A traumatológiai betegségben szenvedők ápolása

Újdonságl

Az egészségügyi szakképzo és Továbbképzo Intézet a moduláris

tananyagfejlesztés következo lépéseként, 2005 januárjában

megjelentette elso moduláris tankönyveit. melyeket most az Önök figyelmébe ajánlunk.

PISKÓTIZOLTANNÉ

-

MEzöcsATIMELlNDA:

Intenzívellátást igénylo betegek ápolásának alapjai

NAGYNÉ BATOR KLARA- VAGVÖLGYI AGNEs:

Emésztoszervi betegségekben szenvedo betegek ápolása

GERDEI ZSÓFIA - lIEBHARD LASZLÓ- MÓDRA TIBORNÉ:

Hommunikáció

VfzvARILASZLó(szerk.):

Hlinikai ismeretek mentoápolók számára

DR. KALLAYNÉ ÖRY CSILLA- DR. KALLAY MIKLÓS:

Mozgásrendszer betegségeiben szenvedok ápolása

DR.BOROSMARIA: Személyiségfejlesztés , (1.< , '\ ~,. I.:~

,

I

,

I :i",<

Továbbképzési

füzetek

19.

Dr. Kállayné Ory Csilla

Dr. Kállay Miklós:

A traumatológiai

betegségekbenszenvedóK

ápolása

Egészségügyi

Szakképzo és Továbbképzo Intézet

~.

,

Al li; \ .1, TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 19. 1 1 _{J ff}

Dr. Kállayné

OryCsilla

Dr. Kállay Miklós:

A traumatológiai betegségekben

szenvedok ápolása

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZO ÉS TOVÁBBKÉPZO INTÉZET,

2 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA Szerzok,:

. Tartalom:

Dr. Kállayné Ory Csilla

Dr. Kállay Miklós - Mottó 5

Bevezetés 6

Traumatológiai betegségekben szenvedo betegek ápolása 7 A továbbképzési füzet célja 7

Követelmények a továbbképzési füzet elsajátítása után 7

Fogalomgyujtemény 7 .

1.1. A traumatológia rövid története 8

1.2.A traumatológiai esetek népegészségügyi mutatói 9 1.3. A traumatológiai esetek rizikótényezoi 9

1.4. A traumatológiai esetek prevenciós lehetoségei 10 1.5. Traumatológiai sérülések-alapfogalmak 10

1.5.1. A sebek keletkezése, osztályozása, gyógyulása 10 1.5.2. Fedett sérülések 12

1.5.3. Ízületi sérülések 12 1.5.4. Csonttörések 12

1.6. A traumatológiai vizsgálatok és diagnosztikai eljárások 14

1.7.A traumatológiaisérülésekkezelése 14 . .

1.8. A traumatológiai betegek gondozása és rehabilitációja 19

1.9.A traumatológiai kórképek tünetei, vizsgálómódszerei, kezelése 20 1.9.1. A fej és a nyak sérülései 20

1.9.2. Mellkasi és hasi sérülések 22 1.9.3. Vállöv- és felsovégtag-sérülések 23 1.9.4. A gerinc sérülései 27

1.1O.A gerincsérülést szenvedett betegek ápolása 29

1.10.1.A szükségletek felmérése (ápolási anamnézis) 30

1.10.2.A beteg problémáinak meghatározása, ápolási diagnózisok 30 1.10.3.Az ápolási célok meghatározása 30

1.10.4.Az ápolási feladatok összeállítása 31 1.10.5.Az ápolási terv készítése 31

1.10.6.Az ápolási terv értékelése 32 1.10.7. Ápolás-lélektani vonatkozások 32 1.10.8. Egészségpedagógia 3'2 Összefoglalás 33 Kérdések, feladatok 33 1.11. Medence- és alsóvégtag-sérülések 34 1.12. Politraumatizáció41

1.13. A csípotáji törést szenvedett betegek ápolása 44 1.13.1.A szükségletek felmérése (ápolási anamnézis) 44

1.13.2.A beteg problémáinak meghatározása, ápolási diagnózisok. 44 Szakmailag lektorálta:

Prof. Dr. Boda Aridor Pedagógiailag lektorálta: Dr. Drexlemé Solymos Mária

"A traumatológiai betegségekben szenvedok ápolása" CÍmutovábbképzési füzet

,,A mozgásszervi betegségben szenvedok ápolása" címumoduláris tankönyv felhasználásával készült.

«;;>Egészségügyi Szakképzo és Továbbképzo Intézet, 2005 Felelos kiadó: Vízvári László foigazgató

Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minderi jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mu bovített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mÍí, sem annak része semmiféle formában (fotok(>pia,mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

4 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 5

1.13.3.Az ápolási célok megfogalmazása 45

1.13.4.Az ápolási feladatok összeállítása 45

1.14.5.Az ápolási terv készítése 46

1.14.6. Az ápolási terv értékelése 47

1.14.7. Ápolás-lélektani vonatkozások 47

1.14.8. Egészségpedagógia 47

Összefoglalás 48

Kérdések, feladatok 48

Mottó:

"A világnak leginkább olyan emberek hiányoznak, akik mások hiányaival törodnek.

Csak azok lesznek igazán boldogok, akik megkeresték és megtalálták a mások

szolgálatáhozvezetoutat." .

. A. Schweitzer

Köszönetet mondunk mindazon kollégáinknak, akik gyakorlati tapasztalataikkal, ötleteikkel segítettek és bátorítottak beIinünket. Külön köszönet illeti a könyv szakmai és pedagógiai lektorát Prof. Dr. Boda Andort, Dr. Drexlemé Solymos Máriát, akik sze-reto gonddal próbálták gondolatainkat a megfelelomederben tartani.

6 TOVÁBBKÉPZÉSI FUZETEK

Bevezetés

Kedves Olvasó!

Á továbbképzési füzet, amit a kezében tart - és reményeink szerint a jövoben

gyak-ran forgatmajd- szerkezetébenújszeru.Újszeruazért, mert a mozgásszervrendszer

betegségeit és a hozzájuk kapcsolódó speciális ápolási tevékenységeket az ápolási fo-lyamatban,egységben tárgyalja, és feltétlenül számít az Ön korábban megszerzett is-mereteire. Ahhoz, hogy tanulását, a füzet sikeres használatát megkönnyítsük, kérjük,

fogadjonel tolünknéhányjó tanácsot! .

Mielott hozzákezd a tanuláshoz, olvassa el a téma elején megfogalmazott követelmé-nyeket, hogy folyamatosan követhesse az Önnel szembeni elvárásokat.

A tananyag elején összegyujtöttük az új kifejezéseket, fogalmakat, hogy ezzel is se-gítsük tanulását.

Az ápolási feladatok tárgyalását mindig egy esetismertetésseI kezdjük, amely alap-ján vezetjük le az ápolási folyamat egészét.

Egységenként összefoglaló kérdéseket, feladatokat készítettünk, hogy segítsük Önt

az önellenorzésben. .

Sok sikert és eredményes tanulást kívánunk!

A szerzok

A MOZOÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 7

Traumatológiai betegségekben

szenvedo betegek

ápolása

I ~" '..

t

.'" i A továbbképzési (tizet céljaA leggyakoribb traumatológiai betegségek kóroktani, klinikai jellemzoinek

ismertetése, valamint ezen betegségekben szenvedo gyermekek és felnottek ápolásának elsajátítása.

~~.I

_--

~övctclmé.YCk a továbbképz',iOn képes lesz: füzet cl..játltA.. .tA.

.

Értelmezni a leggyakbribb traumatológiai betegségek okait, klinikai lefo-lyásuk jellemzoit és az életkori sajátosságokat.

.

Leírni a táfgyalt traumatológiai betegségek konzervatív és sebészeti terápi-áját.

.

Ismertetni a prevenciós és terápiás lehetoségeket és az ezzel kapcsolatos ápolási teendoket.

.

Megfigyelni és felismerni a jellegzetes tüneteket.

.

Elvégezni az ápolási feladatokat a beteg fizikális, eszközös és

laboratóriu-mi vizsgálatainál.

-.

Segédkezni a traumatológiai betegek speciális ápolásának kivitelezésében.

.

A traumatológiai betegségekben szenveQok speciális ápolására az ápolási folyamat alapján, az ápolásetikai normák betartásával.

.

Felismerni a normál értékektol eltéro diagnosztikus parámétereket.

.

Pszichésen vezetrIi a beteget és hozzátartozóját. .

.

Oktatni a tev'ékenységével összefüggo feladatokat,kü1önös tekintettel az önellátásra, az önálló életvitelre.

.

Dokumentálni a saját tevékenységét.

.

.

Értelmezni a felsorolt szakkifejezéseket.

Fogalomgyujtemény

"álízület: nem gyógyult csonttörés helyén visszamaradt kóros mozgathatóság "callus: csontheg "

"commotio: rázkódás

"contusio:zúzódás

.

. crepitatio: ropogás, recsegés

"diszlokáció: elmozdulás "disztorzió:rándulás

ti

TovÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK IIfixateurexteme:külso rögzíto,mely csavarokkalvan a csonthozrögzítve

"geriátriai: idoskori " haematoma: vérömleny

"halo-extenziós készülék: a nyaki gerincet nyugalomban tartó külso rögzíto " hypovolemia: a keringo vér mennyiségének csökkenése

" hypovolemiás sokk: a keringo vér mennyiségének csökkenése következté-ben kialakuló keringés-összeomlás

"osteosynthesis: a törött csontvégek egyesítése szegek, lemezek, csavarok stb. segítségével

"parenchymás szerv: a testüregben elhelyezkedo, bo vérellátású szerv "penetráló: áthatoló .

"pneumothorax (ptx): a mellhártya két lemeze közé levego kerül

"politraumatizáció: többszörös sérülés, mely rendszerint életveszélyes álla-pothoz vezet

"politraumatizált beteg: 1.politraumatizáció "punkció: szúrcsapolás

"szaturáció: elnyelés (a vér oxigén és CO2tartaimát fejezi ki) "tetraplégia: négy végtag bénulás

"traumatológia: baleseti sérültekkel foglakozó orvostudományi ág ",:enográfia: vénák kontrasztanyaggal történo feltöltése

1.1.

A traumatológia rövid története

A traumatológia egyidos az emberiség történetével. Már a primitív korokban is vannak ábrázolások a külso rögzítésrol (faágakkal), de a traumatológia igazi fejlo-dését és végül is asebészetbol történo kiválását az a folyamat eredményezte, amely a baleseti sérültek számának ugrásszeru növekedését, ugyanakkor az orvostudo-mány fejlodését és specializálódását hozta létre. Ez a folyamat alapvetoen a tech-nika forradalmi fejlodése volt. A fejlodés következtében a sérüléseket okozó eszkö-zök (fegyverek) úgy alakultak át, hogy rövid ido alatt jelentos számú sérültet tud-, tak produkálni (bombáktud-, gépfegyver). A közlekedés rendkívüli fejlodése és elterje-.dése azt eredményezte, hogy békeido ben is nap mint nap sok, személyi sérüléssei járó baleset történik. Ugyancsak a sérültek számának jelentos növekedését okozta az ipari forradalom, aminek eredményeként gyárak, bányák, nagy üzemek alakul-tak ki, és a munkafolyamatok jellegébol következett, hogy gyakran történtek üze-mi balesetek, melyek révén szintén jelentos mennyiségu sérült termelodött. Nem utolsósorban a háztartás is egyre inkább veszé1yes üzemmé válik, és a traumatoló-giára kerülo betegek jelentos százaléka háztartási baleset (ideértve a sportbalesete-ket is) következtében kerül oda.

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÖK ÁPOLÁSA 9

1.2. .

. A traumatológiai esetek népegészségügyi mutatói

A baleseti okok általábanjóljelle~zik az adott társadalom fejlettségét. Ma Magyar-országon a baleseti statisztikák elso helyét a háztartási és szabadidos (sport, barká-csolás) balesetek foglalják el. A második helyen a közlekedési balesetek állnak, míg az ipari-mezogazdasági balesetek a statisztika negyedik helyét foglalják el.

A társadalom elöregedésévei a sérültek között egyre nagyobb részt foglalnak el a geriátriai esetek, melyekre jellemzo, hogya balesetes általában a sérülése elott sem volt teljesen egészséges, szemben pl. a sportbalesetekkel, ami többnyire egészséges emberekkel történik. .

A technika fejlodésével a sérülések típusa is megváltozik, és egyre nagyobb szám-ban jelentkeznek nagy energiától származó sérülések (darabos, nyílt törések), emel-lett a súlyos többszörös sérulések (politraumák) száma is egyre jelentosebb. A nagyon fejlett országokban (pl. USA) a baleset a fiatal korosztály (1-45 évesek) vezeto hal-áloka. Fontos adat, hogy a fejlett országokban a traumatológiai ellátást nyújtó kórhá-zi ágyak aránya 10% fölött van. A sérültek egy része nem gyógyítható meg teljesen, így egy részüknél tartós fogyatékosság marad vissza. A tartós fogyatékosság következ-tében sok ember elveszti munkaképességét is,és rokkanttá válik, annak minden követ-kezményével.

Népegészségügyi szempontból ugyancsak fontos, hogy a balesetet szenvedtekjó ré-sze munkaképes korú. A szív-érrendré-szeri halálok általában 70 év, a daganatos halálok 60 év felett jelentkezik, míg a balesetben elhunytak átlagéletkora 30 év körül van. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetgazdaság jelentos mennyiségu produktív évet veszít el. A magyarországi halálozási statisztikák 3-4. helyét foglalják el a baleseti és eroszak miatti halálozások, és arányuk emelkedik..A korszeru közlekedési eszközöknek tud-ható be, hogy a személyi sérüléssei járó közlekedési balesetek száma csökken (lég~

.zsák, biztonsági öv), de ezen belül a halálozás nem csökken; sot emelkedik. Egy

év-ben 30-35000 munkahelyi baleseti sérült van, melybol150 halálos kimenetelu. A ház-tartási balesetek áldozatainak száma egy évben kb. 4000, és e betegek dönto többsége az idosödo korból kerül ki (60%-uk 70 évnél idosebb). Egy évben 60-70 000 csonttö-rést szenvedett beteg kerül kórházi ellátásra. Ezenfelül járóbetegként legalább ennyi csonttörést kezelnek. Egy évben baleset miatt 2000 beteget rokkantosítanak le.

1.3.

A traumatológiai esetek rizikótényezoi

A traumatológiában általában aránylag kevés rizikótényezovel találkozunk, mivel a baleseti sérülések dönto többsége külso ok következtében alakul ki. Természetesen vannak olyan tényezok, amelyek részben a baleseti sérülés kialakulását, részben annak súlyosságát segítik elo. A balesetek egy részét a balesetet szenvedo idézi elo, elsosor-ban figyelmetlenséggel, gondatlansággal (foleg a háztartási és szabadidos balesetek

10 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

lurón), Mós részénél a .betegek olyan állapotban szenvednek sérülést, mely állapothoz vI1I6bllJ1rizikótényezok segítik (pl. osteoporosis). A porosis következtében kialakult gyongillt csont akkor is eltörik, ha normál csontszerkezet mellett az adott beteg adott Il'flumukövetkeztében lényeges sérülést nem szenvedett volna (idoskorúak combnyak-tÖl'ésc),A rizikótényezok közé tartozik pl. a hipertónia, mely megszédüJéshez vezet-het, és Igy okává válik a baleset bekövetkezésének.

1.4.

A traumatológiai esetek prevenciós lehetoségei

A rizikótényezok ismertetésébol kiderül, hogy a traumatológiai károsodások egy ré-sze igazából nem megelozheto. Más részük részben az egészségügyi ellátás fejleszté-sével elozheto meg (oszteoporózisos betegek szuré~e és keielésbe vétele). A megelo-zés csoportba tartoznak azok az erofeszítések, l11elyeka külso, lehetséges okok szere-pének csökkentését célozzák. Ide tartozik a megfelelo munkahelyi védofelszerelések alkalmazása, a közlekedési eszközök védelmi berendezéseinek (légzsák) fejlesztése. Mivel a balesetek jelentos része háztartási eredetu, fontos a' háztartás baleseteinek el-sösorban felvilágosítással történo elkerülése (megfelelo létra használata, a barkács-szerszámok ésszeru kezelése, az elektromos készülékek szakszeru földelése stb.). Fen-ti prevenciós eszközökkel komoly lehetoségek vannak részben a balesetek számának, részben azok súlyosságának csökkentésében.

, , 1.5.

Traumatológiai sérülések

-

alapfogalmak 1.5.1. A sebek keletkezése, osztályozása, gyógyulása

Ha a testet éro külso mechanikai hatás a borön vagy a nyálkahártyán folytonosság-megszakadást idéz elo, seb keletkezik. A seb következtében a bor mint fóntos védo-réteg elégtelenné lesz, és lehetové válik a kórokozók behatolása a szervezetbe. A se-bek alakját, mélységét a beható erok nagysága és a szövetek .ellenálló képessége együttesen határozza meg.

A sebeket osztályozhatjuk aszerint, hogy milyen mélységig hatolnak:

oEgyszeruseb: csak a borre,illetveaz alattalévo kötoszövetreterjedki. oSzövodöttseb: a mélyebbszövetekig(pl. izom)terjed.

oPenetrálóseb: a testüregmegnyílásávaljár.

oPerforálóseb: üreges szerv(pl. gyomor)megnyílásávaljár.

Másképpen a sebeket kialakulási mechanizmusuk alapján osztályozhatjuk:

o Metszettés vágottseb:éles eszköz(kés,üveg)okozza.Jellemzoa

simaseb-!lzél, ha a vágás mélyre terjed erek, idegek is sérülhetnek, ez jelentos vér-veszteséget okozhat. Gyógyhajlama jó, a fertozésveszély kicsi.

\

AMOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN'SZENVEDoK ÁPOLÁSA

11

o Szúrt seb: általában hegyestárgy okozza (tu, szálket). A fájdalonn és vérzés

általában kicsi. Mélyebb képletek is sérülhetnek. A fertozésvesz'élynagy.

o Zúzott seb: tompa tárgyakokozzák. A seb szélei egyenetlenek,

s)zabálytilla-nok, a táplálkozási zavar gyakori.

.

Szakított seb: gyakran ipari baleseteknél észleljük (fogaskerék" kampók). Mélyebb szövetek is sérülhetnek,a vérzés nem nagy, a sebszél~k egyenet-lenek, emiatt a fertozésveszélynagy. '

oHarapott seb: harapás (emberivagy állati) következtében alaku4 ki.

Általá-ban a szúrt és a szakított sebekjellemzoi kombinál6dnak. A fertCözésveszé-lye nagy.

oLott seb: lofegyverbol származó golyók, repeszek okozzák. A loszer moz-'

gási energiájától függoenokozhat felületes, de súlyos, áthatoló sérülést is. A lott seb mindig fertozöttnektekintendo.

Sebgyógyulás:

A sebgyógyulás függ a sérült korától, tápláltsági állapotától, egészségi állapotától, külso tényezoktol (fertozés). A sebgyógyulás általában hegképzodéssel fejezodik be.

~

I

I I

I

A sebek kétféleképpen gyógyulhatnak: .

o Elsodleges sebgyógyulás: ez a fajta sebgyógyulás jellemzi általában a

mu-téti sebeket, emellett így gyógyulnak az éles szélu vágott seb~k is. A seb-szélek gyorsan összetapadnak, a sebgyógyulás 6-8 nap alatt bekövetkezik és vékony, finom hegszövet alakul ki, a felszín behámosodik.

.

Másodiagos sebgyógyulás: rendszerint szakított, zúzott sebeknél észlel-jük. A sebszélek tátonganak, a seb 'alapján elhalt szövet, esetl~g genny ta-lálható. Az elhalt szövet helyét fokozatosan .granulációs szövet foglalja el, és tölti ki a sebüreget. Asebgyógyulás végén a granulációs S2;övethelyén vaskos hegszövet alakul ki, és ez hámosodik be.

A sebgyógyulást a sebek megfelelo ellátásával tudjuk elosegíteni, Elsodleges sebellátásnál a cél a seb zárttá tétele (akkor, ha nem jár a fertozés túlzottan nagy ve-szélyével). Általában a sérüléstol számított 6 órán belül lehet a sebet (:lsodlegesen zárni. Roncsolt vagy zúzott sebek esetében a nem biztosan életképes sebszéleket ki-metsszük, és utána végezzük el a seb zárását. Nem végzünk elsodleges varratot lott, harapott, vagy egyéb súlyosan roncsolt sebnél. Csak a biztosan károsodott szövete-ket távolítjuk el, és ha néhány nap múlva sem észlelünk fertozésre utaló jelet a seb ellenorzésekor, akkor végezzük el a másodiagos varratot. A másodlagosan gyógy-uló sebeket nem próbáljuk zárttá tenni, mivel az túl nagy fertozési ko:;kázattal jár. Ezeket a sebeket nyitva kezeljük, és gondoskodni kell a keletkezo vál;tdékok elve-zetésérol (drén, tampon). Az ilyen sebgyógyulás általában elhúzódó.

12 _{TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÓK ÁPOLÁSA}

1.5.2. Fedett sérülések

.

_{a törés mechanizmusa alapján megkülönböztetünk csavaros, hajlításos,} be-ékelodéses, nyíródásos és szakításos töréseket;

.

a csontok állapota alapján a törés lehet traumás és lehet patológiás;

.

különleges forma a.fáradásos törés (fOleg katonákon és atlétákon észlelik ismételt nagy megterhelés hatására);

.

a törtvégek viselkedése szerint megkülönböztetünk elmozdulás nélküli és elmozdulással (diszlokáció) járó töréseket.

Vamiak olyan erobehatások, amelyek nem járnak a. kültakaró folytonosságának megszakadásával. Ezek a sérülések általában esés, ütés következtében alakulnak ki. A sérülésnek több fokozata lehet. Legenyhébb a rázkódás (commotio), melyre jellem-zo; hogy az érintett szervben anatómiai károsodás nem észlelheto, de muködési zavar igen. Legismertebb formája az agyrázkódás. A zárt sérülésekkövetkezo fokozata a zú-zódás (contusio). Ebben az esetben (bár a borön nem keletkezik sérülés) a bor alatti, kisebb ellenállóképességu szövetek.sérülnek (elsosorban a zsírszövet). Jellemzo, hogy a kapilláris rendszer is sérül, emiatt a szövetek közé bevérzés keletkezik, és a bevér-zés okozza a zúzódásra jellemzo fájdalmat és funkciózavart.

Mivel a törtvégek több irányba mozdulhatnak el egymáshoz képest, megkülönböz-tetünk: hosszirányú elmozdulás sal járó töréseket, mely esetben a csont vagy meghos-szabbodik vagy megrövidül, valamint oldalirányú eltolódással, szöglettöréssel járó, és tengely körüli csavarodással járó csonttöréseket.

TIL ábra: Típusos elmozdulások csonttörés esetén

a) oldalirányú; b) hosszirányú; c) széthúzásos; d) tengelyeltéréses; e) elfordulásos [7] Ritkábban a törtvégek egymásba is ékelodhetnek. A betegek életkora jelentos hatás-sal van a törés típusára. Gyerekkorban (a növekedés befejezodéséig) két speciális tö-rési forma észlelheto, melyek anatómiai adottságokkal magyarázhatók:

Az elmozdulás a csont növekedés.i zónája területén, a porc-csont határon történik. Az ebben az esetben kialakult törést epiphyseolysisnek nevezzük.

Mivelgyerekkorban a csontot körülvevo csonthártya vastag éseros, gyakran fordul elo, hogy törés ellenére a törtvégek csak szögletben törnek meg, és egyéb lényeges dis-zlokáció nem észlelheto. Ennek oka, hogy a vastag csonthártya a nagyobb fokú elmoz-dulást megakadályozza. Ezt nevezik zöldgally-törésnek.

A csontok törésének vannak bizonytalan és biztos tünetei. A bizonytalan tünetek közé tartoznak: a fájdalom, a vérömleny okozta duzzanat és elszínezodés, és a funk-ciókiesés. A ~sonttörés biztos tünetei: a csontok, végtagok hibás állása, a törés szintjé-1.5.3. Ízületi sérülések

Az ízületetalkotó szövetek (porc, csont, szalagok,izmok) mechanikai behatásrakülön-bözo módon sérülhetnek. Leggyakoribb formája a disztorzió, melyre jellemzo, hogy ero-behatásra elsosorban az ízületet stabilizáló szalagok a nagy igénybevétel miatt megnyúl-nak, ritkábban elszakadmegnyúl-nak, de az ízület egysége nem bomlik meg (ficam nem alakul ki). Jellemzo tüne! a nagy fájdalom, duzzanat,mozgásbeszukülés.A megnyúlt szalagok pihe-nésre, borogatásra általában visszanyerikeredeti alakjukat, de ritkábban külso rögzítoreis szükség lehet. Szakadás-eseténáltalában mutéti kezelés (szalagvarrat) ~ánlott.

Abban az esetben, ha az ízület integritása a sérülés következtében megszakad, fi-camról (Iuxatio) beszélünk. Jellemzo, hogy az ízületet alkotó két csontvég egymás-hoz képest elmozdul, és az erobehatás megszunése után sem térnek vissza eredeti helyzetükbe. A ficamnak vannak valószínu jelei: fájdalom,duzzanat, muködési zavar. A ficam biztos jelei: deformitás, kóros helyzetben rugalmas rögzítettség. A traumás fi-camokon kívül ismerünk szokványos (habituális) és veleszületett fi~amot (csípo) is. A ficam diagnosztizálása után minél hamarabb meg kell szüntetni a kóros állapotot. Ez történhet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban. Amennyiben a ficamot zártan nem lehet helyretenni, mutéti helyretétel ajánlott. A repozíció után az ízületet rögzíteni kell, hogya sérült, megnyúlt struktúrák eredeti hosszukat visszanyerjék, és az ízület késöb-bi stakésöb-bilitása ne kerüljön veszélybe. Az ízület rögzítésének idötartama a ficam és az

ízülettípusátólés a betegkorátólfiigg. .

a)

1.5.4. Csonttörések

Direkt vagy indirekt erobehatásra alakul ki a csontfolytonosság megszakadása. Ezt nevezzük törésnek. Jellemzo, hogy a törtvégeket törési rés választja el. Van részleges törés is: megtöretés és repedés.

A csonttöréseket több szempont szerint osztályozhatjuk:

.

a törést fedö bör állapota szerint megkülönböztetünk nyílt és zárt töréseket;

b)

~

c)

. d)

e) 13

14 TOVÁBBKÉPZÉSIFÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÓK ÁPOLÁSA 15

ben észlelt kóros mozgathatóság, a törés helyén észlelheto recsegés (crepitatio). Fen-ti tüneteket is figyelembe véve, az anamnézis felvétele után általában a csonttörés di-agnózisa nagy valószínuséggel felállítható.

A csonttörések gyÓgyulása több szakaszban zajlik. Elso lépcsoben a törtvégek kö-zött vérö!Illeny alakul ki, melyben gyulladásos, majd csontfaló sejtek jelennek meg, és a törtvégek egy része felszívódik. A következo fázisban történik a törés valódi gyógy-ulása, melynek lefolyása alapján megkülönböztetünk elsodleges és másodiagos csont-gyógyulást. Az elsodleges csontgyógyulás alapfeltétele az anatómiai repozíció és a stabil rögzítés. Az ilyen típusú törés gyógyulása kötoszövetes és porcos közbülso fá-zis nélkül zajlik, rögtön finom, vékony, röntgenfelvételen alig látható csontheggel

(callus) gyógyul. '

Másodiagos csontgyógyulást észlelünk, ha a helyretevés nem tökéletes, agipszben mikromozgások vannak, esetleg a csontegyesíto mutét nem biztosít teljes stabilitást. Ilyenkor a csontgyógyulás folyamatában van kötoszövetes, porcos fázis is, és a gyógy-ulás befejezodésekor röntgenfelvételen jól észlelheto nagy csontheg található. Abban az esetben, ha a másodiagos csoqtgyógyulás kapcsán a rostos-porcos fázisból nem ala-kul ki csontszövet ésa csont folytonossága nem áll helyre, álízület jön létre. Az álízü-let kialakulásának leggyakoribb okai: instabilitás, vérellátás zavara, fertozés, csontel-halás. Az álízületet általában csak mutéttel lehet orvosolni.

ni. A töréskezelésben a röntgensugár felfedezésejelentett mérfóldkövet. A múlt század 40~eséveibenjelentek meg szélesebb körben az operatívtöréskezelés módszerei.Az oPe-ratív töréskezelésben mérfóldko volt az 50-es évek végén Svájcban kifejlesztettAO he-vezetu operatív töréskezelo módszer, mely a kezelést alapjaiban változtatta meg.

1. Konzervatív kezelés

.A töréskezeléstkonzervatívnaknevezzuk,ha vérteleneljárástalkalmazunka

törtvé-gek összetartására a csontgyógyulás elérése céljából. Ritkán kiegészítjuk borön keresz-tül végz~tt drótluzéssel, mely a törtvégek helyben maradását segíti elo. Ha sikerül a törtvégeket összeilleszteni és a helyukön tartani rögzíto kötés segítségével, emellett nyugalomba helyezzük, a törtvégek csontheggel összeforrnak.

Konzervatív kezelést alkalmazunk leggyakrabban:

.

csecsemo- és gyerekkorban;

.

elmozdulás nélküli törés gyógyítására;

.

súlyos politraumatizáció esetén (amíg az életveszély meg nem szunik);

.

ha a beteg általános állapotát, személyiségét figyelembe véve jó eredmény várható;

.

minden olyan törésné1, ahol a konzervatív kezeléstol jobb eredmény várha-tó, mint mutéttol.

A konzervatív töréskezelés a mai napig döntoen gipszrögzítéssei történik. A gipsz felhelyezése elott (ha lényeges diszlokáció van) repozíciót kell végezni (helyi érzés-telenítésben vagy narkózisban, leggyakrabban képerosíto ellenorzése mellett), majd az elért helyzetet vagy gipszsínek-,

kel, vagy körkörös gipszkötéssei fixáljuk.

Mivel a törés miatt a végtag to-vábbi duzzadása várható, friss tö-rés esetén a körkörös gipszet fel. kell vágni, és kicsit lazábban géz-zei visszapólyázni. A gipszet csak annyira párnázzuk ki, hogya kiál-ló csontoknál ne okozzon

decubi-tust. A töréssel szomszédos ízületeket funkcionális tartásban kell rögzíteni, a ké-sobb nehezen oldható kontraktúrák elkerülésére. Abban az esetben, ha a törés alsó végtagi, bizonyos ido eltelte után a gipszet járógipsszé alakíthatjuk, és ebben a be-teg kezelt végtagját terhelheti. Ez a terhelés (kompresszio) rendszerint il gyors csontosodást is elosegíti. A mai világban arra is van lehetoség, hogy a töréseket mu-anyagból készült kötésekkel, külso rögzítokkel stabilizáljuk. A muanyagok nagy elonye az, hogy könnyuek, de feltétlen hátrányuk, hogy lényegesen drágábbak a

gipsznél. .

A konzervatív kezelések közé tartoznak az ún. húzókezelések is. A húzással az izmok olyan hatását ellensúlyozzuk, mely különben a törtvégeket egymáshoz ké-1.6.

A traumatológiai vizsgálatok és diagnosztikai eljárások

Törés, rándulás vagy ficam gyanúja esetén is röntgenfelvételt kell készítenünk az érintett csontról, általában két egymásra meroleges síkban, oly módon hogy a törés kö-zelében lévo ízület is ábrázolódjék (traumás ficam). Néha a kétirányú felvétel sem elég, ilyen esetekben célzott, speciális felvételek készítése indokolt. Az elmozdulás nélküli törés nem mindig ábrázolódik az elso röntgenfelvételen, ezért alapos gyanú esetén néhány nap múlva a felvételt meg kell ismételni. Ilyenkor a törött csontvégek felszívódása miatt a törési rés kivehetové válik.

A nagyobb baleseteknél, ahol politraumatizáció alakul ki - a belso sérülések és vér-zések megállapítására

-

fizikális vizsgálatokat (megtekintés, hallgatózás, tapintás) és akorszeru MRI- vagy CT-vizsgálatokat szükséges igénybe venni, melyek a

parenchymásszerveksérüléseitjól ábrázolják. .

1.7.

A traumatológiai sérülések kezelése

il

A csonttörések kezelésére alapvetoen két módszerünk van: konzervatív és mutéti. Az teljesen természetes, hogy sokáig kizárólag a konzervatív töréskezelés volt használiltos. Korai idokben faágakkal, vagy egyéb külso rögzítokkel érték el a törött végtag nyugalom-,ba helyezését. A XIX. század közepén kezdtek el az orvosok1ögzíto kötéseket

alkalmaz-'/ 'V', i ~

f

t"-'I"

~

/

(

~~-'-,,~' I ~ '

-~:7(,~~~f~~H~~f(

_{. -/,..-, ,./, /,'/ /JO', /; //~,} T12.ábra:

16 _{TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK} A MOZGÁS SZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 17

erosen egyesíti, hogy külso rögzítore általában szükség nincs. Ez lehetové teszi a sé-rült testrész és ízületeinek szinte azonnali mobilizálását. A mutéti kezelésnek elonyei mellett természetesen hátránya (mint minden mutéti beavatkozásnak), hogy bizonyos szövodmények (elsosorbari fertozés) kialakulásával számolni kell. Tekintetbe véve a korszeru lehetoségek biztosította alacsony fertozési arányokat, az elvárható elonyök felülmúlják a lehetséges hátrányokat.

A mutéti töréskezelésnél az alábbi megoldások lehetségesek:

Csavarozás - elsosorban kisebb csontok (pl. boka, kitört csontdarabok) rögzítésé-re használjuk. Speciális szerszámai vannak, melyek segítségével és megfelelo csavart használva nagy,stabilitást tudunk elérni.

pest diszlokálná, és így a gyógy-ulást nagyon megnehezítené. A hú-zást foleg az alsó végtagon alkal-mazzuk csonton keresztülfúrt drót és súlyok segítségével.

A húzás alatt tartott végtagot röntgenfelvételekkel is kell rend-szeresen ellenorizni azért, hogy mind az alul-, mind a túlhúzást el-kerüljük. A húzáshoz hasonló kon-zervatív eljárás a törések borön ke-resztüli dróttuzése. Ekkor a kép-erosíto alatt helyreillesztett törtvé-geket a borön keresztülvezetett drótokkal fixáljuk, majd ezt rend-szerint külso rögzítéssei (gipsszel) egészítjük ki.

Ugyancsak a konzervatív törés-kezelés eszköztárába tartozik a veloursínezés is, amikor a hosszú csöves csontok velourébe vezetett drótok segítségével akadályozzuk meg az oldalirányú elmozdulást.

~

~e:=-

-

..:.~'-'---=-::::::~~~-T13. ábra: Húzás alkalmazása csonton keresztül vezetett drót segítségével [8]

<.

~

- ~'~ -" ;.". '-~.'='C' ,-~-~~ . , '---

~

-.-0"- , . 'jl . 'k= - ' ::"-S T14. ábra:

Alkarcsont-veloursínezés vázlatos rajza [8]

2. A csonttörés mutéti kezelése (osteosynthesis-OS)

T17.ábra: A combcsont-velourszegezés vázlatos rajza [7] T16.ábra: Lábszártöréslemezzel történo ellátása[8] T18. ábra: A combnyaktörés csavarozása[7]

A töréskezelés egyik fO célja a csontgyógyulás elérése mellett, a sérült testrész és az ember funkcióinak minél hama-rabb történo helyreállítása. Ezt a célt szolgálja a csonttörések mutéti kezelése. Az elso jelentos csont-egyesíto mutéttípus a combnyak-szegezés volt.

Az egész baleseti sehészetre na-gyon jelentos hatást gyakorolt a svájci AO munkacsoport, mely sok

. csontra és töréstípusra dolgozta ki

csontegyesíto eszközeit. A mutét célja az anatómiai repozíció (ez ízü-letbe hatoló töréseknél nagy jelento-ségu), ugyanakkor a csontot leme-zek és csavarok segítségével olyan

Osteosynthesis (OS) lemezzel és csavarokkal - különbözo szélességu, vastagsá-gú és lyukszámmal rendelkezo lemezek használata lehetséges. A lemez méreteit a rögzíteni kívánt csont mérete, a törés típusa határozza meg elsosorban. A lemezek egy részén a lyukak úgy vannak kialakítva, hogy a rögzíto csavarok meghúzás akor a törtvégek között kompresszió alakul ki, amely mind a csontgyógyulás, mind a sta-bilitás szempontjából rendkívül elonyös. Abban az esetben, ha olyan lemezt tudunk a törésre alkalmazni, mely a fentebb emIített kompressziót képes létrehozni, a mu-tét végére mozgásstabil végtagot nyerünk, vagyis a beteg a posztoperatív hematómát elvezeto drén eltávoIításaután érintett végtagját aktívan is mozgathatja, de általában nem terhelheti. '

.~/f1"

~/.~

T15. ábra:

18

TOVÁBBKÉPZÉSI FüZETEK

Velourszegezés- széles velourük miatt elso-sorban a femuron és a tibián alkalmazható mutét-típuso Kis feltárás után a képerosíto ellenorzése mellett reponált törtvégeket úgy fixáljúk, hogya velour megfelelo méretre való felfúrása után olyan vastag velourszeget verünk be, mely mind a két törtvégben jól tart, és a továbbiakban sem-miféle diszlokációt nem enged meg. Bizonyos esetekben további stabilitást biztosító csavarokat is be kell helyezni (reteszelés-elfordulás ellen).

Combnyakszegezés

-

az eljárás a traumatoló-giának a csípotáji törésekkel foglalkozó részét forradalmasította, mivel könynyen belátható, hogy combnyaktörést konzervatívan (gipsszel vagy húzatással) igazán hatásosan kezelni nem lehet, és ezt a kezelési formát gyakran az idos be-tegek ki sem bírják. A mutétnél képerosíto ellen-orzése mellett, speciális mutoasztaIon eloször a

T/9. ábra: törés repozíciója történik, 'majd az így elért

hely-Ajixateur externe zetet egy kis feltárásból bevezetett

combnyak-alkalmazásának vázlatos rajza[7} szeggel, vagy annak toldalékos (lemezes) kiegé-szítéséveI fixáljuk.

Külso rögzíto (fixateur externe)

-

a borön átszúrt, a csonton áthajtott és az ellenolda-lon is a borön túléro menetes szegeket helyezünk be, melyet utána keretek és rudak segít-ségével stabilan összekötünk, és ha kell még kompressziót is alkalmazhatunk. Leggyak-rabban nyílt törések kezelésénél jön szóba, de alkalmas bizonyos ízületek (elsosorban térd,

boka elmerevítésére,arthrodesis) is. Hátránya a kényelmetlenség (nehezen fér el a ruha '

alatt), a nehéz kezelhetoség és a borön kilépo szegek miatt az állandó fertozésveszély. A csonttörés kezelésének lehetséges komplikációi

Konzervatív kezelés esetén a fertozés veszélye egészen minimális. Az eloforduló komplikációk a csonttörés rossz helyzetu gyógyulása, a nem megfelelo repozíció, vagy a gipsz alatti elmozdulás miatt alakulhatnak ki. Abban az esetben, ha a tengely-eltérés a végtag funkcióját jelentos mértékben zavarja, vagy a szomszédos ízületek kóros megterhelését idézi elo (mely korai arthrosishoz vezet), a tengelyeltérést müté-ti úton, korrekciós osteotomiávallehet korrigálni.

Mind a konzervatív,mind az operatív töréskezelésszövodményekéntkialakulhat az a helyzet,hogy a törtvégeknem csontosodnakössze,vagyisálízület alakulki. Mivel az álízü-let általábanfájdalmas,a végtag teherviselésre(alsó végtag),vagy normális használatra(fel-so végtag) aIkaImatlannáválik. Az álízületkialakulásánakoka általában a nem megfelelo rögzítés,esetlegfertozés.Megoldásarendszerintmutéti,mely gyakran csontátüItetéstés hos-szadalmaskezelést igényel,esetleg hosszú ideig történokülso rögzíto (ortézis)viselését

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÖK ÁPOLÁSA 19

Ritkán fertozés alakulhat ki konzervatív kezelésnél is, de sokkal gyakoribb mutéti töréskezelés után. Gyakran a sérült már potenciálisan fertozötten érkezik (nyílt töré~), de az esetek egy részében a steriIerivégrehajtott mütéteknél is kialakulhat fertozés.A kezelésben legfontosabb az, hogy idoben észrevéve, a fertozött területet mio.élhat1Ía-rabb fel kell támi, kitisztítani, lehetoleg tenyésztési eredménynek megfelelo antibioti-kumot adni. Lehetoség van lokális antibiotikus oldattal történo kezelésre, v:tgy szívó-öblíto drénnel történo átmosásra is. Minden erofeszítés ellenére nem ritkáIl krónikus osteomyelitis alakul ki. .

A politraumatizált sérültek esetében a csonttörések ellátásán kívül más mutéti be-avatkozásra is szükség lehet: pl. mellkassérülés esetén mellkaspunkciót követo drenálásra és szívókezelésre is szükség lehet. A koponya vagy a gerinc sérüléseikomp-likált idegsebészeti mutéti eljárást is indokolhatnak.

A gyógyuláshoz és a beteg rehabilitációjához elengedhetetlen a gyógytorna és a fizioterápiás eljárások alkalmazása.

1.8.

A traumatológiai betegek gondozása és rehabilitációja

A traumatológiai sérüléseket a gyógyulás és a rehabilitáció szempontjából két nagy csoportra oszthatjuk: könnyebb, jól korrigálható sérülések: vé~agtörések, ficamok,

agyrázkódás. Komoly

-

a késobbiekre is kiható - szövodménye a súlyos, nyílt,

dara-bos végtagtöréseknek, és a belso sérülésekkel vagy idegrendszeri károsodással járó baleseteknek (agykontúzió, gerincvelo-sérülés) lehet. A rehabilitáció szempontjából rendkivüli jelentosége van annak is, hogy a sérülés helyszínén milyen elIMásbanré-szesül a sérült, mennyire szakszeruen történik a mozgatása és a szállítása.

A gerincvelosérülést nem szenvedett beteg rehabilitációja aránylag egyszeru. A kül-so rögzíto eltávolítása után járóbetegként, esetleg rehabilitációs osztályon nyeri vissza sérülés elotti fizikai állapotát, mozgáskézségét. A rögzítés hosszadalmas VQltamiatt a rehabilitációs folyamat is rendszerint hosszú, de teljes felépüléshez vezet. Komplett ge-rincveloi károsodás esetén mütét nélkül, vagy mutéti sebgyógyulás után, a legfontosabb cél a megmaradt funkciók minél elobbi olyan fejlesztése, hogy az újonnan kialakítan-dó életforma (kerekes székes életmód) minél teljesebb elsajátítására a beteg alkalmas legyen. Ennek elérése elsosorban jól felszerelt rehabilitációs.osztályon lehetséges, az együttmüködo beteg esetében is a hazabocsáthatóság idotartama kb. 3-6 hónap.

A súlyos koponyasérültek gyakran az akut lezajlás után is komatózus &llapotban, teljes ellátásra és gondos ápolásra szorulva, intézeti körülmények között élnek, illet-ve az agyszöillet-vet károsodásának ruggvényében különbözo maradványtünetekkel gyógyulnak.

A kézsérülések korrekciója nagy jelentoségu: amennyiben a kéz funkcióját helyre lehet állítani, ez egyúttal a munkaképesség helyreállítását is jelenti. Ha ez nem sike-rül, a beteg munkába való visszatérése kérdéses, korábbi munkáját vagy nem, vagy csak alacsonyabb színvonaion tudja ellátni.

20 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

1.9.

A traumatológiai kórképek tünetei, vizsgálómódszerei, kezelése

1.9.1. A fej és a.nyak sérülései

Commotio és contusiocerebri - leggyakrabban elesés és ezt kíséroen a fej be-verése, valamint közlekedési balesetek következtében alakul ki. A koponyát ért ütés következtében commotio esetén kimutatható morfológiai károsodás nincs, míg contusio esetén az agyszövet morfológiailag is sérül. A commotio leggyakrab-ban nyom nélkül gyógyul, míg contusio esetén az agyszövet sérülésének nagysá-gától és elhelyezkedésétol függo en enyhébb, vagy súlyosabb tünetek maradhatnak vissza.

Tünetek

Commotio esetén hosszabb-rövidebb eszméletvesztés, gyorsan múló tudatzavar, retrográd amnézia észlelheto, gyakran fejfájás, hányás kíséretében.

Contusio esetén az eszméletvesztés hosszabb idotartamú, és rendszerint az agyban ödéma alakul ki, mely agynyomás-fokozódást okoz annak minden tünetével: légzési, keringési zavar, agytörzsi tünetek, kóma.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárások

Agyrázkódás esetén a fizikális vizsgálat (elsosorban neurológiai) és a kepalkotó

vizsgálatok is negatívak. Contusio esetén a sérült agyrésztol ruggoen neurológiai tü-netek, kóma alakul ki, emellett képalkotó eljárással (MRI) néha gócos agykárosodás is kimutatható.

Terápia és rehabilitáció

Commotio esetén a beteg elsosorban néhány napig megfigyelendo az esetleg

még-is kialakulógóctünetekmiatt.Elsosorbanágynyugalomés nyugtatókadásajön szóba..

Contusio esetén (elsosorban ha a beteg kómás állapotban van) intenzív osztályos elhe-lyezés indokolt. Neurológiai státusát rendszeresen kell ellenorizni, és az agyödéma miatt dehidrációs kezelés ajánlott. Ritkán contusio esetén is kialakul térfoglaló vérzés, melyet mutéttel kell kezelni.

.1. Nyakigerinc-sérülések

Általában nagy erobehatás okozza. Leggyakrabban közlekedési baleset, sekély víz-be történo fejesugrás, fáról leesés következtévíz-ben jön létre. A nyakcsigolyák sérülése legtöbbször túlzott hátrahajlás (ostorcsapás-sérülés) következtében alakul ki. A töré-sek gyakran ficamodással is járnak. A kialakult tünetek elsosorban attól ruggenek, hogy a nyaki gerincvelo megsérült, vagy nem.

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 21

Tünetek

Enyhébb esetben gerincvelo-sérülés nem alakul ki. Ilyenkor jellemzo tünet a nyak fájdalmassága,mozgáskorlátozottság, de gerincvelo-sérülésre utaló eltérés nincs. S6-Iyosabbesetben a gerincvelo is sérül. Ha ez a sérülés a nyaki IV. csigolya felett alakul ki, gyakran halálos kimenetelu (légzési elégtelenség). A IV. csigolya alatti nyaki sérü-lésnél mind a négy végtagra kiterjedo bénulás (tetraplégia) lép fel.

\

Vizsgálatokés diagnosztikus eljárások I ,

.Fizikálisvizsgálatmellett elsosorbankétirányúnyakigerinc-röntgenfelvétel

indo-kolt (szükség esetén speciális felvételekkel) kiegészítve. Hahagyományos röntgenfel-vételek alapján nem lehet egyértelmu diagnózist felállítani, CT- és MRI-vizsgálat is indokolt. Ez utóbbi vizsgálatokkallehet egyértelmuen kimutatni azt, hogy a gerincve-lo-sérülést mi okozta.

Terápia és rehabilitáció

Ezt a baleset helyszínén meg kell kezdeni. Fontos, hogy szállításhoz a beteg nyak már rögzítve legyen, hogy a mozgatással járó esetleges további sérüléseket elkerüljük. Erre a célra muanyag nyakrögzítok állnak rendelkezésre, melyeket a nyak mozgatása nélkül. a helyszínen a betegre lehet tenni. Abban az esetben, ha csak rándulás vagy stabil törés van, mely neurológiai tünetekkel

nem jár, külso rögzítés rendszerint elegendo. Ez lehet Schanz-gallér, esetleg gipsz: A rögzítés idotartama 4-5 hét. Instabil töréselméi a törést. óvatosan reponálni kell (nehogy repozíció közben alakuljon ki ge-rincvelo-sérülés),majd az elért hely-zetet rendszerint külso rögzítövel kell stabilizálni. Ezt elérhetjük gips-szel is, de a korszeru ellátást a Halo-extenzióskészülék jelenti (8-10 hét). Abban az esetben, ha a törés in-stabil, és emellett progrediáló neu-rológiai tünetek vannak, feltétlenül mutéti beavatkozás indokolt. Ennek célja a gerinc stabilizálása, és a le-hetoség megteremtése arra, hogy esetleg a gerincvelo funkciója vala-mennyire visszatérjen. Abban az esetben, ha a súlyos neurológiai tü-netek (tetraplégia) az akut szak le-zajlása után is megmaradnak, való-I

22 _{Toy ÁBBKÉPZÉSI FüZETEK}

A MOZGÁSSZERYEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBENSZENYEDÓK ÁPOLÁSA 23

színu hogy lényeges javulás neurológiailag nem várható. Ebben az esetben a rehabi-litáciÓs folyamat az, mellyel a beteg megmaradt képességeit fejlesztve (elsosorban a felso végtag megmar~dt ~tív izommuködését kihasználva) minél több önellátási funkciót tudunk kialakítanI. Gyakran a betegek csak elektromos hajtású kerekes szék-kel lesznek képesek helyváltoztatásra, rendszerint inkontinensek maradnak, és szemé-lyes higiéniájukat is csak mások segítségével tudják megvalósítani.

1.9.2. Mellkasi és hasi sérülések

, 00

1' kn'1 ah 1 1

.

1 ~ P

1. 00 k t' unk " Jeg a

mell-seru ese, e, o, a,ptx. v~ amI,~en l?nn~ja ur~Ja a tüne~e ~, r CIOeserIk:cióvagy kas drenalása, sZlvokezelese vahk szuksegesse. MellkasI verzes esetén pu, . flltárás mutéti feltárás indokolt. Szív- vagy nagyérsérülés esetén általában csak mU"htI

.

e ind hoz megoldást (pl.' szívtamponádot. okozó perikardiális hematóma). Mind aSIhmmás mellkasi nyílt sérüléseknél rendszerint mutéti feltárás és a megsérült parenc y szerv sebészi ellátása szükséges.

1.9.3. Vállöv- és felsovégtag-sérülések Alapvetoen két formáját különítiük el. Vannak áthatoló sérülések (szúrt seb,

löve-d 'k) 's vannak tompa sérülések. A sérülések következményeit alapvetoen az határozza e ehOgymelyik létfontosságú szervet és milyen mértékben károsítja. Mellkasi sérü-m

l_{esne as}'

eg:

l _{zív és tüdo sérülése határozza meg a kimenetelt. Hasi sérüléseknél gyakran az,}

h ' b '

,

.

t tt zerv vérvesztesege atarozza meg a eteg sorsat. enne s

1. Kulcscsonttörés

G ak . "' 1' 1

'

d . 1 , koo1k d' . 'b 1 tkOO tk zt,ben alakul

y on seru es, me y ren szermt e eses, oz e e eSI a ese ove e e 'ta ta-ki. A kúlcscsonttörés jó gyógyhajlamú, de gyakran szöglettöréssel gyógyu! a raj padó izmok húzása miatt.

Tünetek

M llkasi sérüléskor, ha elsosorban a tüdo érintett, a légszomj a vezeto tünet. A tüne-teketerendszerint a fellépo vérzés is súlyosbítja. A mellkasi sérülések egyik speciális fonnája a légmell, melynek következtében az egyik tüdofél a légzésben nem vesz részt, emellett bizonyos esetekben az ellepoldali tüdofél is összenyomódik, tovább károsítva 1'_{g e}'_{st A szívelsosorban áthatoló sérüléseknél érintett. Hasi sérülések esetén}

gyak-aez. '

k( . lé)

ran sérülnek a parenchymas s:z;erve máj, p, emellett a béltraktus is sérülhet. Hasi

, "lés esetén a legfontosabbvezeto tünetek

(fájdalom,nyomásérzékenység,hypo-~~~emiás sokk) a vérveszteség következményei, és rendszerint életveszélyt jeleznek.

Tünetei . .ól

F~dalom a törés magasságában,a bor alatt az elmozdulttörtvégekrenJszenntJ

tapinthatók. .

Diagnosztikus és vizsgáló eljárások . l'

.

terv

Hagyományos röntgenfelvétel rendszerint elégséges a diagnózis és a k~ze eSI felállításához.

Vizsgálatok és diagnosztik~sooeljár~sok" .

Fizikális vizsgálattal tompa serulesnel a bor alatt rendszennt haematoma, szúrt vagy lott sebnél a vérzo bemeneti nyílás észlelheto. Mellkas felett, ha pneumothorax (ptx) alakult ki légzési hang az érintett oldalon nem hallható, bevérzés esetén pedig tompu-lat kopo~atható ki. A has rendszerint fájdalm~s, nyomásérzékeny, esetenként défense észlelheto. Laborvizsgálatokkal részben az oXIgénellátottságot(szaturáció) ellenoriz-zük alacsony volta tüdosérülésreutal. Hematokrit és Hgb. vizsgálattal a vérvesztés na~ságára és a szükséges transzfuzióra következtethetünk. Ha punkcióval a mellkas-ból vagy a hasÜfegbolvér nyerheto, az a belso vérzés diagnózisát támasztja alá. A punk-ció túlnY°11!ásosp~x.esetén ,életInento.!eh~t.Radi,oló~ia,ivizsgálattal a ptx. és vér jelen-léte a mellkasban Igazolhato. Korszeru kepalkoto eljárasok (CT, MRI) a parenchymás

szerveksérülésétisjól ábrázolják. '

Terápia és rehabilitáció

vég-Kezelésnél még ma is alapelv, hogy ha nincs jelentos elmozdulás, mutéte~~e: ken-zünk. A sérült felso végtagot Desault-kötéssel, idosebbeknél csak háromszdg e bb) A dovel rögzítiük. A rögzítés idotartama maximum 2 hét (idosebbeknél ke{ese rése kontraktúrák megelozésére és a sérült végtag funkciójának mielobbi viSf~~:elvek célj~ból intenzív gyógytorna ajánlott. ~~ mutéti megoldá,s szü~ség~s, e~ t é~ el, szermt leggyakrabban lemezes OS-seI erjük el. Ha mozgasstabIl szmtézls

sebgyógyulás után intenzív gyógytorna indokolt.

Terápia és rehabi~itáci.~,

.

.

.

A mellkasi es hasI sérulesek enyhébb eseteIben (zúzódás) mutéti beavatkozásra rendszerint nincs szükség, de potenciális vérzésveszély miatt (pl. kétszakaszos lépre-pedés okozta vérzés) szoros megfigyelés szükséges, mutoi háttérrel. Olyan mellkasi

2. A humerus sebészi nyakának törése

A felso végtag egyik leggyakoribb törése a felkarcsont sebészi nyakán lkeletk~;: törés. Ez a töréstípus gyakori idoseken, ahol a törés egyszeru elésés követlkezme 'va~ E_{rre a ores Ipusra ISje emzo, ogy a ta a an gyorsan gyogyu , resz en a c.}too, t' .. II " h '1 1'b ' 1 ' b .sont SZl

csos állománya, részben a környezo nagy tömegu izmok miatt.

Tünetek . ..' sre

A'l láb ' , . 'll P' ~"

d 1 al 't~lk ltl a tore .

24 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárások

Rendszerint kétirányú, hagyományos röntgen elégséges a diagnózis felállításához.

Terápiaés rehabilitáció .

Ezt a töréstípust részben a beteg életkorától ruggoen kezeljük. Ha a beteg fiatal és aktív, emellett a törtvégek elmozdulása jelentos, mutéti megoldást választunk a minél jobb késobbi funkció eléréséhez. A törtvégek repozíciója után az elért helyzetet lemez-zel vagy csavarokkal rögzítjük. Rendszerint olyan stabilitást érünk el, melynek segít-ségével a beteg sebgyógyulás után aktív tornát folytathat, és a vállízületi funkcióját gyorsan visszanyeri. Ha a törés elmozdulás nélküli vagy beékelt, csak a sérült végta-got kötjük fel háromszögletu kendovel a fájdalom megszuntéig, és utána aktív torna-kezelés ajánlott. Hasonló elvet követünk az idosebbek torna-kezelésénél, ahol még jelento-sebb elmozdulás esetén sem végzünk mutétet, hanem sokkal inkább funkcionális ke-zelést végzünk. Ha túl sokáig rögzítjük idos betegek válltájékát, akkor kezelhetetlen vállkontraktúra alakul ki.

3. Csuklótáji törések

A mindennapi életben az egyik leggyakrabban kialakuló törés. Legnagyobb szám-ban a radius típusos helyén történo törés fordul elo. Keletkezésében rendszerint kézre

esés a kiváltóok. .

TIlI. ábra: Radius törés helyretétele képerösítö ellenorzésévei [8J

Tünetek

Típusos csuklótáji törésnél duz-zanat, fájdalom, a csukló defórmá-lódása, esetleg crepitatio észlelheto. Vizsgálatok és diagnosztikus el-járások

A kétirányú röntgenfelvétel rend-szerint elegendo információt ad a kezelési terv felállításához.

Terápia és rehabilitáció

Az alkalmazandó kezelés a tö-rés típusától, a törtvégek elmozdu-lásától, a beteg életkorától, általá-nos állapotától rugg. Ritkán észlel-heto (elsosorban gyermekkorban) lényeges elmozdulás nélküli törés, melyet repozíció nélkül, csak gipszk~)téssel kezelünk (1 hét

A MOZOÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 25

J

I

gipszsín, majd 3 hét körkörös gipsz). Ha a törtvégek elmozdulásajelentos, repozí-ció indokolt, hogya késobbiekbenjó csuklófunkrepozí-ciót nyerjünk. Helyi érzéstelenítés-ben vagy altatásban képerosíto ellenorzése mellett, az ujjakon keresztül gyakorólt nyújtással és a törtvégek direkt nyomásával érjük el a repozíciót. A további teendo töréstípustól függo. Ha jó helyzetet értünk el, és a törés nem hajlamos ismételt el-mozdulásra, gipszsínt helyezünk fel. Ha a törés típusa alapján hajlamos elmozdu-. lásra, a repozíciót perkután dróttuzéssel egészítjük ki. A tuzés után is gipszkötést kell alkalmazni. Mindkét esetben 1 hét után a gipszsínt körkörös gipszre cseréljük, és röntgennel az eredményt ellenorizzük. Elsosorban fiataloknál, ésha a törés ízü-letbe is hatol, a kifogástalan repozíció (mely a munkaképesség megorzését szolgál-ja) csak mutéttel érheto el.

A mutétkor elért jó helyzetet csavarokkal és lemezekkel fixáljuk, külso rögzítés csak akkor indokolt, ha az OS nem mozgásstabil. Csak a sebgyógyulásig indokolt a végtag felkötése. Gipszelt esetekben a gipszeltávolítást kontrollröntgen követi, és ha az eredmény jó, a csukló passzív és aktív betornáztatása ajánlott.

4. Kézsérülések

'~

,

Az összes sérülés 30-40%-át a kéz sérülése teszi ki. Fontos szempont, hogya kézsérültek dönto többsége fiatal, munkaképes korú beteg. Amennyiben a kéz funkcióját helyre lehet állítani, ez egyúttal a munkaképesség helyreállítását is je-lenti. Ha ez nem sikerül, a beteg munkába való visszatérése kérdéses, korábbi munkáját vagy nem, vagy csak 60.,," -::,

alacsonyabb színvonaion tudja el- '

>":~~

látni. A kéz anatómiája, élettana_{. """}..,..."".._'7//./'

-":~~-I'~~----speciális, ezért gyakran már az el- ..!':. -- - .!..!~t;t; '. sodleges ellátás során eldolhet az 90

-

"

~

:

.

"'"

3q,:t~___---a kérdés, hogy 3q,:t~___---a kezelés végére "

jól használható marad-e a kéz. A'

-ké.z jelento~é~e abban van" ho,gy ,'1\ 1) '.

j/---mmdennap! elettevékenysegem- -""i)--~

~

ket, munkánkat rendszerint csak - -.. - , .. :'.. .

kifogástalanul muködo kézzel TI12. ábra: A kéz funkcionális alapállása

tudjuk elvégezni. A funkció ba (a helyes rögzítési helyzet) [8J

nemcsak a kéz mozgása, fogó funkciója tartozik bele, hanem az is, hogy a kéz ta-pintó érzékszervként is viselkedik, ezért ellátásánál ezt is figyelembe kell venni. A speciális anatómia, élettan tette szükségessé, hogy a kéz sérülését lehetoleg ar-ra specializálódott szakember, a tar-raumatológián belül lassan önálló ággá váló kézsebészet lássa el. Az alapelvek közé tartozik a szövetkímélo technika, gondos vérzéscsillapítás, és hogy a kéz mutét utáni rögzítése mindig funkcionális hely-zetbe történjen;

26 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 27

Tünetek

Megtekintéssel gyakran meg lehet állapítani a kéz sérült struktúráit. A kéz nagyon jó vérellátású, így nemritkán jelentos vérzés is észlelheto. Az ujjak aktív mozgatása zavart szenvedhet ín- vagy csontsérülés következtében. Rendszerint jelentos fájdalom is észlelheto.

A háti és ágyéki gerinc sérülése

1.9.4. A gerinc sérülései

Az érintett gerincszakaszon kialakuló sérülések dönto többsége közlekedési baleset, vagy magasból leesés következménye. Ritkább a direkt sérülés (lövés, szúrás). A ge-rincsérülés súlyosságát a gerinccsatornában haladó gerincvelo sorsa határozza meg. Abban az esetben, ha a sérülés kapcsán a gerincvelo nem sérül, a betegnek jó esélye van közel teljes felépülésre. Gerincvelo-sérülés esetén (akár részleges, akár teljes) a megmaradó funkciók és a felso végtag funkciói (kerekes szék használata)"határozzák meg, hogy a beteg a rehabilitáció folyamán milyen szintre fog eljutni.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárások

Az anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján a sérült'struktúrák döntoen felismer-hetok. Az ujjak aktív és passzív mozgástartományát, a fo fogástípusokat(kulcsfogás, ökölképzés stb.), a mozgások izomerejét és a kéz érzésvizsgálatát is minden esetben el kell végezni. A csontok és ízületek sérüléseinek felismerésében röntgenfelvételek segítenek. A kapott eredmények alapján lehet megtervezni a kézsérült optimális

ellá-tását.

-

Tünetek.

Gerincsérülés esetén a tünetek szintén a gerincvelo épségétol függenek. Abban az.

esetben, ha a gerincvelo nem érintett, a fájdalom a vezeto tünet. Gerincvelo-érintett-ség esetén a tünetek a gerincvelo-sérülés magasságától, és a sérülés teljes vagy nem teljes voltátóI függenek. A betegek azt ésilelik, hogy alsó végtagjaikat nem érzik, nem tudják mozgatni.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárások

A gerincvelo-sérülés meglétét, vagy hiányát neurológiai vizsgálattal lehet eldönte-ni. Ez a vizsgálat a gerincvelosérülés szintjét is megmutatja. Minden esetben indokolt két- vagy többirányú röntgenfelvétel készítése a csontos struktúrák sérülésének ki-mutatására. Abban az esetben, ha gerincvelo-érintettség is észlelheto, a korszeru kép-alkotó módszerek alkalmazása lép

elotérbe, mert képesek a sérülés pontos okának is a kimutatására (ki-tört csontdarab, vérömleny, a ge-rincvelo zúzódása, traumás discush-erniáció stb.).

Terápia és rehabilitáció

.

A kifogástalan kézfunkcióhoz ép borre van szükség, ezért a sebek kimetszésének

ta-.karékosankell történni,emellettcsak meghatározottirányúmetszésekalkalmazhatók

a káros hegesedés kivédésére. Ínsérülés esetén elsosorban a kéz tenyéri oldalán

szük-.séges speciális ellátás. Ezek az inak csak akkor muködnek megfeleloen, ha

csúszóképességük megmarad. Ínvarrat elvégzése után (épp a letapadások elkerülésé-re) korán kezdett aktív és passzív gyógytorna szükséges.

Idegsérülés esetén létfontosságú a kéz érzoképességének megorzése. Abban az esetben, ha a sérült (rendszerint elvágott) idegek feszülésmentesen egyesíthetok, az ideg direkt varrata javasolt. Ha ez nem lehetséges, a szervezet más helyérol vett ideg-darab átültetéséveI kell az egyesítést e~végezni.Idegvarrat után rendszerint 3-4 hetes tehermentesítés szükséges, melyet gipszkötésseI érünk el. Fontos, hogy teljes idegmu-ködés helyreállítása (érzo és motoros) csak gyerekkori sérülés után várható, felnott-korban általában a 1110torosfunkció jó lesz, de a szenzoros funkció csak részlegesen tér vissza.

A kéz csontjainak törése esetén, ha elmozdulás nem észlelheto, csak gipszrögzítés ajánlott. Elmozdulással járó és foleg ízületbe hatoló törések esetén az operatív törés-kezelés kerül elotérbe. Az OS stabilitásától függoen szükséges (vagy nem) külso rög-zíto. A mai technikai feltételek a körülmények szerencsés egybeesé~e esetén lehetové teszik az elvesztett ujjak visszaültetését (replantáció). Amenynyiben az elszenvedett sérülések megengedik (ez sérüléstípustól'függoen változik), azonnal intenzív rehabili-táció szükséges. Ez elsosorban aktív gyakorlatokat tartalmaz, az inak, ízületek kifo-gástalan muködésének visszanyerését célozza. Akézsérültek rehabilitációja (a finom funkciók miatt) hosszadalmas, ésa beteg és az ot kezelo rehabilitációs team maximá-lis együttmuködését igényli.

Terápia és rehabilitációs eljá-rások

Abban az esetben, ha a gerincsé-rülés neurológiai eltéréssel nem szövodik,.rendszerint konzervatív

kezelés folytatandó. Ha a törés kompressziós (ez a leggyakoribb), az alsó háti és az ágyéki szakaszon meg kell próbálni a gerinc normál kontúrjait helyreállítani, a késobbi problémák megelozése céljából.

/

T/l3. ábra: Gipszbol készült rögzítés csigolyatörés konzervatív kezelésére [8]

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA

28 TOVÁBBKÉPZÉSI FUZETEK

Ennek érdekében a sérült gerincen repozíciót kell végrehajtani képerosíto ellenorzése mellett, és az így elért eredményt korrekciós gipszkötéssel kell megtartani. A konszo-lidáció eléréséig kell a gipszkötést (késobb esetleg muanyag füzot) fenntartani, de a beteg már a gipszelés másnapján felkelhet, járhat. A rögzítés idotartama minimálisan 8 hét, de elmozdulás esetén 3 hónap a minimális rögzítési ido.

Ha neurológiai eltérés nem észlelheto, de a törés instabil, vagy ha a csontos és ízüle-ti sérülés gerincvelo-sérülés tüneteivel jár, abban az esetben általában mutéízüle-ti megoldás javasolt. Instabil törésnél, ha az neurológiai tünettel nem jár, a gerinc egységének, fizi-ológiás kontúrjainak helyreállítása a cél. Az érintett gerincszakaszt vagy elölrol, vagy M-tulróllehet elérni, és a sérült csigolya magasságát kell helyreállítani, ezt csavarok, leme- . zek, illetve csontátültetés segítségévellehet hosszú távra biztosítani. Ha neurológiai tü-net nincs, a gerinccsatorna megnyitása kontraindikált (posztoperatív hegesedés, hemató-ma veszélye miatt). Mutét után rendszerint külso rögzítés is indokolt, annyi ideig, hogy a beültetett csontok teljes mértékben.konszolidálódjanak.Ebben az esetben a rögzítés ál-talában 3 hónap. Abbán az esetben, ha a sérülés pillanatában teljes a gerincvelo sérülé-se, és a kialakUltcsigolyatörés nem instabil, mutéti beavatkozás fölösleges (aránylag

rit-ka). .

kialakítandó életforma (kerekes székes életmód) minél teljesebb elsajatítására a be-teg alkalmas legyen. Ennek elérése elsosorban jól felszerelt rehabilitációs osztályon lehetséges. A rehabilitációs osztályon a beteg több kiemelt problémájával kell fogll;1l-kozni: a vizelet- és székletürítés automatizmusának kialakítása, a kialakult vagy fe-nyegeto felfekvések kezelése és megelozése, a kerekes szék használatához szükséges fizikai ero elérése (sportterápia), a beteg általában súlyosan depressziós állapotból való kiemelése, megfelelo elfoglaltság bizto~ítása, mely a jövoben is fontos szerepet játszhat (ergoterápia, speciális gépkocsi vezetésének betanulása). E célokat általában hosszadalmas rehabilitációs kezeléssei 3-6 hónap alatt lehet elérni, és mindez a be-teg nagyon aktív együttmüködését igényli. Ha ez nincs meg, a rehabilitáció

folyama-ta kilátásfolyama-talan. .

1.10.

A gerincsérülést sz~nvedett beteg ápolása

Inkomplett gerincvelo-sérülés, vagy fokozatosan romló neurológiai funkciók, vagy instabil törés esetén feltétlenül mutéti beavatkozás szükséges. Megfelelo (CT-, MRI-) vizsgálat után kell a mutétet elvégezni, melynek a célja egyrészt agerincvelot nyomó képletek (kitört csontdarab, kiszakadt porckorong, vérömleny) eltávolítása, majd az ismételt nyomás kialakulásának megelozésére az érintett gerincszakaszt vagy

elölrol,vagyhátulrólstabilizálnikell. .

A baleseti sérülést szenvedett betegek általában váratlanql, minden elozmény nélkül kerülnek kórházba, életük sokszor egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik. Természetesen a sérülések következményei

-

törések, zúzódások, szakadások stb. - az esetek túlnyomó többségében az orvostudomány és társtudo-mányai áldásos tevékenységének köszönhetoen, maradandó károsodás nélkül meg-szüntethetoek.

Amikor azonban a baleset létfontosságú szerveket érint (agykárosodás, gerincvelo-sérülés) és irreverzibilis folyamattal állunk szemben, a gyógyító/ápolói tevékenység egészen más dimenziókat feltételez. Az életveszélyelhárítását és az állapot stabilizá-lását követoen elotérbe kerülnek a rehabilitációs szempontok, a késobbi élet leheto legtökéletesebb színvonalra hozásának megalapozása. A gondos és szakszeru ápolás alapköve a sikeres rehabilitációnak, a sérült egyén pozitív életkilátásának.

Komplett gerincvelo-sérülés esetén, ha az instabil töréssel párosul, azért is kell a gerincet stabilizálni, hogy a beteg legalább üloképességét ne veszítse el.

Instabil törés után kialakult álízület az ülést rendkívül fájdalmassá teszi, pedig ezek a betegek életük nagy részét továbbiakban kerekes székben kell hogy leéljék. Mutét után rendszerint külso rögZíto (gerincfüzo gipszbol vagy muanyagból) szükséges

mi-nimum3 hónapra. .

Esetismertetés

:J A 25 éves férfi beteg cseresznyefáról esett le. Azonnal teljes gerincvelo-sérülés lépett fel a lumbális I. csigolya kompressziós törése következtében. Az in-stabil törés miatt in-stabilizáló mutétet végeztek a beteget primeren ellátó baleseti osz-tályon. Két hét után felvilágosították, hogy állapota valószínüleg végleges, és mi-vel aktív további teendo nincs, utókezelésre rehabilitációs osztályra helyezik át. A beteg a rehabilitációs osztályra stabil keringéssei, állandó katéterrel, inkontinen-ciával és a szakrális részen tenyérnyi dekubitusszal és rossz pszichés állapotban ér-kezett. 6 hónapos ápolás alatt önállóan megtanulta a kerekes székes életet, dekubi-tusza begyógyult, a széklet- és vizeletautomatizmus kialakult. Otthonában a kere-kes székere-kes élethez szükséges átalakításokat elvégezték (akadálymentesítés), mun-kahelye pedig otthon végezheto munkát biztosít számára, melyet számít6gépével végezhet.

A gerincvelo-sérülést nem szenvedett betegek rehabilitációja aránylag egyszeru. A külso rögzíto eltávolítása után járóbetegként, esetleg rehabilitációs osztályon kell hogy visszanyerjék sérülés elotti fizikai állapotukat, mozgáskézségüket. A rögzítés hosszadalmas volta miatt a rehabilitációs folyamat is rendszerint hosszú, de teljes fel-épüléshez vezet.

A komplett háti vagy ágyéki gerincvelo-sérültek (szemben a nyaki sérültekkel) nem igényelnek intenzív ellátást. Mutét nélkül, vagy mutéti sebgyógyulás után a leg-fontosabbcél a megmaradt funkciÓkminél elobbi olyan fejlesztése, hogy az újonnan

30 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁS SZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA

1.10.1. Szükségletek felmérése (ápolási anamnézis) 1.10.4. Ápolási feladatok összeállítása

Az általános szempontokat figyelembe véve a beteg szükségleteinek és eroforrása-inak felmérésekor esetünkben az alábbi tényezokre különösen figyelni kell! A beteg

.

érzelmi/pszichés beállítottságára;

.

mozgáskorlátozottságára;

.

családi kapcsolataira;

.

szociális helyzetére.

A mutétet követo lábadozási idoszakban

1.10.2. A beteg problémáinak meghatározása, ápolási diagnózisok

Az önellátás hiányának tünetegyüttese az alsó végtag bénulásának következtében. Kétségbeesés a járóképesség elvesztése miatt.

Lehangoltság a jövo bizonytalansága és a kiszolgáltatottság miatt. Társadalmi elszigetelodés a mozgáskorlátozottság következtében. Szorongás a létbizonytalanság, a várható egzisztenciális problémák miatt.

A családi kapcsolatok megromlásának fokozott kockázata a megváltozott testkép miatt. A baleset fokozott veszélye az immobilitás miatt.

Fertozésveszély a hólyagautomatizmus elvesztése' miatt.

A dekubitusz kialakulásának fokozott kockázata a mozgáskorlátozottság és az érzés-kiesés miatt.

Hányinger a kórházi szagok miatt.

Ismerethiány az elégtelen felvilágosítás miatt.

Kóros tartások kialakulásának fokozott kockázata az alsó végtagokon az immobilizá-ció miatt.

1.10.5. Ápolási terv készítése

A rehapilitációs intézetbe való átszállítás elotti idoszakban

1.10.3. Az ápolási célok megfogalmazása Rövid távú cél:

A mutétet követoen:

.

a beteg fájdalmának csillapítása eloírás szerint;

.

nyugalmának biztosítása;

.

a fertozésveszély elhárítása;

.

a szükségletek kielégítése.

Középtávú cél:

A kóros tartások kialakulásának megakadályozása. A dekubitusz kialakulásának megakadályozása. A szorongás, a lehangoltság csökkentése.

Hosszú távú cél:

Az önellátás technikáinak megtanítása.

A vizelet- és a székletautomatizmus kialakítása. Az önkatéterezés technikájának megtanítása. A szövodmények elkerülése.

A pozitív életszemlélet kialakulásának segítése.

31

Az ápoló önálló funkciói Az ápolónem önálló funkciói A szükségletek kielégítése Fájdalomcsillapítás

Afolyadékháztartás monitorozása, dokumentá- _{Laboratóriumi vizsgálatok} lása

Hólyag-, székletkondicionálás Dekubituszprevenció

A testhelyzet változtatásának gyakoroltatása az ágyban

Pozicionálás, a kóros tartások kialakulásának _{Az izületek átmozgatása a gyógytornász}

útmuta-megakadályozása tásai alapján

A beteg és a család pszichés vezetése A beteg felkészítése a rehabilitációs idoszakra

ApoIási diagnózis Apolási cél Tevékenység Várható eredmény Megjegyzés Az önellátás hiá- Az önellátási ké- Az önellátási _{No a beteg,önellá-} A beteg nagyon nya az.alsó végta- pesség fokozása technikák bemuta- tása lehangolt, pasz-gi bénulás követ- tása, gyakoroltatá- sziv!

keztében sa

Kétségbeesés a já- A kétségbeesés, a Bemutatni a kere- _{Csökken a beteg} Fontos a családdal róképesség el- lehangoltság oldá- kes székes élet- szorongása, két- való együttmükö-vesztése miatt sa _{mód lehetoségeit. ségbeesése, no az dés, a pozitív}

hoz-A beteg bátorítá- öntevékenysége záállás elosegítése sa, a betegtársak

pozitív példájának bemutatása

A fokozott bal- _{A balesetveszély A segédeszközök} Csökken a baleset Csak akkor hagy-esetveszély az elhárítása, a beteg alkalmazásának veszélye juk magára a bete-immo bili tás _{épségének meg- bemutatása, gya- get, ha} meggyo-következtében óvása koroItatása, foko- zodtünk arról,

zott felügyelet! hogy biztonsággal végzi az adott fel-adatot!

Fertozésveszély a Az automatizmus Légzésgyakorla- Csökken a ferto- El kell kezdeni hólyagautomatiz- kialakítása, a fer- tokkal, "préselés- zés veszélye az önkatéterezés mus elvesztése _{tozésveszély elhá- sei", a hasfalon . megtanítását} miatt ritása _{kopogtatással a}

hólyag kiüritésé-nek gyakoroltatá-sa. A recidum rendszeres ellen-orzése

A dekubitusz ki- A bor épségének a A testhelyzet-vál- A betegen nem El kell érni, hogy alakulásának fo- megorzése toztatás módjai- alakul ki dekubi- a beteg az egész kozott kockázata a _{nak gyakoro Itatá-} tusz éjszakát hason mozgáskorláto- sa fekvo és ülo fekve töltse (foko-zottság következ- helyzetben. Oon- zatosság!) tében _{dos borápolás,}

se-gédeszközök al-kalmazása.