Dr. Dezső Zsigmondné
A gyorsolvasás
programozott
tankönyve
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Budapest 1974
Irta:
DR. D E Z SŐ Z S IG M O N D N É
Illusztrálta: S A J D I K F E R E N C
© Dr. Dezső Zsigmondné, Budapest 1974
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ ...
1. NAP
LÁSSUNK HÁT MUNKÁHOZ !
Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Néhány gon dolat a gyorsolvasás körüli félre értések rő l...
2. NAP
SZEMMŰKÖDÉS
Ritm ikus szemmozgásgyakorlat. — Látószögnövelő gyakor lat. — Olvasási gyakorlat: A csomagolásból eredő szemét prob lémája az USA-ban ... ..
3. NAP
KONCENTRÁLT FIGYELEM
Jelkeresés. — K om binált gyakorlatok: Fogalom válogatás. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Szomszédságmozgalmak, lakótelepek. . . .
4. NAP
A KTÍV OLVASÁS
Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A mozgó munkaidő szabályozása az NSZK-ban . . ... *...
5. NAP
FIGYELMES OLVASÁS, UTASÍTÁSOK KÖVETÉSE
Ismétlődő számcsoportok. — Fogalom válogatás. — Jelkere sés. — Olvasási gyakorlat: Az osztrák idegenforgalom piac problémái ...
6. NAP SZÓKINCS
Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hivatásszerű m unka hatása az idős em berek emlékezetének állapotára ...
7. NAP
EGY KIS SZÁMVETÉS
Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnö velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A gyorsolvasás elsajátí tásának szükségessége ... ...
8. NAP
A LÉNYEG FELISM ERÉSE
Fogalom válogatás. — Szóképzés. — Jelkeresés. — Látószög- növelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A világítás kérdése . . .
9. NAP
Szókincs teszt. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A szemét- égetés füstgázai... ... ... .. 107
10. NAP
REGRESSZIÓ
Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A jövő alakíthatósága és szétrombolhatósága ... 115
11. NAP
GYAKOROLJUK AZ EDDIG TANULTAKAT
Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Regressziót gátló gyakor lat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Irodai berendezések méretei ... 125
12. NAP
HANGOS OLVASÁS
Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hőerőművek telepítése és a környezet ... 133
13. NAP
KÉSZÜ LJÜN K A HOLNAPI SZÁMVETÉSRE
Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Hibakeresés. — Olvasási gyakorlat: Zajártalm ak és e lh á rítá s u k ... 143
14. NAP
PROGRAMUNK F E L É H E Z ÉR K EZ TÜ N K
Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Cél szerinti o lv a s á s ... 152
15. NAP SK IPPIN G
Olvasási gyakorlat (skipping): Kadmium a környezetünkben. — Szókeresés. — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gya korlat ... 164
16. NAP SKIMMING
Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat ... ... 172
17. NAP
Jelkeresés. — Szóképzés. — Regressziót gátló gyakorlat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Fordítás- technika ... 184
18. NAP
Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping) ... 191 19. NAP
Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A francia oktatás fejlődése és reformja . ... 202
20. NAP
Skipping gyakorlat — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gyakorlat. — Regressziót gátló gyakorlat. — Olvasási gyakor lat: A klimatizálás ...• • • 213
21. NAP
PROGRAMUNK VÉG ÉH EZ KÖZELED Ü NK
Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A cél: az olvasottak rögzítése és felidézése 222
22. NAP
FOLYTASSUK A GYAKORLÁST!
Szóképzés. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Lakás és k ö rn y e z e t... .. 233
23. NAP
Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping). — Olvasási gyakorlat: Megfelelő akusztikai viszonyok ... .. 242
24. NAP
Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnö velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat... 254
25. NAP
Szókincsteszt. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Egy új divatos szakkifejezés, az im a g e ... 264
26. NAP
GYAKOROLNI, GYAKOROLNI . . .
Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. —
Olvasási gyakorlat: U tasítás és gondolat k ö v e té s e ... 276
27. NAP MÁR NEM SOK VAN HÁTRA! Szókeresés. — Jelkeresés. — Fogalom válogatás. — L átó szögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Követelmények a városépítészettel és a várostervezéssel szemben... 287
28. NAP MÉG EGY UTOLSÓ NEKIRUGASZKODÁS Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Még néhány szó a gyorsolva sásról ... ..295 PROGRAMUNK VÉG ÉH EZ ÉR T Ü N K ...306 FÜG G ELÉK ... ... ... ...307 Táblázatok ... ... .307 Feloldás . ... .312 IRODALOM JEGYZÉK 345
Előszó
E l akarja sajátítani az olvasmányok tartalm ának optimális meg közelítési m ódját, a hatékony olvasás módszerét, a korszerű olvasás mesterségét? E lhatározta már, hogy megtanul „gyorsolvasni” ? Bizo nyára azért, m ert nem akar megrekedni a fejlődés m ár elért szintjén, hanem tovább akar haladni, többet látni, tanulni, több és jobb m unkát végezni és ehhez keresi a megfelelő eszközöket, módszereket. Akkor ez a könyv Önnek készült.
Vagy egyelőre még csak céltalanul lapozgat, ismerkedik a gyors olvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmával? Vagyis érdeklődő ember, akinek felkelti figyelmét az új, az ismeretlen? Akkor kérem la pozgasson még egy kicsit, ismerkedjék tovább a könyvvel és tárgyával, hátha kedvet kap a tanuláshoz. Higgye el, segítségére lehet abban, hogy sokirányú érdeklődését kielégítse, többet olvashasson és így jobban megismerje a világ fontos, hasznos és érdekes dolgait.
Vagy talán csak a szükség kényszerítő hatására keres valami meg oldást, m ert m ár nem tu d megbirkózni a napi m unkája során feldol gozandó olvasmányok hatalm as tömegével ? Akkor semmi esetre se tekintse ezt a könyvet újabb tehertételnek, még egy darabnak az el olvasandó könyvek amúgyis nyomasztó halm azában és ne mondja, hogy nincs már ideje további feladatok vállalására. Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy segítse m unkájában, módot adjon jelenlegi ol vasási készsége fejlesztésére, a gyorsabb, de egyúttal eredményesebb
olvasás elsajátítására, felhívja figyelmét néhány gyakorlati fogásra és megismertesse új módszerekkel vagy — ha már eddig is alkalm azta volna őket — tudatosabbá tegye használatukat.
Lehet, hogy most felteszi a k érd ést: hogyan beszélhetünk egyálta lában módszerekről, gyakorlati fogásokról az olvasással kapcsolatban? Hiszen eddig úgy tu dtu k, hogy az olvasás: az olvasás — és kész. Hogyan lehetne azt többféleképpen csinálni? Pedig az olvasás még művészet is lehet — ezt az irodalmárok jól tudják — , de ugyancsak kevesen gondol nak arra, hogy valamiféle mesterségnek tekintsék. H olott, ma már, amikor az olvasás a k utató m unkában, a termelésben, az ügyintézésben a m unkanapnak egyre jelentősebb hányadát teszi ki, és mind fontosabbá válik a műhelyekben, a m unkapadok m ellett is, akkor már szinte külön folyam atnak tekinthetjük. A szakirodalom és a hivatalos iratok nagy- része munkaeszközzé válik. Nem is szólva a tanulásról, amelynek ugyan csak munkaeszköze a könyv, a jegyzet. Az köztudomású, hogy nincs az az egyszerű munka, amelynek ne lenne valamiféle módszere, technikája, amelyet ne lehetne jobban vagy rosszabbul, szervezetlenül vagy racio nálisan végezni, hogyne lehetne akkor módszere és technikája egy olyan sokrétűen összetett, bonyolult munkafolyam atnak, m int az olvasás.
De minden további m agyarázat helyett vegyünk inkább egy kis ízelítőt magából a könyvből, és lássuk közelebbről az egyik olvasási módszert. Hiszen még nem is döntötte el talán, hogy valóban akar-e tovább is foglalkozni a könyvvel. Mielőtt végleg határozna, ismerked jen vele még egy kicsit.
Kérem lapozzon még előre a 16. napra és olvassa el a skimming módszerére vonatkozó szakaszt.
Most — akár előszöri, akár csak másodszori nekifutásra — megis m erkedett már közelebbről is könyvünkkel. Ugyanakkor, anélkül, hogy erre előre készült volna, már meg is ta n u lta a gyorsolvasás egyik lényeges módszerét, sőt a gyakorlatban is elvégzett egy feladatot. Ugye nem is került nagy fáradságába?
Most pedig — kivételesen és természetesen a nyilvánvaló, konkrét adatok felesleges ismételgetése nélkül — nem a feloldásban, hanem itt
következnek rövid összefoglalásként a helyes válaszok: a könyv be m utatása, úgy érzem, elsődlegesen a szerző feladata.
Amint az alcímből és a tartalom jegyzékből is kitűnik: ismereteket, tényeket, tudnivalókat csak a legszükségesebb mértékben közlő, első sorban elvégzendő gyakorlatokat tartalm azó tankönyvről van szó, mely nem arra szolgál, hogy elolvassák, hanem hogy dolgozzanak vele. De tapasztalhatta, milyen egyszerű és szinte köznapi dologról esik m ajd szó. És ha nem is lesz mindig minden feladat ennyire könnyű, egy kis igyekezettel úrrá lehet a felmerülő kisebb-nagyobb nehézségeken is.
Ez a könyv a gyorsolvasás programozott tankönyve, teljesen önálló mű — nem újabb kiadása és nem is folytatása régebben megjelent m un káknak, még a szerző korábban megjelent módszertani útm utatójának sem. Önmagában, minden ismeret nélkül használható.
A felhasznált irodalom felsorolásából kitűnik, hogy a könyv számos külföldi forrás felhasználásával készült. Ez érthető, hiszen hazai t a pasztalatok jóformán egyáltalában nem, vagy csak alig állnak rendel kezésre, ezért a neves külföldi gyorsolvasó iskolák széles körű gyakorlati tapasztalatai alapján összeállított tankönyvekre kellett támaszkodni. A magyar nyelv sajátosságainak figyelembevételével át-, illetve ki dolgozott gyakorlatok kipróbálását azonban lehetővé te tte néhány ön kéntes vállalkozó lelkes segítőkészsége. Tanácsaikért, javaslataikért, megjegyzéseikért ezúton mondok köszönetét.
Akiknek a könyv átlapozása során nem tű n t volna szembe a gya korlatokkal kapcsolatos tipográfiai sajátosság: a különböző tárgykö rökből válogatott olvasási gyakorlatokat más betűtípussal szedtük, hogy — esetleges félreértések elkerülése végett — megkülönböztessük azokat a könyvnek a gyorsolvasásra vonatkozó mondanivalójától. A gyorsolvasással kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló olvasm ányok tól eltekintve, valamennyi olvasási gyakorlat az Országos Műszaki K önyvtár és Dokumentációs Központ kiadványaiból, nevezetesen a Műszaki Információ — „Korszerű m unkafeltételek” és a „Környezet- védelem”, valam int a Műszaki Gazdasági Információ „Trendek, prog nózisok” és „Nemzetközi m arketing” c. sorozatainak 1971. és 1972. évfolyamaiból való.
És ezzel végére is értünk a könyvvel való ismerkedésnek. Most m ár csak az elhatározás van h á tr a : holnaptól kezdve rendszeresen elvégzi a kijelölt feladatokat, mindennap szorgalmasan gyakorol, és m indent elkövet, hogy önmagával versenyezve egyre jobb eredményeket érjen el.
Holnaptól k e z d v e ...Vagy van még egy kis ideje, nem is fáradt és máris el akarja kezdeni? Kérem, tessék!
Lássunk hát munkához!
Először is nézzük, milyen eszközökre lesz szüksége:
# jegyzetekhez, válaszok leírásához: néhány ív papírra és valam i lyen írószerre (toll vagy ceruza);
# időméréshez: másodpercmutatós órára.
H a netán stopperóra is rendelkezésére áll, annál jobb, az időmérésben és ellenőrzésben időnként segítségére lehetnek barátok, családtagok is. Hosszabb időszakaszok mérésénél ügyes megoldás az e célra előre el készített hangszalag. Amikor a felvételnél az időmérést megkezdi, egyet kopog vagy bemondja az „indul” szót. E zután egy, k ét illetve három koppantással jelzi a 15., a 30., illetve a 45. másodpercet, a teljes percek szám át pedig egyszerűen bemondja. 10—15 perces felvételnél hosszabbra általában nem lesz szüksége. A jelzések persze lehetnek szükség szerint sűrűbbek (10 másodperc) vagy ritkábbak (1 — 1 perc). Így a gyakorlatok közben a hangszalagra felvett időjelzéseket vissza játszva nem kell az órát figyelnie: a magnetofon figyelmezteti a kiszabott idő lejártára, illetve így tu d h a tja meg mennyi időt fo rdított egy-egy
gyakorlat elvégzésére.
Sem a stopperóra, sem a magnetofon nem nélkülözhetetlen kellék, és a könyvből teljesen egyedül, minden baráti segítség nélkül is tanulhat. Van viszont valami, ami nélkül nem érhet célt és ami a jó
eredmény alapvető feltétele: kedv a munkához, a tanuláshoz. Bebizo ny íto tt tény, hogy m ár az akarat, az elhatározás is hoz némi eredményt.
Szüksége lesz még sok szorgalomra, türelemre, k itartásra is. Nem ígérhetünk könnyű m unkát és gyors sikert, sőt lehet, hogy eleinte némi visszaesés is m utatkozik teljesítményében — ez azonban természetes jelenség, nem szabad, hogy elcsüggedjen. H a következetesen és rendsze resen elvégzi a gyakorlatokat, az eredmény sem m aradhat el.
Amire most vállalkozik, az komoly munka — aszerint kell végeznie. H a a könyvet este fáradtan csak elalvás előtt forgatja, nézegeti, az vajmi keveset használ.
Lehetőleg a napnak mindig ugyanazon m eghatározott szakában dolgozzon, olyankor, amikor még valóban képes tanulni, gyakorol ni. A 28 napos beosztástól szükség esetén némiképp eltérhet, azaz, ha néha — persze csak ritkán és ha valóban nem ju t rá ideje — egy-egy napra kim arad a gyakorlás, vagy az egy napra kiszabott anyagot sok nak találja és azt két nap a la tt végzi el, nem olyan nagy baj. Kisebb hiba, ha megosztja, több lépésben veszi á t az anyagot, m intha túl sokat markol egyszerre. Inkább végezzen hosszabb idő alatt, de a rendszeres séghez feltétlenül ragaszkodnia kell. Semmi esetre se akarjon hosszabb kihagyásokat úgy pótolni, hogy több napi feladatot egy ültő helyében egyszerre elvégez, m ert annak nem lesz sok eredménye. Legyen sport szerű — ta rtsa be a játékszabályokat! A könyv pontosan megmondja, m it kell tennie, kövesse az előírásokat. Most m ár ismeri a könyv szer kezetét, felépítését, nincs többé szükség arra, hogy céltalanul lapozgas son és előre beleolvasson az egyes gyakorlatokba. H a pedig a feloldáso k a t nézegeti meg előre, célját téveszti az egész tanulás. A gyakorlatok az előrehaladással válnak mind nehezebbekké és bonyolultabbakká. Az első napok minden nehézség nélkül megoldható feladatai am ellett, hogy m ár az elérendő célt szolgálják, segítenek abban, hogy hozzá szokjon ezekhez az első látásra talán itt-o tt túlságosan egyszerűnek tűnő, de többnyire nem is olyan könnyű gyakorlatokhoz — te h át ne lapozza á t ezeket sem!
E n ny it elöljáróban a legszükségesebb tudnivalókról, vagyis hogy a tanuláshoz feltétlenül szüksége lesz 1}... é s ... és 2>...H a megoldható, jó ha kéznél van, de nem nélkülözhetetlen kellék egy 3 ) ...és 4) ... .... . ., időn ként pedig segítségére lehetnek 5 ) ... is. A legfontosabb azonban, ami nélkül nem érhet el ered m ény t6 ) ...
...és 7 ) ...a fel ad atok at pedig 8)
16
Ez most csak egy kis próba volt. Ki tu d ja tölteni a kipontozott soro kat anélkül, hogy újra vissza kellene lapoznia a szövegben? H a nem, ez azt jelenti, hogy nem olvasott elég figyelmesen. A jövőben mindig arra kell törekednie, hogy egyszeri olvasás u tán is fel tu dja idézni az olvasott szöveg leglényegesebb pontjait.
Ezzel a . . . . jellel még gyakran fog a könyvben találkozni és ide először mindig emlékezetből, a szövegre való visszatérés nélkül próbálja a hiányzó fogalmat, kifejezést, gondolatot beírni. H a nem megy, min dig lapozzon vissza és az egész szövegrészből keresse meg a megoldást. A következő páros oldalon m egadott feloldás csak ellenőrzésül szolgál.
Most pedig lépjünk egy lépéssel tovább, és tisztázzuk, mit is akarunk elérni, mi az, amire törekszünk?
Olvasási készségünket szeretnénk továbbfejleszteni — de mi is az olvasás ?
Ennek meghatározását kezdjük egy kis fejtöréssel.
Tegyük fel, hogy egy fiatal mérnöknek technikatörténeti kutatásai közben egy gót betűkkel írott, régi, német szövegrészlet kerül a kezébe. Bár kitűnően beszél németül, a gót betűket sohasem tanulta, azokat egyáltalában nem ismeri. Rövid töprengés után eszébe jut, hogy gra fikus b arátja a különböző betűtípusok, formák tanulm ányozása során különös figyelmet szentelt a gót betűknek, azok megfejtése teh át semmi problém át nem jelenthet számára. A mérnök el is szalad barátjához, aki szívesen vállalkozik a segítségre. A bökkenő csak az, hogy ő viszont egy szót sem tu d németül. Nyilvánvalóan csak egy megoldás kínálko zik : a grafikus felolvassa a szövegrészletet — melyből azonban egy szót sem ért — a mérnök pedig — aki viszont az írást nem tu d ja kibetűzni — végighallgatja és megérti a szöveget.
Mit gondol, tulajdonképpen melyikük olvasott? Karikázza be a helyesnek ta rto tt választ:
a) a mérnök b) a grafikus c) egyik sem d) mind a kettő
H a eldöntötte a kérdést, megpróbálná megindokolni a választ?
1) papírra és írószerre • 2) másodpercmutatós órára # 8) stopperóra # 4) mag netofon • 5) barátok, családtagok # 6) kedv a tanuláshoz o 7) szorgalom, türe lem, kitartás • 8) rendszeresen
A helyes válasz c, azaz egyik sem. A mérnök és a grafikus külön- külön végezték el az olvasás folyamán együttesen ható két funkciót, a felismerést és a felfogást. Az olvasás ugyanis bonyolultan összetett művelet, melyben szemünk és agyunk egyformán részt vesz. A Magyar értelmező kéziszótár szerint — az egyéb forrásokban található meg határozásokhoz hasonlóan — aki olvas, az „írásjelek során szemével végighaladva a szöveg értelm ét felfogja”. Ebből pedig számunkra az a tanulság, hogy jelenlegi olvasási készségünk fizikai és szellemi tényezőit egyformán fejleszteni kell, a kettő elválaszthatatlan egymástól.
E zt a tén y t soha nem szabad szem elől téveszteni, még akkor sem, ha céljainkat és előttünk álló feladatainkat világosabb körvonalazásuk érdekében megpróbáljuk valamiképpen rendszerezni. íg y csoportosítá sunk szerint az, am it jelenlegi készségünkkel, szokásainkkal kapcsolat ban meg kell változtatni:
# az olvasás technikája, # m agatartásunk,
# az olvasmány megközelítésének módja,
úgyszólván minden, ahogy és am it jelenleg olvasás közben teszünk. Régi szokásokon változtatni nem könnyű, ebben lesznek segítsé gére a különböző elvégzendő gyakorlatok, melyek legtöbbje ugyancsak több célt szolgál egyszerre, és az olvasási készség több tényezőjére is hat. Az egyes napok feladatainak módszeres felépítése érdekében azonban valamilyen megkülönböztetést mégis kellett tennünk aszerint, hogy első sorban mi a gyakorlat célja. Például a szemműködést, a koncentrált figyelmet, a szókincset fejleszti-e; valamelyik rossz szokás leküzdését segíti-e, vagy pedig az olvasás egyes módszereinek begyakorlását céloz za-e leginkább. Hogy az olvasó is tudja, mire kell legfőképpen figyelem mel lennie az egyes gyakorlatok elvégzésénél, azok célját — a szükséges magyarázatokon túlmenően — megfelelő jelekkel is feltüntetjük. Ezek a következők:
szem gyakorlat (létoszögnöveló és ritm ikus) reg re sszió olvasási g ya korlat koncentráció skipping skimming lényeg megragadás sz ó k in cs
feloldás pontosan nem adható meg
Most pedig szóljunk még néhány szót m egváltoztatandó olvasási készségünknek az előbbi csoportosításban elsőként em lített tényező jéről, az ...
Ide tartozik a megfelelő szemműködés kialakítása. Szemünk m ű ködéséről olvasás közben részletesebben holnap lesz szó, most egyelőre csak a látószögnövelő gyakorlatokkal, illetve végzésük módjával kell megismerkednie. Ez a gyakorlat nagyon fontos a gyorsolvasás techniká jának elsajátításában, ezért — még ha néha kényelmetlennek vagy unalm asnak tűnik is — soha ne mulassza el. Ahhoz, hogy valóban jól végezze a gyakorlatokat, megfelelő eszközök hiányában némi kézügyes ségre van szüksége, először te h át a kézm ozdulatot kell begyakorolnia. A következőkben három oszlopban számokkal, betűkkel, szavakkal találkozik. Minden egyes oszlopon külön-külön kell függőleges irányban végighaladnia. Tulajdonképpen minden egyes — egyelőre 3 tagú — szám- vagy betűcsoport egy-egy külön feladat. Lényege, hogy az értel metlen szám- vagy betűkom binációkat, illetve értelmes szavakat
egyet-19
<s>
Vw
\
&
o
V
2*olvasás technikájáról 4 <\ 2 5 (\ 2 1 ‘í 9 4 i; 7 3 (> 7 3 l1 9 1 4: 2 4 (i 8 3 ] 0 2 í> 8 3 *> 9 1 l►8 2 <: 0 1 (> 6 3 l* 8 3 ' 5 1 (- 8 4 í 6 2 íí 9 2 (►6 1 í> 8 8 " 3 5 íi 9 3 ■ 4 8 (i 9 0 4: 8 7 ‘; 8 6 í►5 9 <: 7 2 r 5 0 e ál; al k o miita t é i* m pe <iig b X ai íelv á 3 1 m 'Isik b i o vi ág n 1 1 m írét s 7 i ke vet y : r an nak ö J t mi ínét á í o ed iig é :r c va jmi 1 ■i ü ke vés k «1 u eg; ^es u ; s kö: 5tÍ ll ; z rö1nd g - e V<3jíyük o b sül *get cl £ j á,tiogó e <) j szc ros a 1 h hói JSZÚ s g föl ^am z 3 é kö: sött y .J t j ö i őbe c u sol kai g ? y ga1>ona o 1 cl p éldák b 3 1 lér\yeg o s le\'ö g ő X é lel)BgŐ 20
len villanásnyi idő ala tt felismerje anélkül, hogy közben szeme a szokásos módon balról jobbra haladna. Vegye elő a könyvhöz csatolt könyvjelzőt és helyezze az első oszlopra úgy, hogy az a szám okat takarja, a nyíl hegye pedig egy vonalban legyen az oszlop közepén végighúzódó függőleges vonallal. P illantását szögezze a nyíl hegyére — ez lesz a fixációs pont — , m ajd egy villámgyors m ozdulattal rán tsa le a k arto n t az oszlop legfelső számáról, de ugyanazzal a lendülettel m ár csúsztassa is vissza. A ki tak arás nem ta rth a t tovább egy másodperc kis töredékénél, a mozdulat sebessége csak akkor megfelelő, ha nehézségbe ütközik még ennek a három jegyű számnak a felismerése is. (Egy ötvened vagy század m á sodperc hihetetlenül rövid idő. H a például az egyik angol gyorsolvasó iskola kis kézi gyakorló eszközét erre az időre beállítja, a gyakorlatlan szemlélő legelőször szinte még azt sem érzékeli, hogy valamiféle jel egyáltalában felvillant rajta, és eleinte még az értelmes, 2—3 betűs szava k a t is alig ismeri fel. A későbbi leckék során ugyanezzel a gyakorló esz közzel ugyanennyi idő — 1/100 másodperc — a la tt el kell jutni 10 szám jegy, illetve 30 — 36 betűs szócsoportok felismeréséig!)
Most pedig kérem, gyakorolja ezt a nagyon gyors m ozdulatot — esetleg próbálja meg két kézzel, ha úgy jobban megy — , hogy holnap m ár minden nehézség nélkül kezdhessen hozzá ehhez a gyakorlathoz.
A mai napra még két feladatunk van hátra. Lehet, hogy eddig még egyáltalán nem foglalkozott a gyorsolvasással, vagy — ami a nagyobb baj — csak a körülötte tapasztalható félreértésekből hallott valam it. Akkor ideje, hogy némi fogalm at alkosson az új módszer lé nyegéről.
A másik feladat, hogy felmérjük jelenlegi olvasási készségét. A két feladatot összekapcsolva, első olvasási gyakorlatunk tárgya maga a gyorsolvasás. Persze lehet, hogy korábban m ár foglalkozott e kérdéssel, akkor kérem, nézze el, ha itt-o tt egy-egy lényegesebb gondolattal eset leg ú jra találkozik. De — a kísérletek során szerzett tapasztalatok alapján — arra is kérem, vigyázzon, nehogy az ismerősnek vélt szöveg felületességre, figyelmetlenségre csábítsa.
Az ezután következő — és minden további — olvasási gyakorlat nál mindig két eredm ényt m érün k: a sebességet és a felfogás mértékét. Az utóbbi a la tt az olvasmányban levő adatoknak, gondolatoknak azt a mennyiségét értjük, melyet egyszeri elolvasás u tán megjegyzett, azaz az a d o tt kérdésekre helyesen és pontosan felidéz.
H a a sebesség mérésére nem áll rendelkezésére stopperóra vagy az előbb leírtak szerint elkészített hangszalag, jegyezze fel egy papírra az olvasás megkezdésének és befejezésének időpontját — természetesen a
másodperceket is. (Legegyszerűbb, ha bevárja, míg a másodpercmutató kerek percet jelez és akkor kezdi az olvasást.) Az olvasással tö ltö tt per cek és másodpercek alapján a Függelékben m egadott táblázatból ki* keresheti olvasási sebességét.
Az olvasási gyakorlatokat mindig csak egyszer olvassa végig, a m ár elolvasott részekre ne térjen vissza. A gyakorlat után feltett kér désekre kizárólag emlékezetből válaszoljon anélkül, hogy az olvas m ányba még egyszer belenézne.
H olnaptól kezdve arra fogjuk kérnif igyekezzék mindig egy kicsit gyorsabban és nagyobb figyelemmel olvasni, m int ahogyan azt meg szokta és az kényelmes lenne. Most azonban az a célunk, hogy meg^ állapítsuk, milyen az a készség, ahonnan elindul, teh át a következő gyakorlatot még ugyanúgy végezze el, olyan sebességgel és olyan fi gyelemmel, ahogy az eddig természetes volt.
Most pedig nézzen az órára és kezdje az olvasást.
Olvasási gyakorlat
Néhány gondolata gyorsolvasás körüli félreértésekről
A gyorsolvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmát még kevesen ism erik, vannak azonban, akik félreértik célját és elsajátításának lehetőségeit. Éppen e zért lényegének közelebbi m egism erését a félreértések eloszlatásával kell kezdeni.
N ézzük előbb az új módszer ellenzőit. Szerintük a gyorsolvasás felületes ségre szoktat, m ert ők a gyorsaságot minden gondosságot, alaposságot nélkülöző elsietéssel, kapkodással asszociálják. N os, ezzel a felületességgel éppen ők vádol hatok, hiszen anélkül, hogy előbb kissé tájékozódnának, csupán a „gyorsolvasás” szóból indulnak ki, már pedig ez az elnevezés az egész m ódszernek csak egyik — bár kétségtelenül fontos — tényezőjét hangsúlyozza. Most már késő azt vitat ni, mennyire kifejező és helyes ez az elnevezés. A z azonban bizonyos, hogy nemigen akad egyetlen olyan újonnan felbukkanó fogalom sem, melynek lénye gét egyetlen szóból álló elnevezése teljes m értékben kifejezné olyannyira, hogy kizárólag annak alapján a fogalmat már valóban ism erhetnénk, sőt pálcát is törhetnénk felette. Már pedig az ellenzők ezt teszik. Ő k nyilvánvalóan egyálta lában nem ism erik sem a gyorsaság szerepét a „gyors” -olvasá$ban, sem az egyéb tényezők jelentőségét, melyeket pedig minden gyorsolvasással foglalkozó köz lemény — még a legrövidebb hír is — állandóan hangsúlyoz.
A gyorsaság szerepének helyes megvilágítására vegyük példának a term e lést, mely annál ésszerűbb és gazdaságosabb, minél kevesebb ráfordítással érhet el nagyobb eredményt. Hasonlóképpen az olvasás is — melyről már megállapí tottuk, hogy ugyancsak munkafolyamat — akkor racionális, ha kevesebb idő- ráfordítással és kisebb fáradsággal minél nagyobb eredm ényt érünk el, azaz minél több információt fogunk fel az olvasmányból. Bármennyi gondot is fordí tanak a termelésben az ésszerűsítésre, ráfordítások csökkentésére, ez sohasem ön célú, közben nem téveszthető szem elől az igazi, végső cél, a term elés eredménye, a mennyiségileg és minőségileg egyaránt megfelelő term ék. Ugyanígy, bármeny nyit is fáradozunk azon, hogy megtanuljunk gyorsan olvasni, végső célunk nem az, hogy hihetetlen sebességgel tudjunk végigszáguldani a sorokon, hanem hogy — meglepő módon éppen a nagyobb sebesség következtében — egyúttal sokkal több eredm ényt is érjünk el.
A gyorsabb olvasásnak az az előnye, hogy azonos idő alatt, adott mennyi ségnek két-, háromszorosát tudjuk elolvasni, egészen nyilvánvaló. A rra azonban már kevesen gondolnak, hogy éppen a nagyobb sebesség még jobb eredm ényt is hoz. A gyorsolvasás egyik alaptétele, hogy nem szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk — ehhez kell a tanulás során szemünket és agyunkat hozzászoktatni. Ez pedig — ha már megtanultuk — szemünknek és agyunknak sokkal kevésbé fárasztó, mint a szavankénti olvasás, vagyis jelenlegi olvasási módszerünk. A gyorsabb olvasással agyunk teljes kapa citása is le van kötve — kísérletek hosszú sorával bizonyított tapasztalati tény, hogy jelenleg vizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki — nem tudunk úgy elkalandozni, mint a lassú olvasás közben, jobban figyelünk, és ennek a lekötött figyelemnek term észetes következm énye a jobb, teljesebb felfogás. A gyors olvasásnak ez a koncentrált figyelem éppen olyan alapvető jellemzője, mint a gyorsaság. A gyorsaság és a felületesség közé semmiképpen nem tehetünk egyenlőségjelet, mint ahogy azt a felületes bírálók teszik.
Sokan a szépirodalom olvasásának élményét, az esztétikai élvezetet féltik a gyorsolvasástól. Ebben tökéletesen igazuk is lenne, ha abban versenyeznénk, ki tud nagyobb sebességgel átfutni egy hangulatokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli lírai verset, novellát vagy drámát. De nem győzzük eleget hangoztatni: a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát akarja megkönnyíteni, gyor sabbá tenni, csak a gyakorlati prózára vagyis azokra az olvasmányokra vonatko zik, melyek munkával, tanulással, ismeretszerzéssel függnek össze. A szépiroda lom körünkön kívül esik, azzal egyáltalában nem foglalkozunk, bár a gyorsolva sás kedvező mellékhatásai érvényesülnek akkor is, ami kor az esztétikai élvezetért olvasunk. A megszokott nagyobb figyelem, teljes koncentráció, valamint a tudatosan gazdagabbá tett, bővített szókincs, az a törekvés, hogy minden olva sott szó értelm ével teljesen tisztában legyünk, ne é rjü k be valamiféle homályos,
ködös sejtéssel és főleg, hogy már nem siklunk el gondtalanul egy-egy ismeretlen szó fölött: az olvasmányokkal szemben tanúsított új magatartásunknak ezek a tényezői — melyek a gyakorlati próza olvasása céljából váltak állandó szokásunk
ká — csak hasznára válnak a szépirodalom olvasásának is.
Nem helytálló ugyanis az ellenzőknek az a kifogása, hogy ha valaki hozzá szokott a gyorsabb olvasáshoz, nem tud többé lassan olvasni. Ezek szerint egy autóversenyzőt, aki megszokta a versenypályán a hihetetlen sebességeket, nem szabad többé beengedni a nagyváros állandó tilos jelzésekkel, közlekedési dugókkal teli forgalmába?
Nos ennyit a bírálók ellenvetéseiről. Nálunk veszélyesebb azonban a lelkes hívők túlzott optimizmusa. Ő k azt hiszik, elég ha beiratkoznak egy tanfolyamra, elolvasnak egy tankönyvet vagy éppenséggel meghallgatnak néhány előadást és már minden magától fog menni. Sajnos ez nem így van. A gyorsolvasást meg lehet tanulni, az mindenki számára hozzáférhető, de türelem , szorgalom és főleg kitartás szükséges hozzá. Időt kell rá szentelni, el kell végezni minden elő írt gyakorlatot, és már tanulás közben, a napi munka során is törekedni kell az újonnan tanultak alkalmazására; be kell idegződnie minden új szokásnak; és végül az eredményesen elvégzett tanulást sem szabad soha befejezettnek tekin teni, mindig vigyázni kell arra, hogy a régi szokások vissza ne térjenek.
Jelenlegi olvasási készségünk 160— 250 szó percenkénti sebesség, 5 0 - 6 0 % - os felfogással — attól függően, mennyire gyakorlott, jó olvasóról, illetve milyen jellegű olvasmányról van szó. A külföldi tapasztalatok szerint (néhány kimagasló rekordteljesítm ény, illetve átlag 3% -nyi lemaradás m ellett) a tanfolyamok hall gatóinak átlaga két-, háromszorosára fokozta olvasási sebességét, felfogása pedig 70— 80% -ra emelkedett.
Megállapították azonban azt is, hogy ha valaki el is érte ezt a teljesítm ényt, de többé nem gyakorolt, teljesítm énye rövid időn belül újra visszaesett, ha nem is egészen a kezdeti szintre, de hozzávetőleg a régi és új teljesítm énye közé.
Nem szabad tehát alábecsülnünk a nehézségeket, melyek az elsajátítás során várnak ránk. A gyorsolvasás készség — akár az úszás, gépírás vagy autóveze tés — állandó gyakorlás nélkül elhalványul, feledésbe m erül, elszokunk tőle.
A túlzottan optimisták lelkesedése azért veszélyes, m ert könnyen érheti őket csalódás, könnyű, gyors sikert várnak, és ha ez elmarad, rögtön elvesztik kedvüket, sutba dobják a tankönyvet és ostobaságnak, szemfényvesztésnek mi nősítik az egész gyorsolvasást. Ő k e t már nehezebb lesz meggyőzni tévedésük ről és rábírni arra, hogy kezdjék újra a tanulást, de most már a kellő szorgalom mal és kitartással. Ezért jobb, ha mindenki előre tudja: amire vállalkozik, az komoly feladat, nehéz munka. Tudni kell azonban azt is, hogy m egéri: megkapja jutalmát a hatékonyabb olvasási készségben, a jobban, gyorsabban végzett mun
ka öröm ében, a nagyobb olvasottságban, műveltségben, tájékozottságban és nem utolsósorban a több szabadidőben.
Idő: ... Szavak száma: 1000 Sebesség: ... Felfogás m értéke: ...
Nézzen ismét az órára. Mennyi idő a la tt olvasta végig az olvas m ányt?
. . . perc ... másodperc.
Olvassa le a Függelékben található táblázatból, hogy ez az időtar tam milyen olvasási sebességnek felel meg: ... szó/perc.
Most pedig — m int m ár m ondtuk — anélkül, hogy a szövegre még egyszer visszalapozna, kizárólag az olvasottak alapján, emlékezet ből válaszoljon sorban a következő kérdésekre. H a valamelyik kérdésre nem tu d o tt felelni, de egy további kérdésből kiderülne az arra adandó helyes válasz, m ár ne térjen vissza és utólag ne írja be az így megálla p íto tt eredményt.
Válaszait jegyezze fel egy darab papírra, és a feloldásban csak akkor ellenőrizze azokat, amikor m ár valam ennyit leírta. A feloldás ban megtalálja az egyes válaszok értékét is, vagyis minden helyes fele letért az o tt m egadott százalékösszeget kapja. Ezek végösszege adja meg az olvasottak felfogásának m értékét, vagyis ez jelzi, milyen arány ban tu d ta a szöveg tartalm át újra felidézni.
Előfordulhat, hogy egy kérdésre a válasz egy rövid felsorolás. A százalékot ilyenkor is az egész válaszra egy összegben adtuk meg. Lehet azonban, hogy az egyes felsorolandó tételeknek csak egy részére emlékszik vissza, ekkor természetesen csak ennek megfelelő százalékot szám íthat fel. H a például egy kérdésre 5 té telt kellene felsorolni és ezért 10% jár, ebből viszont csak 3 tételt tu d megadni, akkor term é szetesen csak 6% -ot írhat az eredményhez. H a más jellegű kérdésnél is előfordulna, hogy válasza nem egészen pontos, a lényeget csak részben tartalm azza, akkor megfelelő arányban — saját lelkiismerete szerint — számítson le valam ennyit az elérhető százalékszámból.
Most pedig nézzük a kérdéseket.
1. Mi az olvasmány pontos címe?
2. Mivel vádolhatok az ellenzők? (válassza ki a helyes választ) a) rosszindulattal
b) figyelmetlenséggel
c) felületességgel d) igazságtalansággal
3. Milyen két hasonlatot hoz fel a szerző érvei megvilágítására? 4. Mit kell a nagyobb sebesség ellenére elérnünk?
5. A gyorsolvasásnak mely tényezői hatnak a szépirodalom olvasá sára?
6. Az ellenzőknek arra a vádjára, hogy aki már hozzászokott a hatalm as sebességhez, nem tu d többé lassan olvasni, szerző csak egy hason la ttal válaszol. Le tudná vonni abból a hasonlatból a ki nem m on d o tt következtetést — ami egyébként a gyorsolvasás egyik alap tétele ?
7. Milyen eredm ényt érnek el általában a tanfolyamokon (az olvas m ányban ezzel kapcsolatban em lített valamennyi szám adattal)? 8. Mit tu d a lelkes hívők túlzott optimizmusáról ?
9. A következő tartalm i összefoglalók közül melyik adja vissza leg jobban az olvasottak lényegét?
a) A gyorsolvasás ellenzői úgy vélik, a gyorsaság egyenlő a felü letességgel, aminek következtében elvész az olvasás esztétikai élvezete. Pedig a gyorsolvasás csak a m unkát és tanulást szol • gáló gyakorlati prózára vonatkozik, melyet igyekeznünk kell jelenlegi olvasási készségünknél két-, háromszor gyorsabban olvasni. Ilyen sebességet érnek el általában a külföldi tanfolya mok hallgatói is. A lelkes hívők azonban túlzott optimizmusuk ban még többet várnak ettől az új módszertől.
b) A gyorsolvasás ellenzői felületességgel vádolhatok, m ert nem tájékozódnak kellően az új módszerről. A gyorsolvasás részben ipari termeléshez hasonlítható, m ert arra törekszik, hogy minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredm ényt érjünk el. Ez az elérhető átlageredmény a külföldi tanfolyamok tap asztalatai szerint az olvasási sebességnek és a felfogóképességnek egyaránt két-, háromszorosára emelése. A cél nem az, hogy minél nagyobb sebességgel fussunk á t érzésekkel, hangulatokkal teli lírai ver seket. A lelkes hívőknek meg kell tanulni, hogy a gyorsolvasás készség, mely állandó gyakorlás nélkül elhalványul, feledésbe merül.
c) A gyorsolvasás ellenzői az elnevezésből kiindulva csak a gyorsa ságot veszik figyelembe és azt felületességgel azonosítják, holott a gyorsaság az eredmény fokozása érdekében alkalm azott esz köz, mely egyszersmind nagyobb figyelemmel is együttjár. Nem kell félteni a szépirodalom esztétikai élvezetét sem, m ert
az új módszer csak a gyakorlati prózával foglalkozik. K ét alap tétele, hogy nem szavakat, hanem gondolatokat olvasunk és mindig a célnak megfelelő sebességet alkalmazzuk. A lelkes hívők túlzo tt optimizmusa veszélyesebb az ellenzők alaptalan vádjainál, m ert bár a gyorsolvasást mindenki elsajátíthatja, ennek nehézségei elriaszthatják azt, aki gyors eredm ényt vár.
Kérem, nézze meg a feloldásban, melyik kérdésre válaszolt he lyesen. Ahol kerek m ondatokban kellett válaszolnia, o tt természetesen nem kell a feloldásban m egadott felelettel szó szerint egyeznie, fontos, hogy ha más szavakkal is, de a lényeget fejezze ki. Adja össze a helyes válaszokra kapo tt százalékszámot, a felfogás m értéke: . . . . % .
Most pedig az egyes válaszok mellett található jeleknek megfelelően tegyen a közölt kocka megfelelő helyére egy-egy keresztet — de csak a helyes válaszok esetén! H a teh át az 1. kérdésre jól válaszolt, a kereszt az A vízszintes 1. kockájába kerül. Amennyiben az 1. kérdésre nem tu d o tt felelni, a kocka üresen marad.
H a így végigment mind a 9 kérdésen, a kis kockából azt is leolvas hatja, miben a legerősebb: az olvasottak lényegét jól megragadja-e; milyen figyelmesen olvas, nem lehet-e könnyen félrevezetni; jól vissza tud-e emlékezni egy-egy kevésbé jelentős, nem szorosan a lényeghez tartozó részletre, adatra. Ebből azt is m egállapíthatja, mire kell a továbbiakban elsősorban ügyelnie, főleg m it kell gyakorolnia.
H a teljesítménye nem érte el az 50%-ot, vagy ha kockájában az A vízszintes teljesen üresen m aradt, kérem lapozzon vissza és olvassa el az egész gyakorlatot még egyszer figyelmesen.
a lényeg megragadása A
figyelmes olvasás 8
Most már valamivel többet tu d a gyorsolvasás lényegéről. Tisz táztuk, hogy a gyorsaság nem jelent felületességet, s ő t 1) . . . ... követel. Hogy ez a 2)... mennyire alapvető kö vetelménye a gyorsolvasásnak, az is bizonyítja, hogy az olvasási gya korlatoknál a sebesség mellett mindig mérjük a 3 ) ...mér tékét is. Szépirodalmat éppen olyan lassan fogunk ezután is olvasni, m int eddig, mert a gyorsolvasás csak a 4 ) ... foglalkozik. A nagy sebességhez nem szokhatunk hozzá olyan veszedelmes m érték ben, hogy ne tudnánk szükség szerint, adott esetben lassan is olvasni, ellenkezőleg, mindig a 5 ) ... sebességgel olvasunk. De tudjuk azt is, hogy a gyorsolvasás elsajátításához s o k 6) . . ... .. . .. és 7 )... van szükség és nem várhatunk 8) . . . .
Tegnap elkezdtük a szemgyakorlathoz szükséges nagyon gyors kéz mozdulat begyakorlását, most nézzük meg, m iért is olyan fontos ennek a gyakorlatnak a rendszeres végzése.
Olvasás közben szemünk nem folyamatosan siklik végig a sorokon, mozgása megállás — ugrás — megállás — ugrás állandó váltakozásá
ból áll. Az olvasás legnagyobb részét — mintegy 90% -át - a megállás, az un. fixáció teszi ki, és ezalatt történik a tulajdonképpeni olvasás, azaz a betűk, szavak felismerése és értelmük felfogása is. Ezeknek a fixáeióknak a száma jelenleg még nagyon nagy : egy-egy 60 betűhelyes
— soránál 6 —7, ami azt jelenti, hogy egyszerre X) — — — — betűt, vagyis általában csupán 2) — — — szót olvasunk el egyszerre. Célunk, hogy ezen változtassunk és egy-egy sort ezentúl legfeljebb 2 —3 fix á d é val olvassunk el. Miért van erre szükség?
A fixációnak és ugrásoknak ez a gyakori változása szemünknek és agyunknak egyaránt fárasztó, m int általában minden, am it a maga természetes üteménél lassabban végzünk.
Tudna erre a mindennapi élet egyéb területeiről v ett példát m on
dani? — — — — _ — — _ —
Szemünk mozgását kis izmok irányítják. Azt még karunk víz szintes mozgásán is kipróbálhatjuk, mennyivel nagyobb izom m unkát jelentjiz^előrehaladí^
mint az azonos távolságon ritkább megállásokkal végzett mozgás. A gyakori fixációknál teh át szemünk izmai fáradnak el, ezért is álmosít a gyenge, lassú olvasás, m ert az elfáradás következtében a sokat m ozgatott izmok megállása még sűrűbb és egyre hosszabb lesz, míg végül szemünk lecsukódik, elalszunk.
Ugyanakkor a lassú olvasás szellemi tevékenységünkre is kedve zőtlenül hat. A gyakori fixációnál egyes szavakat olvasunk. Mi ennek a következménye ?
Agyunk kénytelen egyenként egymáshoz kapcsolni az egyes
• • # # • • •
szavakat, ami nehezebb és fárasztóbb munka számára, m intha
•
•
•
•
•
•
•
•
összefüggő szócsoportokból értelmes gondolategységekből egyszerre ragadná meg ezek teljes értelmét.
A szavankénti olvasás csökkenti a megértést, nagyobb m unkát ró az agyra, a nehezebb szellemi tevékenység következtében pedig te r mészetszerűleg ham arabb kifáradunk; azaz megfordítva, ha kevesebb
1) nagyobb figyelmet • 2) koncentrált figyelem # 3) felfogás • 4) gyakorlati prózával • 5) célnak megfelelő • B) szorgalmas gyakorlásra # 7 ) kitartásra • 8) könnyű és gyors eredményt
1) 8 - 10 # 2) egy-egy
PL fárasztóbb, ha egy óra alatt — állandó járás mellett — 2 kilométer távolságot teszünk meg, mintha 4 kilométert haladunk előre; és fárasztóbb kimerítő figye lemmel követni a szokásosnál lassabban beszélő előadót is
fixációval olvasunk, olvasási sebességünk felgyorsul, és ez a gyorsaság — kevesebb erőfeszítés mellett — elősegíti a jobb felfogást is.
A tényleges olvasási folyam at meggyorsításának és egyúttal a felfogás javításának legfontosabb feltétele, hogy hozzászoktassuk sze m ünket — és agyunkat — ahhoz, hogy az eddiginél kevesebb fixációval olvassunk, sőt az egyes fixációk idejét is csökkentsük. Hogyan érhetjük ezt e l?
Háromféle módon — és ennek megfelelően háromféle g yak o rlattal:
# ritm ikus szemmozgás begyakorlása, # látószög növelése,
# értelmes szócsoportok felismerése egyetlen fixációval.
A ritmikus szemmozgás begyakorlása az egyetlen valóban mecha nikus művelet, melynél szellemi tevékenységünknek jóformán semmi szerepe nincs. Célja, hogy az egyes fixációk idejét csökkentsük és mind a szemmozgás ütem ét, mind a fixációk idejét egyenletessé tegyük. A fixációk szám át és főleg helyét persze nem lehet mechanikusan ki mérni, m ert az a szöveg nehézségi fokához alkalmazkodva, a gondolat- egységek és szócsoportok szerint, főleg pedig a sorok hosszától függően állandóan változik. Semmi esetre sem az a célunk ezzel a gyakorlattal, hogy előre pontosan megszabjuk és begyakoroltassuk fixációinak he lyét és természetesen nem kell m ajd tudatosan arra ügyelnie, hogy 40—50 betűhelyes sorokat feltétlenül 2, 80—90 b etű t pedig kizárólag csak 4 fixációval olvasson el. H a szorgalmasan gyakorol és megszokja a
60 betűhelyes soroknál a 3 fixációt, szeme az eltérő sorok, illetve gon dolategységek hosszához autom atikusan alkalmazkodni fog. Ehhez azonban feltétlenül naponta kell gyakorolnia a mai feladatok között található m intán. De ha úgy tetszik, gyakorolhat az első napok látó szögnövelő gyakorlatainak még viszonylag keskenyebb hasábjain is. Hogy e jelek értelme ne zavarja, legjobb, ha „fejreállítja” a könyvet és kizárólag a hasábbeosztást követve 3 egyforma megállással, illetve 2 gyors ugrással „olvassa” végig az egyes sorokat, miközben igyekszik szemét minél egyenletesebben és gyorsabban mozgatni a sorokon. A ritm ikus szemmozgást célzó gyakorlattal természetesen ugyanezt kell tennie. Van kedve máris kipróbálni?
' Most pedig térjünk vissza másik két gyakorlatfajtánkhoz, melynél a szellemi tevékenység ismét átveszi a vezető szerepet.
A fixációk számának mechanikus csökkentése önmagában még nem vezet eredményre. Tény, hogy a betűk, szavak felismerése az olva sásnak éppen olyan alapvető tényezője, m int a szöveg értelmének fel fogása, és az is v itath atatlan , hogy ebben a szemnek fontos szerepe van. Nem feltétlenül fontos azonban, hogy a szem segítségével jussunk e fel ismeréshez. Példa erre a Braille írás, vagyis a papiros síkjából kidombo rodó pontírás, melyet a vak ember ujjaival k itapin t és úgy olvas el. Ez pedig ismét csak azt bizonyítja, hogy olvasás közben az agy műkö dése döntően fontos, teh át a fixációk számának csökkentéséhez is éppen úgy hozzá kell szoktatnunk az agyunkat, m int a szemünket.
A gyakori fixációkhoz nemcsak szemünk szokott hozzá, hanem agyunk is, hiszen gyerekkorunkban, amikor olvasni tanultunk, állan dóan arra figyelmeztettek, hogy szépen, lassan, gondosan olvassunk. Ez igen hasznos tanács kezdők számára, de később m ár elm ulasztottak arra is figyelmeztetni, hogy ideje lenne áttérni egy fejlettebb olvasási formára. Így, most kell szemünket és agyunkat rászoktatni arra, hogy egész szócsoportokat fogjon fel egyszerre. Mint ahogy a ritm ikus szem mozgásnak sem célja, hogy a fixációk állandó helyét megszabja, éppen úgy azt sem írhatjuk elő, hány szót fogjon fel egyszerre egy-egy fixáció- val, azaz hány szót tartalm azzon egy-egy fixációs egység, a fontos csak az, hogy értelmes gondolategységet képezzen. Az abban foglalt szavak száma egyrészt az olvasó képességeitől, gyakorlottságától, másrészt a szöveg információs sűrűségétől függően állandóan változik. Az olyan szövegnél, melynél több a semmitmondó vivőanyagként szereplő szó, természetesen jobban növelhető a fixációs egység, m int egy nehéz szöveg esetében.
Milyen fixációs egységekre osztaná a következő szöveget?
Az egyes gyakorlat fajták elsődleges célja különböző, ezért egymással párhuzamosan, együttesen veendők át. Az egyes gyakorlat csoportok nehézségi foka külön-külön emelkedik, hatásuk azonban természetesen összefügg és együttesen m u tatkozik.
Mindehhez megint csak szorgalmas, kitartó m unkával lehet hozzá szokni. E zt segítik elő a látószögnövelő, valam int az értelmes szócso portokkal végzett gyakorlatok.
A gyakorlat elvégzésének m ódját már ismeri és most már bizonyára könnyen megy a kartonlap villámgyors huzogatása is. A gyakorlatok nál most ismét meghúztuk a függőleges vonalat, ez azonban holnaptól kezdve elmarad. Kevés embernek működik ugyanis egyformán a két szeme, rendszerint az egyik élesebben lát. H a a jelsor közepén meghúzott vonal esetén a hibák aránytalan nagy mennyiségben és következetesen a fixációs pont egyik vagy másik oldalára kerülnek, akkor a függőleges vonalat — vagy ennek megfelelően a kartonon a nyíl hegyét — kicsit közelebb lehet csúsztatni ahhoz az oldalhoz, melynél a több hibát követ tük el. Hogy a vonalat, azaz a nyíl hegyét milyen mértékben kell el csúsztatni, azt mindig egyénileg kell kikísérletezni.
Fontos, hogy a gyakorlatokon az itt m egadott sorrendben halad jon végig, m ert azok a nehézségi szinteknek megfelelő rendben követik egymást. Egy-egy gyakorlatot többször is elvégezhet, néhány nap múlva elő veheti a korábbi gyakorlatokat is. A tapasztalatok azt m utatják, hogy értelmetlen jeleken 6 — 8 alkalommal is végigmehetünk anélkül, hogy tartalm uk túlságosan ismerőssé válnék. Az értelmes szavaknál, szócsoportoknál már nehezebb a helyzet, azokra legfeljebb több nap után egyszer-egyszer térjen vissza.
Egyelőre elég, ha minden egyes jelcsoportnál, annak takarása után szóban próbálja felidézni a felismert jeleket, arra, hogy le is írja őket, m ajd csak később, a bonyolultabb feladatoknál lesz szüksége. Igyekez zék az egész feladatot minél gyorsabban elvégezni, a hibátlanul fel fogott jelsorok szám át az egyes gyakorlatok után jegyezze fel.
Az egyes gyakorlatfajták / elsődleges célja különböző, / ezért egymással párhuzamosan / együttesen Teendők át. /
Az egyes gyakorlatcsoportok / nehézségi foka kfilön-külön emelkedik / hatásuk azonban / természetesen összefügg / és együttesen mutatkozik
3 8 5 7 57 88 1 4 5 8 1 4 6 9 48 23 35 7 8 2 8 4 1 41 07 5 17 3 4 5 7 0 57 92 1 1 34 4 8 2 9 14 67 7 63 7 3 8 5 1 10 34 3 7 8 8 4 8 2 9 57 97 45 7 5 5 0 1 7 35 87 77 5 2 6 0 7 7 40 67 8 8 10 3 1 5 5 57 92 4 7 83 4 9 6 2 35 79 6 7 2 3 1 4 7 3 42 60 5 1 88 5 7 9 2 56 78 30 12 4 8 9 0 35 72 4 4 5 3 5 6 7 2 97 48 5 7 7 7 4 6 9 2 86 48 3 8 55 5 7 9 0 75 32 2 3 10 2 4 7 3 57 04 2 5 66 1 4 8 8 58 90 1 0 4 4 2 0 3 8 55 77 55 6 2 1 4 6 8 24 68 5 5 46 4 7 3 9 35 79 47 5 2 2 9 4 0 35 42 6 7 05 4 8 6 9 46 87 3 5 5 1 7 3 7 2 57 77 6 7 06 1 4 7 9 48 92 32 77 4 7 5 6 70 65 5 5 03 4 8 7 2 35 89 6 102
H ibátlanul felfogott jelsorok száma
Olvasási gyakorlat
Következik az első „igazi” olvasási gyakorlat, melynél m ár arra kérem, igyekezzék a szokottnál valamivel gyorsabban olvasni. De félre ne értse: a világért se akarjon hatalm as sebességgel végigszáguldani az olvasmányon csak azért, hogy m indjárt az első napon rekordot állítson fel! Inkább figyeljen erősen a szövegre, csak arra koncentráljon, hogy minden más gondolatot kikapcsoljon, csak azt ta rtsa szem előtt, hogy az olvasottakról számot kell adnia.
Az időmérésről ne feledkezzék meg!
A csomagolásból eredő szemét problémája az USA-ban
A csomagolásból eredő szemét a csomagolóanyag-gyártók és -felhasználók egyik legnagyobb problémájává vált. A csomagolóanyagok kifejlesztése, kuta tása során már gondolni kell megsemmisítési lehetőségükre is. így, am ikor a folyadékcsomagolásra az üveg helyett a PV C-t kifejlesztették, riasztó hírek é r keztek a PV C elégetésekor jelentkező nehézségekről. A kutatást tovább foly tatták új, kedvezőbb tulajdonságú műanyag csomagolóanyagok m egismerésére. A szemételtávolítással kapcsolatban az USA-ban három álláspont kristá lyosodott ki: a közvéleményé, a kormányé és a csomagolóanyag-gyártóké és -fel- használóké.
A környezetvédelm i kérdések iránt az elmúlt években mind nagyobbá vált az érdeklődés. Súlypontja a levegő és a víz szennyeződése volt, de többször szóba került a szilárd hulladék, közte a csomagolásokból eredő szennyezés is, annak ellenére, hogy ez a szilárd hulladéknak csak viszonylag kis részét képezi. Fiatalok csoportja tüntetett az American Management Association csomagolási kiállításán az eldobó csomagolások ellen.
A kereskedelem — ésszerűsítési okokból ragaszkodik az eldobó csomago láshoz, és a gyártók is minél több csomagolóanyagot kívánnak eladni. Ha azonban a fogyasztók ismét a többször felhasználható csomagolást követelik, a kereske delem és a gyártók kénytelenek lesznek alkalmazkodni — term észetesen csak akkor, ha a törvény is így rendelkezik.
A z USA-ban több törvénytervezetet nyújtottak már be a környezetvéde lemmel kapcsolatban. így pl. az alkoholmentes italok és a sör eldobó csomagolá sának betiltása, illetve megadóztatása érdekében. Ezzel az összeggel kívánták fedezni a szemételtávolítás költségeit.
A jövőbeli amerikai törvényhozás fő feladatának tűnik ez, ösztönzés a több
szőr felhasználható csomagolások alkalmazására és a csomagolóanyagok újra feldolgozásának javítására.
Term észetesen e törvényeket nemcsak az alkoholmentes italokra és a sö rre kell kiterjeszteni, hanem az összes élelm iszerre, továbbá nemcsak az üve gekre, hanem a konzervdobozokra is. Még így is bizonytalan a csereüveg be vezetésének hatása azokra a fogyasztókra, akik eddig is eldobták a csereüvegeket.
A tervezett törvények közül egyesek ösztönzőek adókedvezmények útján, vagy el riasztóak a szemételtávolítás magas költségei, illetve a tovább fel nem dolgozható csomagolóanyagok gyártására kirótt büntetések útján.
A kérdés megítélése különböző az egyes államokban és városokban. Bár egyes államokban már vitattak meg törvényeket, de még egyetlen egyet sem hagytak jóvá. A városok viszont már tettek konkrét intézkedéseket. így a Maryland állambeli Bowie már adott ki rendelkezést, hogy 1971. április 1. után a városban nem szabad többé italokat eldobó csomagolásban árulni. A város tanácsa kérte Maryland állam törvényhozó testületét hasonló értelm ű törvény hozatalára, nehogy a város lakói a városban dobják el a város területén kívül vásárolt eldobó csomagolásokat.
Elsősorban a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét igyekeznek csök kenteni. Egy pittsburghi vállalat pl. megkísérelte csökkenteni az autók szélvédő üvegeinek csomagolását. A régi csomagolásból 60 kg különféle anyagú hulladék lett, az újból csupán 10 kg.
A másik megoldás az újra felhasználható csomagolás készítése. Egy N ew York-i sörgyár új típusú sörösüveget alkalmaz, annak megismerése céljából, hogy a fogyasztók hajlandók-e érte az eldobó csomagolás kényelméről lemon dani. Más gyárak olyan csomagolásokat próbálnak kifejleszteni, amelyeknek a tartalom védelmén kívül más hasznuk is van. Egy chicagói vállalat dia- és film tartó dobozokat készített csomagolásokból.
A papír továbbfeldolgozásával már régen foglalkoznak. A jövőben több és újabb feldolgozási módot kell találni. Javítani kell a végtermék minőségét, pl.
szilárdságát.
Az alumínium visszanyerése — és újrafelhasználása — minden nehézség nélkül lehetséges. Ó nozott acéllemezből készült dobozok anyagát mindezideig nem lehetett gazdaságosan újra felhasználni, mivel az ónt a dobozhulladékból el kellett távolítani. Ónm entes acéldobozok alkalmazásának elterjedésével új lehetőségek adódnak.
A z USA-ban kb. 100 helyen az üvegpalackok anyagát összetörik és újra be olvasztják.
Műanyagok újrafeldolgozására még nem dolgoztak ki tervet az USA-ban. Ennek oka a műanyagok sokfélesége a hulladékban. A műanyaggyártók szövet sége az USA-ban kutatási megbízást adott annak megállapítására, hogy milyen
feltételek között lehet a műanyagot megsemmisíteni — adott esetben még új tüzelőberendezésekben is.
Id ő : ... Szavak szám a: 660
Sebesség: ... Felfogás mértéke: ...
Mielőtt rátérne a kérdések megválaszolására, gondolja meg, pon tosan emlékszik-e mindarra, amire ezzel kapcsolatban tegnap figyelmez tettü k ? H a nem, kérem, lapozzon vissza, fussa á t újra és szívlelje meg a válaszadás m ódjára vonatkozó utasítást.
Most pedig következzenek a kérdések:
1. Milyen problém át okoz korunkban a csomagolóanyag?
2. A megoldásnak hányféle módja lehetséges? Sorolja fel azokat. 3. Kiknek az álláspontja kristályosodott ki az USA-ban?
4. Milyen ellentmondások tapasztalhatók az eldobó csomagolásokkal kapcsolatban ?
5. Mit akarnak az egyes törvényjavaslatokkal elérni és elsősorban milyen területen?
6. Milyen eszközökkel akarják a törvényes rendelkezések elérni célju kat?
7. Milyen konkrét, m ár m egtörtént intézkedést említ az olvasmány? 8. Milyen anyagok továbbfeldolgozását em lítette az olvasmány és
m it mond ezekről?
A gyorsolvasás elsajátításának lényege, hogy feladjuk a régi szo kásokat, illetve újakkal cseréljük fel azokat. A következő napokon leg fontosabb feladata ezért az lesz, hogy megvizsgálja saját szokásait, és megállapítsa, m it és hogyan kell azokon változtatni.
Az első és egyik legfontosabb szokással — m ondhatnánk úgy is, a gyorsolvasás egyik alapfeltételével — tegnap m ár megismerkedett.
Az eddig tanu ltak alapján hogyan fogalmazná meg ezt az alap tételt? ... .
Hogy erre az új szokásra most kell áttérnie, az csaknem teljesen bizonyos, hacsak nem foglalkozott m ár korábban is gyorsolvasással. Éppen ezért a helyes szemműködést kialakító gyakorlatokkal naponta fog találkozni. (Lesznek persze m ajd olyan helyes szokások is, melyeket minden valószínűség szerint már korábban ösztönösen kialakított, ezek kel nem kell olyan behatóan foglalkoznia.)
De nézzük a következő szokást.
Koncentrált figyelem
Ez a gyorsolvasás másik sarkalatos tétele. A figyelem részben — m int arról m ár volt szó — a nagyobb sebesség függvénye és feltétele, részben azonban Önnek kell annak külső és belső feltételeit megterem tenie, illetve ahhoz megfelelő gyakorlással hozzászoknia.
Milyenek a külső körülmények, a környezet, amelyben olvas? Ön szerint melyek azok a külső tényezők, melyek az olvasás hatékony ságát elősegítik — — — — — — — — — — — — — — —
Még ennél is fontosabbak, egyszersmind nehezebben is terem the tők meg a megfelelő belső körülmények. Ön szerint vajon mi tartozik ezek közé? — — — — — — — — — — — — - — —
Kérem, gondoljon egy kicsit utána, figyel-e ezekre a tényezőkre, esetleg — ha nem is mindig tudatosan — de igyekszik-e megteremteni ezeket a feltételeket, vagy pedig éppen rossz, nem megfelelő körülmé nyek között olvas-e?
Vegyen elő egy darab papírt és írja le előbb a külső, m ajd a belső körülmények közül azokat, melyekre eddig nem fordított elég gondot, akár azért, m ert nem is gondolt azok szükséges voltára, akár azért> m ert ahhoz kisebb-nagyobb nehézségeket kellett volna legyőznie, am i hez m ár nem vette a fáradságot.
Foglalkozzék még néhány percig ezzel a felsorolással!
Vajon hogyan is tudná a jövőben ezeket a szükséges körüménye- két kialakítani? Esetleg tegyen a felsorolás egy-egy tétele mellé vala milyen jelet: a megoldás lényegét tartalm azó kulcsszót, felkiáltójelet stb. Döntse el, milyen sorrendben fog majd hozzá pl. a jobb világítás, a nagyobb rend, a csendesebb környezet megteremtéséhez, hogyan szokik le a figyelemmegosztásról, m iként kelti fel saját érdeklődését stb. stb. H a úgy gondolja, hogy nagyjából tu d ja már, m it fog ezzel kapcso latban tenni, jelezze ezt is. H a elkészült, lapozzon előre és tűzze ezt a papírt a 14. napra szánt gyakorlatok lapjai közé.
Tekintettel arra, hogy a dekoncentráltság a modern ember gyakori
