigetein, Ciprus, Szicília, Szardínia, Észak-Afrika partvidékén, az Ibériai-félszi-get déli részén

Az ókori Kelet (Összefoglalás)

Nép, amely lakta Fő folyói Fő terményei

Mezopotámia sumerok Tigris, Eufrátesz gabonafélék, búza árpa,

Egyiptom egyiptomiak Nílus búza, árpa

India indiaiak Indus, Gangesz gabonafélék, gyapot

Kína kínaiak Sárga-folyó, Kék-folyó búza, rizs 3. hieroglifa: Egyiptom

ékírás: Mezopotámia

„madárláb”-szerű jelek: Kína 10.

4. Gilgames Egyiptom

Ozirisz India

Buddha Kína

„Első Császár” Mezopotámia Dávid király Palesztina

5.

Neve: zikkurat piramis nagy fal

Hol található: Mezopotámia Egyiptom Kína 6. Mezopotámia: téglaégetés, Hammurapi

Egyiptom: papiruszkészítés, mumifikálás, fáraó

India: lélekvándorlás, monszun, gyapot

Kína: papírkészítés, iránytű, selyemszövés

Palesztina: egyistenhit, Biblia, Salamon

IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZáG

16. Istenek és hősök 1.

Az időben visszafelé        kb. 2700-2400 év A térben délkelet felé        kb. 1300-1500 km

2. A rajzon látható istenek: Poszeidón, Héphaisztosz, Zeusz, Pallasz Athénné, Hádész. 3. Hasonlóságok: a görög istenek ember formájúak, családban élnek, gyakran veszekednek.

Különbségek: az istenek halhatatlanok, mindig egészségesek.

5. „…miután megszerezték a világ feletti uralmat, sorsot húztak, melyikük mi felett uralkodjék. Előzőleg meg

egyeztek, hogy a föld mind hármuké lesz. Zeusz-nak jutott az ég, Hádész-nak az alvilág, Poszeidón-nak a tenger.”

Leleményes görög király a trójai háborúban. A főisten.

„A legszebb nő a Földön.” Az istenek lakhelye. Az alvilág istene. A tengerek istene.

Az istenekről szóló mítoszok összessége

O D Ü S S Z E U S Z Z E U S Z H E L É N A O L Ü M P O S Z H Á D É S Z P O S Z E I D O N M I T O L Ó G I A Delphoi ókori görög jóshely volt.

7. Prométheusz a görög mitológia egyik alakja, titán, aki ellopta a tüzet az istenektől, azért hogy az embe-reknek adja.

17. Mondák és valóság 1. a) Odüsszeusz

b) Az istenek büntetése miatt nem térhetett haza. 2. kb. 400 év

3. 3. dór bevándorlás

4. Homérosz megírja a hőskölteményeit

1. akháj bevándorlás

2. a trójai háború

1 2 3 4

Kr. e. 1500 1000 500 Kr. u.

4. például: A görög partvidék tagolt, hajózásra nagyon alkalmas. Sok az öböl, a sziget és a félsziget. Sok ki-kötésre alkalmas partszakasz található az Égei-tengeren. Ez kedvezett a kereskedelem fejlődésének is. Más, hasonló tartalmú válaszok is elfogadhatóak.

6.

5. „S jöttek a bárkák Lémnoszból, jó lémnoszi borral, (…)

Bort mind onnan vásároltak a fürtös akhájok, volt, aki rézen, mások meg ragyogó vasat adtak, más ökrök bőrét, más élő ökröket adva,

más rabszolgákat; s csaptak viruló lakomát most.”

6. a) Nagyonkevés a csapadék, a vizet hegyi forrásokból nyerték. b) Görögország, Macedónia

7. például: A vas keményebb és erősebb, mint a réz. 8. Elfogadható a c) és a d) válasz.

„Van bizonyos Kréta, sziget ez, közepén a bor szín tengernek, szép dús partját a habok körülöntik. (…) És Knósszosz nagy vára, kilenc évig hol a legfőbb Zeusszal társalgó Minósz gyakorolta hatalmát,”

Minotaurusz

18. Az olümpiák

1. közös nyelv és írás; közös vallás; katonai szövetségek A versenyeket az istenek tiszteletére rendezték meg.

2. 776 + 2011 = 2787. 2787 évvel ezelőtt rendezték meg az első olümpiát. 4.

gerelyhajítás birkózás futás diszkoszvetés 9.

5. ókori: diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás, stadionfutás és birkózás

mai: lövészet, vívás, lovaglás, úszás, futás 7. 2008, Peking

2012, London

néhány ismertebb magyar olimpiai bajnok: Balczó András, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Fuchs Jenő, Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Janics Natasa, Kammerer Zoltán, Kárpáti György, Kárpáti Rudolf, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Papp László, Storcz Botond, Szécsi Zoltán

Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó, az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka, építész, a róla elneve-zett Margit-szigeti sportuszoda és a debreceni Arany Bika szálló tervezője.

19. A „dicső Athén” 1. 3 4/a 4/b 1 ₂

2. A gálya Egyiptomból Athénba tartott. 3.

hadihajó kereskedelmi hajó

A hadihajót több evezővel szerelték fel és csáklyázó orral látták el. A kereskedelmi hajókat viszont magas oldalfalakkal alakították ki úgy, hogy rakterükben minél több árut tudjanak elhelyezni. Más, jól indokolt válaszok is elfogadhatóak.

4. váza, amfora 5. eladok: olajat, bort

veszek: gabonát 6. a) Drakón

b) A törvények túlságosan szigorúak voltak. 7. Kevés volt a gabona Athénban.

8. Javítás: A görögöknél a főétkezés a vacsora volt, ahol gyakran frissen sült halat tálaltak fel céklával és ré-pával körítve.

20. Spárta, a katonaállam

Egy spártaira 11 szolgaságba vagy adófizetésre kényszerített ember jutott.

A spártaiak az uralmukat erőszakkal, állandó katona készenléttel, fenyegetéssel tudták fenntartani. 3. Cél: elzárkózás, idegengyűlölet

Cél: katonai nevelés, a harckészség állandó fenntartása

Cél: a bátorság és a férfiasság próbára tétele, a tájékozódás fejlesztése, katonai erények kialakítása 4. A spártai pénz vasból készült, kevésbé volt értékes és nehéz volt felhalmozni.

5. Mivel egyenlőségre törekedtekmeg akarták akadályozni, hogy a pénzt bárki is felhalmozhassa.

6. A spártai nőknek az volt a legfontosabb feladata, hogy egészséges, katonáskodásra, harcra alkalmas fiúkat szüljenek az államnak.

7. Spártában megvetették azokat, akik nem nősültek meg és nem születtek gyermekeik, így nem gondoskod-tak arról, hogy az állam megfelelő számú katonához jusson a jövőben.

21. A marathóni csata

Milétosz: város Kis-Ázsiában

Miltiadész: athéni hadvezér

Hérodotosz: görög történetíró, a „történetírás atyja” A kakukktojás Milétosz, mivel nem személy.

2.

4

1 3

2

3. 776 – 490 = 286. 286 év telt el az első olümpia és a marathóni csata között. 4. a) Hérodotosz a perzsákat barbároknak nevezi.

b) Futást színleltek. – Bekerítették a perzsákat. – Csak a perzsa hajók megtámadásával törődtek. c) Felgyújtották a perzsa hajókat

5. A spártaiaknak naponta kb. 60-70 kilométert kellett megtenni.

6. A távfutással kapcsolatban „maratoni”-t írunk, a csatahely neve Marathón.

a) Dareiosz szolgája mondta. b) Dareiosznak, a perzsa királynak.

c) Azért, hogy ne feledkezzen meg a bosszúról. 7.

22. A perzsák újabb támadása

1

3 2

2. Személyes oka: méltónak lenni az elődeihez,dicsőség szerzése, bosszúállás

A Perzsa Birodalom céljai:

1. a perzsák hatalmának bővítése

2. termékeny földek szerzése

3. bosszú

3. A görög poliszok azért kötöttek katonai szövetséget, mert együtt nagyobb eséllyel tudták felvenni a küz-delmet a perzsák ellen.

A görög sereg vezetésére Spárta tűnt a legalkalmasabbnak. 4. a) A perzsák ellenállás nélkül tudtak volna délebbre vonulni.

b) Felmorzsolódhatott volna a görög sereg.

5. A görögök mind a két esetben kihasználták a terepviszonyokat. A perzsák sem a Thermopülai-szorosnál, sem Szalamisznál nem tudták kihasználni létszámbeli fölényüket.

23. Athén a nagy győzelem után

1. A perzsa uralkodók személyes becsvágyból és bosszúvágyból akartak hódítani, az athéni vezetők saját hazájukat védték a háborúban.

3. Minden polgár a saját nevét írta a cserépdarabra, és dobta az urnába: sorsolás

Más nevét írta fel, és ezt dobta az urnába: szavazás

4. A hadvezért (sztaratégosz) egy év hivatalviselés után újra lehetett választani. Ebben a hivatalban volt a legfontosabb a tapasztalat és a tekintély.

Periklész

5. a) A szavazásra jogosultak 15 százalékának

b) Száz résztvevő nem képviselhette volna 40 000 teljes jogú athéni polgár érdekeit. 6. A politizálás a köz (polisz) ügyeivel való foglalkozást jelenti.

7. A színházi előadások a vallási ünnepekhez kapcsolódtak. Mivel a szegények is látogathatták a színházat, az nem vált a gazdagok és jómódúak kiváltságává és erősítette a közösségi érzést.

8. A háborúkat követően mindig megemelkedett a rabszolgák száma. 9. Az Attikai félszigetről délkeletre kell elindulni Délosz felé.

A legfontosabb alapelvek:a szabadság, az összes vezető tisztségeket választás útján töltik be, a vezető tisztségeket ne lehessen életfogytiglan betölteni.

24. Periklész korának műveltsége

1. Athén leghíresebb épületei: Fellegvár (Akropolisz), Athéné istennő temploma, Dionüszosz-színház 2.

dór jón korinthoszi

3. Athén kiemelkedett a görög poliszok közül. 4. a) a „történetírás atyja” Hérodotosz

b) a témák:piramisépítés, marathóni csata, Xerxész megindokolja a görögök elleni újabb támadást c) a görög–perzsa háborúk története

5. a) dicsőítés

b) A hivatalviselés időtartama egy év volt.

c) Athénban nem volt mindenki egyformán gazdag, viszont a nagykorú, szabad athéni polgárok azonos jogokat élvezhettek.

7. Pheidiász

Vád: Pheidiász lopott az Athéné szobrához szánt aranyból

Védekezés: Az aranylemezeket leszerelték a szoborról, és ellenőrizték a súlyukat.

10.

25. Nagy Sándor birodalma

b) Az athéniak hatalmának megnövekedése aggodalmat váltott ki a spártaiakban. c) A háború végén Spárta diktálta a békét, de a háborúban mind a két állam kimerült. 2. Makedóniába Görögországból észak felé kell elindulni.

3. Haszna: Megszűnt a görög poliszok közötti viszálykodás, a makedón szövetségben erősebbek voltak a görögök.

Kára: Makedónia egy új államformát erőltetett a görögökre, sérült a szabadság és a demokrácia. 4. a) 336 + 2011 = 2347. 2347 évvel ezelőtt kezdett uralkodni Nagy Sándor.

b) a Kr. e. IV. században c) 440

d) 13 évig uralkodott.

5. A makedón falanx egy harci alakzat volt, amelyet hosszú lándzsákkal szereltek fel. 6. MAK EDÓN IA IND US ARAB -TEN_G ER INDIAI-ÓCEÁN N ÍL U S

7. Keleten, illetve a meghódított tartományokban elterjedt a görög nyelv és a görög kultúra. 8. A pharoszi világítótorony romjairól van szó.

Az ókori Görögország (Összefoglalás)

Kinek? Hérának, Pallasz Athénének és Aphroditének

2. Héra a háború istene

Árész Zeusz felesége Héphaisztosz a sánta kovácsisten

Pallasz Athéné a szépség és a szerelem istennője Aphrodité a bölcsesség és a művészet istennője

3. 1. A holtak birodalmának istene. 2. A tenger istene. 3. Az istenek lakhelye. 4. Zeusz felesége. 5. Xerxész apja. 6. A leghíresebb görög jóshely. 7. Katonaállam.

8. Vereséget szenvedett Szalamisznál.

H Á D É S Z P O S Z E I D O N O L Ü M P O S Z H É R A D A R E I O S Z D E L P H O I S P Á R T A X E R X É S Z Megoldás: Homérosz

Ki volt ő? görög költő, aki megírta a trójai háború történetét 4. Kr. e. 444-ig 83 olimpiát rendeztek. 776 – 444 = 332/4 = 83. 5. Athén (Kr. e. V. század): demokrácia, cserépszavazás, Akropolisz

Spárta (Kr. e. V. század): helóták, királyság, körüllakók

6. a) Hellészpontosznál a tengerszoros partjai közel fekszenek egymáshoz, ezért alkalmas volt a perzsa ka-tonák átkelésére.

b) A Thermopülai-szoros alkalmas volt arra, hogy a görögök a perzsákat feltartóztassák.

7. _{A háború éve Csaták helyszínei Görög hadvezér Perzsa nagykirály Melyik állam győzött?} Kr. e. 490 Marathón Miltiádész Dareiosz Athén

Kr. e. 480 Thermopülai Leonidász Xerxész Perzsa Birodalom Kr. e. 480 Szalamisz Themisztoklész Xerxész Athén

8. ΗΡΟΔΟΤΟΣ: Hérodotosz

ΟΜΗΡΟΣ: Homérosz

ΠΕΡΙΚΛΗΣ: Periklész 9. Homérosz: trójai háború

1 5 3 7 4 6 ₈ 2

Periklész Megoldás: Poszeidón

Pheidiász Miért: Poszeidón a görög mitológiai egyik alakja, a tenger istene

Poszeidón Miltiádész

„Odüsszeusz legyőzte helyett Thészeusz legyőzte

Mürónt, a bikafejű szörnyeteget helyett Minótauruszt, a bikafejű szörnyeteget

Aphrodité fonalát követve helyett Ariadné fonalát követve

kitalált a Parthenónból helyett kitalált a Labirintusból

a) A khitón alsó ing, hálóing vagy utcai viselet is lehet. b) Sarut vagy csizmaszerű cipót viseltek.

c) Ezüst, arany vagy zománc ékszereket, karpereceket, láncot, fejdíszt.

1. a gízai piramisok 2. Szemirámisz függőkertje 3. az epheszoszi Artemisz-templom 4. a Zeusz-szobor Olümpiában 5. a halikarnasszoszi mauzóleum 6. a rodoszi Kolosszus 7. az alexandriai világítótorony 10. 11. 12. 13. 14.

V. AZ ÓKORI RÓMA

26. A város alapítása

1_{. Időben visszafelé Irány (a lakóhelyed felől) Távolság} 2764 (év) délnyugat (égtáj) kb. 1200 (km)

2. 3. 23 év

4. 2764-es évet írnak a város alapításától számítva 5. a) nagybáty

b) farkas

c) Romulus és Remus 7. Romulus és Remus

latin földművelők és pásztorok

8. Rómát kezdetben királyok kormányozták.

9. A patríciusok olyan rómaiak, akik előkelő nemzetségekből származtak.

A szenátus tanácsadó testület, amelynek tagjai az előke-lők közül kerültek ki.

Aeneas trójai hős volt, aki a város pusztulása után elindult új hazát keresni. Didó karthágói királynő volt.

Itáliában

Latinus királynak tetszett a trójaiak bátorsága, ezért leányát hozzáadta Aeneashoz.

27. A köztársaság

1. patríciusok plebejusok

2. _{A királyság korában A köztársaság korában}

Ki állt a római állam élén? király két konzul

Kik voltak a szenátus tagjai? vének, patríciusok patríciusok később plebejusok is 4. a) A plebejusok célja volt részt venni az állam ügyeinek irányításában, házasodás a patríciusokkal,

része-sülni a hódító háborúkban szerzett földekből.

b) Néptribunusi hivatal a plebejusok számára, vétójog bevezetése, az egyik konzul mindig plebejus, házasság patríciusok és plebejusok között, hosszabb távon a plebejusok egyenrangúakká váltak a patríciusokkal. 5. Az „Oszd meg és uralkodj!” jelentése kihasználni az ellenség egymás közti viszálykodását.

T R

SZ 10.

6. A római vallás a görög valláshoz hasonlít a legjobban, mert a római istenek a görög istenekhez hasonlóan ember alakúak voltak, de latin neveket kaptak.

A római vallás a zsidó valláshoz hasonlít a legkevésbé, mert a zsidó vallás egyetlen istenben hisz. 7. Jupiter – Zeusz Pallasz Athéné – Minerva Mars – Árész

Mucius Scaevola mondta.

A Rómát ostromló királynak (Porsenna).

9. Minden, az olvasmány szövegére támaszkodó, igényes megfogalmazás elfogadható.

A tetten ért tolvajokat megkorbácsolták és kártérítésre kötelezték, a rabszolgákat halállal büntették. Az éjszakai tolvajlást halállal büntették.

28. „Hannibál a kapuk előtt”

1. A római–pun ellentét fő oka Szicília birtoklása volt. 2. gazdaságilag: gabonatermesztés, állattenyésztés

katonailag: Itália védelme miatt

3. A rómaiak a hajóikat hosszú csapóhíddal szerelték fel, átrohantak az ellenség hajóira és közelharcban győzték le a punokat.

4. A provincia Itálián kívüli, meghódított, adófizető tartomány. 5.

ALPOK

6. a) Hannibál katonáival átkelt az Alpokon. b) A Pó egy folyó Észak-Itáliában.

c) Hannibál az Alpokat tekintette Itália falainak. d) A punok nem tudták bevenni Rómát. 8.

 10.

29. A köztársaság gondjai

1. A háborúkban mindig igyekeztek rabszolgákat is szerezni. 2. A kalóz szó jelentése tengeri rabló.

3. jobb helyzetben lévő rabszolgák: házi rabszolgák, könnyebb munkát végző rabszolgák

rosszabb helyzetben lévő rabszolgák: bányákban, építkezéseken dolgozó, nehéz fizikai munkát végző rabszolgák

gladiátor: élethalálharcra kényszerített rabszolga 4. a) Spartacus, katona, gladiátor

b) Capua, Rómától délkeletre

c) – Alpok: Először az Alpokon keresztül akart átkelni Spartacus serege.

– Szicília: Spartacus Szicília felé is megpróbált menekülni. d) Spartacus ütközetben elesett.

5. A kisbirtokosoknak nem voltak rabszolgáik, akik a földet művelhették volna, amíg a tulajdonos katonás-kodott. Ezért a kisbirtokos parasztok gazdasága a háborúk alatt évekig megműveletlenül maradt és tönk-rement.

6. a) polgárháború b) diktátor

c) egységes kormányzással

7. A kisbirtokos parasztok tönkrementek, gyakoribbá váltak a Róma-ellenes külső támadások, a közélet meg-osztottá vált.

a) A Rómáért harcoló parasztoknak nem volt saját földjük.

b) földtörvény elfogadtatása, földosztás nincstelen parasztok számára c) ellenségei meggyilkolták

30. A császárság

1. 1. A válságba jutott köztársaságot Rómában a császárság váltotta fel.

2. Julius Caesar készítette elő Rómában a császárságot, de ő még nem volt császár. 2. Hasznos intézkedései: Uralmának veszélyei:

helyreállította a békét élete végéig teljhatalommal uralkodott földhöz juttatta a szegényeket korlátozta a szenátus hatalmát korszerűsítette a naptárt

gabonát osztott

3. becézett női név – a hónap közepe latin kifejezéssel – gyalogos legionáriusok dobófegyvere 4. Shakespeare

5. jól kiképzett zsoldos hadsereg, szenátus, államkincstár 6. A veteránok kiszolgált katonák.

7. „Kenyeret és cirkuszt!” A római tömegek ingyen szórakozást és megélhetést kívántak. Az az uralkodó, aki ezt biztosította a számunkra, népszerűvé vált a tömegek szemében.

8. _{A királyság korában A köztársaság korában A császárság korában}

Ki állt a római

állam élén? király diktátor, konzul császár Kik voltak a

szenátus tagjai? patríciusok patríciusok és plebejusok arisztokraták, római előkelők Kik katonáskodtak? parasztok parasztok zsoldosok

9. a) Sokszor viselt hadat belső és külső ellenség ellen, minden kegyelmet kérő polgárnak megkegyelmezett, idegen népeket nem irtott ki, a szenátus feje volt, személye szent és sérthetetlen volt, életfogytig viselte a tribunusi hatalmat.

b) Augustus a katonákat és a népet adakozással megvesztegette, a törvények fölötti rendelkezési jogot a kezébe vette. Uralma alatt a szolgaságra hajló nemesség tudott gyarapodni vagyonban és méltóságban. „Jöttem, láttam, győztem!” (veni, vidi, vici) Caesar üzenete az alexandriai háború után.

31. A Római Birodalom

3. légió: a római hadsereg alapvető szervezeti egysége

veterán: kiszolgált római katona

limes: erődrendszer, a Római Birodalom védelmét szolgáló, őrtornyokkal megerősített határvonal

prémek: kereskedelmi árucikk az ókori Rómában

borostyánkő: kereskedelmi árucikk az ókori Rómában 4. Honnan szállították a kereskedők Itáliába

a gabonát? Egyiptomból

az érceket? Hispániából, Galliából

a borostyánkövet? északról, a Balti-tenger vidékéről

a prémeket? északról

a fazekasárukat? Itáliából,Galliából

5. A provinciák lakói részt vettek a kereskedelemben, használhatták az úthálózatot. A hódítás elősegítette a városiasodást, birodalom szerte vízvezetékek, cirkuszok, fürdők épültek.

6. A lehetséges irányok: átkelés az Adriai-tengeren a Korinthoszi öböl felé, kikötés, majd az utazás folytatása a szárazföldön, esetleg átszállással újra tengeri úton tovább Athénba. A másik lehetséges útvonal a Pelo-ponnészoszi félsziget megkerülésével végig tengeri úton eljutni Athénba.

Róma átvette Görögország kultúráját, ezért a művelt rómaiak kíváncsiak voltak Görögországra. 7. A római kereskedők Srí Lankáig is eljutottak.

32. Az „Örök Város”

gladiátorviadal: Colosseum

régi iratok: Forum Romanum

istenek: Pantheon

2. Róma volt a birodalom központja. Az itt élő népesség elhelyezésére szükség volt bérházakra. 4. Historia est magistra vitae. Ismétlés a tudás anyja.

Non scholae, sed vitae discimus. A történelem az élet tanítómestere.

Carpe diem! Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. De mortuis nihil, nisi bene. Halottakról semmit, csak jót.

Repetitio est mater studiorum. Használd ki a napot!

A tudás állandó ismétléssel tudjuk rögzíteni. Ismétlés szüli a tudást.

A megtörtént dolgokat vizsgálva elkerülhetjük azokat a hibákat, amelyeket mások korábban elkövettek. Az iskolában megszerzett tudást az életben fogjuk majd felhasználni.

Tiszteljük az elhunytakat! Élj a mának! A jövő bizonytalan.

5. Róma több mint ezeréves fennállása kedvezett a folytonosságnak, a jogtudomány fejlődésének.A biroda-lom kormányzása elképzelhetetlen lett volna fejlett jogrendszer nélkül.

Livius: Róma történetéről (például: Hannibál támadásáról Róma ellen)

Vergilius: Róma dicsőségéről

Plinius: például:a rodoszi Kolosszusról, levél a császárhoz, a Vezúv kitörése 7. a) Cicero és Pompeius

b) Cicero szónok volt, Pompeius hadvezér

c) A fényűző, gazdag étkezésekre használjuk a lukulluszi jelzőt.

8. például árusok, cukrászok, kocsmárosok kiabálása, az ács és a kovács munkájának a zaja 6.



33. Pannónia provincia

1. Az egyik legfontosabb kereskedelmi út, a Borostyánkő út Pannónián keresztül vezetett át. 2. Mit szállítottak a kereskedők

Pannóniából? gabonát, állatbőröket, vadállatokat, prémeket, borostyánt (Pannónián keresztül)

Pannóniába? kerámiát, üveg- és bronzárut, római kézműves termékeket 3. Mi volt a Duna jelentősége

katonailag? Természetes határként védett az északi barbár népek betöréseivel szemben. A limes a Duna partján épült fel.

gazdaságilag? Fontos volt az olcsó vízi szállítás miatt. 4. Augustus

Savaria – Szombathely 5. (14) 41

Az évszám Kr. előtti – Kr. utáni évet jelöl

6. vízvezeték, színház, cirkusz, fürdő

7. Sopianae – Savaria – Scarbantia – Vindobona – Arrabona – Aquincum – Gorsium – Sopianae

Összesen kb. 850 km, kb. 10-11 nap 8. Savaria Sopron Gorsium Győr Sopianae Pécs Scarbantia Szombathely Arrabona Tác 9. orgona

Mivel Pannóniában az éghajlat hidegebb volt, ezért a házakat padlófűtéssel tartották melegen.

A megoldás a tanulók lakókörnyezetétől függően eltérő lehet.

34. A kereszténység

Ebben a provinciában halt meg Jézus. A zsidók zsarnok királya.

Jézus édesanyja. J É Z U S J Ú D E A H E R Ó D E S M á R I A 10. 11.

2. Az evangéliumok a Bibliában olvashatóak. Az evangélium görögül jó hírt jelent.

A történeteket azért nevezik evangéliumnak, mert a megváltást hirdetik. 3. Rómától délkeletre kell elindulni.

Az itt lakók vallásának legfontosabb jellemzője az egyis-tenhit.

4. a) Jézus az egyszerű embereket szólította meg. b) Meghirdette Isten országának törvényeit

c) Nem a földön, hanem a mennyekben kell kincseket gyűjteni.

d) Jézus tanításai szerint a tisztaszívű ember nemcsak a barátait, de az ellenségeit is szereti.

7. például: parancsolt a szélnek és a víznek, gyógyított, látóvá tette a vakokat, feltámasztotta Lázárt

35. A kereszténység elterjedése a birodalomban

1. Pál apostol levelezésének célja az volt, hogy kapcsolatot tartson a keresztény közösségekkel és tanácsokat adjon a keresztényekhez méltó életvitel kialakítására.

2.      

3. A keresztények nem ismerték el a pogány isteneket, nem mutattak be nekik áldozatokat és nem voltak hajlandóak elismerni a császár istenségét.

JUD EA

4. a) A mártír olyan személy, aki meghalt a hitéért. b) A legismertebb mártírokPál apostol, Szent Péter

c) Mártírnak nevezzük a hősi halottakat, illetve azokat, akik valamilyen eszme nevében meghaltak. 5. papok: egy keresztény közösség vezetői

püspökök: az egyházmegye vezetői

pápa: a katolikus egyház vezetője

6. a) Keresztények nem mutattak be áldozatot a pogány isteneknek.

b) Ha valaki névtelen feljelentést tesz, akkor nem vállalja a felelősséget a feljelentés tartalmáért. 7. Nagy Konstantin (Constantinus)

8. karácsony: Jézus születésének az ünnepe

húsvét: Jézus feltámadása

a pünkösd: a Szentlélek kiáradásának az ünnepe

advent: advent első napja a karácsonyi ünnepkör kezdete

nagyhét: a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszer-da és a húsvéti szent három nap.

36. Róma bukása

3. A barbárokat is bevonta a

hadseregbe. Erősítette a hadsereget.

Emelte az adókat. A növekvő állami és a katonai kiadások miatt az adók növelésére volt _szükség. Új fővárost építtetett. A birodalom megnövekedésével szükség volt egy új, keleti fővárosra.

Engedélyezte a

keresz-ténységet. A keresztény vallás alkalmasnak látszott arra, hogy a birodalom egységét megerősítse. 4. A hunok fő fegyvere az íj és a nyíl volt.

5. A hunok sokféle népből álló, sok nyelven beszélő törzsszövetséget alkottak. 6. a) Az Etna egy tűzhányó Szicília északkeleti részén.

b) A hadsereg sorait barbárokkal töltötték fel. c) A Római Birodalom korábbi egysége felbomlott.

Az ókori Róma (Összefoglalás)

1. a) provinciák / utak: A provinciákat behálózták a jó minőségű utak.

latin nyelv: A latin nyelv az egész birodalomban elterjedt.

városok: Minden provinciában építettek nagyobb városokat.

más népek vallása: Róma elfogadta más népek vallását és isteneit. b) 753 + 476 = 1229. 1229 évig állt fenn a római állam.

2.

A szakasz neve Mettől meddig tartott

I. a királyság kora Kr. e. 753 – Kr. e. 510

II. a köztársaság kora Kr. e. 510 – Kr. e. 27

III. a császárság kora Kr. e. 27 – Kr. u. 476 3. A rómaiak lerázták magukról az etruszk uralmat.

A Római Birodalom helyzete megkövetelte egy erős központi hatalom létrejöttét.

4. 776 490 – 480 443 – 429 336 –323 753 509 264–146 44 476 73–71 27–14 Kr. e. 1000 500 500 Kr. u.

5.

4

2 1

3

6. szenátus: tanácsadó testület

konzul: külképviseleti tisztviselő

barbár: műveletlen, durva ember

veterán: idős, érdemes ember, valamilyen mozgalom harcosa

7. Augusztus, Caligula, Néró, Titus, Trajanus, Hadrianus, Nagy Konstantin, Romulus Augustulus 8. szabinok punok

etruszkok germánok barbárok hunok

A barbár nem népnév.

9. a) „Kockajátékhoz dobókockát keresek!” Julius Caesar

b) „Egy rendkívül szívós elefánt – esetleg cirkusznak is – eladó!” Hannibál

c) „Ifjú harcos veszélyes feladatokra vállalkozik. »Megbízómért tűzbe teszem a kezem!« Jeligére a kiadóba” Mucius Scaevola

„Ezután tárgyalni kezdtek a megbékélésről, és elfogadták a föltételeket, hogy a népnek legyenek meg a maga sérthetetlen tisztviselői.”

Ki írta? Livius

Milyen eseményről? A plebejusok kivonulásáról. 10.

A birodalom „határait előbbre vittem, egészen a Danuvius folyó partjáig”. Ki írta? Augustus császár

Milyen eseményről? Pannónia provincia megszervezéséről.

„A hír olyan nagy örömet keltett, hogy az emberek feltették fejükre a szabadságot jelképező sapkát, és abban szaladgáltak városszerte.”

Ki írta? Suetonius

Milyen eseményről? Néró haláláról

„Gyönyörködhet-e művelt ember olyan játékokban, melynek során vagy védtelen embert marcangol szét egy óriás erejű vadállat, vagy a remek állat esik áldozatul az ember hajítódárdájának?”

Ki írta? Cicero

VI. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE

37. A magyar nép születése

1_{. Időben visszafelé Irány (a lakóhelyed felől) Távolság} kb. 2500–3000 (év) kelet (égtáj) kb. 3000 (km)

2. Szilvia álma – Emese álma, Romulus és Remus – Hunor és Magor, harkály – turul 3. a) Hunor és Magor

b) Úgy találták, hogy alkalmas az állattenyésztésre. c) szarvasünő, szarvas-gím

4. A székelyek a monda szerint Attila hunjainak Erdélyben maradt néptöredéke. Romániában laknak.

Magyarul beszélnek.

5. a) A magyarok finnugor nyelven beszélnek, így nem lehetnek rokon nép a hunokkal. b) Kr. u. 400 évvel

6. görög – magyar – latin – sumér – finn – észt – orosz – szlovák – török 7. Az uráli őshazában élő népek halászattal és vadászattal foglalkoztak.

Hunor és Magor Ménrót fiai voltak.

38. Élet a sztyeppén

1. sztyepp: füves pusztaság

nomád pásztorkodás: vándorló, legeltető állattartás 2. Milyen földrajzi környezetben volt

A nyári szállás? hegyoldalban fekvő legelőkön

A téli szállás? jól védett völgyben

Miben laktak nyáron? nemezzel borított sátrakban, jurtában

Télen? jurtában, földbe mélyített házakban 3. a) nemez, bőrök, fa

b) A jurta könnyen szétszedhető és összerakható szállás volt, könnyen lehetett mozgatni.

c) A jurta kör alaprajzú, sátor formájú építmény volt. Megépítése az asszonyok feladata volt. A tűz a jurta

közepén égett.

4. Kárpátok – Konstantinápoly – Etelköz – Kijev – Magna Hungaria 5. nagycsalád: gyerekek, szülők, nagyszülők

nemzetség: több nagycsalád

törzs: több nemzetség 8.

9. A sámánok a népi hiedelem szerint foggal vagy tizenegy ujjal születnek.

A halott mellé temették a lova koponyáját, lábszárcsontjait és bőrét, azért, hogy a túlvilágon is szolgálni tudja a gazdáját.

39. Vérszerződés

2. „ A magyarok pedig a törököknek az egyik fajtája.” A nyelvtudomány szerint a magyar nyelv a finn-ugor nyelvekkel áll rokonságban.

3. a) A forrás szerint a magyarok szomszédai a szlávok.

b) Rabszolgákról.

c) A Kelet-római Birodalom létezett.

d) Egy erősebb nép megpróbálta kihasználni azt, ha a szomszédai gyengébbek voltak.

4. Álmos azért kapta a nevét, mert a születését álom jelezte előre.

5. Az indiaiak vallásában él a lélekvándorlásban való hit.

6. A turul a magyar eredetmondákban szereplő ragadozó madár, sólyom vagy kerecsensólyom.

Turulszobor található Budapesten a Szabadsághídon, a Várnegyedben, a XII. kerületben, Tatabányán, Szik- szón. További jó válaszok is lehetségesek.

7. könnyűlovas harcmodor, cselből való futamodás és szembefordulás 8. A visszacsapó íj hatalmas erővel lőtte ki a nyílvesszőt.

A kengyel a lovas biztosabb megtámaszkodását segítette, és lehetővé tette a hátrafelé nyilazást.

40. Honfoglalás

1. Nagy Károly bizánci császár

Szvatopluk a frankok császára Levente morva fejedelem Bölcs Leó Árpád fia

2. A Kárpát-medence előnyei

Katonailag: A Kárpát-medence jól védhető a szorosok elzárásával.

Gazdaságilag: Legelői alkalmasak az állattenyésztésre.

3. 2011 – 895 = 1116. 1116 év telt el a honfoglalás kezdetétől napjainkig. 4. Keletről érkeztek, kb. 1000 km-t tettek meg.

5. 4. átkelés a Vereckei-hágón

1. a besenyők támadása az etelközi magyarok ellen

6. a Dunántúl elfoglalása

3. a magyarok bevonulása a Kárpátok szorosain át

2. Etelközből a magyarok a bizánci császár segítségére indulnak

5. a Duna–Tisza közének elfoglalása

10. LEVÉ DIA D O N ETEL KÖ Z MAGYAR ŐSHAZA

6. A monda szerint: A székelyek Attila hunjainak Erdélyben maradt néptöredéke.

Egyes történészek szerint: A kabar nép utódai.

Más történészek szerint: Az avarok leszármazottai. 7. 1. Erdély 3. Felvidék

2. Duna–Tisza köze 4. Dunántúl

A számok a betelepülés időrendi sorrendjét mutatják.

a) Árpád követe.

b) A magyarok lovas nomád, állattenyésztő nép voltak.

9. Budapesten a Hősök terén, a Parlamentben, Ráckevén, Ópusztaszeren. További jó megoldások is elkép-zelhetőek.

A Feszty-körkép Feszty Árpád festőművész honfoglalást ábrázoló képe, amelynek címe A magyarok bejö-vetele. A festmény Ópusztaszeren található.

A magyar nép őstörténete (Összefoglalás)

1. írások: Dzsajháni leírása,Bölcs Leó: Taktika, Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról, Gesta Ungarorum

néphagyomány: népmesék, mondák, mondókák, népdalok

nyelvtudomány: ősi magyar szókincs, a finnugor nyelvrokonságra utaló szavak

2. A régi források a magyarokat türköknek nevezik, ellentmondás van Árpád és Álmos fejedelemmé válasz-tásának leírásában is.

a) agyagra,kőre, fára, csontra, papiruszra 8.

10.

TARTALOM

I. AZ ŐSKOR … … … 3

1. A történelem kezdete … … … 3

2. Hogyan élt az őskori ember? … … … 4

3. Művészet vagy varázslat? … … … 5

4. Az élelemtermelés kezdete … … … 5

5. A mesterségek születése … … … 6

6. Az első földművelő közösségek … … … 6

Az őskor (Összefoglalás) … … … 7

II. HOL REJTŐZIK A MÚLT? … … … 8

7. A történelem forrásai … … … 8

8. Az „elsüllyedt” történelem … … … 8

9. Az időszámítás … … … 9

III. AZ ÓKORI KELET … … … 10 10. Mezopotámia … … … 10 11. Az Egyiptomi Birodalom … … … 10 12. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek … … … 11

13. A Távol-Kelet: India és Kína … … … 13 14. Hogyan írtak az ókori Keleten? … … … 14 15. Az „ígéret földje”… … … 14 Az ókori Kelet (Összefoglalás) … … … 15 IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG … … … 17 16. Istenek és hősök … … … 17 17. Mondák és valóság … … … 17 18. Az olümpiák … … … 18 19. A „dicső Athén” … … … 19 20. Spárta, a katonaállam … … … 20 21. A marathóni csata … … … 21 22. A perzsák újabb támadása … … … 22

23. Athén a nagy győzelem után … … … 22

24. Periklész korának műveltsége … … … 23

25. Nagy Sándor birodalma … … … 24

Az ókori Görögország (Összefoglalás) … … … 25

V. AZ ÓKORI RÓMA … … … 27

26. A város alapítása … … … 27

27. A köztársaság … … … 27

28. „Hannibál a kapuk előtt” … … … 28

29. A köztársaság gondjai … … … 29

30. A császárság … … … 29

31. A Római Birodalom … … … 30 32. Az „Örök Város” … … … 31

33. Pannónia provincia … … … 32

34. A kereszténység … … … 32

35. A kereszténység elterjedése a birodalomban … … … 33

36. Róma bukása … … … 34

Az ókori Róma (Összefoglalás) … … … 35

VI. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE … … … 38

37. A magyar nép születése … … … 38

38. Élet a sztyeppén … … … 38

39. Vérszerződés … … … 39

40. Honfoglalás … … … 39