ELTE Origó Nyelvi Centrum
Vizsgahelyek Vizsgaidőpontok Dokumentumok GY.I.K. Kapcsolat Nyelvvizsgázni szeretnék Válassz szintet!
Válassz típust!
C1 (FELSŐFOK)
Ez a vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) speci kációján alapul, és azt méri, hogy a vizsgázó képes vagy-e a nyelvet rugalmasan és hatékonyan használni társalgási, tanulmányi és szakmai célokra. Vizsgázóként árnyalt szókinccsel, gazdag nyelvi eszköztárral kell rendelkezned, és otthonosan kell mozognod különböző nyelvi regiszterekben.
SZÓBELI VIZSGA
1. BESZÉDKÉSZSÉG
Sikeres vizsgázóként képes vagy folyamatosan, rugalmasan társalgást folytatni idegen nyelven általános, személyes és közérdekű témákról. Tudsz részletes, világos tájékoztatást adni, beszámolni személyes és közérdekű eseményekről. Véleményedet árnyaltan fejezed ki, érdekeidet nyelvileg összete módon érvényesíted. Képes vagy közérdekű témákkal kapcsolatban állást foglalni és érvelni, rendelkezel az ehhez szükséges alapvető társadalmi és kulturális háttérismeretekkel a célnyelvi ország vonatkozásában is.
Ebben a vizsgarészben először általános tárgyú beszélgetést folytatsz a vizsgázóval, ezt követően önállóan beszélsz az előzetesen kiválasztott, a beszélgetés témáitól eltérő képről, megfogalmazod azzal kapcsolatos véleményedet, asszociációidat és érzéseidet, és reagálsz a vizsgáztató esetleges kérdéseire. Harmadik feladatként egy szintén előzetesen kihúzott szituációs párbeszédet játszol el a vizsgáztatóval magyar nyelvi utasítások alapján.
Teljesítményedet a következő értékelési szempontok alapján mérjük: kommunikatív érték, szókincs, nyelvhelyesség.
2. BESZÉDÉRTÉS
A beszédértés vizsgálata a beszédkészség vizsgarésztől függetlenül, nyelvi laboratóriumban (vagy megfelelően behangosított helyiségben) történik, magyar nyelvű feladatlap segítségével.
Kétszer hallgatsz meg egy kb. két és fél-háromperces, autentikus forrásból származó, szerkesztett szöveget, és a hallottak alapján magyarul kell válaszolnod a szövegre vonatkozó magyar nyelvű kérdésekre. A vizsgarész időtartama kb. 20 perc.
Ebben a vizsgarészben azt bizonyítod, hogy képes vagy részletekbe menően megérteni az audiovizuális médiában elhangzó informatív hanganyagokat, riportokat, jegyzeteket, interjúkat. Világosan érted a szövegek tényszerű információtartalmát és a közlési szándékot is.
A feladatlap kérdéseihez tartozó minden helyes információért a feladat értékelési útmutatója alapján pont(ok) jár(nak). Maximális pontszám: 20 pont.
C1 SZÓBELI Mért nyelvi készség Felada ípus Időtartam Pontszám Teljesítési minimum Feladat Vizsgarész Beszédkészség Irányíto beszélgetés Kb. 7-8 perc Kb.
20 perc 60* pont 24 pont
Önálló témakifejtés (kép alapján) Kb. 5-6 perc Szituációs párbeszéd Kb. 6-7 perc Beszédértés Hallo szöveg értése (hangfelvétel alapján) kb. 2,5-3 perc Kb.
20 perc 20 pont 8 pont
Szóbeli összesen: 80 pont
Az eredményes szóbeli vizsga minimum pontszáma
(a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén): 48 pont (60%)
* A beszédkészség vizsgarész részletes értékelése:
Értékelési szempont Feladat Összesíte pontszám Irányíto beszélgetés Önálló témakifejtés (kép alapján) Szituációs párbeszéd
Beszédkészség
Kommunikatív
érték 10 pont 10 pont 10 pont 30 pont
Szókincs 5 pont 5 pont 5 pont 15 pont
Nyelvhelyesség 5 pont 5 pont 5 pont 15 pont
SZÓBELI TÉMALISTA
A felsőfokú vizsga témakörei részben megegyeznek a középfokúéval - természetesen itt magasabb szintű nyelvi megoldásokat várunk el -, és részben az alábbi témákkal egészülnek ki. Ezúttal példaképpen néhány kérdésen is bemutatjuk a téma egyik lehetséges felvetését.
TÉMAKÖR MIRŐL ESHET SZÓ?
1. Egyén és család
1/1. Család és társadalom: A család és a házasság intézményének problémái; a
népességszaporulat, a családi pótlék, az állami gondozás. Korai vagy késői házasság, a
házasságra való felkészülés. A válás és a válás következményei.
Válságban van-e a házasság / család? Miért (nem)? Hogyan függ össze az életszínvonal és a gyermekek száma?
Érdemes-e sok gyermeket vállalni?
Miért kerül sok gyerek állami gondozásba?
Sikeresek-e a házassági hirdetések és a társkereső intézmények? Mi ennek az oka?
Mennyire lehet valaki független a házasságon belül? Miért sok a válás? Milyen következményei vannak a válásnak?
Miért veszekszik a legtöbb házaspár? Milyen lenne az ideális férj / feleség?
1/2. Generációs különbségek. Az idősek
problémái. Generációk együ élése: segítség vagy kon iktusforrás? A atalok lehetőségei az önálló életre.
Adjanak-e tanácsot a szülők a atalok gondjaiban? Támogassák-e a szülők felnőtt gyermekeiket? Miért magányos sok idős ember?
Mi a véleményed a nyugdíjrendszerről? Megfelelően gondoskodik-e az állam, illetve a társadalom az idősekről?
Miért (nem) mennél idősek otthonába életed utolsó szakaszában?
1/3. Iskolai és iskolán kívüli nevelés. Nevelési elvek.
Szigorúan, vagy engedékenyen neveljünk-e? A család vagy az iskola hatása erősebb a
nevelésben?
Milyen iskolán kívüli nevelő hatások érik a atalokat?
Milyen szerepet játszanak ma az ifjúsági szervezetek?
Hogyan és miért lesz valakiből atalkorú bűnöző?
2. Lakóhely, a szűkebb és tágabb környezet
2/1. Lakástípusok: családi ház, öröklakás, bérlakás. Különbségeik, előnyeik és hátrányaik. Lakásépítés, ingatlanárak.
Milyen lehetőségei vannak atalok számára a lakáshoz jutásnak?
Mennyiben jó megoldás lakást bérelni?
Milyen változások vannak/lesznek a lakásépítés területén?
2/2. Korszerű lakás, ideális o hon. Külföldi és hazai lakásigények. A lakótelepeken jelentkező problémák (pl. elmagányosodás).
Milyen méretű lakás szükséges a normális életvitelhez?
Hol épüljenek az új lakások? Le kell-e bontani a régi városrészeket?
2/3. A szűkebb környezet problémái. Lakóhelye kommunális elláto sága. Az önkormányzat tevékenysége a településért.
Környezetszennyezés és mindennapi
környezetvédelem a településen, ahol laksz (szemét és mérgező anyagok elhelyezése; a levegő, vizek, talaj szennyezettsége, ill. védelme).
Miképpen kezeli az önkormányzat a település gondjait?
Milyen fejlesztések vannak folyamatban (úthálózat, közellátás, egészségügyi és időskori ellátás,
kulturális intézmények, stb.)?
A környezetszennyezés milyen példáival találkozol lakóhelyeden?
Milyen civil kezdeményezéseket ismersz, ill. látnál szükségesnek a környezet kímélése érdekében?
2/4. A tágabb környezet problémái: világméretű környezeti gondok (túlnépesedés, éhínség a harmadik világban, a természeti környezetet fenyegető tendenciák: éghajlatváltozás, ózonlyuk,
egyéb).
Megfelelőnek tartod-e, ahogy a nemzetközi szervezetek a fent felsorolt
problémákat kezelik? Kinek kellene aktívabban fellépni?
Miképp lehetne a fent említett, az emberi életet fenyegető folyamatokat feltartóztatni?
3. A munka és a tanulás világa
3/1. Pályaválasztás, felkészülés a továbbtanulásra; esélyegyenlőség; pályamódosítás.
Mely tudományterületek iránt érdeklődnek
leginkább a továbbtanulók, és melyek iránt nem? Mi ennek az oka?
Mik a felsőoktatási intézményekbe való bejutás feltételei?
Miért módosít manapság sok atal pályát? Milyen lehetőségek vannak külföldi
tanulmányutakra és ösztöndíjakra?
Ismersz-e az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedéseket? Van-e valójában esélyegyenlőség? Hogyan forradalmasítja az internet a tanulást? Fontos-e az élethosszig tartó tanulás?
3/2. Érvényesülés, szakmai karrier. Az egyes szakmák társadalmi presztízse. A szellemi és
zikai munka megbecsülése. Továbbképzés és átképzés. Munkanélküliség. Női munkaerő, nők a vezetésben.
Igazságosnak tartod-e az egyes szakmák erkölcsi és anyagi elismertségét?
Mely szakterületek vannak különösen hátrányos helyzetben, és milyen következményekkel jár ez? Miért vállalnak sokan a 8 órai munkán túl is alkalmi megbízásokat?
Milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a munkanélküliek számát?
Változott-e a helyzet az EU-csatlakozás óta? Megfelelően gondoskodik-e a társadalom a hajléktalanokról?
4. Étkezés
4/1. Egészséges és egészségtelen táplálkozás; a helytelen táplálkozás következményei; rossz fogak, túltápláltság és fogyókúra; árak és egészséges étrend. A magyar konyha,
összehasonlítva más országok konyhájával; viselkedés étkezés közben, az étkezéssel és ivással kapcsolatos szokások Magyarországon és külföldön.
Miért nehéz a táplálkozási szokásokon változtatni? Miért sikertelen gyakran a fogyókúra?
Miért divatosak a szakácskönyvek? Mi a véleményed a vegetarianizmusról?
4/2. É ermek, vendéglők, önkiszolgálás i hon és külföldön.
Milyen vendéglátó-ipari létesítményeket ajánlanál külföldi barátainak?
Milyen étkezési lehetőségek vannak az utcán? Miért (nem) kedveled ezeket?
5. Szolgáltatás, kereskedelem
5/1. Piac, áruellátás, választék, minőség. Bevásárlóközpontok és hagyományos
kereskedelem. Piacok. Hirdetések, reklámok. Feketekereskedelem.
Mennyiben (nem) jelentenek a hipermarketek és bevásárlóközpontok magasabb színvonalú kereskedelmet?
Miért zár be sok kis üzlet, és milyen következményekkel jár ez?
Érdemes-e külföldön vásárolni?
5/2. Pénzforgalom, bank, biztosító; hitelek, befektetések, valutavásárlás.
Milyen bankkölcsönökről tudsz (házépítésre, áruvásárlásra, stb.) és milyen feltételekkel? Mi a véleményed a diákhitelről?
5/3. Divatigények és kereskedelem. Divatirányzatok, divat és árak, divat az öltözködésben és más területen. Miért (nem) jó a divatot követni?
Milyen tényezők befolyásolják a divatot? Mi a véleményed a jelenlegi divatról?
6. Egészségügy, sport, időjárás
6/1. Egészségvédelem, az egészséges életmód feltételei és magyarországi lehetőségei.
Betegség, orvosnál. Milyen a jó orvos?
Milyen a jó orvos-beteg kapcsolat?
Mennyiben befolyásolja a szociális helyzet az egyén egészségét, életmódját?
6/2. Társadalombiztosítás, egészségügy. Népességcsökkenés, családi pótlék, nyugdíjrendszer.
Milyen alapvető problémákkal szembesül a beteg a magyar egészségügyben?
Miért kevés a gyerek és sok a nyugdíjas? Lehet-e a népességnövekedést befolyásolni?
6/3. Orvostudomány, civilizációs betegségek és elterjedésük, veszélyességük, szervátültetés. Természetgyógyászat. Gyógyszerfogyasztás, gyógyszerárak.
Hogyan lehet kiszűrni a természetgyógyászatban a sarlatánokat?
Milyen új betegségek jelentek meg?
Melyeket lehet összefüggésbe hozni a környezeti ártalmakkal?
Milyen orvosi és erkölcsi problémákat vetnek fel a szervátültetések?
6/4. A dohányzás, ital, kábítószerek terjedése. A fertőző betegségek problémái, okai, gyógyításuk, megelőzések.
Mik az alkoholizmus okai és következményei? Helyeselnéd-e a teljes alkoholtilalmat?
Mi veszélyesebb társadalmilag: az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás?
Mit tehet a szülő, az iskola és a társadalom a atalkorúak drogfogyasztása ellen?
Mire költsön többet az állam: a megelőzésre vagy a rehabilitációra?
6/5. A sport szerepe az egészség megőrzésében és nevelésben. A sport, a sportolók helyzete Magyarországon és a célország(ok)ban. A sport
az egyén életében, sportolási lehetőségek. Miért szorítja ki az amatőr sportot a pro zmus? Milyen sportágak népszerűek nálunk? Miért? Milyen új sportágakat ismersz és hogy tetszenek ezek?
7. Közlekedés
7/1. Közlekedési morál, szabálytalanságok, udvariasság és türelmetlenség. Különbségek a hazai és a külföldi (pl. célországi) viszonyok közö .
Melyik KRESZ-szabályokat sértik meg leggyakrabban a magyar autósok?
Megfelelőnek tartod-e a bírságolások mértékét? Milyen változtatásokat javasolnál egy hatékonyabb közlekedésszabályozás érdekében?
7/2. Baleset, balesetek megelőzése, a balesetek okai, i as vezetés. Jogosítvány, a jogosítvány megszerzése. Autógondok: az autó tárolása, kiválasztása, parkolás. Autótípusok. Autólopások. Az autó karbantartása. Meghibásodás, szervizek. Mit tegyünk, ha közlekedési balesetet látunk? Miért veszélyesek a régi autók?
Melyek a legmegbízhatóbb autótípusok? Miért?
7/3. A közlekedés fejlődése és fejlesztése. Budapest, ill. lakóhelye közlekedési gondjai. Tömegközlekedés a nagyvárosokban.
Metróépítés, hidak és autópályák tervei.
Milyen hatással lehet egy autópálya megépítése az adott régió fejlődésére?
Melyik autópálya megépítését tartod a legégetőbbnek?
Hogy válnak be az egyes járművek a tömegközlekedésben?
7/4. Közlekedés és környezetvédelem: Úthálózat vagy vasúthálózat, kamionok vagy vasút. A magyar vasutak helyzete. Közlekedés a
célország(ok)ban és az EU-ban. Az áruszállítás alkalmas eszközei. A vám és a határátlépés problémái. A környezet kímélése és az
energiatakarékosság szempontjai a közlekedés fejlesztésében: EU-tervek.
Melyek az autóhasználat káros következményei? Milyen megoldásokat javasolnak erre a különböző érdekcsoportok?
9. Szórakozás, művelődés, kommunikáció
8/1. Tömegkommunikációs eszközök és
hagyományos művelődési, szórakozási formák. Tévé és mozi, tévé és olvasás, tévé és
egészségtelen életmód, tévé és meccs, tévé és videó, tévé és rádió. Az egyes csatornák
műsorválasztéka, vételi lehetőségek.
Számítógépes játékok, Internet, színházi élet Magyarországon és a célország(ok)ban. Milyen nálunk a mozik látogatottsága? Mi a véleményed a magyar lmekről?
Mi a véleményed a "modern" színházi rendezésről? Milyen hatással van a piacosítás a kulturális életre? Milyen példákat és ellenpéldákat ismersz arra, hogy a kultúra is áru?
Mi a véleményed a tévéreklámokról?
8/2. Közművelődési lehetőségek, kulturális élet városon és falun. A művelődési házak, faluházak feladatai és gondjai. Múzeumok és
közművelődés. Zene: cigányzene, népzene, klasszikus- és popzene, zeneoktatás. Felnő oktatás, korszerű műveltség.
Képzőművészet, művészeti nevelés. A sajtó szerepe.
Miért (nem) tudják a művelődési házak betölteni a funkciójukat?
Mi tartozik bele az "általános műveltség" fogalmába?
Hogyan lehetne elérni, hogy az értéktelen művészet helyett az értékeset pártolja a közönség?
Hogyan hat az internet a kultúrára?
8/3. Kapcsola artás korunkban: telefon, mobiltelefon. Levelezés és e-mail. A társas összejövetelek az egyes korosztályokban: civil szervezetek, sportegyesületek, ifjúsági
Mire alkalmas és mire nem a mobiltelefon?
Teljesen ki fogja-e szorítani a levelezést az e-mail? Megfelelően helyettesíti-e a tévé és a világháló a társas összejöveteleket?
Ismersz-e civil szervezeteket Magyarországon? Melyiknek lennél szívesen tagja?
9. Utazás külföldre és a célnyelv országába
9/1. A külföldi utakon szerze tapasztalatok és élmények.
Melyik külföldi utadon volt olyan élményed,
tapasztalatod, amiből fontos tanulságot vontál le a satát magad számára?
Melyik város, ill. milyen látnivaló emléke bizonyult a legmaradandóbbnak és miért?
Tapasztalataid szerint mit tudnak a külföldiek rólunk és országunkról?
9/2. Ismerkedés a célnyelv országával, annak kultúrájával. A hazaitól eltérő hagyományok és szokások. Az ismert tájak, városok, országrészek jellegzetességei. Tapasztalatok az emberi
kapcsolatokról, a légkörről, a mienktől eltérő politikai berendezkedésről, társadalmi csoportokról, gazdasági helyzetről, munkaerkölcsről, stb.
Megismerted-e a célországban elterjedt valamelyik nyelvjárást és milyen hatása volt annak az első mondatoknál?
Milyen tapasztalatokat szereztél a célnyelv országa(i)ban az iskolákról?
Kedvesebbek vagy hűvösebbek ott az emberek az idegenekhez?
Könnyű velük a barátkozás?
10. Magyarország**
10/1. Magyarország társadalmi berendezkedése: választási rendszer, párt(ok), hatalmi ágak. Gazdasági kapcsolataink, exportképesség. Kapcsolataink és szerepünk Európában. Gazdaságunk fejlődése. Földrajzi helyzet és gazdaság: pl. az árvizek okai.
Melyek a legfontosabb, leghatékonyabban termelő gazdasági ágazatok?
Miért jelenthetnek problémát a magyar mezőgazdasági termékek az EU-ban? Milyen lehetőségeik vannak a magyar
munkavállalóknak az EU-ban?
10/2. A magyar nyelv eredete; a nyelvhasználat problémái, a durva, ill. szegényes beszéd okai. Melyik nyelvre hasonlít a magyar és mennyire? Hol beszélik a rokon nyelveket?
Mennyire hatékony az iskolai nyelvoktatás hazánkban?
10/3. A magyar történelem főbb eseményei és szereplői. Nagyszámú magyar kisebbség a szomszédos országokban: ke ős identitás, ragaszkodás a magyar kultúrához. A kisebbségek jogai és helyzete Magyarországon. A legnagyobb kisebbség: a romák. Kulturális élet
országunkban. A magyar kultúra a külföldiek szemében; közhelyek: csikós, gulyás, puszta, cigányzene stb. Bűnözés, közbiztonság.
* Megjegyzés: Természetesen nem mindenki volt már külföldön és járt a célnyelv országa(i)ban. A
tankönyvekből, nyelvkönyvekből, lmekből, a televízióból azonban minden vizsgázó szert tehetett a megfelelő ismeretekre a célnyelvi kultúra ilyen kérdéseiről.
** A témához szükséges műveltségi-tájékozottsági elvárások nem haladják meg azt a szintet, amelyet a középiskolában tanult ismeretek és némi újságolvasás biztosít. A vizsga egyébként nem az általános műveltséget akarja felmérni, de gyelembe kell vennünk, hogy a hozzánk látogató külföldiek egy sor olyan kérdést tesznek fel, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak, és ezekre is kell tudnunk válaszolni.
ÍRÁSBELI VIZSGA
A vizsga feladatainak megoldásához egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használható. A rendelkezésre álló 240 percet tetszés szerint oszthatod be.
1. KÖZVETÍTÉS MAGYARRÓL IDEGEN NYELVRE
Feladatod egy kb. 2000-2400 leütés terjedelmű, konkrét vagy elvont témájú magyar nyelvű sajtószöveg összefoglalása idegen nyelven, az eredeti szöveg kb. fele terjedelmében, öt magyar vázlatpont segítségével. A szöveg informatív és érvelő jellegű, autentikus újságcikk.
Ebben a feladatban bizonyíthatod, hogy a főbb információk sérülése nélkül vagy képes közvetíteni idegen nyelven egy magyar nyelvű összetett sajtócikk tartalmát és gondolatmenetét úgy, hogy világos, jól szerkeszte , koherens célnyelvi szöveget alkotsz. Képes vagy kiemelni a lényeges pontokat, és világosan tudod közvetíteni a nézeteket alátámasztó érveket, megőrizve a szöveg nyelvi igényességét.
A feladat értékelésekor a következő szempontokat vesszük gyelembe: tartalom, kommunikatív hatás,
kifejezésmód és nyelvhelyesség. Minden szempontot 0-tól 5-ig terjedő skálán értékelünk. A maximális pontszám 20 pont.
2. KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA
Feladatod egy kb. 1500 leütés terjedelmű autentikus idegen nyelvű szöveg (legtöbbször sajtócikk lefordítása) magyar nyelvre. A szövegek általános témákat érintenek, az általános műveltségi szintet még tudományosnak tetsző téma esetén sem haladják meg.
A szövegek értelmezését esetenként megkönnyíti, ha rendelkezel a célnyelv felsőfokú használatához szükséges interkulturális ismeretekkel.
A feladat megoldásával bizonyítod, hogy minden részletében képes vagy megérteni egy sajtószöveget, továbbá képes vagy azt tartalmilag pontosan és szöveghűen visszaadni úgy, hogy az a magyar olvasó számára teljesen érthető és könnyen olvasható legyen.
A feladat maximális pontszáma 20 pont, ami két részpontszámból tevődik össze: maximum 15 pont az információtartalom pontos közvetítésért, és maximum 5 pont a megoldás gördülékenysége, stílusa alapján.
3. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS
A szövegírási készséget vizsgáló feladat baráti vagy hivatalos levél, illetve fogalmazás (rövid esszé,
blogbejegyzés, írásbeli hozzászólás) megírásából áll. Két különböző téma, egyben két különböző műfaj közül választhatsz. A kiválasztott témában és műfajban a megadott magyar nyelvű szempontok alapján egy kb. 22-25 sornyi összefüggő szöveget kell létrehoznod.
Sikeres vizsgázóként képes vagy maradéktalanul megvalósítani közlési szándékaidat írásban, a megadott kommunikációs helyzetnek és a választott műfaj szabályainak megfelelően, azokhoz illő stílusban. Képes vagy hétköznapi és közéleti témákban lényegre törő tájékoztatást adni, kellő részletességgel beszámolni
eseményekről. Képes vagy saját vagy mások véleményét pontosan közvetíteni és a szövegalkotáshoz szükséges nyelvi eszközöket helyesen tudod használni. A megoldás értékelése négy szempont gyelembevételével történik: tartalom, kommunikatív hatás, kifejezésmód és nyelvhelyesség. Megoldásodat minden egyes szempont alapján 0-tól 5-ig terjedő skálán értékeljük. A feladatban tehát maximum 20 pont érhető el.
4. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE
Egy 4000-4200 leütés terjedelmű idegen nyelvű sajtócikk tartalmára vonatkozó magyar nyelvű kérdésekre kell magyarul válaszolnod. A kérdések vonatkozhatnak a szöveg egészére, hosszabb szövegrészekre, szövegrészek összefüggéseire, de egyes részletekre is. Előfordulhatnak olyan kérdések, amelyek megválaszolásához a szöveg egészének áttekintése és megértése után a szöveg több részéből kell összegyűjteni az információkat.
Ebben a feladatban azt bizonyítod, hogy képes vagy önállóan olvasni a célnyelvi sajtót, részletekbe menően megértesz egy napjaink problémáival foglalkozó konkrét vagy elvont témájú összetett idegen szöveget. Ki tudod szűrni és meg tudod érteni a különböző véleményeket és közlési szándékokat, még a sugallt tartalmakat is.
A kérdésekhez tartozó minden helyes információért pont(ok) jár(nak)m a feladat javítókulcsa alapján. A feladat maximális pontszáma 25 pont.
C1 ÍRÁSBELI
Mért nyelvi
készség Felada ípus Időtartam Terjedelem Pontszám
Teljesítési minimum Közvetítés Közvetítés magyarról idegen nyelvre 240 perc (szótár használható) 2000-2400
leütés 20 pont 8 pont
Közvetítés idegen nyelvről magyarra
1300-1500
leütés 20 pont 8 pont
Íráskészség Irányított fogalmazás
22-25
sor 20 pont 8 pont
Szövegértés Olvasott szöveg értése
4000-4200
leütés 25 pont 10 pont
Írásbeli összesen: 85 pont
Az eredményes írásbeli vizsga küszöb pontszáma
(a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén): 51 pont (60%)
FILOZÓFIÁNK
Az életre, és nem a nyelvvizsgára tanulunk!
Az ELTE Origó Nyelvi Centrum több évtizedes nyelvoktatási és nyelvtudásmérési tapasztalat birtokában, az esélyegyenlőség jegyében minél szélesebb körben kínálja változatos nyelvi programjait, melyek elsősorban nem a vizsgákra, hanem az interkulturális kommunikációra készítenek fel. Programjainkkal a szabadidő tartalmas eltöltésére hívjuk fel a gyelmet, miközben az élethosszig tartó tanulás könnyedebb lehetőségét biztosítjuk.
Olyan „köztérré” kívánunk válni, ahová kellemes, érdemes betérni!
MAGUNKRÓL
Ide kattintva elolvashatod bemutatkozásunkat, meghatározó lozó ánkat, hitvallásunkat.
ELTE Origó Nyelvi Centrum 1082 Budapest, Baross u. 62. Budapest Magyarország
info@onyc.hu
(36) 1 459 9614
