05 Oszi Es Tavaszi Arpa

Jelent

ı

sége

Árpa: ıszi és tavaszi változat, ıszi gyenge télálló, ezért

hideg éghajlaton csak tavaszi

.

Tavaszi árpa É-on legfontosabb gabona, meleg D-en abraktakarmány, enyhe éghajlaton söralapanyag. A 70. szélességen és magas hegységekben is termeszthetı.

Európa, Irak, Argentína, Új-Zéland, Ausztrália.

Tavaszi árpa elterjedtebb, ıszi szinte csak Európában,

(rossz télállóság).

Hazánkban az árpa a 3. legfontosabb gabona. İszi árpa:

Az egész ország területén, de fı_{leg Dunántúlon.}

Gyenge talajokon jobb termés mint búza. Korán lekerül

Magas lizintartalom, jól emészthetı, kukoricát jól

kiegészíti.

Viaszérésben az egész növénybıl szilázst, vagy

szárítás-ırlés után granulálva. (GPS módszer)

Tavaszi (sör) árpa:

Kisebb potenciális termıképesség, de jó

jövedelmezıség.

Az árpatermesztés adatai hazánkban 612 693 3,13 3,39 195 173 1999 3,26 342 2000-2005 3,67 293 2006 3,17 321 2007 4,45 330 2008 3,21 321 2009 2010 2011 474 447 2,77 2,90 171 154 1997 663 746 3,22 4,01 206 186 1996 424 799 4,07 4,42 104 182 1995 385 619 3,84 3,84 115 152 1981 -85 399 370 2,97 3,61 135 102 1976 -80 Átlagte rm. Terüle t Tavas zi İ_szi Tavas zi İ_szi Tavas zi İ_szi İ_{szi és tavaszi} árpa együtt Összes termés (et) Termésátlag (t/ha) Vetésterület (ha)

Sörfogyasztás a világon

2008

A térkép a világ országait mutatja, színerısség

Sörfogyasztásunk (l/f

ı

):

Termésszintek:

Származása, botanikája

Géncentruma: K-Ázsia

-kétsoros: H. spontaneumból,

-hatsoros H.agriocrihonból származtatható Hordeum nemzetségben 16 faj, melyek között: diploidok, tetraploidok és

hexaploidok

Termesztett árpák mind diploidok.

Tetraploidok és hexaploidok mind kisszemő

vadárpák.

Rendszertani osztályozás alapja

:

vagy többsoros

-Kalász tömöttsége -Két--Szálkásság

-Szemtermés (alapi részen van-e dudor) -Pelyva színe, barázdáltsága

Körnicke f. rendszer: ( táblázat) A hazai fajtatípusok közül:

- ısziek: többsorosak (néhány

kétsoros is) - tavasziak: kétsorosak (többsoros

Morfológia:

-Gyökérzet

Erıteljes, az elsıdleges (csíragyökér) is

megmarad és a járulékos

gyökér-rendszerrel részt vesz a víz- és tápa. felvételben. (150-160 cm)

-Hajtás

İszi árpa jól bokrosodik,rendszerint már ısszel kialakul a hajtásszám, tavaszi

kevésbé bokr.

Levelek szélesek, ıszi tavasszal sárga

színérıl felismerhetı (téli

asszimilációs veszteségek)

Szalmaszár hosszúsága a fajta és évjárat függvénye

-Virágzat

Padkákon 3 db egyvirágú kalászka. -kétsoros: csak a középsı virág

-többsoros: mindhárom virág termékenyül Árpa öntermékenyülı, virágzás kalász

közepén kezdıdik, egy növény virágzása

7-9 nap.

Virágpelyva terméssel szorosan összenıtt

(kivétel csupasz árpa)

Belsı pelyva talpsertét visel, mely fontos

bélyeg az egyes árpa-formák és -fajták felismeréséhez.

Toklászserte (szálka) hossza,

• Az

ı

szi árpa termesztése

Fajtaválasztás szempontjai:

-Szárszilárdság

-Betegség ellenállás

-Term

ı

képesség

-jó alkalmazkodóképesség

-Min

ı

ség (aminosav)

-Korai érés

-Németország, Ausztria: hatsoros

• Az

ı

szi árpa term

ı

hely igénye

-Talajigény:

Optimális a középkötött vályogtalaj, de a

gyengébb talajokon versenytársa a búzának és kukoricának.

Szélsıséges talajok kivételével mindenhol.

-Éghajlatigény:

Elméletileg az egész ország területén

termeszthetı, azonban gyengébb télállóság

miatt az É-i zord területeken nem ajánlott.

Szárazságot jól viseli, aszályt korai érésével elkerüli.

Kifagyás: hó nélküli teleken -15°C alatt, és gyakori hıingadozás esetén.

-Környezeti igény:

Jó alkalmazkodó képességő, extenzív és

intenzív gazdálkodás egyaránt alkalmazható. Sík és lejtıs tábla is lehet.

• Termesztés módszere

El

ı

veteményigény:

Búzánál kevésbé igényes, gyakran vetik búza után.

Fontos az elıvet. korai lekerülése

Hüvelyes, pillangós után inkább búzát. Talajelıkészítés:

İszi gabonák talajmővelési rendszere

Vetıágy aprómorzsás 8-10 cm mély.

Tápanyagellátás:

27 : 10 : 26 NPK 6 CaO, 2 MgO Jó tápanyag hasznosító, búzánál kevesebb trágyát igényel

Ca és Mg igényes

N-re kényes, kevés is sok is

termésvesztéssel jár. Szárszilárdítás fontos lehet.

• Vetés

Fontos, hogy okt. 20-ig kikeljen és összefüggı állományt adjon.

Akkor még tél elıtt elbokrosodik.

Ehhez vetésidı szept. 20 és okt. 5 között

az országon belüli fekvés függvényében. 2-3 hetes késés: 10% feletti termésveszt. Csíraszám: 4,5 millió (laza talaj 5,0-6,0) Mélység: 3-5 cm.

Növényvédelem

Betegségek:

Porüszög, fedettü. (Ustilago nuda hordei) Barna levélfoltosság

Vörösrozsda (P. triticina) Törperozsda (P. hordei) Lisztharmat (E. graminis) Hópenész (F. nivale)

Torsgomba, Helmintosporium Sárga törpülésvírus

Kártev

ı

k

Talajlakók, gabonalegyek

mezei pocok, gabonafutrinka,

vetésfehérítı, poloska, kabóca, tripsz, stb.

Gyomok

Érés, betakarítás

Min

ı

ség

Egygyomrú állatok fontos abrak-takarmánya

12-13,5% nyersfehérje

jó aminosav összetétel (lizin kb.3,7%) sok nyersrost (6%)

A tavaszi árpa fajtaválasztás

szempontjai:

-jó alkalmazkodóképesség -nagy termıképesség

800-1000kalász/m2

18-25 szem/kalász 40-44 g EMT

-gyors fejlıdés, korai érés

-jó produktív bokrosodás -jó állóképesség, rövid szár -betegség ellenállás

helmintospóriumos levélcsíkosság rozsda, lisztharmat

-jó minıség finom pelyva

9% alatti pelyva arány kiváló extrakttartalom nagy, egyöntető szemméret

(EMT,hl-súly)

Fajtakínálat: 106 db fajta a Nemzeti

Term

ı

helyigény

-Talajigény

Klímaigénye miatt, fıleg erdıtalajokon

termesztjük.

Opt.: középkötött, jó vízgazd., mélyrétegő

humusszal, mésszel jól ellátott cukorrépa-talaj Termésszintjei: I. 3.0 – 5.5 t/ha II. 3.5 – 6.6 t/ha III. 2.5 – 5.0 t/ha IV. 2.0 – 3.9 t/ha -Éghajlatigény Fényigény:

Hosszúnappalos, azonban a kora

tavaszi még rövid megvilágítás elı_{nyös a jó}

vegetatív fejlı_déshez.

Ehhez kell a korai vetés Hıigény:

Márciusban átlagosnál melegebb, késıbb

átlagosnál hővösebb csapadékos idıjárás

kedvezı mennyiségi és minıségi szempontból.

A 95 – 130 napos tenyészidı alatt 1300 – 1800

Vízigény

Kis vízigényő (300 l/1kg sz.a.)

márc.– jún. 225–250 mm csapadékigény. (tájegység éves csap.összeg:550-650 mm), jó eloszlással

Környezetigény

Hagyományos sörárpatermı vidékek:

-Ny-Magyarország (Sopron, Rába völgye)

-É- Magyarország (Hatvan, Gyöngyös,

Füzesabony, Jászberény, Mezınyárád, Miskolc,

Szerencs vidéke)

Egyéb területek:

-Tisza völgye (Szolnok, Csongrád)

-Siófoktól D-re az egész Dunántúl

Sörárpa belterjes (intenzív) gazdálkodást igényel.

A tavaszi árpa termesztésének szerkezete és színvonala 1986-2004 2006 2007 2005 589 4,50 147 2004 374 2,25 166 2003 449 2,66 169 2002 471 2,13 165 2001 380 2,77 205 2000 576 3,13 208 1999 633 3,16 200 1998 629 3,08 204 1997 474 2,77 171 1996 662 3,20 207 1995 744 3,30 226 1994 530 2,17 244 1993 883 3,43 258 1992 568 3,99 149 1991 448 4,15 108 1990 404 3,97 102 1986-1990 Összes termés et Termés átlag t/ha Terület 1000 ha Év

A termesztés módszere

Elıvetemény:

A sörárpa minıségi követelmények és a

rövid tenyészidı miatt érzékeny az

elıveteményekre.

Legjobb:

-cukorrépa (kevés N, gyommentes) -silókukorica, burgonya

Jó: -len, repce, mák

Közepes: napraforgó, kukorica (ha szár nincs lehordva) Rossz:

- pillangós, gyeptörés, Talajelıkészítés:

Cél a csapadék megırzése.

İszi szántás (20-25 cm), elmunkálva

Aprómorzsás magágy kell.

(Könnyő fogas, v. nehézborona, v.

Tápanyagellátás

Fajlagos tápanyagigény:

20 : 9 : 21 NPK; 8 CaO; 2 MgO N és K 1:1 és a mennyiségi igény

évjáratonként változó

N helyes adagolása kritikus

N kijuttatás módja: alaptrágyaként ısszel

vagy/és tavasszal

N-fejtrágya sörárpára nem! N-mennyiség meghatározása:

I. Humusz alapján: H% N kg/ha 1,0-1,5 80

1,5-2,0 50-60 2,0 40

> 3,0 < 40

II. Nmin alapján : (tábl.)

P trágyázás: egyszerő, P igény álladó, a

talajellátottságot kell fenntartani

K trágyázás: nagy igény, minıségben jelentıs

szerep

Ca: Savanyú talajon meszezni kell.

Vetés elıtt kijuttatandó javasolt N-adag az Nmin tartalom alapján (0-60cm)

100 50 60-80 50-80 40-60 80-100 20-40 100-140 20 140-160 0 170

Vetés elıtt javasolt N-adag (kg/ha)

Vetés:

Fontos korai, márciusi elvégzése,

fémzárolt, csávázott vetımaggal. (tábl.)

Növényvédelem, -ápolás:

Vetés elıtt ha szükséges:

talajfertıtlenítés

.

Cserepesedett talajon kelés elıtt

küllıskapa v. győrüs henger.

• Korai növényvédelem (bokr végéig): -Gyomírtás: T2, T3 gyomok

(Galium sp. Raphanus r. Sinapis a. Chemopodium album.)

-Betegségek: fuzárium,

helmintospórium, rozsda, lisztharmat

-Kártevık:

Gabonafutrinka lárva, kuk.barkó, bagolypille,

A tavaszi árpa vetési útmutatója

SE-E: 3, I-II.: 7 Más nem gabona fajok

SE-E: 1, I-II.: 7 Egyéb gabona idegenmag tartalom db/minta 10 Más növényfaj összesen legfeljebb 14,5 % Nedvességtartalom legalább 98 % Tisztaság legalább 85 % Csírázóképesség 35-42 g Ezermagtömeg

Megkésett vetés vagy tavasz esetén 400-450 db/m2 48-54 db/fm 550 db/m2 66 db/fm Csíraszám 3-5 cm Vetésmélység 12 vagy 15,2 cm Sortávolság

A Dunántúlon III. 31-ig, kivételesen április elejéig III. 1-20

Vetésidı

Megjegyzés Adatok

Késıi növényvédelem:

(szárbaindulás-kalászhányás)

-Betegségek:

lisztharmat, porüszög, törperozsda, levélrozsda

árpacsíkos mozaikvírus (BSMV) sárga törpülésvírus (BYDV)

-Kártevık:

vetésfehérítı, gabonapoloska,

levéltetvek, fonálférgek (szár-, zab-, gyökér-), csíkoshátu búzalégy,

• Érés, betakarítás

Érési állapot különösen a söripari felhasználás esetében fontos.

Se túl korán se késın (14-16% nedv.tart.)

Gabonakombájnnal, egy menetben, Fontos a jó beállítás (sérült szem ne!) Ha szárítani kell: >40°C h ımérs.

Elıtisztítás, osztályozás,

Forgatás, szellıztetés

Min

ı

ség

1.

-Szín fényes, világossárga, (csíra is), -Alak telt,

-Héja telt hasi oldalon redızött,

finoman keresztben ráncolt, sima tapintású.

-Szaga nem dohos -Mérete > 2.2 mm-nél

• Laboratóriumi vizsgálat

-Hl-súly -EMT

-Osztályozottság

-Csíraképesség (0.75% H₂O₂)

-Csírázási energia (3. v. 5. napon) -Víztartalom

-Fehérjetartalom (11.5%)

1g N = 6.25% nyersfehérje - Várható maláta extrakt tartalom (E%):

E% = A – 4,7 N + 0,1 G

A sörárpa minı_{ségi el}ı_írásai (MSZ-08 1326-79) 12,5 legfeljebb 11,5 Fehérjetartalom a szárazanyagban (%) 14,5 legfeljebb Nedvességtartalom (%) 90 legalább 95 Csírázóképesség (%) 70 5 legalább legfeljebb 75 4 Osztályozottság - a 2,5 mm-es lyukasztású osztályozólemezen

fennmaradó, teljes értékő árpa (%)

- a 2,2 mm-es

osztályozólemezen áthulló árpa % 4 3 1 0,5 legfeljebb 2 1,5 0,5 0,2 Keverék (%)

ebbıl értékes keverék (%) értéktelen keverék (%) ebbıl káros keverék (%)

96 legalább 98 Tisztaság % 65 legalább 68 Hektolitertömeg (kg) Határkövetelmény Alapköve-telmény Minıségi jellemzık

• SPECIÁLIS SÖRÁRPA MINİSÉGI

PARAMÉTEREK:

• Malátázási veszteség: megmutatja, hogy a szem tömegének hány százaléka

marad vissza a csíráztatás után malátaként.

• Friabilitás: a maláta porhanyóssága, mely a késıbbi oldhatóságára,

feldolgozhatóságára utal.

• Extrakt tartalom: a malátából a sörlébe kioldódni képes anyagok (fıleg keményítı

és fehérje) abszolút mennyisége.

• Kolbach szám: jelzi, hogy a maláta fehérjetartalmának hány százaléka tud kioldódni a sörlébe.

• Hartong szám: a maláta

összoldékonysága, azaz a 45 Co-on a sörlébe az enzimatikus hatásokra

kioldódó extrakt tartalom aránya a lehetséges maximálishoz .

• Végerjedés: jelzi, hogy a sörlébe

kioldódó extrakt tartalom hány százaléka erjeszthetı a sörélesztı gombák által.

• Viszkozitás: melynek alacsony értéke a jó oldhatóságra és egyéb technológiai és végtermék minıségi paraméterekre ad