Hegyi Ildikó-Lovári középfokúfeladatok.rtf

Hegyi Ildikó

Lovári/cigány

írásbeli feladatok

SZERZÕ

Hegyi Ildikó fõiskolai adjunktus Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Vác

FEDÕLAP ÉS GRAFIKÁK

Gulyás Dénes

fõiskolai adjunktus, grafikusmûvész Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Vác

SZERKESZTÕ

Kovács Zsuzsa, Papp János

ANGOL FORDÍTÓ

Simon Szabolcs

LEKTOROK

Dr. Olasz György Ph.D Debre Istvánné (Daróczi Magdolna)

Rostás Csaba

© Hegyi Ildikó 2008 © Dávid Kiadó, Kaposvár 2008

Készült a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatásával.

Minden jog fenntartva. E kiadvány sem egészében, sem részleteiben, semmilyen módon a

kiadó elõzetes írásbeli eng edélye nélkül nem másolható, nem rögzíthetõ és nem

terjeszthe-tõ, beleértve a fénymásolást, illetve bármily információtároló- és közvetítõ rendszerben

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék____________________________________________

___ 4

Tartalomjegyzék____________________________________________

___ 5

Elõszó____________________________________________________

___ 9

Foreword

________

________

________

________

________

________

___ 10

I. Mesék, történetek

________________

________________

___________ 11

1. O Einstein thaj o cino shavoro - Einstein és a kisfiú - Einstein and the Little Boy ______________________________________________________________11

2. Le assavareski baxtali rakli - A molnár szerencsés lánya - The Miller’s Lucky Daughter ___________________________________________________12

3. E papiny - A liba - The Goose ____________________________________13 4. O Newton anro kiravel - Newton tojást fõz - Newton is Boiling Eggs ____14 5. O Fardi thaj le Devleski Dej - Fardi és az Isten anyja - Fardi and the

Mother of God_____________________________________________________15 6. Le Guncheski baxt – Guncsi szerencséje - Gunchi’s Luck _____________16 7. O Goethe andej kirchima - Goethe a kocsmában - Goethe in the Pub ___17 8. O Brecht khere avel – Brecht hazaérkezik - Brecht’s Homecoming _____18 9. O Franz Liszt ando Parizho - Liszt Ferenc Párizsban - Franz Liszt in Paris _________________________________________________________________19 10. Anda kasht kerdo grast - A fából készült ló - The Wooden Horse ______20 11. Le rashajeski kurkeski predikacija - A pap vasárnapi prédikációja - The Priest’s Sunday Preaching ___________________________________________21

12. O sastyardo krusno - A kigyógyított fösvény - The Cured Miser_______22 13. La korrako dikhlo - A nyakkendõ - The Tie _______________________23 14. Le dromaresko suno - Az utazó álma - The Traveller’s Dream ________24 15. O grast pel khangerako trushul - A ló a templom keresztjén -The Horse on the Church Steeple_______________________________________________25

16. La romana shibaka lingvistikake pushimata - A cigány nyelv kérdésfeltevései nyelvészeti értelemben - The Gypsy Language from a

19. Andaj matematika naj lasho - Matematikából nem jó – Not Good at Mathematics ______________________________________________________29

20. Le chorre romeski baxt - A szegény cigány szerencséje - The Poor

Gypsy’s Luck______________________________________________________30

II. Cigány szöveg fordítása

magyarra______________

_______________ 31

2. O prosto thaj o drabari - A paraszt és a jós -- The Peasant and the Fortune Teller ____________________________________________________________32 3. Le duj amala - Két barát - Two Friends____________________________33 4. Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?- Hogyan táncolt Eulenspiegel a kötélen? - Eulenspiegel’s Dance on the Rope ____________________________34

5. O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro Eulenspiegel mint csodadoktor -Eulenspiegel the Miraculous Healer ___________________________________35

6. O Eulenspiegelo ando Kölno - Eulenspiegel Kölnben - Eulenspiegel In Cologne __________________________________________________________36

7. La Anicako vrazhisardo vesh - Anica varázslatos erdeje - The Magic Forest of Anica ____________________________________________________37

8. Le cherhajengo maripe - A csillagok háborúja - Star Wars ____________38 9. O fimlalo rup - A fényes tallér - The Shining Thaler__________________39 10. Jekh phirkerimo andej murmunci - Séta a temetõben - A Walk in the Cemetery _________________________________________________________40

11. Ando teatro - A színházban - At the Theatre _______________________41 12. Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? - Melyek a cigányok nemzetközi szervezetei? - International Gypsy Organisations______________42

13. Gindipe paj romani shib - andal kavre thema - Gondolatok a cigány nyelvrõl – külföldrõl - Some Thoughts on the Gypsy Language Abroad _____43

III. Magyar szöveg fordítása cigányra (500

n)______________________ 44

1. A francia és a német nyelv _______________________________________44 2. Egy igazi reklám _______________________________________________45 3. A professzor elõadása ___________________________________________46

10. A fejfájós kancellár ____________________________________________53 11. Az óra_______________________________________________________54 12. A vizsga _____________________________________________________55

IV. Irányított fogalmazás/levélírás

___________________________

____ 56

A feladat megoldása során – a titkosítás érdekében - ne használja saját

adatait! ___________________________________________________________56

V. Levéltémák kidolgozása

_____________________

________________ 58

Megoldások

__________

__________

__________

__________

_________

68

1. O Einstein thaj o cino shavoro (Einstein és a kisfiú- 11. oldal) ________________ 68

2. Le assavareski baxtali rakli (A molnár szerencsés lánya - 12. oldal)____________ 68

3. E papiny (A liba - 13. oldal)___________________________________________ 68

4. O Newton anro kiravel (Newton tojást fõz – 14. oldal) ______________________ 68

5. O Fardi thaj le Devleski Dej (Fardi és az Isten Anyja – 15. oldal)______________ 68

6. Le Guncheski baxt (Guncsi szerencséje -16. oldal) _________________________ 69

7. O Goethe andej kirchima (Goethe a kocsmában - 17. oldal) __________________ 69

8. O Brecht khere avel (Brecht hazajön - 18. oldal)___________________________ 69

9. O Franz Liszt ando Parizho (Liszt Ferenc Párizsban – 19. oldal) ______________ 69

10. Anda kasht kerdo grast (A fából készült ló - 20. oldal) _____________________ 69

12. O sastyardo krusno (A kigyógyított fösvény-22. oldal) _____________________ 70

13. La korrako dikhlo (A nyakkendõ - 23. oldal)_____________________________ 70

14. Le dromaresko suno (Az utazó álma - 24. oldal) __________________________ 70

O grast pel khangerako trushul (A ló a templom keresztjén – 25. oldal) ___________ 70

1. A zsebtolvaj (O posotyari – 31. oldal) ___________________________________ 73

2. A paraszt és a jós (O prosto thaj o drabari – 32. oldal) ______________________ 73 3. A két barát (Le duj amala - 33. oldal) ___________________________________ 74 4. Hogyan táncolt Eulenspiegel a kötélen?__________________________________ 74

(Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo? - 34. oldal)___________________________ 74

5. Eulenspiegel mint csodadoktor (Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - 35. oldal)__ 75

6. Eulenspiegel Kölnben (Eulenspiegelo ando Kölno - 36. oldal) ________________ 75

7. Anica varázslatos erdeje (La Anicako vrazhisardo vesh - 37. oldal) ____________ 76

8. A csillagok háborúja (A csillagok háborúja – 38. oldal) _____________________ 76

9. A fényes tallér (O fimlalo rup - 39. oldal) ________________________________ 76

10. Séta a temetõben (Jekh phirkerimo andej murmunci – 40. oldal) _____________ 77

11. A színházban (Ando teatro - 41. oldal) _________________________________ 77 12. Melyek a nemzetközi cigány szervezetek?_______________________________ 78

(Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? – 42. oldal) _________________ 78

13.Gondolatok a cig ány nyelvrõl – külföldrõl (Gindipe paj romani shib – andal kavre thema - 45. oldal) ______________ ______________ ______________ _____________ 78

III. Magyar szöveg cigányra fordítása _______________________________80

1. O francijako manush thaj e nyamcicko shib (A francia és a német nyelv - 44. oldal)80

2. ’Ekh chacho reklamo (Egy igazi reklám - 45. oldal) ________________________ 80

3. Le professorosko angladelipe (A professzor elõadása - 46. oldal) ______________ 80

4. O nyamcicko Pacha - mitako Eszterházy (A német Béke-díjas Eszterházy– 47. oldal)

_____________________________________________________________________ 805. Le Jafeteske romnya (Jáfet feleségei – 48. oldal)___________________________

80

6. E mach (A légy – 49. oldal) ___________________________________________ 81

7. Ande sode si o anro? (Mennyibe kerül a tojás? – 50. oldal)___________________ 81

8. Budapeshtake Pedongi Bar (Budapesti Állatkert – 51. oldal) _________________ 81

9. Amaro ginipesko siklyipe (Olvasási szokásaink – 52. oldal) __________________ 81

10. O kancellari, kasko shero dukhal (A fejfájós kancellár – 53. oldal)____________ 81

11. O chaso (Az óra – 54. oldal)__________________________________________ 81

12. O egzameno (A vizsga – 55. oldal) ____________________________________ 82

Középfokú nyelvtani teszt

____________________

__________________ 83

Teszt

meg

oldá

sok_

____

____

____

____

____

Zárszó____________________________________________________

__ 89

Elõszó

Új könyvet kézbe venni mindig öröm. Ha a kiadvány szép és hasznos is – hatványozódik

jóérzésünk.

E könyvrõl mindkettõ elmondható, de mindemellett a legfontosabb, hogy hiányt pótol, hisz a

magyarországi egyik cigány csoport anyanyelvébõl szervezett nyelvvizsgához az ITK ORIGO

lovári cigány nyelvvizsgához való felkészülésben segít. Hasonló segédanyag, mely a lovári

cigány nyelvvizsgához nyújt kézzel fogható segítséget, a könyvpiacon még nem található.A könyv az ORIGO-nyelvvizsga általános feladatcsoportjainak megfelelõen

szövegértési

feladatokat, fordítási gyakorlatokat, irányított fogalmazási témákat és levéltémákat mutat be. A

szerzõ, aki maga is évek óta részt vesz a romani nyelvvizsgáztatásban, részletes tájékoztatást ad

a vizsga felépítésérõl és menetérõl. A kiadvány feladatai pedig választékos segédanyagot,

témaötleteket adnak a felkészüléshez, gyakorláshoz. A nyelvtanuló számára óriási segítséget

jelent, hogy a szerzõ a mintafeladatok megoldásait is közli, így lehetõséget ad a vizsgára

készü-lõnek arra, hogy teljesítményét mérni tudja, s a megoldásokkal további kész nyelvtani klisék,

sablonok elsajátításához segíti hozzá a vizsgára készülõt.

A vizsgához való felkészülés során mindegy, hogy a vizsgázó mibõl, milyen módszerrel

szerzi meg a szükséges nyelvtudást. Általánosságban elmondhatjuk, hogy fontos az

életszerû-ség, a praktik us, mindennapi tudnivalók ismerete. A felkészülési anyag elengedhetetlen feltétele

azonban, hogy tükrözze a nyelvet beszélõk kultúráját, gondolkodásmódját. Ez a segédanyag e

szempont szerint is állja a próbát, és a lovári cigány nyelvvizsgához felhasználható praktikus,

korszerû tananyagnak számít.

A könyv tematikailag sokszínû szövegeket tartalmaz. Helyet kapnak benne a fiatalokat érintõ

problémák mellett az európai kultúrkörbõl származó humoros történetek, anekdoták, valamint a

tudománnyal összefüggõ témák és társadalmi jellegû problémák is.

A szövegek szótárhasználatot is igénylõ írásbeli fordításra ill. szövegértésre szánt feladatok,

melyek egyénileg és csoportosan is jól használhatóak. Az iskolai munkában

szöveggyûjte-ményként és munkafüzetként egyaránt hasznos segítséget adnak a felkészítõ tanár és a tanuló

számára is.

A kötet grafikái szépek, élõvé teszik a könyvet, és mindannyiunk reményei szerint, a téma

ikonszerû megjelenítésével a nyelvtanulót kíváncsivá teszik, és szövegek elolvasására serkentik.A kiadvány használatához jó munkát és sok sikert kívánok minden nyelvtanulónak!

Pálmainé Dr. Orsós Anna alkalmazott nyelvész

Foreword

It is always a great pleasure to hold a new book in ou r hands. If the book is nice and practical

-the pleasure is multiplied.

Both can be said about this book but above all it can be useful when preparing for the ORIGO language exam in Lovari Gypsy language, the mother tongue of a Gypsy

group in

Hungary. No other material in the book market can be so useful and practical for the Lovari

Gypsy language exam. This book meets the requirements of the ORIGO language exam and so

contains a series of reading comprehension exercises, texts for translation, and topics for

compositions and writing letters. The author who has gained great professional experience in

conducting Romani language exams gives us a detailed outline of the exam and its procedures.

The book contains several exercises that give a wide choice of topics and ideas for preparation

and practice. Learners will find the key to the sample excercises in the book and so they can

evaluate their own development, and learn further grammar cliches and templates when

preparing for the exam.

It does not in fact matter what books or what methods language learners use to gain the required knowledge when preparing for the exam. In general we can say the point is to be down

to earth, to be practical in everyday matters. Examination preparatory materials however should

definetely reflect the culture and mentality of the native speakers. This book meets those

requirements too, and is a practical and modern preparatory material for the Lovari Gypsy

Language Exam.

The book deals with a range of topics, including issues for young people, humorous stories

from the European cultural community, anecdotes, scientific and social issues. The texts are

designed for written translation using a dictionary and reading comprehension exercises that can

be carried out individually or in groups. Teachers or learners in school can use it either as an

exercise book or a textbook.

The book is nicely illustrated and to our expectations the topics through these pictures will

make the language learners interested and mo tivated to read the texts.

I hope you will enjoy reading this book and I wish all language learners good luck!

Dr Anna Orsós Pálmai applied linguist

I. Mesék, történetek

1. O Einstein thaj o cino shavoro - Einstein és a kisfiú - Einstein and

the

Little Boy

O baro professoro, o Einstein, kon ando univerziteto Princeton kerdas zhanglimaski butyi, chi das but pe peste. Leske bal sagda lunzhi sas, thaj chi randelaspe sakko dyes. Jokhar phirkerdas andel univerzitetoski bar, gin-disardas pe’kh phari matematikaki problema, pa soste voj tehara trubula te inkrel ’ekh semina-riumo.

E vrama lashi thaj vojaki sas, o kham shukares peklas, jekh cerra phurdelas e balval, le chiriklya bare glasosa gilyab arde. Voj tele kamlas te beshel pej char. Na pa but dikhlas ekhe cine shavores, kon zurales rutas. O Einstein sigo kothe gelas leste thaj pushlas lestar:

– Sostar roves, muro shavoro? O shavoro anglunes chi kamlas avri te phenel pesko bajo. Shukar

gada sas pe leste, vuneto kalca thaj parno gad. Vi le papuchi kuch sas. Pala cerra vrama kade

vorbindas o cino shavoro:

– Xasardem mure lov e, so muri dej dasma, te zhav mure bal tele te shinavav. O professoro lasho manush sas, zurales sunusardas le rutende shavores. Voj las ’ekh dollaro

anda peski posotyi thaj kamlas kothe te del le cineske, sar daro. Kana o cinoro o fimlalo rup

dikhlas andel professorosko vast, opre vazdas pesko shero, dikhlas pel Einsteneske lunzhi bal,

bare jakhenca p hendas avri peski kritika:

– Mure raja, o dollaro mukh te ashadyol tute, zha tu ko fodraso, tuke majfontosho-j!

Kérdések:

1. Hol dolgozott Einstein és milyen volt a külseje? 2. Hol tartózkodott éppen és miért?

3. Hogyan volt felöltözve a kisfiú? 4. Miért sírt a kisgyermek?

2. Le assavareski baxtali rakli - A molnár szerencsés lánya - The

Miller’s

Lucky Daughter

Kaj sas, kaj nas, sas jokhar ’ekh chorro assavari, kon jokh ar andel bare forosko mashkar maladyilas le krajeske manushesa. Voj kamelas te phenel le themeske sherunoske variso fontosho. Voj pa pesko shukar chalado vorbisardas. Kade ashardas peska rakla le krajeske:

– Man si jekh shukar rakli, kon andaj suluma zhanel te khuvel somnakaj! Muri rakli zurales godyaver si.

O kraj das duma peske manusheske: – Kadi butyi kasavi-j mange, latar me

vojako kerdyuvav. An kathe tehara kadala rakla, mukh te dikhavla! Kamav te zumavavla!Vi ingerdine la rakla kaj o kraj. Voj phandadas andre la rakla

ande’kh tunyariko soba, thaj le slugi ingerde lake but suluma andaj mal. Le krajeski choxanyi das la raklake e suluma, te khuvella.

– Zhi pe detehara te na khuvesa kadal suluma sa somnakajeske …si te meres! Kadalesa kothe muklas la rakla thaj phandadas pe la o vudar. Le assavareski rakli chi zhanglas, so te kerel. Inke ande pesko trajo chi khudas suluma somnakajeske. Andej bari briga maladas te rovel. Atunchi sigo puterdyilas o vudar, haj ’ekh cino shimijako ushtyadas andel raklyaki soba. Duma das kade:

– Lashi ratyi cina raklya! – phendas o piko pedo. – Sostar roves? – Sostar te na rovav, kana somnakajeske si te khuvav e suluma, haj me chi zhanav, sar trubuj te kerav.

– Me zhanav te zhutij tuke!– phendas o piko. – So desma, te khuvav bityiri e suluma somnakajeske?

– Tuke dav muro somnakuno trushul, anda muri korr. Dosta avla? O piko tela phuv ingerdas o kincho haj laspe butyi te kerel. Na pa but, gata kerdyilas e butyi, haj pherdi sas e kaklyi somnakajesa. Kaver dyes detehara avilas o kraj kaj e rakli, te dikhella, so kerdas. Sar chudisardaspe o kraj, kana dikhlas le but somnakaja, haj zurales losshajlas. De inke majbut trubusardinesas leske. Kaver dyes pale avilas o kraj la raklate:

– Shukar butyi kerdan mange, sagda barvalo manush avo, ke muri romnyi avesa! Ashadyuv manca, tu avesa muri krajask inya!

E chorri rakli darajlas thaj phendas, ke mishto-j. O assavari baro raj avilas, sakko dyes bara rojasa xalas e pulicka. E rakli shukar thaj godyaver krajaskinya kerdyilas, pala lake romesko meripe korkori

3. E papiny - A liba - The Goose

O nyamcicko feshtévo, o Adolf Menzel zurales zhungalo thaj cino mursh sas. Leske gada sagda melale sas, ke nasles khonik, chi dej thaj chi gazhi. Voj sas sa xolyarnyiko, kana sama las, ke les varikon avri assajvel. Jokhar beshelas and’ekh cino birto, sosko anav so mnakuno guruv sas. Peko guruvnyako mas peke gilchasa xalas th aj tati loli mo l pilas, so voj zurales kamelas. Kade kerlas peski butyi thaj ashunelas le manushen. Jokhar avile andre trin strejine: ’ekh shukares huradi galbenone balengi gazhi thaj lake duj amala, kon po baro muj vorbisarle jekhavrenca thaj vojake sas. Kadal kamle kath e mizmeresko xaben te xan th aj pala kodo variso te pen. O feshtevo dikhlas, ke e barvali gazhi variso phendas le

kavre dujenge ando kan, thaj po feshtevo dikhle thaj zurales assanas. Menzeleski musura loli avilas, ba chi phendas khanch i, muto avilas. Bara pachasa angle las pesko papiroshi andaj posotyi thaj lelaspe te rajzo lil. Tela o rajzolashi voj sa kadala gazha dikhlas, chi las tele peske jakha pa late. Vi e g azhi sama las, ke la kodo manush sagda dikhel. Voj kodo shaj gindisarlas, ke o feshtevo la makhel. O Menzel bigindos kerlas peski butyi majdur. Numaj e kirchimarica avilas leste unyivar thaj andas lash i kaverthemeski mol andaj Shpanija, so Menzeleski legmajlashi mol sas.

Shaj nachilas bish percura vaj ’ekh dopash chaso thaj la gazhako ’ekh amal leste gelas thaj

xolyarnyikes cipisardas:

– So gindis, kon mukhlas tuke, amara amalica tele te rajzolis?

– Na, kodi si tumari amalica? - pushelas o Menzel le gazhestar, thaj sikadas leske o kipo. – Na xolyajve pe mande! – phendas palpale o gazho.

So o baro feshtevo, o Adolf Menzel tele rajzolisardas, sas ’ekh bari, chikenali papiny, parne

porenca.

Kérdések:

1. Milyen ember volt külsõleg Adolf Menzel? 2. Mi volt a kedvenc étele és vendéglõje? 3. Miért lett dühös Menzel a nõre?

4. Mit mondott az ideg en úr a festõnek? 5. Mit rajzolt le Menzel?

4. O Newton anro kiravel - Newton tojást fõz - Newton is Boiling Eggs

O englicko baro fizikushi, matematikushi thaj

astronomushi, o Isaac Newton, kon anglunes iskirisardas tele e klassikalni fizika, unyivar bisterdas sogodi, vi o xaben th aj o pipo. Leski gazhi zurales kamelasles thaj daravelas, ke o zhanglimasko jokhar nasvalo avla, vaj varisosko nasul pecisajv el lesa. ’Ekh dyes o Newton pale chi avilas tele kaj pesko chalado deteharako xaben te xal.

Leski gazhi xolyajlas pe pesko gazho, ke aba duj dyes chi dikhle jekhavres. O Newton chi kamlas avri te avel anda peski soba, varisoski matematikaki bari butyi kerdas. Atunchi ingerdas leski gazhi ’ekh bari tigaja pherde pajesa thaj anre ande leski butyaki soba, ke voj korkoro te

kiravelle. Sas le zhanglimaskes ’ekh cino jagako than, kana avri shil sas, angaresa kerdas tatyipe andre. Leski gazhi xutyildas le Newtonosko chaso , thaj kodo phendas:

– Kathe pashlyon le anre thaj tyo chaso! Shuv opre e tigaja pel jagako than thaj kirav panzh minuti!

Pala kado avri gelas e gazhi, akanak nashtig uz-harelas. Nach ilas ’ekh dopash chaso thaj andre gelas pale andej soba. O Newton and’ekh kalca bigadesko beshlas pashaj meselya, ande pesko stungo vast inkerdas o anro, ando chacho vast sas ’ekh bari ginadyi, anda soste ginadas, thaj andej tigaja – kiradas pesko chaso.

Kérdések:

5. O Fardi thaj le Devleski Dej - Fardi és az Isten anyja - Fardi and

the

Mother of God

O Fardi jokhar shindas o kasht pasha o cino len. Atunchi avri xuklas o tover anda lesko vast, thaj andre pelas ando paji.

– Oj! – cipindas opre phag erde vastenca.

– Sar shaj pecisajlas manca kadi bari bibaxt? Akanak so te kerav? So man del te xav, kodo xasardem. Zhutin mange, Devla, te avel palpale muro tover! ---kade rovelas

beshindos.

Jokhar le Devleski Dej mukhlas pes tele le cherestar. Kothe tordyilas anglal kashtesko manush, thaj pushelasles, so pecisajlas.

– Ahaj, Sunto Dej, muro tover avri xuklas anda muro vast, thaj tele pelas ando paji. Kodolesa xaxadem mura gazha thaj le shavoren but bersh!

Le Devleski Dej sunusardas le chorre manushes, thaj tele boladyilas ando paji, avri cirdas kothar ’ekh somnakuno tover.

– Dikh, kado tover tyiro-j? – voj kodo phenel, ke naj. Akanak anel opre leske ’ekh rupuno.

– Haj kado na tyiro-j?

O Fardi avri phendas o chachipo, ke naj. Vi po trito tele gelas pala o tover, thaj akanak ’ekh

sastruno cirdas avri.

– Kado-j, muro chacho tover! – opre xuklas, thaj chumidas la suntona dako vast, thaj najisardas.

E Sunto Dej ashardas le gazheski patyiv, selduj tovera leske das, thaj inke ’ekh gono somnakaj.

– Zurales patyivalo san! Zha khere pachasa, baxtyasa! Khere sa sogodi phendas, so pesa pecisajlas. Leski romnyi thaj le shavore zurales baxtale avile. Lenge nyamura kothe gele lende, thaj sas sakofelo pipo thaj xaben. Kethane kerde ’ekh bolta, anda late von shukares trajisarde pe but-but bersha.

Kérdések:

1. Mit dolgozott Fardi és hol?

2. Milyen szerencsétlen dolog történt vele? 3. Ki segített neki?

4. Mit kapott ajándékba?

6. Le Guncheski baxt – Guncsi szerencséje - Gunchi’s Luck

O Gunchi trin bersh slugisardas kaj ’ekh barvalo kraj. Leski butyi nas phari, feri andej bar trubusardas butyi te kerel, pel shukar lu ludya las sama.

Jokhar kade das duma peske rajeske: – Raja tyo baripe! Tele nachilas muri vrama, khere kamav te zhav ande muro gav!

O kraj zurales kamelas le Gunches, ke voj tromano thaj lashe jileski sluga sas. Vi le krajeski rakli kamelasles, ke shukar thaj lashe truposko romano shavo sas. O kraj chi kamelas, hoj voj te zhaltar len dar. Kodo ph endas le shaveske:

– Patyivales kerdan tyi butyi! Me kothe kamav te dav tuke muro dopash krajipe thaj mura shako vast!

– Mangesla?

– Na xolyajve pe mande, raja tyo ba-ripe, ba sima aba varikon khere, kas me zurales kamav. Late kamav te zhav!

– No, atunchi, muro shavo, zha Devlesa, dav tut ’ekh gono somnakaj thaj ’ekh rupuno xanro,

savo zhanel vi te vorbil, kana ande varisosko bajo peres.

Kadalenca gelas o shavo khere. Kothe rakhlas peska piramnya ekhe kavre romane shavesa. E

shej darajlas kathar o Gunchi, thaj lako intrego nipo kothe sas late, sama te len pe late. O x anro

anglal phendas aba peske Guncheske, so azhukarelles ando gav.

O shavo andre gelas ande peska dako kher, leski chachi dej rovelas, kana dikhlasles. O Gunchi chi azbadas peska dulmutana piramnya. Nasla baxtalo trajo, ke lako rom sa mardasla.

Von gele and’ekh kaver gav, ke e shej lazhajlaspe. O Gunchi chi las kavra romnya, kaj peski dej

ashadyilas, lake zhutisardas ande pesko intrego trajo.

Kérdések:

1. Hány évig szolgált a fiú és mi volt a munkája? 2. Mit kapott fizetségül?

3. Milyen ajánlatot utasított vissza és miért? 4. Hûséges volt-e hozzá a szerelme?

7. O Goethe andej kirchima - Goethe a kocsmában - Goethe in the

Pub

Jokhar gelas o baro

iskiritori, o Wolfgang Goethe and’ekh kirchima ando Nyamcicko Them, kaj voj bute bershenca anglal iskirisardas lesko popularno versho, le dromareska ratyaki gilyi.

Ando birto kamlas te xal variso thaj te pel ’ekh cerra lo li mol thaj te serolpe pej dulmutani lyuma.

O isk iritori mishto pin -zhardas la kichimarica, savi sigo ingerdas lesko leg-majfajno xaben: guruvnyako mas pek e gilchasa thaj shuke krastaveci. Pala o xaben o iskiritori ande pesko taxtaj shordas vi jekh cerra paji. O Goethe sagda zhanelas te trajol mishto, kamlas le lashe xabena thaj pipe.

Kaj e kaver meselya terne

rak le beshnas, save ando univerziteto sityile. Lashi voja sasle zurales thaj chingarde. O iskiritori

kade shundas pala lengo akcentushi, ke von anda o Berlino avile. Kadal terne dikhle, ke o

mursh kothe kaj e kaver meselya andej mol paji shorel, thaj avri assajle le iskiritores. Varikon

pushlas lestar:

– Muro amal, sostar keres kado? – pushle lestar le terne rakle. O Goethe kade phendas lenge palpale:

– O p aji – korkoro bigodyaver kerel anda o manush. Kado bizonyitin le mashe ando paji. E

mol korkori dilipe kerel anda o manush, kado bizonyitin le terne mursha kaj tumari meselya.

Me chi kamav te avav chi jekh, kade pav e mol pajesa.

Kérdések:

1. Melyik kocsmába tért be Goethe? 2. Mi volt a kedvenc étele és itala?

3. Milyen társaság ült a mellette lévõ asztalnál? 4. Mit mondtak Goethének?

8. O Brecht khere avel – Brecht hazaérkezik - Brecht’s Homecoming

Kana o Bertolt Brecht pala dujtona lyumako maripo, ando 1948-to bersh khere shaj avilas andaj Ame-rika ando Nyamcicko Them, kerde pe lesko honoro ’ekh baro pri-mipe.

O Brecht chi trajilas barvales, butivar nasles dosta love, akanak o nyamcicko parlamento potyindas avri lesko dromesko somno. Voj sastruna chiriklyasa hu-rajlas khere, ba dopash chasosa zebejime reslas kothe. Kade chi az-hukardasles o cino gruppo ando aeroporto. Kade voj korkoro tru-bulas te dromel po primipe. Las ekh taxi-vo, thaj kodolesa ge-lastar. But zhene

kidi-nipe kethane and’ekh shukar thaj hiresho hotelo „Continental”, numaj o Brecht nas inke kothe.

Le akharde manusha xaline thaj piline but, legmajfeder fajlasle peke mashe, kaviaro, sendvichura thaj lashe pipe: loli mol, bera, ratyija thaj shampanyo. Varikon jokhar maladas e

sirma po recepciovo. Le hotelosko sheruno vazdas opre o telefono. Phenel leske ’ekh bipinzhardo glaso:

– Me sim o Brecht, me kothe simas aba, ba o portashi chi mukhlasma andre!

O sheruno opre vazdas le portashesko zubuno thaj xolyarnyikes chingerdas ande lesko kan:

– Sostar chi mukhlan andre le bare iskiritores?

O portashi chi hatyardas khanchi. Numa ekhe murshes bishadas kothar, kas nas akharipesko

lil, th aj le gada melale sas. Numa peski butyi kerdas, chi kamlas khanchi nasules. Pala d uj

chasura aba kothe sas o baro iskiritori po primipe, thaj but zhene zurales assajle pe kado cino

incidenshi. O portashi shaj ashadyilas pe pesko than, thaj xutyildas kathar o iskiritori ’ekh

9. O Franz Liszt ando Parizho - Liszt Ferenc Párizsban - Franz Liszt

in Paris

O Liszt jokhar ando Parizho kamelas te phir-kerel pe’kh bulvaro. Shu-kar dyes sas, po cheri nas nuverura, chi das o brishind, o kham zurales peklas. Terne zhuvlya geline pej vulica th aj o baro komponisto zurales kamelas te dikhel len. Le majsteros lashi voja sas, ’ekh skurto gilyi gilya-belas, tela kadi peske phir-kerimaska rovlyasa khel-daspe.

Jokhar sama las pej vulica ekhe chorre manushes, kon shiladas e vulica thaj chorrivanes

dikhlas avri. Voj lasho dyes das le majsteros thaj ’ekh cerra love manglas lestar.

– Naj mande xurde love! – phendas o komponisto brigasa leske. – Numa panzhvardesh frankura si mande!

– Me opre paruvav tuke kathar na dur andej bolta! – phendas le mangimasko manush. – Tela

kadi vrama trubus te les sama pe muri shilava!

– Dema tyi shilava! – phendas o majstero. – Me losarav tuke pe late, pune palpale aves!

O chorro manush xasardyilas le lovenca pel vulicako agor. Atunchi kothe gelas varikon kaj o

Liszt.

– Raja majstera! Sosko interesno muzikalno instrumento arakhlan kathe? – thaj kothe dikhlas

pej shilava. O Liszt phendas leske sigo, so pecisajlas.

– Me primij, ke kodo chorro manush chikana ch’avel palpale!

O Liszt chi kamlas te patyal leske. Na pa but aba kothe tordyilas la vulicako shilavari. – Na, phendem tuke! – cipisardas o majstero. – Akanak tu aves! – phendas le

manusheske,

kon zurales chudisardaspe.

– De kothe akanak le shilavares anda tye love bish thaj panzh frankura, vi me dav leske

kattyi!

Anda kodi, ke tu chi patyilan andel parizhake shilavarengi patyiv! O manush trubusardas te

del kothe le mangimaske manusheske bish thaj panzh frankura, thaj o Liszt zurales phutyardo

sas pe peste.

Kérdések:

1. Hol idõzött Liszt és mit csinált éppen? 2. Kiket látott az utcán?

3. Mire kérte a koldus? 4. Mit állított Liszt ismerõse? 5. Milyen jutalmat kapott a koldus?

10. Anda kasht kerdo grast - A fából készült ló - The Wooden Horse

Sas kaj nas, te na pecisar-daspe, me chi phendemas, tra-jilas jokhar ’ekh zurales bar-valo thaj godyaver kraj, kasko them kathar o baro paji zhikaj le plajina inkrelas. Kasavo baro sas lesko them, ke o kham chikana chi pashlyilas tele. Sasles sakko felo kincho: som-nakaj, bisora, shukar gada, somnakuno tronushi, feri gazhi nasles, ke dulmut mulas. Le krajeski jekh jakh sagda ro-velas, e kaver pale assajlas. Sasles ’ekh somnakuni rakli, latar majshukar zhuvlyi nas pej

lyuma. Shukar galbeni bal sasla, thaj pharni morchi.

Kana assajlas, luludya perle anda lake bal. Kode gindisarde le manusha, ke voj anda kodi sas

kasavi shukar, ke laki dej ’ekh bari biuzhi sas, voj sas lengi krajaskinya. Ba e rakli zurales

korkori hatyardaspe, ke nasla khonik, le krajora chi tromajle te mangen lako vast. Jokhar pala mizmeri, kana e shukar rakli avri phirkerdas andej chudaslo bar, telal kashta,

save vorbinas. Atunchi avilas ’ekh turbato efta sherengo sharkanyi, savo opre xutyildasla andaj

bar. Pala kodi hurajlas lasa ande leski dyiz, savi tunyariko sas, voj kamlas te lel la rakla. E

chorri krajeski rakli zurales darajlas kathar o sharkanyi, ba chi phendas khanchi, feri rutas. Lako

dad avri phendas, kon kamel te lel la rakla, thaj zhanel te chorrella kathar o sharkanyi, kodo shaj

lel la rakla, thaj kodoleske kothe del o dopash krajipe. ’Ekh krajoro laspe te zhal kaj o sharkanyi.

Voj keradas ekhe kashtune grastes ekhe meselyarasa, savo andral xivardo sas, thaj andre garadyilas. O sharkanyi dikhlas le chudaslone grastes po piaci thaj opre anadasles le slugenca andej dyiz. E rakli zurales losshajlas le grasteske, thaj kana o krajoro avri avilas anda leste, von duj zhene mudarde le sharkanyes, thaj vi le sharkanyeski dyiz kothe ashilas lenge. Baro bijav kerde, vi le langajle hilpan akharde.

Kérdések:

1. Milyen gazdag volt a király? 2. Milyen volt a lánya?

11. Le rashajeski kurkeski predikacija - A pap vasárnapi prédikációja

- The

Priest’s Sunday Preaching

O foro Bad-Schandau ’ekh shukar cino than si ando Nyamcicko Them. Ande kado bersh kerde nyevi khangeri le manusha, but butyi sas lasa, ba gata kerdyilas. Bu t manusha phirde kurkende ande kadi khangeri, te ashunen le nyeve rashajes, kon na dulmut avilas avri anda o seminariumo. O rashaj ’ekh baro, mustacalo mursh sas. Voj ucho thaj zurales sano sas, ba sagda shukar gada phiravelas. Jokhar e khangeri pherdi sas manushenca, shukares gilyabenas le sunci gilya thaj rudyisarde le Devleske. O rashaj laspe te inkrel e predikacija:

– Chi zhanen, so keren! Tume gata san, kana samonca dikhen suno, sar panzh vaj tranda vaj deshuduj – thaj nashen kaj o lottozovo, te khelen le numeronca! Le bare pharimosa rodine love avri zhan anda tumare vast! Savorazhene aba but bersha kade keren, thaj ch’aven palpale le love kaj tumare chaladura! Zurales but butyi keren tume pel phuva, ando foro thaj le pedonca! Sostar dan avri kattyi but love pe kadal khancheske dyelura? Chi zhanav te patyav mure jakhenge, ke tume kade keren! Chi gindin pe tumare familiji!

Kana gata sas o rashaj peske vorbenca, shukares gelas tele ande peski rezidencija, kaj beshlas. Ande leski rezidencija ’ekh shukar butyaki soba sas, savake felyastri pel forosko mashkar dikhenas. Andej soba ’ekh bari meselya thaj ’ekh rusicko pianinovo, thaj ’ekh trine punrengo skamin tordyonas angla o jagako than. Atunchi ushtyadas leste andre ’ekh phuri gazhi, savi zurales chorrivanes dikhlas avri. ’Ekh lungo kali coxa sas pe late thaj ’ekh skurto jivendesko zubuno, savo nas tato.

– Raja, rashaja! Phenesas mange inke jokhar kadal trin numerura, save angla mizmeri andej khangeri telaj

predikacija phendan!

Kérdések:

1. Hol játszódik a történet?

2. Milyen számokat említ a tiszteletes? 3. Miért ítéli el a lottózást?

4. Hogyan volt öltözve az öregasszony? 5. Mit akart a tiszteletestõl?

12. O sastyardo krusno - A kigyógyított fösvény - The Cured Miser

Ando Shvajco pecisajlas kadi butyi. Sas jokhar ’ekh shukar, cino foro, savo pasha le plajina

paslyolas, kaj ’ekh uzhe pajesko zvoro sas. Kathar phirenas le manusha ando Alpoko te ho-dinisaren. Sas kothe ’ekh kashtuni xajing, anda savi uzho thaj sasto plajesko paji avilas avri. Sunto than sas, kaj le nasvale manusha phirenas andaj intrego lyuma, te sastyarenpe kad ale pajesa. Ande kado foro beshlas ’ekh zurales krusno manush, kasko anav o Schwarzo sas. Kado manush pinzhardo sas pa pesko krusnipe. Voj chi peske shavenge chi kindas khanchi khelimata.

Sakon kade zhangline, ke zurales but love sasles, ba chi fajlasles te del avri love anda peske

vast. Lesko kheroro pel gavesko agor tordyilas, pasha o gavutno drom. Chi kaj le sastyarde chi

phirlas, kana nasvalo sas. Kana dukhajlas leske variso, azhukardas, kana maladyilas pej vulica

ekhe doktoresa. Voj laspe te vorbil le sastyaresa, thaj sakkofelo phendas leske pa pesko nasvalipe. Pel vorbimasko agor pushlasles, so trubul te kerel, sosko drab te lel andre. O sastyardo xolyajlas po Schwarzo pala kattyi vrama. Kana kaver kurko kethane

maladyile pej

vulica, gindisardas jekh baro o sastyardo, pherasa te kerel le murshesa. Kana o Schwarzo pale

pushlasles, o doktoro tordyilas thaj kodo phendas leske:

– Puter avri tyo muj thaj sikav tyi shib! Phandav tye jakha, thaj shuv andre tye naja ande tye

kan, kade, te na ashunes khanchi!

O doktoro gelastar thaj kothe mukhlas leste ’ekh papiroshi, pa soste kodi iskirisardas: „Zha avri kaj o zvoro, kodo sastyarel tut!”

Kade sastyardasles avri o hiresho doktoro anda o krusnipe. Kathar kado dyes pacha dasles o

Schwarzo.

Kérdések:

1. Hol játszódik a történet? 2. Mirõl volt híres Schwarz úr?

3. Mit tett, amikor egy orvossal találkozott? 4. Az o rvos mit javasolt, mit tegyen? 5. Mit írt az orvos a papírra?

13. La korrako dikhlo - A nyakkendõ - The Tie

And’ekh amerikano bari gadengi bolta sas but shukar korrake dikhle. But manusha phiravenas ando foro kadal korrake dikhle, save ande kadi bolta kindine. Le korrake dikhle anda kado si zurales lashe, ke but manusha but vrama keren butyi pe lende, thaj anda legmajlashi phanri keravenle. Anda o kaver them anaven e kuch phanri. Lenge butyarne si le legmajlashe ando them. But love potyinen le butyarenge palal bidoshake butya. Anda kado zurales fontosho-j, ke lashe reklamura te zhutisaren le sherunen majbut butya te bikinen le manushenge. La boltake sherune gindisarde pe kodo, ke vi o iskiritori Hemingway lende te kinel pesko korrako dikhlo. Anda kado bishade leske ’ekh paketo, ande soste ’ekh shukar korrako dikhlo sas, thaj shute pasha leste ’ekh lil, thaj kadi iskirisarde leske:

„Amare korrake dikhle zurales kamen le manusha, fajlasame, te vi tu amende kinesas tye korrake dikhle, thaj pala kado shukar kotor si te bishaves amenge duj dollarura.”

Pala unyi dyesa las e bari bolta ’ekh paketo th aj ’ekh lil, ande soste kodi iskirisardas o baro iskiritori:

„Mure ginadya zurales kamen te ginaven le manusha. Zurales kamos, te fajlas tumen te

ginaven muri legmajpaluni ginadyi, savi tumenge ande kado paketo bishavav. Anda soste si te

potyinen duj dollarura thaj oxtovardesh centura mange. Zurales but butyi kerav, kana getosarav

mure ginadya, thaj me sim akanak o legmajlasho iskiritori andej Amerika. Tumaro korrako

dikh lo duj dollarura si, muri ginadyi duj dollarura thaj oxtovardesh centura, trubun te bishaven

inke oxtovardesh centura mange.”

Le sherune kade avile barvale, ke ande intrego Amerika le hireshone manushenge kade bikinde le korrake dikhle. Kodi gindisarde, ke vi le iskiritoreske kade zhanena te

bikinen penge

bikinemaske butya. Ba sas te dikhen andre, ke o iskiritori majgodyaver si, sar von. Khonik chi

bishadas majbut reklamura le iskiritoreske.

Kérdések:

1. Milyen reklámfogással élt az amerikai áruház? 2. Miért kellett a reklám?

3. Mennyibe került Hemingway-nek szánt nyakkendõ? 4. Mi állt az író által írott levélben?

14. Le dromaresko suno - Az utazó álma - The Traveller’s Dream

And’ekh shvajcesko gavoro, ando Kantono Bern sas ’ekh turishtako centrumo, savo zurales kamenas le manusha. ’Ekh kashtesko kher tordyilas pasha ’ekh baro vesh, kothe shordyolas ’ekh cino zvoro, savesko paji zurales uzho thaj vuneto sas. ’Ekh chorivanes hurado terno gazho avilas ando gav, te

hodi-nisarelpe. Kana opre dikhlas, sama las ’ekh cini feshtila te phabol na dur andel khereski felyastra. Losshajlas kadalake, gindisardas ande peste:

„Che mishto t’avlas te denasma pej kadi ratyi ’ekh than, kaj shaj sovav, ke aba duj kurke po drom sim!”

Pej kadi laspe te zhal o terno gazho kaj o kher thaj cipisarelas, te avel avri le kheresko sheruno te vorbil lesa. Pe trito-shtarto cipipe avilas avri ’ekh mustacalo ucho manush thaj pushlas kathar o terno gazho, sostar akhardasles avri pel ratyako mashkar. O terno gazho phendas leske, ke so pecisardas, aba duj kurke naj, kaj te sovel. Le kheresko sheruno sunusardasles, ke chorrivanes sas hurado, thaj dulmut chi sutas. Andre ingerdasles and’ek cini soba, ande soste ’ekh phuro gazho pashlyolas po pato. Kado than pala kheresko dumo sas po kolco pej chachi rig. Andej soba sas duj patura, ’ekh meselya, trin skamina thaj ’ekh bov. Le kheresko sheruno phendas leske te beshel tele kaj e meselya po skamin thaj te azhukarel ’ekh cerra, na pa but palpale avel. Andre gelas kaj peski gazhi te phenel lake te kidel avri ’ekh charo xaben thaj te ingrel andre ande cini soba, ke si kothe ’ekh chorro bokhalo gazho. E gazhi vi kade kerdas, sar lako gazho phendas.

O terno gazho sidyarindos xalas o xaben, pala kodi najisardas la gazhake, ke andas leske

xamasko. Voj tele kamlas te pashlyol aba ando shukares kerdo pato. Tele shudas pa peste o gad,

th aj opre las le papuchi thaj zoknivi thaj opre phanglas pe peske punre. Kade vi tele pashlyol. O

phuro manush pushlas lestar, sostar kerel kadi.

– Anda kadi, te n’avelma khanchi bajo. Ke jokhar ande muro suno andel phagerde glazhi

ushtyadem, thaj dukhajle mure punrenge talpi. Chi kamav majbut ande muro trajo punrangles te

sovav!

Kérdések:

1. Hol található a turistacentrum?

2. Mit mondott a vándor a faház tulajdonosának? 3. Mi található a szobában?

4. Mit tett a vándor lefekvés elõtt? 5. Mivel magyarázta a tettét?

15. O grast pel khangerako trushul - A ló a templom keresztjén -The

Horse

on the Church Steeple

Kado pecipe vorbil amenge pa o xoxamno barovo, pa o Münchauseno, kon ando Nyamcicko

Them trajilas ando deshijjato shelto. Voj das duma peske amalenge pala peske chudasle

dromipe. Ando chachipe kado barovo o dromipe chikana chi trajilas perdal, feri xo xadas. Sigo

pinzharde kerdyile kadal pecipe ande intrego Europa, thaj dine avri ’ekh ginadyi pala leste. O

barov o vorbil:

„Muro lungo dromipe ando Rusicko Them lemma andel jivendesko mashkar, ke phendem mange: Kana jiv thaj paho si perdal pel shudrimaske plajeske droma, majlashe-j te zhav perdal sar ando brishind thaj praxo. Lashe tate gada sas pe mande, hilpaka morchako zubuno thaj ’ekh bari siberijaki shipka. Muri kalca andal guruvnyaki morchi sas. Mure grastesa gelem pe lunzhi droma, o pedo Cherhaj busholas. And’ekh dyes klisisardem zhikaj durutni ratyi. Khatikaj chi jekh gav chi dicholas. O in trego them tela baro jiv pashlyolas, thaj chi pinzhardem chi le veshesko agor, chi o drom. Khinisardo kathar o lungo klisipe phanglem mure grastes kaj ’ekh kilo, savo avri dicholas anda o jiv.

Angle lem mure selduj pushki tela mure p haka thaj pashlyilem tele ando jiv. Na butara sutemtar

th aj ’ekh zurales lasho suno dikhlem, thaj avri shordyile mure salya anda muro muj. Feri

atunchi ushtyilem opre, kana o kham aba uches phirlas opre po cheri. Khoslem mure jakha, thaj

chudisardemma, kana dikhlem, ke pel forosko mashkar anglaj khangeri pashlyilem. Rodos mure

grastes, ba chi rakhlemles. Na butara opral pe mande shundem te hirmitil. Opre dikhlem thaj

muro grast kothe sas opral pel khangerako trushul. Sigo zhanglem, so pecisardas. O intrego gav

tela baro jiv pashlyolas. E vrama sigo boldaspe, tatyipe kerdyilas. Kana sutem, atunchi o jiv

bilyajlas pa jekh po duj thaj tele thaj maj tele gelem. Kothe pashlyilem pej vulica, thaj o kilo,

kaj soste ando tunyariko mure grastes phandadem, sas la khangerako trushul. Pala skurto

gindipe avri lem muri pushka anda muri posotyi thaj pushkedem o shelo pel grasteski korr. O

shelo shindyilas, thaj o grast avilas baxtales tele pej phuv. Pachasles kerdem muro dromipe

majdur.”

Kérdések:

1. Hol és mikor élt Münchausen és mi volt a csúfneve? 2. Hol kezdte meg az utazását és miért?

3. Milyen volt a ruházata s hogy hívták a lovát? 4. Hová kötötte a lo vát az éjszaka?

16. La romana shibaka lingvistikake pushimata - A cigány nyelv

kérdésfelte-vései nyelvészeti értelemben - The Gypsy Language from a Linguistic

Point of

View

But shiba thaj dialekturi pinzharas, majbut sar shov miji shiba si andej lyuma. Mashkar kadal si ’ekh indo-europeicki shib e romani. Late legmajpashe le dardonge shiba tordyon, save andej Indija thaj ando Pakistani vorbisaren. Andej romani shib le dulmutane vorbi anda o indo thaj sanskrito shib si, sar kadal: phral, pheny, dad, dej, dand, kan, manush, ma-nushnyi, ro ma thaj but kaver. Kadal si le stabilni vorbi, save sikaven thaj bizonyitin, kathar avilas kado nipo (andaj

shudri-masko plaj Indija – vaj kathar Hunza xar anda o Pakistani). Le romane karavanura krujal phirde

aba vi e phuv, thaj bute nipon, shiba thaj tradiciji pinzh arde. Kadi si ’ekh nomad no nacija, save

but vorbi thaj grammatika kathar kavre nipura line perdal. Andaj perzhicki shib avile perdal

kadal anava: zen, vurdon. Ando Grekicko Them – ando Balkano panzh shela bersh trajisarde le

rom. Kothe but vorbi line perdal ande peng i shib, kadal si: kokalo, petalo, foro, drom, efta, oxto,

ijja, luludyi. Sar gele le romenge karavanura pe pengo drom, chi ashile le gruppura kethane,

kade avile le but romane dialekturi. E romani shib jekh si – shaj las sama, kana sityuvas, ba si

dialekturi, ba kado si andej lingvistika normalno. Le rom sagda mishto thaj sigo sityile pengi

krujalipeski gazhikani shib, kadi avilas o b ilingvizmush. Ando Ungriko Them pinzharas trin

romane gruppura: le karpaticko rom, vlashiko rom, thaj le beashi. Le beashi na romanes

vorbinen, ke vlashika, andej Moldavija line perdal kadi shib ando nachilo shelto, kana roboslugi

sas. Kathar Moldavija avile perdal ando Ungro Them andel cine gruppura, thaj sile akanak ’ekh

mashkarutni shkola ando Pecho, e Gandhi Gimnazija. But romane thaj beashe shave shaj geton

kothe po univerziteto thaj pej opruni shkola.

Kérdések:

1. Hány nyelvet ismernek jelenleg a nyelvészek? 2. Honnan származik a romani nyelv?

17. Ursarengi paramicha andaj Craiova - Urszári népmese

Craiovából – An

Ursari Folk Tale from Craiova

Sas kaj nas ’ekh barvalo, phutyardo thagar, kas sas ’ekh sluzhnika, kon kale dyiveski zhungali choxanyi sas. E shukar thaj lashi thagarnyi pej lyuma andas le thagareske duje rakloren. E

sluzhnika las le shukare, parne balenge rakles thaj rakla kathar e thagarnyi. Andas duje zhukloren kaj e thagarnyi te pen lake chucha. Le thagareske rakloren andas kaj ’ekh belagari. Kothe, kaj sas le raklore, barile duj phabalina. E sluzhnika so kerdas? Kana avilas o thagar kathar o maripe thaj arakhlas duje zhukloren kaj e thagarnyi, phendas lake, ke kamel te del avri lako drom, ke naj lashi, ke zhukloren rakhadyilas. Ushtyilas o thagar thaj bishadas la ch orra thagarnya peske dadeste. Le zhukloren tele shindine thaj avri shutine andej avlina. Kaver dyes o thagar dikhlas duj phabalina ando balegari. E sluzhnika phendas le thagareske, te shinel avri kadal duj phabalina. Avri shinadasle o thagar, e sluzhnika shutas opre le patrina thaj dasle pej jag. But vrama phabolas e shukar loli jag,

thaj kerdyile anda late duj ashkie. Anda kadal ashkie kerdyile duj bakrore. E sluzhnika dikhlas

le shukare cine p edon thaj kamelas te xal pengo kalo buko te sastyarella. Thaj o dilo raj tele

shinadas len. Gelastar ’ekh rakli te thovel le colura kaj o cino zvoro, thaj dikhlas kothe pasha

late cine kokala. Opre lasle thaj khere andasle. E rakli zurales chudisardaspe, kana dikhlas, ke

po kaver dyes ’ekh cino rakloro thaj ’ekh cini raklori kerdyilas. Voj arakhlasle av ri andej shtala.

Selduj zhene somnakune balenge sas, thaj diamanto sas ande lengo kolyin. Avilas o kraj, thaj

kamlas te lel le rakloren la raklyatar. Le raklore zhangle te vorbin aba o kaver dyes. Pushlas

lendar o thagar:

– Kathar san tume, mure shave? – Amaro dad si ’ekh thagar, kaski sluzhnika las amen thaj

avri shudas ando belagari. O thagar opre pinzhardas len thaj chumidas peske rakloren. E

sluzhnika opre beshlas pe peski shilava thaj rodas peske ’ekh kaver than, kaj nas inke. O thagar

th aj leski familija trajisarde inke but bersh andej pacha, bukurija thaj kamipe.

Kérdések:

1. Milyen szolgálója volt a királynak? 2. A szolgáló mit adott a királynénak? 3. Mit tett a király a királynéval?

4. Mit akart a szolgáló a két báránnyal tenni?

18. ’Ekh turishta ando Nyamcicko Them - Egy turista

Németországban - A

Tourist in Germany

’Ekh ungro turishta kerdas dromipe peske vurdonesa perdal po Nyamcicko Them. Opre rodas but gava thaj forura. Dikhlas le plajina thaj valya, shukar vesha thaj mala. Pasha o gavutno drom zurales but butyi kerd e le gazhe thaj le prostura. Zurales kamelas te dikhel le vadnone pedon, th aj le grasten, le gu-ruvnyan , le khajnyan thaj le bakren. E vrama lashi sas, o ajero uzho. Sigo avile aba nuverura anda o

ushtyimasko plaj. Tela ’ekh dopash chaso avilas ’ekh baro brishind. Fimlajlas, thaj glaso das o

cheri. O ungriko raklo sigo andre gelas peske vurdonesa and’ekh gavoro. Aba mizmeri sas.

Andre gelas kothe and’ekh birto, savo cino thaj vojako sas. Tele beshlas andej soba pashaj

meselya thaj kamlas te xal. Chi vorbindas nyamcicka thaj o birtari ando restoranto chi hatyardas

ungrika. O raklo aba zurales bokhalo sas thaj gindisardas ’ekh baro: las papiroshi thaj tele

rajzolilas ’ekh buraca, ke kodi kamlas te xal. Sikadas la kirchimaricake, kothe dikhlas, thaj

assajlas. Avri gelas andaj soba, thaj ingerdas andre leske – ’ekh brishindalyi.

Kérdések:

1. Hol utazott a turista és milyen céllal? 2. Milyen lett az idõ?

3. Hova ment be? 4. Mit akart rendelni? 5. Mit hozott a fogadósné?

19. Andaj matematika naj lasho - Matematikából nem jó – Not Good

at

Mathematics

O Albert Einstein, o baro matematikushi thaj fizikushi, kon anglunes iskirisardas tele le

relativitasheski teorija, sar le kavre professorura, sa sogodi bisterdas, kana varisoski zhanglimaski problema gindindas perdal.

Jokhar trubusardas te dromel villamoshosa ando Berlino, ke sigo kamlas te zhal andej in stitucija. Ande p esko vast ’ekh ginadyi inkrelas, pala e majbari matematika. Tele zhanglas te

beshel pasha ’ekh phuri zhuvlyi, kon sagda leski ginadyi dikhlas. Po professoro baro, jivendesko zubuno sas. E phuri gazhi zurales chudisardaspe, ke atunchi shukar vrama sas avri, o

kham tates peklas, nas nuverura po cheri. Nas but zhen e po villamoshi, le manusha majfed er

phujatar geline pel vulici. Shukar primavarako dyes sas.

– Dromesko somno! – cipisardas ’ekh glaso pasha leste.

O kalauzo baro, mustacalo mursh sas, kon kalo zubuno thaj kalca thaj kali stadyi phiradas. O mursh sigo sama las le professores, kon chi dikhlas opre pe leste, feri ginadas variso majdur. E phuri gazhi phendas leske, ke trubul te potyinel aba, ke o kalauzo avel. O zhanglimasko avri las anda peski posotyi duj lovenge

kotora, thaj dasle kothe le kalauzoske. Jekh desh pfennigo thaj ’ekh panzh pfennigo sas ande leski palma.

– Lasho manush, kado dromipe bish pfennigura si!

– Dema inke love!

Tela kadi vrama o Einstein ginadas peski ginadyi majdur, chi dikhlas opre po kalauzo, thaj dasles inke desh pfennigura.

Kadi lashi avla! – phendas o zhanglimasko.

O kalauzo dikhlas o lovo, thaj pachasa phendas angla peste: „E matematika naj leski zurali

rig!”

Kérdések:

1. Hol lakott Albert Einstein és hová igyekezett? 2. Milyen vo lt az idõ?

3. Milyen ruha volt a kalauzon?

4. A tudós mennyi pénzt adott elõször a kalauznak? 5. Mennyibe került az út és mit állapított meg a kalauz?

20. Le chorre romeski baxt - A szegény cigány szerencséje - The Poor

Gypsy’s

Luck

Sas kaj nas, sas jokhar ’ekh cino gavoro. Pel gavesko agor sas ’ekh cini kolyiba. Kothe beshlas ’ekh chorro phivlo ro m, peske trine shejanca kethane. Korkoro barardasle opre, ke leski romnyi dulmut mulas.

Kado phuro sako dyes feri brigisardas, ke voj chi jekh kotor manro chi zhanglas te del peske shejange. Jokhar gindisardas ’ekh baro, thaj andre gelas ando tunyariko vrazhisardo vesh, kaj le vrazhisarde pedura trajisarde. O phuro chi darajlas lendar, numaj peske chalado ske kamelas te zhutil. But kasht shindas avri, ando vesh thaj leske asva avri pittyajle kathar e bari briga. Jokhar kas dikhel andej valya? Le Vesheski Dej tordyilas angla leste, ba ch i darajlas latar.

– Te aldil tut o Drago Del! – phenel o rom. – Vi tut! – phendas palpale le Vesheski Dej.

– So kames kathe, ande muro vesh? Kathe chi le chiriklya chi tromajle te aven. Sostar rodan man opre, phure?

– Zhutin mange, Vesheski Dej! Tu san e legmajlashi andej intrego lyuma, mure shave bokhajven. Sa meras ame kathar e bokh.

– Mishto-j. Me zhutino tuke.

O rom najisardas le Vesheska Dako lashipe, haj pushelas latar, so trubul te k erel. Le Vesheski Dej dasles ’ekh somnakuno tover, sosa sagda sigo zhanglas te shinel avri le kasht.

– Dikh, phure! Me tuke dav kodo chudaslo tover, kana butyi kames te keres! Ba trubus te potyines! Mange trubul te des tya majphura sha, voj shaj slugil mange ando vesh thaj chi ashuvav kathe korkori. Kodo avla muro potyin. Kames kado?- pushelas lestar le Vesheski Dej.

– Kamav, kamav, bara gazha! Sar tena!

Voj gelastar peske khere, thaj ingerdas ando vesh peska majphura sha, la Lina. E Lina lashi

butyi xutyildas kathar le Vesheski Dej, e shej baxtales trajisardas ando vesh ande pesko trajo,

thaj le chorre romes kanakodi sas manro, kolako thaj mas.

Kérdések:

1. Hol lakott a cigány és hány gyereke volt? 2. Hova ment és miért?

3. Hol és kivel találkozott és mit mondott neki a cigány? 4. Mit kapott ajándékba és milyen feltétellel?

II. Cigány szöveg fordítása magyarra

1. O posotyari - A zsebtolvaj – The Pickpocket

O nyamco raj, o Hermann, kon galbenone balengo thaj vunetone jakhengo mursh sas, zurales kamlas te pinzharel nyeve thana thaj forura. Ando Berlino beshlas korkoro, nasles chi romnyi, chi shavora, feri jekh zhukel azhukarlas les sagda khere. Zurales kamlas te dromarel ande intrego Europa.

Gipuri bikinlas, kadalenca rodas peske love. Jokhar zibanosa dromardas perdal po them, ke rumusajlas lesko vurdon. And’ekh cino foro hulyas tele pashaj austrijaki granyica, ke kothe beshlas lesko legmajlasho amal. Von kethane sityile po univerziteto thaj vi butyi kerde na butaig kethane and’ekh oficija.

O raj las avri ’ekh shukar uzhi soba andel foroske mashkaresko hoteli, savo nas dur kathar e gara. Kamlas te maladyol peske

amalesa, kas but bersha chi dikhlas aba. Voj lasha vojasa gelas leste. O amal and’ekh shukar

barako kher beshlas peska shukara romnyasa. O amal akhardasles ande pesko kher thaj dasles

pekimata thaj lashi shpanicki loli mol. Leski gazhi losshajlas leske, ke dulmut chi d ikhline

jekhavres. E gazhi pushlasles, ke kana kamel te lel aba romnya. O Hermann na butara palpale

sas te zhal kaj o hoteli, ke tunyariko avilas. Le foroske vulici sa tunyariki sas, chi phabonas

lampi. Voj phares zhanglas te arakhel pesko drom kaj o hoteli. Khonyik nas pel vulici. Na

butara pasura shundas na dur lestar. ’Ekh manush gelas sidyardos pala lesko dumo. Sar zhanas

pe penge droma, mujaldepe, kana jekhavreste resle, o kaver mursh phendas: – Na xolyajve pe mande! – thaj gelas majdur.

O Hermann tordyilas thaj kamlas te dikhel pe pesko chaso, ke aba dopash ratyi sas. Unzolas

ande peski mashkareski posotyi, te lel avri pesko chaso. Chi arakhlas o chaso khatikaj. Sigo gelas pala o manush, xutyildas lesko zubuno thaj cipindas:

– Dema sigo o chaso!

Lesko glaso zurales murshikano sas thaj o kaver zurales darajlas lestar. Voj dasles o chaso,

thaj o Hermann losshasa gelas majdur. Ando hoteli sigo ande peski soba gelas thaj opre kerdas

o villanyi. Atunchi dikhlas pe peski ratyaki meselya pesko chaso pasha o pato. Unzolas ande

peski posotyi, thaj rakhlas le manush esko chaso!

– Suntona Devla! Me sim o posotyari, na kado chorro manush!

Ratyate chi zhanglas te sovel mishto. Detehara gelas kaj e policija thaj das tele o chaso. Le

2. O prosto thaj o drabari - A paraszt és a jós -- The Peasant and the

Fortune

Teller

Sas jokhar ’ekh cino austrijako foro, kaj trajimaske manusha beshnas. Kado foro kasavo cino

sas, ke sakon pinzharlas jekhavres. Le vulici uzhe thaj luludyasle sas, le manusha grastenge

vurdonenca phirde andel durutne forura te bikinen le fruktura thaj kavre dyelura. Le forosko

sherutno korkoro beshlas ande pesko kheroro, savo andel forosko mashkar tordyilas. Leske

felyastri pel plajin a dikhle, k aj le manusha sar turisti gele andel vesha.

Ande sako bersh sas lende ’ekh forosko dyes, kaj baro piaci kerde, te sikaven andre penge

khereske butya. But strajine manusha phiren kathe anda o intrego them, te roden penge love.Kado baro dyes sagda ando juniushi kerde, kana lenpe le gazhe te shinen tele o dyiv.

Atunchi

avile kathe but biknara, save xamasko bikinen, sar peki goj, kolompira, peke mashe, bokolya

thaj pekimata. Le mursha shudri bera pile thaj le zhuvlya kaver pipe, thaj dikhle le cine shavoren, sar khelen lobdasa. Shaj len avri kathe vi rotalyi, te dromen lenca th aj vi chonakosa,

te najon jekh cerra andel cino plajinako zvoro. Ande kado bersh kathe avilas jekh drabari, kon

zhanglas te phenel le manushenge, so pecisajvel lenca ande lengo trajo. And’ekh cerha beshlas tele pe’kh trine punrengo skamin thaj vorbisardas le manushenca.

But zhene gele andre leste, zhuvlya, kon shavoren kamle, gazhe, kon nasvale sas, thaj vi kavre zhene. Jokhar le forosko sheruno gindisardas ande peste, te zhal leste, te ashunel, so avla lesa. Kado gazho zurales thulo thaj sasto sas. Sagda

shukares uzhes huradaspe, le manusha kamleles, ke patyiv alo mursh sas. Andre gelas andej cerha ko drabari thaj phendas leske, voj te phenel, so avla lesa. O drabari tele beshadasles po skamin, angle las la kavevako zacco, pala kado sas te sikavel o gazho leski palma. O drabari

phendas, ke voj inke ande kado bersh ekha nyeva romnya ingrela khere thaj baxtales trajila lasa

butaig. Chi avla barvalo, ba chi trubul te bokhajvel. Oxto shavora avena len. O gazho peske

sheresa sikadas, ke chi patyal le drabareske vorbenge. Voj opre tordyilas thaj las pesko kolopo

thaj lasho dyes das leske.

– Ahaj! – phendas o drabari. – So avla le potyinesa?

– Muro amal, phendas leske o gazho: – Tu zhanes sakkofelo, so sas dulmut, so si akanak thaj

so avla maj palal. – Trubusardanas te zhanes, ke naj mande khanchi love!

Kana sakofelo andre avel mange, so phendan, maj atunchi davtu love. Kadalesa gelas avri,

3. Le duj amala - Két barát - Two Friends

Saspe kathar naspe, te na avilosaspe chi na phendemas, beshline jokhar and’ekh cino nyamcicko foro duj amala. Von duj zhene vi andej shkola kethane sityile, thaj zidari avile. Line

aba romnyan thaj vi cinoro sasle aba. Jokhar gindisarde ’ekh baro, thaj kethane gele andej

lyuma te dikhen, soske-j le manusha. Von phende jekhavrenge: kana lenca variso pecisajvel,

jekhavres chi mukhen kothe, numa zhutin. Kodo phende, ke von andre inkren pengi vorba, kade

ashile. Jokhar ande tunyariko darajlipesko vesh resle, kaj vi e balval phurdelas, vi o brishind

delas zurales. Jokhar tele xuklas pa o kasht ’ekh baro rish. Le amala sama line le vadnone

pedos. Von zurales darajle lestar. O jekh le dujendar sigo opre xuklas pe jekh pogano kasht. O

kaver dikhlas, hoj le rishestar nashtig zhal majdur, ke pej phuv pashilas tele. Chi mishkisajvelas

chi le vast thaj chi le pun re, sar mulo t’avlas. O rish zu rales bokhalo sas. Kothe gelas o pedo kaj

o shavo, thaj sungajlas lesko muj, ke vo j zhuv indo-j vaj nichi. O rish chi xal le murdalipen, thaj

o pedo gelas peske palpale ando vesh. O kaver po kasht dikhlas, ke naj sostar te daral, gelas tele

th aj avilas kothe kaj p esko amal. Kodo pushelas lestar, mangav tut, phrala, phen mange:– So phendas tuke o rish?

– O godyaver rish sityarlas man, phenel o kaver, te na patyav kodolenge, kon pengi duma chi

4. Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?- Hogyan táncolt

Eulenspiegel akötélen? - Eulenspiegel’s Dance on the Rope

Sas kaj nas, trajilas jokhar ando Nyamcicko Them na dur kathar Braunschweiga ’ekh chorro, ba zurales godyaver shavo. Khonik chi zhanel, ke kado raklo trajilas vaj na pej kadi lyuma, vi mange kade phendas muro papo, kon vi kathar pesko papo shundas – phenel kadi paramicha ’ekh phuro rom le cin e shavorenge po romano telepo, pej vulica ando shanco, tela ’ekh zurales bare thaj phure ak horeske kashteski ushalyin.

O Euelenspiegelo chi kamlas te sityol, nas lasho raklo, nasles khanchi butyi. Feri leski chorri dej gelas andel forura, te rodel butyi. Lako shavo feri

ando praxo beshlas thaj ’ekh khanchesko shavo sas. Voj feri le articki fajlas te kerel mishto, sar

shelesko khelipe. Kado kerdas sakko dyes pe peske kheresko opralunipe. Kana mishto kheldas

aba po shelo, avri cirdas ’ekh shelo kathar pesk a dako kher opral po folyovo zhikaj le kavre

kheresko horno. Akanak phirkerdas po shelo, thaj but zhene chudisardeles, ke zurales lasho sas.

Kana leski dej sama las le shaves, kothe gelas ko shelo thaj tele shindasles. Kade o raklo tele

pelas pa o shelo vorta ando paji, thaj kindyilas, ba chi kamlas te phenel khanchi. Sakon avri

assajle thaj kushleles. O Eulenspiegelo gindisardas ande peste, jokhar palpale del lenge kadi.

Jekh kaver dyes pale kheldas po shelo. ’Ekh bari shipka sas pe lesko shero thaj rangasle gada,

thaj ’ekh lungo rovlyi sas leste, kadalasa zhutisardas peske opre po shelo, te na perel tele. Le

manusha, kon tele kethane kidepe te dikhen, sar khelel o raklo opre po shelo. Shukar primavarako dyes sas, le chiriklya shukares gilyabenas thaj le manushen lashi voja sas. Mizmeri

sas, kana po shelo ushtyadas o Eulenspiegelo anda kodi, te na pekel o kham ande leske jakha.

Akanak manglas tele pa sakko manushenge chache punre le papuchi. Kana dosta papuchi sas

leste, po shelo phanglas savorazhenenge papuchi. Kana sakon opre dikhlas pe leste, kade cipindas:

– Akanak sakon te alosarel avri peske papuchi andal butende! Thaj tele shudas le papuchi.

Sakon kaj le papuchi nashlas, majsigo te rakhel peske. Ba kado dyelo zurales pharo sas lenge.

Le manusha le nasul papuchi line avri andal but, lepe te marenpe, ke sakon sidyarlas. But vrama

rodine le papuchi thaj o raklo kothe beshlas opre po shelo thaj zurales avri assajlasle. Kana leski

dej khere avilas andaj butyi, dikhlas le manushen angla pesko kher, sar xanpe. Kana zhanglas,

ke lako shavo pale so kerdas, shilavasa kamlas te marel peske shaves. O raklo majsigo sas,

5. O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - Eulenspiegel mint

csodadoktor -

Eulenspiegel the Miraculous Healer

Jokhar avilas o Eulenspiegelo andej Witten berga. But barvale nyamci beshle kothe, andel

bare khera, sasle but sakofelo kincho: somnakaj, gada thaj xamasko. Le gazhe kothe sa xanyzhvarde sas: chi kamle te den khanchi le dromarenge. O Eulenspiegelo

gindisardas ’ekh

baro: perasa kerel lenca. Kothe but nasvale pash ile ando korhazo. O Eulenspiegelo kothe gelas le sastyarende thaj phendas lenge:

– Me sim ekh pinzhardo doktoro, thaj me zhanav te sastyarav sa tyire nasvalen, anda kode te

denama love!

Le doktorura losshajle zurales, thaj patyajle leske vorbenge. Atunchi gelas o Eulenspiegelo kaj le nasvale ando korhazo thaj phendas lenge:

– Me zhanav te sastyarav tumen, ba trubulma anda kodo ’ekh drab. Si te mudarav varikas anda tumende, anda leste avri te lav o lasho drab, sosa le majbuten te muntuj. Kana me cipisarav, sigo ushtyen opre, thaj aven avri, ke le majpalunes si te mudarav!

Le nasvale mishto hatyarde kadal vorbi. O Eulenspiegelo kothe ushtyadas kaj le korhazosko vudar thaj cipisardas:

– Kon naj nasvalo, kodo t’avel avri! Atunchi sakon opre ushtyilas, vi kodol, kon dulmut langajle thaj kon desh bersh pashlyonas aba ando pato, ke von zurales darajle. O korhazo sigo shusho kerdyilas, o Eulenspiegelo las peske love anda kadi. Kana las le love ando vast, sigo kliselas ando kaver foro. Pala trin dyes le nasvale palpale avile ando korhazo thaj phende avri pale pengo nasvalipe. Jekhes o dumo dukhajlas, le

kavres o

per vaj o kalo buko. But zhene sas, kon anglaj operacija azhukarde pengo sastyipe. Le sastyara apal avri zhangline, sar andas avri o Eulenspiegelo le nasvalen anda o korhazo. O

buzhanglo raklo aba perdal sas pa efta granyici. And’ekh kaver foro rodas peske butyi thaj

6. O Eulenspiegelo ando Kölno Eulenspiegel Kölnben

-Eulenspiegel In

Cologne

O buzhanglo manush, o Eulenspiegelo avilas jokhar ando Kölno. Voj dulmut chi xalas khanchi, lungo drom phirdas, anda kode khinyilas, thaj andre gelas and’ekh birto. Kothe but zhene sas andre. O Eulenspiegelo pushlas le birtashes:

– Shaj lav kathe variso te xav?

– Ova, besh tuke tele, kaj e lungo meselya thaj azhukar!

O Eulenspiegelo kerdas, so leske o birtari

phendas. Voj butaig azhukardas. Duj-trin zhene aba butarde e vrama, sode azhukarde.

– Ch’anen inke o xaben? – pushle le terne manusha.

’Ekh khancheski vorba chi avilas palpale.

– Kon chi zhanel te azhukarel, kodoleske si t’avel dosta so si ande leski posotyi!– phendas o birtari. Andel Eulenspiegeleski posotyi sas dujfeliji man re, save vi xalas. Pala kadi gelas leste o birtari. Voj shutas ekha peka papinya pel meselyako mashkar. Kon kaj e meselya beshlas, kattyi shaj xalas, sode

kamelas. Sakon las andaj papiny, feri o Eulenspiegelo na. Majanglal anda kodi, ke voj aba

chajilas, thaj vi chi anda kodi, ke xolyajlas po birtari. Kana von sa xale la peka papinya, kothe

gelas o birtari thaj love manglas. Sakon sas te potyinel, thaj sa panzhvardesh

pfennigura. Pala kodi manglas love vi kathar o Eulenspiegelo. Voj chi kamlas te potyinel, kodi phendas:

– Me chi xalem khanchi, anda kadi chi potyinav khanchi!

Ba o birtari feri love kamlas.

– Tu manglan avri o xamasko, thaj vi tu kathe beshlan kaj e meselya! – cipindas o birtari.

– Sostar chi xalan anda peki papiny? Kadi tyiri do sh si. Si te potyines!

Ke o birtari xolyajlas, o Eulenspiegelo angle las andaj posotyi peske fimlale love, thaj pej meselya shudasle. O birtari kamlas te lel le love, ba o Eulenspiegelo majsigo lasle. Voj las palpale peske love thaj phendas le birtasheske:

7. La Anicako vrazhisardo vesh - Anica varázslatos erdeje - The

Magic Forest

of Anica

Varikana, dulmut, kana le manusha patyajle andel paramichi, trajilas ’ekh shukar, ramasli

shej. Kadi shej e Anica busholas thaj korkori beshlas ande pesko vesh, savo vrazhisardo thaj

turbato sas. Le manusha krujinas o vesh, ke darajline le pedondar, save unyivar avile avri anda

o vesh thaj dindarde le nasul dyiveske manushen. Le manusha bisterde aba te drabaren thaj vi te

vrazhisaren. La shukara shaki dej ’ekh bari lashe jileski choxanyi sas. E dej aba but bersh

mulas, thaj kade ashilas e shej korkori. Kana assajlas, bisora perle anda lako muj, thaj kana

huladaspe, luludya barile anda lake bal. E shej chi kamlas te ashol korkori ande kado vesh, thaj

las peske amalen. ’Ekh cino hulyo, savo zhanelas te vorbil, thaj ’ekh godyaver muca avile late

ando tunyariko vesh. Ba lako shukaripe pej lyuma pinzhardo sas, thaj le shave kamline te len la

romnyake. E chorri shej but nasulipe shundas palal manusha. Von avri shinen le vesha, azban le

pedon, mudaren jekhavres, chi den te xan le shavenge. E Anica chi kamlas te trajol mashkar

lende, majlasho sas lake ando vesh, kaj nas nasulipe, bokh, dar. Le romengo krajesko shavo but

shundas palal Anicako shukaripe. O shavo phendas jokhar peske dadeske:

– Muro dad, chi zhanav te trajuvav bilako! Me andre zhav pala late ando tunyariko vesh!

– Na zha, muro shavo! Jekh dyes vaj duj thaj me merav, kon avel pala mande po trono, ke tu

zhastar? Kadi shej nashtig avel tyiri! Voj choxanyi-j!