nyelvtan kidolgozott érettségi tételek feladattal 2013.unlocked

(1)

1 I. Témakör: Ember és nyelv

1. tétel: A nyelv, mint jelrendszer

Feladat: A példák alapján csoportosítsa a nyelvi jeleket összetettségük szerint!

A) A feladat megoldása (5 pont):

Nyelvi jelrendszer (nyelv) = nyelvi jelek sokasága (ezek állandóan változtathatók ) + jeleket közléssé rendszerező szabályok (viszonylag állandó, jóval lassabban változik, mint a jelek csoportjai).

A nyelvi jelek szintjei:

1. „a, á, gy” fonéma – beszédhang: nem nyelvi jel valójában, de ebből épülnek fel a morfémák (szóelemek) és a lexémák (szavak), ezért jelelemnek nevezzük. A beszédhangoknak nincs jelentésük, csak jelentés megkülönböztető szerepük.

2. morféma - szóelem: a nyelvi jelrendszernek az a legkisebb elemei, amelyek érzékelhető hangtestből állnak és jelentés fűződik hozzájuk. Két típusa:

a. „notesz” tőmorféma: fogalmi jelentésük van

b. „-nak” toldalékmorféma: csak viszonyjelentésük van

Szerkesztett jelek (morfémák összekapcsolásával hozzuk létre ezeket a nyelvi jeleket): 3. „ beírja” – lexéma (szóalak)

4. „noteszbe írja” – szintagma (szószerkezet) – két alapszófajú szó kapcsolata 5. „ János a 9/A-ba jár.” – mondat

6. Petőfi: Szabadság, szerelem! – szöveg – nem a nyelv, hanem a beszéd része. Nyelvi és nem nyelvi jelekből áll.

B) A tétel kifejtése (8 pont):

A jel: érzékszerveinkkel fölfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal, így minden jel két elemből áll:

1. jelölő: amit érzékelünk, látunk, hallunk, ez a hangalak 2. jelentés: amit kifejez a jelölő

Jel=jelölő+jelentés

Jelnek csak az a jelenség tekinthető, amelynek a jelet használó csoport által elfogadott jelentése van, s ez a jelentés közmegegyezésen alapul. pl. piros jelentése: szabadságharc, kommunista párt, közlekedési lámpában tilos, boldogság, szerelem, szeretet

Jelek jellemzői:

1. minden jel érzékszerveinkkel fölfogható (látható, hallható, tapintható) 1. a, á, gy 2. -nak, notesz 3. beírja 4. noteszbe írja 5. János az 9/A-ba jár. 6. Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem.

A szerelmemért föláldozom Az életet,

Szabadságért föláldozom Szerelmemet.

(2)

2

2. önmaguknál mindig többet jelentenek (hiszen az a szerepük, hogy felidézzék, helyettesítsék a tárgyi vagy gondolati valóság egy bizonyos részletét)

3. általánosító szerepük van, mivel nemcsak egyetlen tárgyat idéznek fel, hanem a jelenségek egész osztályát

4. egy kisebb vagy egy nagyobb közösség minden tagja elfogadja, jelként értelmezi 5. jelrendszerbe illeszkednek: van jeltáruk (szótáruk) és vannak használati szabályai 6. a jel csak az emberi érintkezésben, a szándékos tájékoztatás, befolyásolás folyamatában

töltheti be lényegi szerepét, a jelzést

7. a jelek kialakulása és elavulása alá van vetve a társadalmi-történelmi változásoknak

Aszerint, hogy milyen alapon idézi fel a jelölő (hangsor) a jelölt dolgot (fogalmat) 3 csoportba soroljuk a jeleket:

1. Ikon (hasonlóságon alapuló jel): a jelölő felidézi a jelentést, hasonlít rá, tehát képszerű a viszony. pl. közlekedési lámpában lévő tilos mezőben álló ember, szabad jelzésben lépő ember

2. Index (érintkezésen alapuló jelek): a jelölő nem hasonlít a jelölt dologra, de közöttük kapcsolat, tartalmi érintkezés van. pl. tűz indexe a füst, a láb indexe a lábnyom, de ilyen a közlekedési lámpa zöld mezőjében lévő nyíl is

3. Szimbólum (társadalmi megegyezésen alapuló jelek): a jelölő és a jelölt viszonya pusztán az emberek közötti társadalmi megállapodáson alapszik. pl. közlekedési lámpa színei

(piros=tilos, zöld=szabad)

A nyelv is jelekből épül fel. a nyelv a legegyetemesebb jelrendszer, vagyis minden ember birtokolhatja, és a leginkább alkalmas külső és belső valóság kifejezésére. Számos jelrendszer létezik pl. közlekedési jelek, térképek, matematika, sportjátékok jelrendszere, de a legelterjedtebb a nyelv.

Nyelvi jelrendszer (nyelv) nem más, mint a nyelvi jelek sokasága (ezek állandóan változtathatók) és a jeleket közléssé rendszerező szabályok (viszonylag állandó, jóval lassabban változik, mint a jelek csoportjai) összessége, melyekből a kommunikáció során szöveget alkotunk.

A szöveg nem nyelvi egység, hanem a nyelv használata, a beszéd része. A nyelvi jelek szintjei („nyelvi lépcső”):

(3)

3 I. Témakör: Ember és nyelv

2. tétel: A beszéd és a nyelv viszonya

Feladat: Sorolja fel, hogy mely tényezők jellemzőek a beszédre és melyek a nyelvre!

Beszéd Nyelv

1. Tevékenység 1. Jel és szabályrendszer

2. Egyéni 2. Hagyományozott

3. Függ az egyéntől 3. Kollektív tudatban létezik 4. Kollektív szabályrendszer egyéni módon 4. Egyfajta rendszer

való alkalmazása 5. Társadalmi jelenség

Az ember az állatokkal ellentétben nemcsak észlel, érez, reagál, hanem emlékszik, gondolkodik is. Gondolatai közlésében a beszéd és a nyelv segíti.

A beszéd:

A beszéd a nyelvi rendszer konkrét, egyedi megvalósulása. A beszéden alapul a gondolkodás képessége, a gondolatok átadása és mások gondolatainak megértése. Segítségével hatni tudunk másokra, mások pedig hatni tudnak ránk.

A beszéd igénye évezredekkel ezelőtt alakult ki. A beszédnek azt az alapegységét, mely a hármas funkciót (kifejezés, befolyásolás, tájékoztatás) hordozza, jelzésnek nevezzük. A beszédbeli jelzést mondatnak nevezzük. Az emberi jelzések, szemben az állati jelzésekkel, másodlagos, közvetett és túlnyomóan gondolati alapon nyugszanak.

A nyelv:

A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb, leghatékonyabb és legkifinomultabb rendszere. Azoknak az elemeknek (jeleknek) és szerkesztési szabályoknak az összessége, amelyeknek birtokában a közösség tagjai létrehozzák és megértik a mondatokat, a beszédet. Legfontosabb funkciója az ismeretek továbbadása, közvetítése.

A nyelv legalsó szintjét a beszédhangok (fonémák) alkotják. A nyelv tehát a beszédből fejlődött ki, és az idők folyamán önálló, saját törvényekkel bíró rendszerré alakult. A nyelvi elemek belső

Jel és szabályrendszer Tevékenység

Hagyományozott Egyéni

Függ az egyéntől

Kollektív tudatban létezik

Kollektív szabályrendszer egyéni módon való alkalmazása

Egyfajta rendszer Társadalmi jelenség

(4)

4

adottságai nemcsak lehetőséget jelentenek a beszéd számára, hanem kötöttséget és kényszert is: a nyelvi anyagban minden elemnek, minden morfémának meghatározott jelentése van.

A nyelvi anyag rögzíthető, megfogható, leírható, körülhatárolható. A nyelvi eszközök száma elvileg véges, míg a beszéd alapegysége, a mondat rögzítetlen, megfoghatatlan és készletezhetetlen, azaz a mondatok száma végtelen.

Beszéd Nyelv

Mindkettő emberhez kötődő, tőle függő jelenség.

Függ az egyéntől. Független az egyéntől, társadalmi jelenség, egy nemzet kollektív alkotása.

A nyelv alkalmazása. A beszéd alapja.

Fizikai valóság: hangadással (írással) jár. A társadalom által kialakított, hagyományok szerint rögzített (nyelvi) eszközök rendszere.

Eszközhasználat. Eszközkészlet: jelek, szabályok.

Célja az üzenetközvetítés, a kommunikáció: tényezői a beszélő, a hallgató és az üzenet…; alapvető funkciói a kifejezés, a befolyásolás és a tájékoztatás, kiegészítő funkciói a

kapcsolattartó, értelmező és esztétikai funkció.

A beszédtevékenységet szolgálja, olyan rendszer, amelynek elemei keresztül-kasul kapcsolódnak egymáshoz.

Aktív. Passzív.

A beszéd nem nélkülözheti a nyelvet, a nyelv sem a beszédet. De míg a nyelv a beszédnek csak kelléke, a beszéd a nyelvnek létformája, hiszen minden nyelv addig él, míg valamely társadalom használja.

(5)

5 II. Témakör: A kommunikáció

3. tétel: A kommunikáció folyamat tényezői és funkciói

Feladat: Ismertesse a közlésfolyamat tényezőit és funkcióit a következő ábra segítségével! Ha szükséges, egészítse ki az ábrát!

Fontos tényezők a résztvevők, azaz a feladó (beszélő) és a címzett (hallgató). A feladó különböző jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével üzenetet küld a címzettnek. A címzett ezt az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, akkor válaszol. Ez utóbbi esetben a résztvevők szerepet cserélnek, és a címzett válik feladóvá. Az üzenetet kifejező összefüggő jeleket kódnak nevezzük. A kommunikáció csak akkor lesz sikeres, ha a felhasznált kódot a résztvevők egyformán ismerik, azaz közös nyelvet beszélnek. A megfogalmazott üzenet a csatornán át jut el a címzettig. A csatorna lehet hallható (telefonbeszélgetés), látható (levél), érezhető (tapintás) is. A hatékony kommunikációnak fontos feltétele a közös valóság és a közös előismeret. A szöveg, közlemény mindig egy adott beszédhelyzetben hangzik el. Így a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése.

A kommunikáció funkciói:

alapvető funkciók: tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás

mellékfunkciók: kapcsolatteremtő, -fenntartó, és –lezáró, értelmező (metanyelvi), poétikai

 A kommunikáció kifejezés a latin communicatio (vagy communicare) szóból származik,

melynek jelentése: közösen tenni valamit valakivel, megosztani valakivel valamit.

 A kommunikáció lehet nyelvi és nem nyelvi (térképjel, útjelző, gesztusok, mimika stb).

 A kommunikáció társas tevékenység, melyet a nyelven kívül egy sor egyéb tényező befolyásol.

A kommunikáció fogalma: a kommunikáció egy információ mozgásba lendítése, két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása. A kommunikáció érintkezést, közlést, híradást is jelent.

valóság valóság csa- -torna beszédhelyzet csatorna beszédhelyzet beszélő üzenet hallgató

(6)

6 A kommunikáció tényezői:

1. Beszélő: különböző jelek segítségével üzenetet küld a hallgatónak 2. Hallgató: az, aki az üzenetet észleli, felfogja és értelmezi

3. Üzenet: a kommunikáció célja és eredménye: Az üzenetet a beszélő formába önti, kódolja, a hallgató lefordítja, dekódolja.

4. Kód (nyelv): hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. (nyelvi+nem nyelvi kódok)

5. Csatorna: a hanghullámokat közvetítő levegő. A csatorna lehetővé teszi, hogy térben és időben távol lévők is kapcsolatba kerüljenek egymással.

6. Beszédhelyzet: a kommunikációban a résztvevők között kialakult pillanatnyi viszony, így a kommunikációnak mindig adott helyen és adott időben kell zajlania.

7. Valóság: a közös előismeretek, közös előzmények az adott tárgyról, melyet mind a két félnek ismernie kell.

A kommunikáció funkciói:

A kommunikáció által valamit el akarunk érni, ezt a célt mutatják a kommunikációs funkciók. Három alapvető funkciója van: tájékoztatás (információ átadása), érzelemkifejezés (belső érzéseink, vágyaink megfogalmazása), felhívás (a hallgató befolyásolása).

A három alapvető funkció mellett úgynevezett „mellékfunkciókat” is megkülönböztetünk: kapcsolatteremtő, -fenntartó, és –lezáró funkció, értelmező (metanyelvi – a nyelvről a nyelv segítségével), és esztétikai vagy poétikai (szépirodalmi).

(7)

7 II. Témakör: A kommunikáció

4. tétel: A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

Feladat: Értelmezze a képen látható kommunikációs helyzetet és benne a nonverbális jeleket!

A képen egy előadás hallgatóit látjuk. A nem verbális jelek, amelyeket vizsgálhatunk: - mimika (arcjáték)

- gesztusok (kézmozdulatok) - testtartás.

A képen látható nonverbális jelek:

- lehajtott fej - elutasító, sőt ítélkező magatartás, - kéz a fej és a száj környékén - zavar, idegesség, - lábkeresztezés - elégedetlenség,

- összehúzott szemöldök – ellenséges érzület (gyanakvó, kritikus magatartás), - alvás – nyílt ellenállás.

a képen látható hallgatóság tagjai kevés érdeklődést mutatnak az előadás iránt. Elképzelhető, hogy hosszú ideje tart már, talán nem is túl érdekfeszítő.

Vizsgálatok szerint közlésrendszerünk mintegy 55%-a nem verbális, nem szóbeli. A szóbeli közlést elsősorban információk átadására használjuk.

A nem verbális jelek szerepe: tájékoztatás az érzelmi állapotáról, visszajelzések közvetítése, a szavakkal mondottak felerősítése, a megnyilatkozás őszinteségének megkérdőjelezése, szavak helyettesítése. „Kiadják” a beszélőt, feltárják viszonyulásának olyan elemeit, amelyeket nem akar kinyilvánítani.

(8)

8

Eredetük alapján a nem verbális jelek a következőképpen csoportosítjuk:

1. örökölt jelek: az egészséges emberekre jellemző, s a világ minden táján azonos jelentésük van. Ezek az alapérzelmek kifejezései, pl. öröm, bánat, félelem.

2. ösztönösen megtanult jelek: egy–egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függnek, pl. fejbólintás (jelentése kultúránként változó).

3. egyezményes jelek: tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl. siketek abc-je, vakok írása.

A nem verbális jelek csoportjai:

1. Vokális jelek: verbális jeleket kísérő egy-egy nyelvre jellemző zenei kifejezőeszközök: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, ritmus, szünet, hangerő, hangszín.

2. Tekintet: szabályozó szerepe van, visszajelzést ad a befogadásról, megértésről, témához, a másikhoz való érzelmi viszonyról. A szemkontaktus a leggyakoribb és legerőteljesebb nem nyelvi jelzés. A szemhez babonák, hiedelmek sora kapcsolódik: a szem, a lélek tükre. A szem nem mindig fejez ki vonzalmat, hiszen az agressziót is kifejezheti.

3. Mimika: érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak a mozgása. Általában nem tudatosan élünk vele. Érzelmeket fejeznek ki a szemek, szemöldök, száj, orr. Összesen hét érzelem tükröződik az arcon: öröm, félelem, meglepetés, szomorúság, harag, undor, érdeklődés.

4. Mozgásos kommunikáció: a mozgás cselekvést és helyzetváltoztatást is jelent. A mozgás az egész testre kiterjed. Típusai:

a. gesztus: fej, kéz, kar, láb mozgása

b. testtartás: érzelmi állapotra utal; viszonyt, álláspontot, személyes értékelést fejez ki. A beszélgetés során akaratlanul és öntudatlanul is átvesszük a partner testtartását. c. térköz: beszélgetés közben tartott távolság. (meghitt kapcsolat – anya és gyermeke között –

0-60 cm, személyes, közvetlen kapcsolat – 60-120 cm, semleges társas kapcsolat – 50 cm – 1 m, társalgási (több ember) – 1-3 m.)

5. emblémák: ruha, hajviselet, ékszerek közölnek rólunk valamit.

6. érintés: fontos nem nyelvi jelzés az élet korai szakaszában (anya és gyermeke). A felnőttek közötti érintkezést bonyolult előírások szabályozzák.

(9)

9 III. Témakör: A magyar nyelv története

5. tétel: A magyar nyelv eredete és rokonsága

Feladat: Egészítse ki a következő táblázatot, és a segítségével mutassa be a magyar nyelv eredetét és rokonságát!

Uráli alapnyelv (Kr.e. 6-4. évezred)

1.………(Kr.e. 3. évezred vége) Szamojéd alapnyelv

Ugor alapnyelv

(Kr.e. 3-1. évezred) Finn-permi nyelv

2.………. ősmagyar (vogul, osztják)

magyar 3.………..nyelv finn-volgai nyelv

(Kr.e. 1. évezred) zürjén votják cseremisz mordvin finn észt vót lív stb.

A) A feladat megoldása (5 pont): 1. finnugor

2. ős-obiugor 3. permi

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik, annak is a finnugor ágába. B) A tétel kifejtése (8 pont):

Nyelvcsalád: Egy közös ősnyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja. Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata.

Alapnyelv: A nyelvtörténeti kutatások során helyreállított, kikövetkeztetett nyelv, amelyet az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek beszélőinek ősei használhattak az együttélés során. Az alapnyelvi szókincs szavai az őshazához, az ottani élethez kapcsolódnak.

Őshaza: az a terület, ahol az alapnyelvet beszélő közösség valamikor élt. A közösség egyes csoportjai másfelé vándoroltak, s vándorlásuk, szétválásuk következtében önálló néppé váltak.

(10)

10

Az egyes ősnyelvek nem egységesek, nyelvjárásokká tagolódtak. A különböző népcsoportok egymástól elszakadtak, az eredeti nyelvközösség egyre jobban bomlott, a nyelvi különbségek megszaporodtak.

A nyelv vizsgálati módszerei:

I. Szinkrónia: Egy adott korszak nyelvállapota egységet mutat, olyan jegyeket, melyek alapján meg

tudjuk különböztetni más korszakok nyelvállapotától, ezt az egységet nevezzük nyelvi szinkróniának, egy adott korszak nyelvállapotának vizsgálatát pedig szinkrón nyelvvizsgálatnak. (szün (együtt) + kronosz (idő))

II. Diakrónia: A nyelvtörténet, a nyelv időbeli változása, a nyelvi rendszerek időbeli egymásutánja.

Diakrón vizsgálat: történeti nyelvvizsgálat. (dia (át, keresztül) + kronosz (idő))

III. Az összehasonlító nyelvészet: a nyelvek tudományos összevetése, a nyelvtörténeti kutatás egyik

fő módszere. Azokat a sajátosságokat kutatja, amelyek alapján az egyes nyelvek között rokonságot lehet felfedezni és egy közös ősnyelvet feltételezni. Segédtudományai: régészet, néprajz, történelem, állat- és növényföldrajz…

Módszerei:

1. A szókészlet összevetése, az egyezések kimutatása a szabályos hangmegfelelések alapján. A szabályos hangmegfelelés nem az azonos jelentésű szavak hasonló hangzását jelenti. A külön élő népek azonos jelentésű szavai több pontok eltérnek az eredeti alaktól, de az eltérésekben szabályszerűségek mutathatók ki, vagyis az azonos helyzetben lévő hangok egy-egy nyelvben ugyanúgy viselkednek: vagy megmaradnak, vagy azonos módon változnak meg. Az ősi szókészlet egyszerű, elemi, mindennapi dologra vonatkozik (pl. számok, testrészek, természeti tárgyak és jelenségek), és rövid hangalakkal rendelkezik. Nem vehetők figyelembe a véletlen egyezések (ház– Haus) és a szóátvételek (iskola–schola).

2. A nyelvtani rendszer összevetése. (Pl. a birtokos személyjelezés közös sajátossága az uráli nyelveknek.)

A magyar nyelv eredete sok tízezer év homályába vész. Kb. 200 évvel ezelőtt születtek meg az első feltételezések arról, hogy a finnugor népekkel rokonságban vagyunk. Legközelebbi

nyelvrokonaink: osztjákok, vogulok, zürjének, votjákok, cseremiszek, észtek, finnek és a lappok. A magyar nyelv eredete szerint közelebbről a finnugor, távolabbról az uráli nyelvek közé tartozik. A rokon népekkel való együttélés helye a finnugor őshaza, nyelve a finnugor alapnyelv. Az együttélés korát előmagyarkornak nevezzük.

A nyelvrokonság bizonyítékai:

A magyar nyelv finnugor rokonságának gondolata a 18. században merült fel. Sajnovics János 1770-ben kiadott műve (A magyar és a lapp nyelv azonosságának kimutatása) úttörő jelentőségű volt. Előtte és később is szívesebben vette a közvélemény a török-magyar rokonság gondolatát. Ezt a vitát nevezzük ugor-török háborúnak. A XX. században merült fel a sumér-magyar rokonság kérdése is.

1. Az alapszókészlet szavaiban bizonyos szabályos hangmegfelelések találhatók a rokonnyelvekben. (Azonos helyzetben lévő hangok azonos módon viselkednek.)

(11)

11

Az alapszókészlet szavaiból ma kb. 100 él a mai magyar nyelvben. Pl. - testrészek nevei: fej, haj, homlok, szem, orr, fül, nyelv, váll

- egyszerű cselekvések nevei: eszik, iszik, nyel, áll, ül, jön, megy, hall, néz, ad, fog.. - természeti jelenségek: ég, menny, fény, éj, hajnal, virrad, felhő, köd, jég, víz, tűz.. - a környezet növényeinek, állatainak nevei: erdő, hegy, domb, nyúl, róka, egér… - tájékozódást, irányt megnevező szavak: jobb, bal, lenn, alatt, széle, föl, el, közé… - rokonság: apa, atya, anya, ős, rokon, fia, vő, meny, fiú, lány

- számnevek: egy, kettő, három, száz…

- szerszámok és azok anyagára utaló szavak: kés, ár, szeg, tör, vas, fon, fen, farag….

2. A nyelvtani eszközkészlet, rendszer:

A magyar nyelvhez hasonlóan a rokonnyelvekben is ismert: - a birtokos személyjel,

- a birtokos névmás,

- a határozórendszer hármas iránya (hol, honnan, hová), - t/tt határozórag – Pécsett

- névszói állítmány használata.

A nyelvrokonság nem jelent feltétlenül faji rokonságot is. A fajok minden időben keveredtek egymással.

(12)

12 III. Témakör: A magyar nyelv története

6. tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek

Feladat: Állapítsa meg, hogy az idézett szövegrészletek milyen nyelvemléktípusból valók, döntését indokolja is!

a. „[…] cuius incipit terminus a sar feu […] hinc ohut cutarea. inde ad holmodi rea. […] ac postea nogu azah fehe rea, inde ad castelic feheruuaru rea meneh haodu utu rea […].”

(A helynevek mai kiejtéssel: Szárfő, Óhut kútja, Halmocska, Nagyaszófő, Fehérvárra menő hadi út) (1055)

b. „Valék siralm tudatlan / siralmal sepedek, / búal aszuk, epedek. // Választ világomtúl / zsidou fiadomtúl, / ézes örömömtől. //

Ó én ézes urodum / egygyen így fiodum! / sírou anyát teküntsed, //

búa beleül kinyúchad!” (A feltehető eredeti kiejtés Benkő Loránd szerint) (1300 körül) c. „4 Es látá iſten hogy ió vólna á vilgoſſág, és el válaſztá az világoſſágot az ſetétſégtől. 5. Es neuezé az Világoſſágot Napnac, és á Setétséget Ettzakánac, és lőn az reggel első nap.”

(Betűhív átírás) (1590, Vizsoly) Helyesírási kulcs:

hang jel hang jel hang jel

é e; é c tz, ttz s ſ, s, ſſ, ſs

a, á a, á j i sz ſz

u, ú v, u k c v v, u

A nyelvemlékek a nyelvtörténeti kutatások forrásai, mert:

- képet adnak egy-egy korszak/időszak nyelvállapotáról, írásmódjáról,

- tükrözik az író, a másoló nyelvjárásának állapotát (hosszú ideig nem volt egységes irodalmi nyelv)

A nyelvemlékek nyelvünk régi, kevéssé ismert állapotáról adatokat nyújt írott nyelvi elmékek. a. A tihanyi apátság alapítólevele (1055): Hazai szórványemlék. A latin nyelvű szövegben magyar nyelvű szórványok találhatóak.

Helynevek: sar feu = Szárfő, ohut cutarea = Óhut kútja(ra), holmodi rea = Halmocska(ra), nogu azah fehe = Nagyaszófő)

A legrégebbi magyar nyelvű mondattöredék ebben a nyelvemlékben található: feheruuaru rea meneh hodu utu rea = Fehérvárra menő hadi útra.

b. Az Ómagyar Mária-siralom részlete (1300 körül): Kézírásos szövegemlék, az első ismert magyar vers.

(13)

13 B) A tétel kifejtése (8 pont):

Nyelvemlékek

- A nyelv régebbi állapotát tükröző, későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozások, melyeknek segítségével a régebbi nyelvállapotokat vizsgálhatjuk: főleg a hangzás változását, a szókincs bővülését, a jelentés a szövegformák bővülését. - Magyar nyelvemlékekről írásbeliségünk kialakulásától beszélhetünk. Ez a keresztény

kultúrával való találkozástól, tehát kb. az államalapítástól számítható. Az ezt megelőző kor nyelvemléktelen, az ezt követő pedig nyelvemlékes korszaka nyelvünknek. A magyar nyelvemlékek a rokon nyelvek kutatása szempontjából is fontosak, mivel ezek a nyelvcsalád legkorábbi írott forrásai.

- A nyelvemlékek jelentősége, hogy biztos vizsgálati anyagot nyújtanak, mivel a nyelv egy adott korra jellemző állapotát rögzítik.

Nyelvemléktípusok I. Szórványemlékek:

 Idegen nyelven írott források, melyekben a magyar szavak csak elszórtan jelennek meg.

 Ezen szavak többsége tulajdonnév (személynév, földrajzi név, amit nem tudtak lefordítani).

 A veszprémvölgyi apácák adománylevele

Szent István korában keletkezett. Görög, később latin nyelvű. Dunántúli magyar helyneveket tartalmaz.

 A tihanyi apátság alapítólevele

1055-ből származik. Tulajdonneveket és már közneveket is leír. Hangtani, alaktani, szószerkezettani kutatások forrásanyaga. Itt maradt fenn az első magyar mondattöredék: feheruuaru rea meneh hodu utu rea

 Anonymus: Gesta Hungarorum

1200 körül keletkezhetett, feltételezhetően III. Béla jegyzőjétől. A magyar királyok és nemesek származását akarta megírni. Adatai nem hitelesek. Gazdag személynevekben és helynevekben.

II. Glossza

Nem szerves részei a szövegnek. A szöveg megértését segítő lapszéli jegyzet. A latin szöveg olvasóját segítik a szavak, szókapcsolatok megértésében.

 Marosvásárhelyi glossza

 Szalkai-glosszák III. Szójegyzék

A szótárak helyett használták. A szavakat fogalomkörök szerint csoportosították. A latin szavak fölé írták a magyar jelentést.

 Beszteri szójegyzék (1395 körül)

 Schlägli-szójegyzék (1405 körül) IV. Szövegemlékek

Már összefüggő, magyarul írt nyelvemlékek. Lehetnek:

 Rövidebbek vagy hosszabbak.

 Kézírásosak vagy nyomtatottak.

(14)

14

 Halotti beszéd és könyörgés

A legrégebbi szövegemlékünk. 1200 körül keletkezett. Temetési prédikáció, két részből áll:

 Halotti beszéd (26 sor)

 Könyörgés (6 sor)

Egy latin szöveg szabad átdolgozása. Bővelkedik retorikai elemekben: megszólítás, felszólítás, kérdés, válasz. Bravúros nyelvi megoldások színesítik: hármas figura etymologica (halálnak halálával halsz). A latin nyelvű Pray-kódexben maradt fenn, úgynevezett vendégszövegként. A XVIII. században bukkantak rá.

 Ómagyar Mária-siralom

A legelső fennmaradt magyar nyelvű vers. 1300 körül keletkezett. A Leuveni-kódexben maradt fenn. A szerző több latin Mária-siralom részleteiből állította össze. Változatos rímképlet jellemzi. Bővelkedik retorikai elemekben: megszólítás, felkiáltás, kérdés. Tudatosan alkalmaz alliterációt (betűrímet): „Világ világa / Virágnak virága”.

V. Kódexek

Nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások. Az az igény hozta létre, hogy a latinul nem, vagy kevésbé beszélők is értsék az imádságokat, példázatokat, legendákat stb. A legtöbb kódexünk a XVI. század első harmadában keletkezett.

 Jókai-kódex

Az első magyar nyelvű könyv. Szent Ferenc életét beszéli el. Eredetije a XIV. század második felében keletkezett, másolata a XV. századból való.

 Huszita Biblia

XVI. századi világi papoktól származik. Az első magyar Bibliafordítás. Három kódex őrzi:

 Bécsi kódex (az Ószövetség egyes részeit)

 Müncheni kódex (evangéliumok)

(15)

15 IV. Témakör: Nyelv és társadalom

7. tétel: A nyelvújítás

Feladat: Az alábbi szavakat a nyelvújítók alkották, terjesztették el az irodalmi nyelvben. Jellemezze a példák segítségével a nyelvújítási mozgalom kedvelt szóalkotási módjait!

róna (korábban tájszó) bántalom, történelem előítélet (lat. praeindicium) raktár, folyóirat

dics (dicsér), eskü (esküszik), magány (magányos) Árpád, Gyula

világirodalom (ném. Weltliteratur) A) A feladat megoldása (5 pont):

A nyelvújítás módszerei, kedvelt szóalkotási módjai:

 Tájnyelvi szavakat vittek be az általános használatba, pl. róna.

 Elavult szavakat – köztük régi személyneveket – újítottak fel, pl. Árpád, Gyula.

 Új szavakat alkottak szóképzéssel, szóösszetétellel, pl. bántalom, történelem, raktár,

folyóirat.

 Elvonás (csonkítás) útján is születtek szavak (képzőt vagy képzőnek vélt elemet

leválasztottak a szóvégekről), pl. dics, eskü, magány.

 Idegen mintákat is követtek  tükörszók létrejötte, pl. előítélet (latinból fordítás),

világirodalom (németből fordítás). B) A tétel kifejtése (8 pont):

Nyelvújítás: a nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása a nyelv életébe.

A nyelvújítás társadalmi és művelődési alapjai:

- A 18. sz. végén és a 19. sz. elején gazdasági fejlődésünk, társadalmi berendezésünk elmaradt az európaitól, a magyarság műveltség területén is nagyon elmaradott volt.

- A műveltség széles körű elterjedését a magyar nyelvtől lehetett várni, de a magyar nyelv kifejezőereje szegényes, szókincse gyér, ezért a feladat a magyar nyelv fejlesztése lett.

- A francia felvilágosodás eszméi elterjedtek hazánkban, és egyre erősebb lett az igény a tudományoknak és az irodalomnak anyanyelven való terjesztése.

- A legkiválóbb írók, költők felismerték, hogy a nemzeti függetlenség és a társadalmi fejlődés ügye nem léphet előre fejlett nemzeti nyelv nélkül.

A nyelvművelés új lehetőségei, fórumai:

1. Nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok kialakulása.

2. 1780-tól folyóiratok, napilapok megjelenése (Magyar Museum, Uránia, Orpheus).

3. Nyelvművelő mozgalom központja először Széphalom, majd a 20-as évektől Pest, vezérlakja: Kazinczy Ferenc.

4. 1831-től Magyar Tudós Társaság (Akadémia).

5. Nyelvtudományi kérdések vitái: pl. jottista (Révai Miklós, szóelemző írásmód)-ipszilonista (Verseghy Ferenc, kiejtés elve) „háború”.

(16)

16 A nyelvújítási harc állomásai:

Két tábor: 1. hagyományőrzők- ortológusok: féltették a magyar nyelv hagyományait

2. nyelvújítók- neológusok: fokról-fokra be kell avatkozni a nyelv életébe, ehhez joga a költőnek van

 1778. Bessenyei György: Magyarság c. röpiratában már megfogalmazta, hogy az anyanyelv

a nemzet ügye: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”.

 1811. Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok c. epigrammagyűjteménye- a nyelv művelése a szépíró joga (neológus).

 1813. Mondolat- gúnyirat Kazinczy és társai ellen, a nyelvújítók túlzásait teszik nevetségessé (ortológus).

 1815. Felelet a Mondolatra (Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írta)- stílusparódia, a maradiak

nyelvét gúnyolták ki (neológus).

 1819. Kazinczy Ferenc: Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél: „Jól s

szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind” (neológus). A nyelvújítás módszerei és eredményei:

Elsősorban a szókincs hiányosságait akarta kiküszöbölni, ennek hatására 10 ezer új szóval gazdagította a nyelvünket.

a. nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé pl. betyár, burgonya, rimánkodik, hullám, kelme b. régi szavakat elevenítettek fel pl. aggastyán (Ágoston névből)

c. idegen szavakat alakítottak át pl. lat.balanea >bálna d. új szavak alkottak:

 szóképzéssel pl. –kozik/kezik/közik igeképzőből >építkezik

- -ít igeképzőből >lazít

- alom/elem, -mány/mény, -ákony/ékeny névszóképzőből >történelem, állítmány, folyékony

 szóvégek megelevenítésével c/nc/da/de elevenedik meg >kegyenc, újonc, szálloda  szóelvonással (képzőt, vagy képzőnek vélt elemet hagynak el a szó végéről) pl.

kapál>kapa, árnyék>árny, tanít>tan

 szócsonkítással (szóvégek önkényes elhagyása) címer>cím, zömök>zöm  szóösszetétellel pl. búskomor, folyóirat

 szócsonkításos összetétellel pl. híg+anyag> higany, levegő+lég> lég, könnyű+elméjű>

(17)

8. tétel: A nyelvváltozatok és nyelvjárások

Feladat: Állapítsa meg, és néhány mondatban bizonyítsa is, milyen nyelvváltozatokat képviselnek az alábbi szövegek!

a.

A Nagytemplomnál vóut két falusi ember, oszt kérte, valami nagy vásár hoty hun, merre van. „itt a Hatvan uccám mennyenek vígig, elérik a Tizenháromvárost, ot keresztúlmennek, ott a vásár.” Azok meg mongyák: „Hallot komám, hatvan uccám mennyünk keresztűl, mek tizánhárom városon? Mennyík af fene.” (Debrecen)

b.

kereslet: Azon termékek és szolgáltatások összessége, melyeket a fogyasztók adott időben és áron hajlandók megvásárolni. A piacgazdaságban a kereslet és kínálat törvénye az árucsere magyarázatának alapja. A kereslet a szükséglet egy megjelenési formája. A szükséget a vásárlóerő révén válik keresletté. A kereslet rugalmasságának fogalma azt fejezi ki, hogy a kereslet az árváltozás függvényében milyen mértékben változik.

(Magyar Larousse, Enciklopédikus szótár, II. kötet 399. o. nyomán) A) A feladat megoldása (5 pont):

a. Nyelvjárási szöveg. Bizonyítékok:

 kettőshangzók, pl. vóut  í-zés: vígig (végig)

 -úl/-űl toldalékok használata ul/ül helyett

 szóhasználatában eltérések a köznyelvitől: oszt (’és’ jelentésben), hun (’hol’ jelentésben)

A szöveg csattanója, hogy a falusi emberek teljesen félreértik a debreceni polgár eligazító szavait: azt hiszik, hogy szám szerint hatvan utcán és tizenhárom városon kell átmenniük.

b. Csoportnyelvi szöveg, a szaknyelv körébe tartozik (kereskedelem, közgazdaság). Bizonyítékok:

 szakszavak használata (fogyasztók, kereslet, kínálat, szükséglet stb.)  kijelentő mondatok

 bővített és alárendelő összetett mondatok

A részlet a kereslet fogalmát fejti ki. Tulajdonképpen megállapítások, meghatározások sorozata. A fogalom kifejtése előrehaladó szerkesztésű, világos, logikus.

Minden nyelvnek számos nyelvváltozata, nyelvhasználati módja van. a nyelvváltozat nem önálló nyelv, mivel alapvetően nem tér el a köznyelvitől, de különféle nyelvtani, szókészleti módosulások figyelhetők meg benne.

Minden nyelvre jellemző vonás, hogy földrajzilag (vízszintesen, tájanként) és társadalmilag (függőlegesen, szociológiai szempontból) tagolódik. Földrajzi tagolódásból születnek a nyelvjárások, a társadalmi tagolódásból a csoportnyelvek.

 I. Földrajzi tagolódás szerint: Nyelvjárások:

A nyelv területi nyelvváltozatai, elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvitől, de kisebb mértékben nyelvtani rendszerükben is eltérhetnek a köznyelvitől.

(18)

18

9 nyelvjárást különítünk el magyar nyelvterületen: északkeleti, mezőségi, csángó, székely, nyugati, dunántúli, déli tiszai

Az egy tájegység nyelvében használatos szavakat tájszavaknak nevezzük.

 II. Társadalmi tagolódás szerint: (csoportnyelvek)

1. Szaknyelvek: egy-egy szakterület, tudományág sajátos szó- és kifejezéskészlete (szakszókincse)

2. Hobbinyelvek: az emberek szabadidős tevékenységeinek sajátos szókincse, pl. bélyeggyűjtés, sakkozás vagy más sportok szókészlete

3. Életkori nyelvváltozatok:

A) Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a beszélt nyelvnek az az egyszerűbb változata, amelyen a kisgyermekhez beszélnek, tehát a kisgyermekek és a velük beszélő felnőttek nyelvhasználata. Sajátos szókincs és sok kicsinyítő képző jellemzi.

B) Ifjúsági nyelv: a fiatalok nyelve kb. 10 éves kortól a felnőttkorig.

4. Argó, tolvajnyelv: eredetileg a bűnözők titkos nyelve volt, most a városi népnyelv legalsó szintje, amely sok idegen eredetű szót tartalmaz. Általában bizalmas és durva stílusú, de szellemes és tréfás is lehet. Elemei a diáknyelvbe folyamatosan áramlanak.

5. Katonanyelv: A szaknyelvek és a korosztályi nyelvek határán helyezkedik el. Ennek helyi, laktanyánkénti változatai is vannak, de általános nyelvi jellemzői minden szolgálatot teljesítő katona nyelvhasználatában megfigyelhető (pl. fókamotor=felmosófa).

 III. Köznyelvi nyelvváltozatok: (sztenderd, nemzeti nyelv)

Köznyelv: (beszélt nyelv) a nemzeti nyelvnek a beszélt változata, a művelt köznyelv az iskolázottak nyelve, akik elsajátították az egész közösség átfogó műveltségét. A köznyelv és egy adott nyelvjárás együttes használatából alakul ki a regionális köznyelv, amely az a nagyobb területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások jól felismerhetők.

Szleng: a köznyelv igénytelen változata, egy alacsonyabb rendű köznyelv, bizalmas társalgási stílus. Korábban a fiatalok nyelvhasználatát jellemezte, de ma már minden korosztálynál és szakmában megfigyelhető. Nem azonos a nyelvi helytelenséggel, trágársággal.

Irodalmi nyelv: a köznyelv írott változata, ez a leginkább meghatározó nyelvi réteg. Értelmiségi csoportok és az iskolarendszer az írásbeliség és a sajtó révén terjesztik. Nem azonos a szépirodalom nyelvével, eredetiségében, színességében szegényebb, használati köre viszont szélesebb a szépirodalom nyelvénél.

(19)

9. tétel: A szókincs és gyarapításának módjai

Feladat: Mutassa be, hogy a következő szavak a szókincs gyarapításának melyik típusához tartoznak! Juj! Jaj! tulajdonos tulaj eszpresszó presszó parancsol parancs csokor+bokréta csokréta ablak+párkány ablakpárkány villany+számla villanyszámla MÁV rádió atom MALÉV iskola kereszt pap templom

Juj! Jaj! szóhasadás

tulajdonos  tulaj szóelvonás

eszpresszó  presszó szórövidülés

parancsol  parancs szóelvonás

csokor+bokréta  csokréta szóvegyülés

ablak+párkány  ablakpárkány szóösszetétel villany+számla  villanyszámla szóösszetétel MÁV betűszó

rdió idegen szó

aom idegen szó

MALÉV szóösszevonás

iskola jövevényszó (latin eredetű) kereszt jövevényszó (szláv eredetű) pap jövevényszó (latin eredetű) templom jövevényszó (latin eredetű) B) A tétel kifejtése (8 pont):

A nyelvek hangrendszerükben, szókészletükben és nyelvtani rendszerükben különböznek egymástól vagy éppen hasonlítanak egymásra. A valóság változása (gazdaság, politika) mindenkor tükröződik az egyre árnyaltabb gondolkodásban és a nyelvben. A nyelv változása a legnyilvánvalóbban és a legnagyobb mértékben a szókincsben mutatkozik meg.

A szókincs változása kétirányú:

 elavulás, kiveszés (pl. isa – bizony)  gyarapodás, bővülés (ez a fő irány)

(20)

20 Szókincsünk bővülése:

A nyelvközösség alapvetően két módon szokott nevet adni egy-egy új dolognak és jelenségnek: szókölcsönzéssel vagy belső erőből.

I. Kölcsönszók

A) Jövevényszavak

Idegen eredetűek, de már meghonosodtak. Hangzásuk idomult a magyar nyelv hangjaihoz. Úgy viselkednek, mint a magyar eredetű szavak. Pl. iráni – tej, vásár; szláv – család, megye, udvar; német – tánc, polgár, kastély; latin – templom, professzor…

B) Idegen szavak

Egy része hangzásában, helyesírásában egyaránt őrzi az idegen jelleget, pl. grapefruit. Az idegen szavak között sok a tudományos szakszó. Használatuk kerülendő, ha helyette van pontos magyar megfelelő, pl. computer – számítógép.

C) Nemzetközi műveltségszók

Antik eredetűek. A nagy világnyelvek közvetítésével kerültek a különféle nyelvekbe, pl. technika, atom, energia.

D) Tükörszavak

Úgy keletkeznek, hogy az idegen szót mintegy lefordítjuk, pl. tiergarten = állatkert.

II. A magyar nyelv szóalkotási módjai

A) Szóképzés: alapszó + képző = képzett szó, pl. hal + ász = halász

B) Szóösszetétel: előtag + utótag = összetett szó, pl. gép + kocsi = gépkocsi C) Mozaikszó-alkotás:

a) betűszók: a szavak kezdőbetűiből hozzuk létre, pl. OTP, MTA, MÁV

b) szóösszevonás: az összetett szavak egy-egy darabjából hozzuk létre, pl. Malév, Vagép

D) Szóhasadás: egy szónak két alakváltozata él, s ezek jelentése is elkülönült az idők folyamán, pl. nevel – növel, család – cseléd

E) Szóvegyülés: két rokon jelentésű szó hangalakjának keveredésével jön létre, pl. csokor és bokréta = csokréta, motor és hotel = motel

F) Szórövidülés: becenevek – Kati, troli, mozi, irci, matek

(21)

21 V. Témakör: A nyelvi szint

10. tétel: A magyar helyesírás alapelvei

Feladat: Tudassa, hogy a magyar nyelv alábbi szavai melyik helyesírási alapelv alapján íródnak!

színpad tollal pottyan

barátja Kossuth Pállfy

ablak féltjük címzettel

jégpálya könyv Vörösmarty

füttyent szenvedély körte

A) A feladat megoldása (5 pont): Kiejtés elve: könyv, körte

Hagyomány elve: Kossuth, szenvedély, Pállfy, Vörösmarty Egyszerűsítés elve: füttyent, tollal, pottyan, címzettel, Szóelemzés elve: színpad, barátja, ablak, jégpálya, féltjük,

Írás: Az emberi beszéd rögzítése látható jelekkel. Megállapodáson alapul. Az írás története egyidős da helyesírás történetével.

Helyesírás: A következetes, a mások által is használt és megértett írásmód. A helyesírás iránti igény egyidős az írással.

A magyar helyesírás:

- betűíró, mert legkisebb egysége a betű, amely hangot, hangtípust jelöl; - latin betűs, mert a latin ábécé betűinek átvételével alakult ki;

- hangjelölő, mert betűi legtöbbször valóban kiejtett hangokra utalnak; - értelemtükröző, mert írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből.

Magyarországon a helyesírás szabályozása a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) feladata. 1832-ben adta ki először az első magyar helyesírási szabályzatot.

Helyesírásunk a helyesírási alapelvekre épül (olyan eljárásokra, amelyek szerint szavainkat és szóalakjainkat leírjuk). Ezek az alapelvek rugalmas kölcsönhatásban vannak, előfordul, hogy egyszerre együtt érvényesülnek, máskor viszont közülük csak az egyik határozza meg az adott szó helyesírását.

Négy helyesírási alapelvünk van.

 Kiejtés elve: a szóelemek írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük, pl. fény, ír, véd

 Szóelemzés elve: egynél több szóelemből álló szóalakok, összetett szavak, toldalékos szavak helyesírását szabályozza. a szóelemeket tükröztető írásmód szerint a szóelemeket úgy írjuk le, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak, pl. tanulj, népdal, barátság

(22)

22

 Hagyomány elve: helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés, illetve a szóelemzés rovására. A hagyomány elve érvényesül a családnevek írásában, hiszen megtartjuk a ma már nem használt régies betűket (pl. Batthyány, Móricz, Paál), illetve a köznyelvi rendszerünkben már nincs meg a régi ly hang, írásunk azonban megtartotta e betűt, ezért számos szóban a hagyományos ly a j jele, pl. Mihály, király, János

 Egyszerűsítés elve: helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. Többjegyű betűk kettőzésekor (pl. hosszú), kivétel az összetett szavak határánál nem egyszerűsítünk (pl. jegygyűrű). A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítünk (pl. tollal), kivétel a magyar családnevek, idegen tulajdonnevek és a szóösszetételek esetében.

(23)

23 V. Témakör: A nyelvi szintek

11. tétel: A beszéd és a beszédfolyamat, a hangképző szervek

Feladat: Mondja el a következő ábra segítségével a hangképző szerveket és a hangképzés folyamatát!

Beszédhangok képzése: A beszédhangokat a hangképzőszervek segítségével hozzuk létre. A levegő útja:

tüdő légcső gégefő - hangszálak  garatüreg - ínyvitorla  orrüreg

 szájüreg (4 akadály. fog, nyelv, szájpadlás, ajkak)

A nyelv eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése, a beszéd egyéni jelenség. A beszéd és a nyelv egyszerre alakulhatott ki, egyik sem élvez elsőbbséget a másikkal szemben.

éA beszéd során a nyelv elemkészletét, szabályait használjuk. A beszéd mindig akutális, az egyéntől függ, azaz egy kollektív szabályrendszer egyéni módon való alkalmazása.

A beszéd legkisebb eleme a beszédhang. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat.

Beszédhangok képzése: A beszédhangokat a hangképzőszervek segítségével hozzuk létre. A levegő útja:

tüdő légcső gégefő - hangszálak  garatüreg - ínyvitorla  orrüreg

 szájüreg (4 akadály. fog, nyelv, szájpadlás, ajkak)

Tüdő:

 hólyagocskákból álló szivacsos test, mely nagymértékű térfogatváltozásra képes

 funkciója kettős: - egyrészt élettani, vagyis a szervezet levegőcseréjét végzi - másrészt hangképző a ki-és belégzés változásával

(24)

24 Gégefő:

 légcső felső peremén helyezkedik el

 5 porcból áll: 1. gyűrűporc: körbeveszi a légcsövet

2. pajzsporc: hátul nyitott, elől zárt- ’ádámcsutka’ 3-4. kannaporcok: mozgékonyak

5. gégefedő: gége bejáratának reflexszerű elzárása

 hangszalagok: 2 db, a kannaporc és a pajzsporc között található, a hangszalagok közötti rés a hangrés

 hangszalagállások:

1. zöngeállás: - kannaporcok és a hangszalagok zárva állnak, a levegő szétpattintja - a nyitódás, záródás következménye a zönge

- ekkor képezzük a zöngés mássalhangzókat és a magánhangzókat 2. h-állás: - a kannaporcok 10° szöget alkotnak

- ekkor képezzük a h hangot

3. szűk lélegező állás: - a kannaporcok 30° szöget zárnak be, a levegő nem rezegteti meg a hangszalagokat, ekkor keletkeznek a zöngétlen mássalhangzók 4. tág lélegző állás: - a kannaporcok 40-45° szögben állnak, ekkor nem képzünk hangot, csak a beszéd céljából lélegzünk

5. suttogó állás: - a hangszalagok egymáshoz tapadnak, da a kannaporcok rést alkotnak

Garatüreg: - innen a levegő vagy a szájüregbe vagy az orrüregbe áramlik

- a szájüreg és a garatüreg között található az ínyvitorla, amely működése a következő: - ha lezárja az orrüreget, akkor a levegő a szájon át távozik – magánhangzókat képezzük ebben a helyzetben

- ha leengedett állapotban van és az ajkak zártak, akkor az orron át távozik a levegő – m, n, ny,hangokat képezzük ekkor

- ha leengedett állapotban van és az ajkak nem zártak, akkor a levegő az orron, és a szájon keresztül egyaránt távozik - az említetteken kívül (m, n, ny) minden mással- hangzót ekkor képezünk.

Szájüreg: - aktív hangképző szervek: ajkak, nyelv

- passzív hangképző szervek: fogak, szájpadlás Orrüreg: - nem mozgékony, nem aktív hangképző szervünk

(25)

12. tétel: A mássalhangzó törvények

Feladat: Ismertesse a szavak vizsgálata alapján a magyar nyelv mássalhangzótörvényeit!

dobta vízzel különben barátság mondd körrel anyja tollfosztás színpad hagyja futsz kisebb

A) A feladat megoldása (5 pont): Hasonulás:

 Zöngésség szerinti részleges hasonulás: dobta

 Képzés helye szerinti részleges hasonulás: különben, színpad  Írásban jelölt teljes hasonulás: mondd, vízzel, körrel

 Írásban jelöletlen teljes hasonulás: anyja, hagyja

Összeolvadás: futsz, barátság Rövidülés: tollfosztás

Nyúlás:kisebb

A beszéd egyik legfőbb jellemzője, hogy a hangokat nem elszigetelten, hanem egy összefüggő folyamat részeként mondjuk és halljuk. A folyamatos beszédben az egymás mellé kerülő hangok különböző módon befolyásolják egymást.

I. Hasonulás: hasonulásról beszélünk, ha egy szóban (esetleg szavak határán) az egymás melletti msh-k közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul.

A) Teljes hasonulás: két egymás mellé kerülő különböző képzésű mássalhangzó teljesen hasonlóvá, azonossá válik. Írásban jelölt és jelöletlen is lehet.

a) írásban jelölt teljes hasonulás  pl. az + val = azzal, néz + j = nézz b) írásban jelöletlen teljes hasonulás  pl. anyja, sápadt, egészséges

B) Részleges hasonulás: ha két egymás mellett álló msh. közül az első egy eltérő vonásában, tehát részben hasonlóvá válik a másodikhoz. Írásban nem jelöljük.

a) Képzés helye szerinti részleges hasonulás: az –n hang képzésének helye változik meg, ha utána b, p, m, gy, ty, ny következik.

nb, np, nm, ngy, nty, n ny betűkapcsolatok esetén, pl. azonban, sínpár, gyöngy b) Zöngésség szerinti részleges hasonulás: a második hang zöngéssé vagy zöngétlenné

teszi az előtte állót.

Pl. ablakban  kiejtve [ablagban]  k helyett g-t ejtünk, ezek zöngés-zöngétlen párok. Mivel a g zöngés msh, ezért zöngésedés történik.

(26)

26

II. Összeolvadás: Az összeolvadás írásban jelöletlen mássalhangzó-törvény. Ha két egymás mellett álló msh. helyett egy harmadik mássalhangzót ejtünk, akkor összeolvadásról beszélünk Pl. unja  [unnya] kiejtve!!!, barátja [baráttya], barátság  [baráccság], egyszer [eccer],

metsz  [mecc], tudja  [tuggya]

III. Mássalhangzó-rövidülés: Ha a hosszú msh-t egy másfajta msh. előzi meg vagy követi, akkor kiejtésben a hosszú msh-t röviden ejtjük.

Pl. arccal [arcal], visszhang  [viszhang], inggomb [ingomb], otthon  [othon], jobbra [jobra]

IV. Msh-kiesés: Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a középső mássalhangzót kiejtéskor (szóban) nem ejtjük!

Pl. most sincs [mos sincs], mindnek  [minnek], csukd be [csug be], nézd meg  [néz meg], röntgen [röngen]

V. Msh-nyúlás: A mássalhangzó-nyúlás azt jelenti, hogy két magánhangzó közötti rövid mássalhangzó kiejtéskor megnyúlik.

Pl. kisebb  [kissebb], együtt [eggyütt], szőlő [szőllő], utána [utánna], szalag  [szallag]

(27)

13. tétel: A mellérendelő összetett mondat

Feladat: A következő kötőszavak a mellérendelő összetett mondatok tagmondatait kapcsolják össze. Jelezze, hogy a mellérendelő összetett mondat mely típusában találkozunk velük. Segítségükkel beszéljen e mondattípusról!

és, azonban, vagy, nemcsak…hanem…is, tehát, hiszen, meg, de, akár-akár, viszont, tudniillik, ennélfogva, s

Kapcsolatos: és, nemcsak… hanem… is, s Ellentétes: azonban, meg, de, viszont, Következtető: tehát, ennélfogva, Választó: vagy, akár-akár, Magyarázó: hiszen, tudniillik,

A mellérendelő mondatok tagmondatai egyenrangúak, külön-külön egyszerű mondatként is megállhatnak, a tagmondatok között nincs nyelvtani (grammatikai viszony), csak tartalmi-logikai. A tagmondatok egyenrangúak, a tagmondatokat egyszerű mondatként is elemezhetjük

Fajtái:

Kapcsolatos: A tagmondatok tartalma között egyszerű, természetes viszony van; kötőszavak: és, is, is-is, nem csak ..., hanem ... is

jele: O-O

a, egyszerű kapcsolatos viszony - kötőszavak: és, s, meg

b, hozzátoldó kapcsolatos viszony - kötőszavak: is, sem, még, ráadásul, azonfelül, továbbá, nemcsak…hanem…is

c, fokozó kapcsolatos viszony - kötőszavak: sőt, is, még, nemhogy…hanem…is d, összefoglaló kapcsolatos viszony - kötőszavak: is, sem…se, mind…mind

e, megosztó kapcsolatos viszony - kötőszavak: hol…hol, egyrészt…másrészt, részben…részben, részint…részint

Ellentétes:

A második tagmondat megállapítása ellentétben áll azzal, amit az első tagmondatban állítottunk; kötőszavak: de, ellenben, hanem

• jele O↔O

a, szembeállító ellentétes viszony - kötőszavak: ellenben, azonban, viszont, pedig, meg, de, ám b, kizáró ellentétes viszony - kötőszavak: hanem, csak, ellenkezőleg

c, megszorító ellentétes viszony - kötőszavak: de, azonban, ámde, mégis, csak, csakhogy, mindamellett, mindazonáltal, de azért mégiscsak

Választó:

A tagmondatok többféle lehetőséget tartalmaznak, ezek közül választani kell vagy lehet; kötőszavak: vagy, vagy-vagy

• jele: O~O

a, kirekesztő (kizáró) választás - kötőszavak: vagy, vagy…vagy b, megengedő választás - kötőszavak: akár.. akár

(28)

28 Következtető:

A második tagmondat az első tagmondatban foglaltak okozatát, következményét tartalmazza; kötőszavak: tehát, így, ennélfogva

• jele: OO

Magyarázó: a második tagmondat az első tagmondatban foglaltak magyarázatát fejezi ki; kötőszavak: hisz, hiszen, ugyanis, tudniillik

• Jele: OO

a, okadó magyarázó mondat: a második tagmondat az elsőben foglaltak magyarázatát adja kötőszavak: hiszen, ugyanis, tudniillik, különben, másképp, egyébként, úgyis

b, kifejtő magyarázó mondat:

a második tagmondat az elsőben foglaltakat más formában ismétli meg, pontosítja, részletezi kötőszavak: azaz, tudniillik, egyszóval, vagyis, illetőleg

(29)

29 VI. Témakör: A szöveg

14. tétel: A szöveg szerkezete és jelentése: a szövegösszetartó erő

Feladat: Mondja el, hogy az alábbi kapcsolóelemek a lineáris vagy a globális kohézió részei-e, és milyen szerepet játszanak a szövegösszetartó erő kialakulásában.

és, de ,pedig, tehát ok-okozati viszony

-bb, leg+bb rámutató szók

hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet szóismétlés

A szöveg jellemző vonása a teljes szövegre kiható szövegösszetartó erő, az ún. globális kohézió. Megteremtői:

- cím

- kulcsszavak - témahálózat

- tartalmi-logikai kapcsolatok: ok-okozati viszony

A szöveg mondatai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ez a lineáris kohézió. A lineáris kohéziót nyelvtani-szerkezeti kapcsolóelemek teremtik meg:

Legfontosabb kapcsolóelemek: - határozott névelők

- névmások (helyettesítik a korábban már elhangzott tárgyat, fogalmat, tulajdonságot stb., előre és vissza utalnak): rámutató szók

személyragok, birtokos személyjelek – az előzőleg megnevezett alanyra utalnak: -bb, leg+-bb,

- kulcsszavak ismétlése: szóismétlés - más szavak (főnév, melléknév)

- mondatkapcsoló kötőszók: és, de ,pedig, tehát

- mondatfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet

A szöveg

 A szöveg szövegmondatokból álló, teljes, kerek, egész üzenet. A beszéd legmagasabb szintű

egysége, kommunikációs tartalma van, megszerkesztett és lezárt egység. Lehet szöveg egyetlen modnat, sőt egyetlen szó is (pl. Ó!).

 A szöveg lehet szóbeli vagy írásbeli közlés.

 A szöveg tehát nem csupán mondatok esetlegesen egymás után elhelyezett sora, a szöveg

mondatai között szoros kapcsolat van. A szöveg mondatait a szövegösszetartó erő (kohézió) fogja egybe. A szöveg egészére ható összetartó erőt globális kohéziónak nevezzük, ezt biztosítja a téma és a cím.

 A szöveg kisebb mikroszerkezeti egységeinek, a mondatoknak egymáshoz kapcsolását a

lineáris kohézió biztosítja. A szorosabban összetartozó mondatok mondattömböt alkotnak, a mondattömbök pedig bekezdéseket. A bekezdések magja a tételmondat.

(30)

30

 A szöveg mikroszerkezeti egységeiből épül fel a makroszerkezet három alapvető egysége:

bevezetés, tárgyalás, befejezés + cím.

 A bevezetés szerepe a figyelem felkeltése a téma iránt, és az olvasó/hallgató figyelmének,

érdeklődésének megszerzése.

 A tárgyalás a legterjedelmesebb makroszerkezeti egység, ez tartalmazza a téma alapos

kifejtését. Fő rendező elve az időbeli vagy térbeli előrehaladás, a bizonyítás, cáfolás logikai menete.

 A befejezés összefoglal, lezárja a tárgyalásban kifejtetteket.

A szövegösszefüggés megteremtésének eszközei

 A szöveg globális kohhézióját a szövegben meglévő tartalmi – logikai kapcsolatok

biztosítják. Ezek a jelentésbeli kapcsolóelemek. Minden szövegben van egy olyan főnév (tematikus főnév), amely fenntartja a témát, s ezt a főnevet különböző eszközökkel ismételjük, pl. egyszerű szóismétlés, rokon értelmű szavak, felsorolkás, ellentétes jelentésű szavak.

 A szöveg lineáris összefüggését grammatikai eszközökkel teremthetjük meg, pl. anafora

(visszautal egy korábban már megfogalmazott nyelvi elemre), katafora (előreutal egy később megjelenő elemre), deixis (kimutat a szövegből).

Nyelvi kapcsolóelemek továbbá: határozott névelő, névmások, jelek, névutók, kötőszók …

 A nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeken kívül a beszédhelyzet és a beszélők/olvasók

(31)

31 VI. Témakör: A szöveg

15. tétel: A hivatalos iratok, a magán- és a nyilvános kommunikáció szövegtípusai

Feladat: Mutasson rá, hogyan jellennek meg a hivatalos stílus jellemzői az alábbi szövegben!

„Alperes azon keresetét, miszerint felperes ellenvetéssel élt az ügyben, bíróság elutasítja, bíróság egyben leszögezi, hogy megállapítást nyert a tényállás tisztázása, s ebből eredően hatályba lép a 6. paragrafus 8. bekezdése, vagyis a beadvány ügyében való hivatali ténykedés lezárása. Bíróság erről úgy a felperest, mint az alperest értesíti.”

- Névelő nélküli főnevek használata (alperes, felperes, bíróság). - Hosszú, bonyolult mondat.

- Szaknyelvi szóhasználat (ellenvetéssel élt, bíróság elutasítja). - Hivatkozások (paragrafus, bekezdés).

- Nylevi hiba: terjengősség (megállapítást nyert), helytelen kötőszóhasználat (úgy – mint).

Közélet: Közérdekű tevékenységünk színtere.

A közélet különféle helyzeteihez, résztvevőihez igazodva válogatunk a nyelvi lehetőségekből: közéleti stílusban írunk vagy beszélünk.

A közéleti írások elsősorban tájékoztató és felhívű szerepet töltenek be, nem érvényesül a kifejező funkció. Tartalmuk cselekvés értékű.

I. Közéleti írásbeliség: a hivatalos stílus

A hivatalos stílus a törvények, rendeletek, közlemények, s általában mindenfajta hivatalos érintkezés jellegzetes nyelvhasználati módja. Nagy hangsúlyt helyez a:

- fogalmak tisztázására, - tartalmi és fogalmi tagolásra, - tárgyilagosságra.

Több nyelvi rétegre épül:

- jogtudomány (szaknyelv)

- csoportnyelvek (pl. műszaki szakma nyelve) - köznyelv

- irodalmi nyelv Szóhasználatára jellemző:

- sajátos (többnyire latin eredetű) műszók és hivatali kifejezések (pl. ügyfél, állampolgár, panaszos) használata,

- az elavult formákhoz, fordulatokhoz való merev ragaszkodás.

Mondat- és szövegszerkesztésére jellemző a bonyolultság (terpeszkedő kifejezések, pl. az ügy elintézést nyer); pontosság, tömörség.

(32)

32 Hivatalos iratok:

a) önéletrajz: iskolai intézménybe vagy munkahelyre történő jelentkezéskor kérhetik. Gyakran motivációs levél kíséri. Fajtái: amerikai típusú, hagyományos (CV)

b) panasz: tényszerű, pontos. Kerülendő a magánéleti problémák terjengős kifejezése, illetve a könyörgő megfogalmazás.

c) fellebbezés: valamilyen számunkra kedvezőtlen döntés esetén írt hivatalos irat, melyben kérésünk ismételt (számunkra pozitív kimenetelű) vizsgálatát kérjük

d) kérvény: valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása egy intézményhez, hatósághoz. Tárgyilagos, tömör, pontos és udvarias stílus jellemzi.

e) meghatalmazás: valamilyen jog átruházása más személyre egy vagy több alkalommal. f) pályázat: célja valamilyen ösztöndíj, tanulmányút, esetleg állás elnyerése.

g) jegyzőkönyv: írásban rögzít egy eseményt, ill. az ott elhangzó felszólalásokat. A jó jegyzőkönyv részletes, pontos és áttekinthető.

h) kérelem i) bejelentés

II. Nyilvános szövegtípusok

Nyilvános kommunikációnak nevezzük a hivatalos szervek, intézmények közötti, valmaint az intézmények és az állampolgárok közötti értintkezést.

Az ide tartozó szövegek általában hagyományos szerkezetűek: pontosan szabályozott a szöveg elrendezése, felépítése és tartalma (pl. törvénycikk, rendelet, vita, kérvény, ünnepi beszéd stb.) A nyilvános célra szánt szövegek szóhasználata pontos, igényes, választékony. A mondatok bonyolultabbak.

III. Magán szövegtípusok

A mindennapi társas érintkezésben használt szövegek (pl. magánlevél, napló, beszélgetés, pletyka). E szövegek szerkesztése kötetlenebb, mondanivalójuk nem előre megtervezett. Jellemző a színes, érzelmi töltésű szavak használata. A mondatok egyszerűbb szerkezetűek.

(33)

33 VII. Témakör: A retorika alapelvei

16. tétel: A szónoki beszéd felépítése, a hatáskeltés eszközei

Feladat: Mutassa be, milyen retorikai eszközökkel él a levél írója a szöveg meggyőző erejének fokozására!

„Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, sok katonád van, és egyedül kormányzol egy nagy országot. Ezért nehéz önként alám vetned magadat; mégis jobb és üdvösebb lenne neked, ha önként behódolnál nekem. Megtudtam ezenfelül, hogy kun szolgáimat oltalmad alatt tartod. Ezért utasítalak téged, hogy ezeket a jövőben ne tartsd magadnál, és miattuk ne kerülj velem szembe. Nekik könnyebb elmenekülni, mint neked, mivel nem lévén házaik, sátraikkal vándorolva talán el tudnak menekülni, de te, aki házakban lakol, váraid és városaid vannak, fogy fogsz elmenekülni kezeim közül?”

(Batu kán levele IV. Bélához – részlet. In: Szabó Péter – Závodszky Géza: Történelem II.) A) A feladat megoldása (5 pont):

Batu kán levele egy fenyegető levél a támadás megindítása előtt. Arról akarja meggyőzni IV. Bélát, hogy önként hódoljon be neki. A szöveg a klasszikus retorikából ismert szerkezetet követi.

1. mondat – hízelgés a jóindulat megnyerése érdekében;

2. mondat – a címzett szemszögéből nézve elismeri, hogy a magyar királynak nehéz lesz elfogadnia Batu kán ajánlatát.

3. mondat – zsaroló, fenyegető. Részletezés: mit tudott meg a magyar királyról. 4. mondat: Batu kán következtetése. Erősíti a fenyegetést.

5. mondat: ellentéten alapuló érvvel igyekszik meggyőzni. Jövőre való kitekintéssel zárul.

A retorika tárgya minden nyilvánosságnak szánt érvelő típusú szöveg, akár beszélt, akár írott formában készült.

A szónoklat élőszóval előadott, a hallgatóságot valamivel meggyőzni, valamire rábeszélni szándékozó prózai műfaj. Hagyományosan egy szónok által nagy nyilvánosság előtt elmondott ékes stílusú politikai vagy ünnepi beszéd, napjainkban tágabban értelmezzük. Ide sorolunk minden olyan megnyilatkozást, amelyben a beszélő nem csupán a saját nevében szól.

A szónoklás elméletét az ókorban dolgozták ki. A görög rétor szó jelentése: az ékesszólás mestere, tanítója. A szónoklat a régi irodalom egyik legfontosabb prózai műfaja. Két fő ága fejlődött ki: az egyházi és a politikai beszéd.

Egyházi beszéd: a Halotti beszéd és könyörgés

Politikai beszéd: a reformkor idejéhez köthető, pl. Kölcsey Ferenc

Régen a nyilvánosság előtt, ünnepélyes keretek között elmondott politikai és ünnepi beszédet egyaránt az irodalom legfontosabb prózai műfajának tekintették. Az újabb időkben csak a művészi igényű és értékű beszédet számítják a szépirodalom körébe, a politikai beszédet nem.

Mai életünkben is jelentős helyet kap a nyilvánosan, kisebb vagy nagyobb közösség előtt elmondott beszéd, pl. a parlamentben, különböző ünnepélyeken és gyűléseken.