T r i n g e r L á s z l ó
T r i n g e r L á s z l ó
A
P S Z I C H I Á T R I A
T A N K Ö N Y V E
e g y e t e m i t a n k ö n y v , n e g y e d i k á t d o l g o z o t t k i a d á sSemmelweis Kiadó
B u d a p e s t , 2 0 1 0 www.semmelweiskiado.huSemmelweis Kiadó
B u d a p e s t , 2 0 1 1 www.semmelweiskiado.huA könyvet írta: DR. TRINGER LÁSZLÓegyetemi tanár,
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
A könyv elõzõ kiadásait lektorálta:
DR. OZSVÁTH KÁROLYegyetemi tanár,
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
DR. HUSZÁR ILONAegyetemi tanár,
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Az e-könyv alapja
Tringer László: A Pszichiátria tankönyve, 2010-as évben kiadott, negyedik átdolgozott kiadása (ISBN 978 963 9656 42 0)
Ó Dr. Tringer László, 2010
e-ISBN 978 963 331 130 1
A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzõi jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Az e-könyv kódrendszer – DRM, avagy digitális másolásvédelem – feltörése bûncse-lekmény! Bármely részének vagy egészének mindennemû többszörözése kizárólag a szerzõ és a kiadó elõzetes írás-beli engedélye alapján jogszerû.
Felelõs kiadó: dr. Táncos László
Felelõs szerkesztõ, tervezõ: dr. Vincze Judit Ábrák: Ángyán Gergõ
Ó Borító: Táncos László [ismeretlen észak-francia mester zsoltárillusztrációja, A gyötrõdõ lélek elõtt álló muzsikáló ifjú Dávid (Stuttgart, Landesbibliothek) felhasználásával]
T a r t a l o m
ELÕSZÓ AZ ELÕZÕ KIADÁSOKHOZ . . . XXXI ELÕSZÓ A NEGYEDIK, ÁTDOLGOZOTT KIADÁSHOZ . . . XXXIII AJÁNLÓ(Bitter István) . . . XXXIV
1. fejezet
BEVEZETÉS . . . 1
Az emberi magatartást meghatározó tényezõk . . . 2
A magatartás vizsgálata általában . . . 5
A magatartás szubjektív vetülete . . . 6
A magatartás-orvostan. . . 6
A lelki beteg az egészségügyben. A konzultációs (liaison-) pszichiátria . . . 7
A magatartás zavarai és a norma . . . 8
A pszichiátriát általánosan jellemzõ epidemiológiai adatok . . . 11
A pszichiátria megalapozása . . . 12
A pszichiátria részterületei . . . 13
Szakvizsgával rendelkezõ részterületek . . . 13
Részben elkülönült intézményekkel rendelkezõ részterületek . . . 14
A bio-pszicho-szociális nézõpont . . . 15
2. fejezet A PSZICHIÁTRIA RÖVID TÖRTÉNETE . . . 17
A pszichiátria elõtörténete (a „pszichiátriai betegek kora”) . . . 18
Az elmebetegségek kezelésének orvosi elõtörténete. . . 19
Az elmeügy „rendészeti” vonulata. . . 20
A pszichiátria elõtörténetének vallási vonulata . . . 21
Az önálló pszichiátria kialakulása (a „pszichiátria korszaka”) . . . 23
A pszichoterápia önállósodásának kezdetei . . . 24
A pszichiátria elsõ korszakának fõbb eredményei . . . 25
Az elsõ intézményi „forradalom”, az elmegyógyintézetek kórházasítása . . . 25
A pszichiátriai terápiák fejlõdése: a terápiás forradalom . . . 26
A paralysis progressiva terápiája . . . 26
A görcskezelések kora . . . 27
A pszichofarmakonok kora . . . 27
A pszichoterápiák fejlõdése . . . 27
A második intézményi „forradalom”: a pszichiátriai szolgálatok átalakulása napjainkban . . . 28
A magyarországi pszichiátria jelentõsebb alakjai. . . 29
A pszichiátria jövõje . . . 31
3. fejezet A PSZICHIÁTRIAI BETEG VIZSGÁLATA. . . 33
Általános szempontok . . . 34
A betegszerep . . . 34
A betegszerep elutasítása . . . 34
A betegszerep elõtérbe kerülése . . . 35
Az orvos-beteg viszony a pszichiátriában . . . 35
Az orvos-beteg viszony dinamizmusa . . . 36
Érzelmi mozzanatok az orvos-beteg kapcsolatban . . . 36
Hibás orvosi magatartásminták . . . 37
A betegvizsgálat általános szempontjai. . . 37
A pszichiátriai tünetek mibenléte . . . 38
A beteg vizsgálatának célkitûzései . . . 38
A pszichiátriai anamnézis . . . 38
A probléma hátterének feltárása . . . 39
A tünetek rendszerezése és leírása. . . 39
A pszichiátriai vizsgálat gyakorlata. . . 39
A kapcsolat kiépítése. . . 39
A vizsgálat „technikája” . . . 40
A problémacentrikus exploráció . . . 40
Egyes explorációs „technikák” . . . 42
A zavart beteg vizsgálata . . . 43
A veszélyeztetõ beteg . . . 43
A „nehéz” beteg . . . 43
A vizsgálat lezárása. . . 44
A pszichiátriai kórrajz . . . 44
Kiegészítõ vizsgálatok a pszichiátriában . . . 45
Kötelezõ és ajánlott laborvizsgálatok . . . 45
A dexametazon-szuppressziós teszt (DST) . . . 46
Képalkotó eljárások . . . 46
Strukturális eljárások . . . 46
Funkcionális eljárások . . . 47
Elektrofiziológiai vizsgálatok . . . 48
Pszichológiai és pszichopatológiai tesztvizsgálatok . . . 49
Teljesítménypróbák . . . 49
Neuropszichológiai tesztek . . . 50
Projektív tesztek . . . 50
A gyermekpszichiátriában használatos tesztek . . . 50
„Objektív” tesztek . . . 51
Személyiségtesztek . . . 51
Klinikai szindrómák pszichometriai vizsgálata. . . 52
4. fejezet A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK ÉS MAGATARTÁSZAVAROK HÁTTERE . . . 53
A vulnerabilitás-koncepció . . . 55
Biológiai vulnerabilitás . . . 55
Pszichiátriai genetika. . . 56
A pszichiátriai genetika módszerei. . . 56
Strukturális vulnerabilitás . . . 58 Az agyburkok . . . 58 A likvor és az agykamrák . . . 58 Az agykéreg . . . 59 A limbikus rendszer . . . 60 A hipotalamohipofizeális rendszer. . . 60 A bazális ganglionok . . . 60
A felszálló aktiváló rendszer . . . 61
Neurokémiai vulnerabilitás . . . 61 Jelátvitel a szinapszisokban . . . 62 Biogén aminok . . . 62 Aminosavak . . . 64 Peptidek . . . 65 Az intracelluláris jelátvitel . . . 65 Endokrin vulnerabilitás . . . 66 Immunológiai vulnerabilitás . . . 66 Kronobiológiai vulnerabilitás. . . 67 Pszichológiai vulnerabilitás. . . 67
A szociális tanulás elmélete . . . 68
A személyiség fejlõdésével kapcsolatos nézetek . . . 69
Kognitív vulnerabilitás . . . 70
Elsõdleges szocializáció . . . 70
Szociális vulnerabilitás . . . 70
Az életesemények . . . 72
Antropológiai vulnerabilitás . . . 72
Mentális egészség és spiritualitás . . . 73
5. fejezet A MAGATARTÁS KÓROS MEGNYILVÁNULÁSAI: A PSZICHOPATOLÓGIA . . . 75
A pszichopatológia virágkora és hanyatlása . . . 76
A magatartás általános leírása . . . 77
A magatartás szervezõdése . . . 78
A pszichiátriai tünet fogalma. . . 78
A tudat . . . 79
Az ép tudat mûködése . . . 79
A tudati vigilitás . . . 79
A vigilitás normál variációi . . . 80
A tudati integráció . . . 80
A tudati integráció normál variációi . . . 80
A tudat zavarai . . . 81
A tudati vigilitás zavarai . . . 81
A tudati integráció zavarai . . . 81
Integrációs zavarok ép vigilitás mellett . . . 82
A tudat vigilitásának és integrációjának együttes zavarai . . . 83
A tudat struktúrája. A tudattalan . . . 84
Az éntudat (a szubjektum) . . . 85
Harmonikus énstruktúra (reális önkép) . . . 86
Az én védekezési mechanizmusai . . . 86
Az énstruktúra zavarai . . . 87
Az énidentitás zavarai . . . 87
Megismerési funkciók . . . 88
A valóság átélésének egészleges zavarai . . . 88
A figyelem . . . 90 A figyelem zavarai . . . 90 A tájékozódás (orientáció) . . . 92 Az orientáció zavarai. . . 92 Az ismeretfeldolgozás . . . 93 Az érzékelés zavarai . . . 94
Az érzékelés mennyiségi zavarai . . . 94
Az érzékelés minõségi zavarai . . . 94
Az érzékelés tartalmi zavarai: az érzékcsalódások. . . 95
Illúziók . . . 95
Hallucinációk . . . 95
A képzetek és a fogalomalkotás zavarai . . . 97
Az emlékezés és zavarai . . . 98
Az emlékezés mennyiségi zavarai . . . 99
Az emlékezés minõségi zavarai . . . 100
A gondolkodás . . . 100
A gondolkodás zavarai . . . 101
A gondolkodás alaki zavarai . . . 101
Mennyiségi zavarok . . . 101
Minõségi zavarok . . . 102
A gondolkodás tartalmi zavarai . . . 103
Elfogultság . . . 103 A fóbiák . . . 104 Agorafóbiák. . . 104 Szociális fóbiák . . . 104 Specifikus fóbiák . . . 105 Kényszerek . . . 105 Kényszergondolatok . . . 105 A kényszerimpulzusok . . . 106 Kényszercselekvések . . . 106 Téveszmék . . . 106
Az ismeretfeldolgozás magasabb szintjeinek zavarai . . . 110
Diszfunkcionális attitûdök . . . 111
A tévhiedelmek piramisstruktúrája . . . 111
A tévhiedelmek mûködése. . . 115
Logikai hibák . . . 116
Automatikus gondolatsorok. . . 116
A diszfunkcionális attitûdök kialakulása . . . 116
Az értelem (intellektus) és zavarai . . . 117
Az intellektus fogalma . . . 117 Az értelem zavarai . . . 118 Mennyiségi zavarok . . . 118 Mentális retardáció . . . 118 Demenciák . . . 118 Az intelligenciastruktúra zavarai . . . 119
Az érzelmek (emóciók) és zavaraik . . . 119
Az érzelmek meghatározása . . . 119
Elemi viszonyulások. . . 119
Az érzelmek sokfélesége . . . 120
Az érzelmek keletkezésének elméletei . . . 120
Az érzelmek energetikai komponense . . . 121
Az érzelmek típusai, fenomenológiai leírása . . . 121
Az érzelmi reakció összetevõi . . . 121
Vegetatív-szomatikus megnyilvánulások . . . 122
Motoros (magatartási) megnyilvánulások . . . 122
Szubjektív-verbális összetevõ . . . 122
Kóros érzelmi állapotok . . . 122
Az érzelmi állapotok intenzitásának kóros fokozódása. . . 123
Kóros negatív tónusú állapotok . . . 123
A szorongás . . . 123
A szorongás magatartásbeli megnyilvánulásai általában. A szorongás strukturálódása . . . 124
A szorongás mint szubjektív élmény . . . 124
A szorongás mint tünet . . . 125
A szorongás megjelenési formái a klinikumban . . . 134
Az agresszió . . . 135
Egyéb kóros érzelmi állapotok . . . 136
Pozitív tónusú kóros érzelmi állapotok . . . 137
Az érzelmi reakció intenzitásának csökkenése . . . 137
Az érzelmi reakciók minõségi zavarai. . . 138
A hangulat zavarai . . . 139
A közérzet zavarai . . . 140
A motivációk és cselekvések zavarai (konatív zavarok). . . 140
A motivációkról általában. . . 140
A motivációk osztályozása . . . 141
A motivációk zavarai általában . . . 141
Energetikai csökkenéssel járó zavarok . . . 142
Energetikai növekedéssel járó zavarok . . . 142
A motivációk minõségi zavarai . . . 142
A motivált cselekvések zavarai részletesen . . . 142
Elemi mozgások és cselekvések zavarai . . . 142
Mennyiségi zavarok . . . 142
Minõségi zavarok . . . 143
Tic és egyéb hiperkinézisek. . . 144
Kóros késztetések és impulzusok. . . 144
Gyermekkorra jellemzõ szokások. . . 145
Inkább a felnõttkorra jellemzõ késztetések . . . 145
Kényszerkésztetések . . . 146
Kényszercselekvések . . . 146
Téveszmék irányította cselekvések . . . 148
Komplex motivált cselekvések zavarai . . . 149
A biológiai késztetések zavarai . . . 149
Önfenntartással kapcsolatos késztetések . . . 149
Az evési magatartás „perverziói” . . . 150
Önpusztító magatartásformák . . . 150
Öngyilkosság . . . 150
Egyéb önkárosító magatartásformák . . . 151
A szexuális késztetés (nemi ösztön) zavarai . . . 151
A beszéd és a kommunikáció zavarai . . . 152
A beszédfejlõdés zavarai . . . 152
A már kialakult beszédfunkció zavarai . . . 153
Organikus beszédzavarok . . . 153
Funkcionális beszédzavarok . . . 154
A dialóguskészség zavarai . . . 154
A kommunikációra képtelen beteg . . . 155
Hiányos kommunikáció . . . 156
A túláradó kommunikáció. . . 156
Szociálisan meghatározott cselekvések zavarai . . . 156
A személyiség . . . 159
Személyiségelméletek . . . 160
Az alkattan . . . 160
Mélylélektani személyiségelméletek . . . 161
Freud elméletének lényegi megállapításai . . . 161
A pszichoanalitikus elmélet általános jellemzése . . . 162
Az énvédõ mechanizmusok . . . 163
Egyéb jelentõs dinamikus személyiségelméletek . . . 164
Humanisztikus pszichológiai irányzatok . . . 165
A behaviorizmus személyiségmodellje . . . 165 A szociálpszichológiai személyiségmodell. . . 166 Az önkép . . . 166 A negatív önkép . . . 167 A pozitív önkép . . . 167 Az expektancia-motívum (White). . . 168 A kognitív személyiségmodell. . . 168 A személyiség zavarai . . . 169
A norma és a deviáns magatartásmódok . . . 169
A személyiségzavarok pozitív aspektusa . . . 169
Elsõdleges és másodlagos személyiségzavarok . . . 169
Agyi károsodásra visszavezethetõ személyiségzavarok . . . 170
Testi betegségekkel kapcsolatos személyiségzavarok . . . 170
Toxikus eredetû személyiségzavarok . . . 170
Szenvedélykeltõ szerek okozta személyiségváltozások . . . 170
Gyógyszerek okozta személyiségváltozások . . . 171
Pszichiátriai betegségek okozta személyiségzavarok . . . 172
Élmények meghatározta (reaktív) személyiségzavarok . . . 172
A személyiségzavarok és pszichopátia . . . 173
6. fejezet A MAGATARTÁS ZAVARAINAK OSZTÁLYOZÁSA . . . 175
A pszichiátria történeti kategóriái. . . 176
Kvantitatív-pszichometriai megközelítés . . . 177
A leíró nozológiai rendszerek továbbfejlõdése . . . 178
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, ICD). . . 178
Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség rendszere (DSM) . . . 179
7. fejezet NEUROTIKUS MAGATARTÁSZAVAROK . . . 181
A neurózisokról általában . . . 182
A neurózis fogalmának vázlatos története . . . 182
A neurózisfogalom hanyatlása . . . 183
Új osztályozási rendszerek . . . 183
Az új osztályozási rendszerekkel kapcsolatos problémák . . . 184
Az orvosi gondolkodási modell elégtelensége. . . 184
A neurózis újraértelmezése . . . 184
Részletes neurózistan . . . 185
A pszichogén kórképek gyakorisága . . . 186
Pszichoreaktív állapotok . . . 186
A pszichoreaktív kórképek betegségmivolta . . . 186
Etiopatogenezis . . . 186
Epidemiológia . . . 187
Lefolyás . . . 188
A pszichoreaktív állapotok csoportosítása . . . 188
Akut stresszreakció . . . 188 Alkalmazkodási zavarok . . . 189 Krónikus gyász-szindróma . . . 189 A neurózisok . . . 189 A neurózisok etiológiája . . . 189 A neurózisok definíciója . . . 190 A magatartás zavarai . . . 190 Az élménymód zavarai . . . 191
A vegetatív idegrendszer zavarai . . . 191
A neurotikus zavarok progresszív jellege . . . 192
A neurózis és a személyiség . . . 192
A környezettel való patológiás egyensúly . . . 193
A neurózisok osztályozása . . . 193
A neurózisok hagyományos osztályozása . . . 193
A neurózisok etiopatogenetikai osztályozása . . . 194
A neurózisok leíró osztályozása . . . 194
Szorongásos zavarok . . . 195
A generalizált szorongásos zavar . . . 195
Pánik-szindróma . . . 195
Fóbiás tünetcsoportok . . . 196
Kényszerneurózisok (rögeszmés zavarok). . . 197
Poszttraumás stressz-zavar . . . 198
Neurotikus affektív zavarok . . . 198
Disztímia (neurotikus depresszió). . . 199
A hisztériacsoport . . . 200 Szomatoform zavarok . . . 200 Szomatizációs zavar. . . 201 Konverziós zavar . . . 201 Hipochondriás neurózis. . . 201 Pszichogén fájdalom-szindróma . . . 202 Diszmorfiás testsémazavar . . . 202 Disszociatív zavarok . . . 202 Disszociatív amnézia . . . 203
Pszichogén elkóborlás (fuga) . . . 203
Deperszonalizációs zavar . . . 203
A neurotikus állapotok gyógykezelése . . . 203
Általános szempontok . . . 203
Pszichoterápiás eljárások . . . 204
Csoportos módszerek . . . 205
Gyógyszeres kezelések . . . 205
Benzodiazepinek . . . 206
Nem benzodiazepin-típusú trankvillánsok . . . 206
Antidepresszív szerek. . . 206
Béta-blokkoló szerek . . . 207
Egyéb biológiai eljárások . . . 207
Alternatív gyógymódok . . . 207
8. fejezet
SZERVI EREDETÛ MENTÁLIS KÓRKÉPEK (ORGANIKUS PSZICHIÁTRIA). . . 209
Történeti adatok . . . 210
Az organikus pszichoszindrómák felosztása . . . 211
Többnyire akutan fellépõ globális tünetcsoport: a delírium . . . 211
Delíriumot kiváltó fontosabb ártalmak . . . 212
A delírium patomechanizmusa . . . 212
A delírium epidemiológiai adatai . . . 212
A delíriumok klinikai megjelenése . . . 213
A tudatzavar . . . 213 Érzékcsalódások . . . 213 Érzelmi állapot . . . 213 Kognitív mûködések . . . 213 Magatartás . . . 213 Testi tünetek . . . 214 A delírium lefolyása. . . 214 A delírium kezelése . . . 214
Idült lefolyású, globális tünetcsoportok. . . 215
A demencia (elbutulás) . . . 215
A demencia klinikai megjelenése . . . 215
Bevezetõ tünetek . . . 215
Szubjektív tünetek . . . 216
A folyamat további progressziója . . . 216
Kortikális és szubkortikális demenciák . . . 217
Globális és lakunáris demenciák . . . 217
Elsõdleges és másodlagos demenciák . . . 217
A demencia diagnosztikája . . . 217
A mentális károsodás okainak feltárása. . . 217
A neurológiai vizsgálat . . . 217
A károsodás mértékének meghatározása . . . 218
Pszichológiai teljesítményvizsgálatok . . . 218
A demenciák okai . . . 219
Egyes demenciák sajátosságai . . . 219
Alzheimer-kór . . . 219
Vaszkuláris eredetû demenciák . . . 220
Pick-féle betegség . . . 220
Creutzfeldt-Jakob-kór . . . 221
Huntington-kór . . . 221
Parkinson-kórhoz társuló demencia . . . 221
HIV-fertõzéshez társuló demencia . . . 221
Neurosyphilis (neurolues) . . . 223
Paralysis progressiva . . . 223
Traumás eredetû kognitív és magatartászavarok. . . 224
Normotenziós hydrocephalus. . . 225
Gyógyszerek okozta kognitív zavarok . . . 225
Egyéb eredetû demenciák . . . 225
A pszeudodemencia tünetcsoportja (affektív jellegû kognitív zavarok) . . . 225
A demenciák kezelése . . . 226
Organikus eredetû magatartás- és személyiségzavarok. . . 227
Az organikus eredetû magatartászavarok tünetei . . . 228
Kognitív tünetek . . . 228
Emocionális tünetek . . . 228
A szociális magatartás zavarai . . . 228
Csökkent kémiai tolerancia . . . 228
Alkoholintolerancia. . . 228
Pszichoaktív szerek. . . 228
Egyes fontosabb tünetcsoportok . . . 229
Postencephalitises tünetcsoport . . . 229
Gyógyszerek hatására bekövetkezõ személyiségváltozások . . . 229
Az organikus eredetû személyiségzavarok lefolyása és prognózisa. . . 229
Az organikus személyiségzavarok terápiája. . . 229
Organikus eredetû neurotikus állapotok . . . 230
Organikus pszichózisok. . . 230
Organikus katatónia . . . 230
Organikus szkizofréniaszerû zavar . . . 231
Organikus affektív zavar . . . 231
Az organikus pszichózisok prognózisa . . . 231
Az organikus pszichózisok terápiája . . . 231
Parciális szindrómák . . . 231
Organikus eredetû hallucinózisok . . . 231
Az amnesztikus tünetcsoport . . . 232
A klinikai megjelenés . . . 232
Egyes klinikai tünetcsoportok . . . 233
Korszakov-szindróma. . . 233
Vaszkuláris eredetû amnesztikus tünetcsoport. . . 233
Traumás eredetû amnesztikus szindróma . . . 233
Alkoholos intoxikációs amnézia . . . 234
Gyógyszerek okozta amnéziák . . . 234
Tranziens globális amnézia . . . 234
Az amnesztikus zavarok differenciáldiagnosztikája . . . 234
Az amnesztikus zavarok gyógykezelése . . . 234
9. fejezet SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK . . . 235
A szenvedélybetegségek általános kérdései . . . 236
A szenvedély fogalma . . . 236
A szenvedélybetegségek kialakulásának mechanizmusai . . . 237
Biokémiai vonatkozások . . . 237
Pszichológiai mechanizmusok . . . 237
Szociális vonatkozások . . . 237
Általános epidemiológiai adatok . . . 238
A szenvedélyek kialakulásának folyamata . . . 239
A szenvedélybeteg vizsgálata . . . 240
A szenvedélybetegségek diagnosztikája . . . 240
Az akut intoxikáció tünetcsoportja. . . 240
Az abúzus (visszaélés) tünetcsoportja . . . 240
A függõség (dependencia) tünetcsoportja. . . 241
A megvonási tünetcsoport . . . 241
Megvonási delírium . . . 241
Szerhasználattal kapcsolatos pszichózisok . . . 241
Amnesztikus tünetcsoportok (Korszakov-tünetcsoportok) . . . 242
Késõi következmények . . . 242
A szenvedélyek kockázati tényezõi . . . 242 A személy sérülékenysége . . . 242 A szer elérhetõsége . . . 242 Környezeti hatások . . . 243 Járulékos tényezõk . . . 243 A szenvedélyek osztályozása . . . 243
A szenvedélybetegségek kezelése általában . . . 244
Részletes addiktológia . . . 244
Az alkoholizmus . . . 244
Az alkohol élettani hatásai . . . 244
Felszívódás, lebontás . . . 245
Az alkohol közvetlen hatásai . . . 245
Az alkohol közvetlen hatása a magatartásra . . . 246
Az alkoholizmus mint betegség. . . 246
Az alkoholizmus tünetei . . . 246 Lelki tünetek . . . 246 Szociális következmények . . . 246 Testi tünetek . . . 247 Az alkoholizmus okai. . . 248 Az alkoholizmus típusai . . . 248 Alkoholos intoxikáció . . . 249 Patológiás részegség . . . 249 Alkoholfüggõség . . . 249 Megvonási tünetcsoport . . . 250 Kezelési szempontok . . . 250 Delirium tremens . . . 250
A delirium tremens kezelésének irányelvei . . . 251
Egyéb alkoholos pszichózisok. . . 251
Alkoholos hallucinózis . . . 251
Alkoholos paranoia . . . 252
Reziduális és egyéb mentális zavarok . . . 252
Alkoholos demencia . . . 252
Amnesztikus tünetcsoport . . . 252
Wernicke-féle encephalopathia. . . 252
Magzati alkohol-szindróma . . . 253
Opioidok okozta zavarok . . . 253
Az opioidfüggõségrõl általában . . . 253 Epidemiológiai adatok . . . 253 Intoxikáció . . . 254 Abúzus és függõség . . . 254 Megvonási tünetek . . . 254 Opioidfüggõség és terhesség . . . 254
Az opioidfüggõség kezelési elvei . . . 254
Ártalomcsökkentõ módszerek . . . 255
Önsegítõ csoportok, terápiás közösségek. . . 255
Cannabis és származékai . . . 255 Epidemiológiai adatok . . . 256 Társuló kórképek . . . 256 Terápiás szempontok . . . 256 Pszichostimulánsok . . . 256 Epidemiológiai adatok . . . 257 X I V Ø T A R T A L O M
Klinikai szindrómák. . . 257 Kezelési szempontok . . . 257 Kokain . . . 258 Hatások . . . 258 Epidemiológiai adatok . . . 258 Klinikai szindrómák . . . 258 Kezelés . . . 259 Hallucinogének (psychedelicumok). . . 259 A hallucinogének hatásai . . . 259 Epidemiológiai adatok . . . 260 Kezelés . . . 260 Szerves oldószerek . . . 260 Az oldószerek hatásai. . . 260 Epidemiológiai adatok . . . 260 Gyógyszerfüggõség . . . 261 Epidemiológiai adatok . . . 261 Klinikai tünetek. . . 261 Megvonási tünetcsoport . . . 262 Kezelés . . . 262 10. fejezet A HANGULATI ÉLET ZAVARAI (AFFEKTÍV KÓRKÉPEK) . . . 263
Történeti adatok . . . 264
Az affektív kórképek epidemiológiája . . . 264
A depressziók etiológiai kérdései . . . 265
Biokémiai tényezõk . . . 265
Neuroendokrin reguláció . . . 265
Kronobiológiai zavarok . . . 266
Az immunrendszer mûködési zavarai. . . 266
Genetikai hatások . . . 266
Pszichológiai elméletek . . . 267
Szociológiai megfontolások . . . 267
Az affektív kórképek osztályozása . . . 267
Az osztályozás logikája . . . 267
Az affektív kórképek fõbb tünetcsoportjai . . . 268
A depressziós tünetcsoport . . . 268
Magatartásbeli és szubjektív tünetek . . . 268
Szomatikus-vegetatív tünetek . . . 269
A depressziós tünetcsoport súlyosság szerinti kategóriái . . . 269
Enyhe depressziós epizód . . . 269
Közepes depressziós epizód. . . 269
Súlyos depressziós epizód . . . 269
Depresszió pszichotikus tünetekkel . . . 269
Szkizoaffektív pszichózis, depressziós típus . . . 270
Sajátos depressziós tünetcsoportok. . . 270
Atípusos depresszió . . . 270
A depresszió katatóniás típusa . . . 270
A depresszió szorongásos típusa . . . 270
Életszakaszokhoz kötött depressziós tünetcsoportok . . . 270
Gyermek- és serdülõkori depressziók . . . 270
Postpartum (laktációs) depresszió. . . 271
Premenstruális dysphoria . . . 271
Involúciós depresszió . . . 271
Az idõskor depressziója . . . 271
Szomatikus tünetekkel jellemzett depressziók . . . 272
Depresszió melankóliás tünetekkel . . . 272
Hipochondriás depresszió . . . 272
Larvált (maszkírozott) depresszió. . . 272
Mániás tünetcsoportok . . . 272
Mániás tünetcsoportok súlyosság szerint . . . 273
Enyhe mánia (hipománia) . . . 273
Közepes mániás állapot . . . 274
Súlyos mániás állapot . . . 274
Súlyos mánia pszichotikus tünetekkel . . . 274
Szkizoaffektív pszichózis mániás fázisa . . . 274
Speciális mániás szindrómák . . . 274
Mánia katatóniás tünetekkel . . . 274
Boldogság-pszichózis . . . 274
Irritábilis mánia . . . 274
Mánia gyermek- és serdülõkorban . . . 274
Kevert tünetcsoportok . . . 275
Az affektív kórképek lefolyása . . . 275
Fázikus (epizodikus) lefolyású kórképek . . . 275
A fázikus lefolyású zavarok típusai . . . 277
Bipoláris zavarok . . . 277
I. típusú bipoláris zavar . . . 277
II. típusú bipoláris zavar. . . 277
Ciklotímia. . . 278
Speciális bipoláris tünetcsoportok . . . 278
Rapid ciklusok . . . 278
Szezonális affektív zavar . . . 278
Bipoláris zavar teljes remisszió nélkül. . . 278
Unipoláris kórképek . . . 278
Periodikus depresszió . . . 278
Periodikus mánia . . . 279
Visszatérõ rövid depressziós zavar . . . 279
Krónikus-hullámzó lefolyású kórképek . . . 279
Disztímia . . . 279
Primer depresszió disztímia talaján. . . 279
Primer krónikus depresszió . . . 280
Az affektív kórképek etiopatogenetikai áttekintése . . . 280
Szomatogén depressziók . . . 281
Endogén (primer) affektív kórképek . . . 281
Pszichogén depressziók. . . 282
Reaktív depressziók . . . 282
Az affektív kórképek diagnosztikája . . . 282
Differenciáldiagnózis . . . 283
Organikus kórképek . . . 283
Szkizofréniák . . . 283
Neurotikus állapotok . . . 283
Személyiségzavarok. . . 283
Az affektív kórképek kezelésének alapelvei . . . 283
A terápia stratégiai irányai . . . 284
A hospitalizáció kérdése . . . 284
A terápiás célkitûzés három iránya . . . 284
A tünetcsoportok kezelése . . . 284
A depressziós tünetcsoportok kezelése . . . 284
Gyógyszeres eljárások. . . 284
Egyéb biológiai eljárások . . . 285
Alvásmegvonás . . . 285
Fényterápia . . . 285
Pszichoterápiák. . . 285
Mániás állapotok kezelése . . . 286
A relapszusok megelõzése . . . 286
A depresszív vulnerabilitás kezelése . . . 287
11. fejezet SZKIZOFRÉNIÁK . . . 289
A „szkizofrénia”-koncepció története . . . 290
A szkizofrénia kockázata . . . 292
A szkizofréniaspektrumba tartozó fõbb tünetcsoportok . . . 292
Az akut szkizofrénia tünetcsoportja . . . 293
Az idült szkizofrénia tünetcsoportja . . . 294
A szkizoid tünetcsoport . . . 294
A szkizofrénia mint betegség . . . 295
A szkizofrénia tünetei . . . 295
A) A gondolkodás zavarai. . . 295
B) Külsõ erõk általi irányítottság . . . 296
C) Érzékcsalódások . . . 296 D) Téveszmék . . . 296 E) Érzelmi közöny . . . 296 F) Az asszociációk fellazulása . . . 296 G) Pszichomotoros tünetek . . . 296 H) Aktivitás . . . 296 I) Szociális kapcsolatok . . . 296
A szkizofrénia diagnózisának kritériumai . . . 296
A szkizofrénia klinikai megjelenése . . . 297
A szkizofrén beteg testi vizsgálata . . . 299
Pszichológiai tesztvizsgálatok . . . 300 Kiegészítõ vizsgálatok . . . 300 Képalkotó eljárások . . . 300 A szkizofrénia alcsoportjai . . . 301 A szkizofréniák kórlefolyása . . . 302 A szkizofréniák prognózisa . . . 302 Differenciáldiagnosztika . . . 303 A szkizofréniák kóroktana . . . 304 Genetikai vulnerabilitás . . . 304 Ikervizsgálatok . . . 304 Adopciós vizsgálatok . . . 305
Egyéb biológiai faktorok . . . 305
A szkizofrénia és neurotranszmitterek . . . 306
Dopamin . . . 306
Szerotonin és egyéb transzmitter-rendszerek . . . 306
Patológiai vizsgálatok . . . 306
Pszichodinamikus teóriák. . . 306
A szkizofrénia családi genezise . . . 307
A szkizofrénia és a szociális hatások . . . 308
A szkizofrénia epidemiológiája . . . 308
A szkizofrénia szövõdményei . . . 309
Szkizofrénia és öngyilkosság . . . 309
A szkizofrénia költségei . . . 309
A szkizofréniák gyógykezelése . . . 310
A kezelés általános kérdései . . . 310
Gyógyszeres kezelések . . . 310
Kiegészítõ gyógyszeres kezelések . . . 311
Elektrokonvulzív kezelés . . . 311 Pszichoterápiák . . . 312 Magatartásterápiák . . . 312 Családterápiás megközelítés . . . 313 Szocioterápiák . . . 313 A szkizofrénia rehabilitációja . . . 314 A közösségi pszichiátria. . . 314 12. fejezet EGYÉB PSZICOTIKUS ZAVAROK . . . 315
Atípusos szkizofréniaformák . . . 316
Akut polimorf pszichotikus zavar (a szkizofrénia tünetei nélkül) . . . 316
Akut polimorf pszichotikus zavar (a szkizofrénia tüneteivel) . . . 316
Akut szkizoform zavar . . . 316
Szkizotípiás zavar . . . 316
Az atípusos szkizofréniák kezelése . . . 317
Atípusos affektív zavarok (szkizoaffektív pszichózisok) . . . 317
Epidemiológia . . . 318
Klinikai megjelenés . . . 318
A szkizoaffektív zavar depressziós típusa . . . 318
A szkizoaffektív pszichózis mániás típusa . . . 318
Terápiás irányelvek . . . 318
Paranoid állapotok (általános jellemzés) . . . 319
A paranoid spektrum . . . 320 Klinikai megjelenés . . . 320 Diagnosztika . . . 321 Etiopatogenezis . . . 321 Epidemiológia. . . 322 Lefolyás, prognózis . . . 322
A paranoid állapotok típusai . . . 323
Szenzitív típusok . . . 323
Perszekutoros típus. . . 323
Testi tünetekkel jellemzett (szomatikus típus) . . . 323
Féltékenységi paranoia . . . 324
Expanzív típusok . . . 324
Paranoid-kverulátoros szindróma (perlekedési téboly) . . . 324
Grandiózus paranoia . . . 324
Vallási paranoia . . . 324
Erotomániás típus (szerelmi téboly) . . . 324
A paranoid állapotok kezelése . . . 325
A kezelés helyszínének megválasztása . . . 325
Gyógyszeres kezelés. . . 325 Pszichoterápiák . . . 325 13. fejezet SZEMÉLYISÉGZAVAROK . . . 327 Történeti adatok . . . 328 Etiopatogenezis . . . 329 Epidemiológiai adatok . . . 330 A személyiségzavarok felosztása . . . 330
Az A) csoporthoz tartozó zavarok . . . 331
Paranoid személyiségzavar . . . 331
Szkizoid személyiségzavar . . . 331
Szkizotípiás személyiségzavar. . . 331
A B) csoporthoz tartozó zavarok . . . 331
Antiszociális személyiségzavar . . . 331
Az instabil (határeseti) személyiség . . . 332
Hisztrionikus személyiségzavar . . . 332
Narcisztikus személyiségzavar . . . 332
A C) csoporthoz tartozó zavarok . . . 333
Szorongó (vagy elkerülõ) személyiségzavar . . . 333
Függõ (dependens) személyiségzavar . . . 333 Kényszeres személyiségzavar . . . 334 Egyéb személyiségzavarok . . . 334 A személyiségzavarok diagnózisa . . . 334 A személyiségzavarok lefolyása . . . 335 A személyiségzavarok terápiája . . . 335 14. fejezet PSZICHOLÓGIAI HATÁSOK TESTI BETEGSÉGEKBEN (PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK) . . . 337
A pszichoszomatikus orvostudomány megszületése . . . 338
A magatartás-orvostan . . . 338
A specificitás kérdése . . . 339
A krónikus stressz . . . 340
A krónikus stressz mediátorai . . . 340
Pszichopatológiai tünetek és testi betegségek . . . 340
Testi betegség képében jelentkezõ pszichiátriai kórképek . . . 340
Pszichoszomatikus betegségek és személyiség . . . 341
Egészség-magatartás és betegségek . . . 341
Egyes pszichoszomatikus tünetcsoportok . . . 341
Kardiovaszkuláris betegségek. . . 341 Ischaemiás szívbetegség. . . 341 Hipertónia-betegség . . . 342 DaCosta-szindróma . . . 342 Gyomor-bél rendszer . . . 342 Fekélybetegség . . . 342
Irritábilis colon szindróma . . . 343
Colitis ulcerosa . . . 343
Légzõrendszer . . . 343
Asthma bronchiale . . . 343
Hiperventilációs tünetcsoport . . . 343
Fájdalom-szindrómák. . . 344
Alsó háti fájdalom-szindróma (lower back pain) . . . 344
Fejfájások . . . 344
Endokrin betegségek . . . 345
Bõrbetegségek . . . 345
Pruritus . . . 345
A pszichoszomatikus betegségek terápiája . . . 345
15. fejezet A SZEXUÁLIS MAGATARTÁS ZAVARAI . . . 347
A szexuális funkció zavarai . . . 348
Epidemiológiai adatok . . . 348
Etiopatogenezis . . . 348
I. A szexuális késztetés zavarai . . . 349
II. Az izgalmi fázis zavarai . . . 350
III. Az orgazmus zavarai . . . 350
IV. Az oldódási fázis zavarai . . . 350
A szexuális orientáció zavarai (parafíliák) . . . 350
Exhibicionizmus . . . 351 Fetisizmus . . . 351 Fetisiszta transzvesztitizmus . . . 351 Pedofília . . . 351 Mazochizmus . . . 351 Szadizmus. . . 352 Voyeurizmus . . . 352 Egyéb parafíliák. . . 352
A pszichoszexuális identitás zavarai . . . 352
Transzszexualizmus . . . 352
Transzvesztitizmus . . . 352
A szexuális magatartás zavarainak kezelése . . . 352
Biológiai gyógymódok. . . 353
Pszichoterápiák . . . 353
Szexuálterápiák . . . 353
16. fejezet A TÁPLÁLKOZÁSI MAGATARTÁS ZAVARAI. . . 355
Az evészavarok meghatározása . . . 356
Történeti adatok . . . 356
Etiopatogenezis . . . 356
Epidemiológiai adatok . . . 357
Az anorexia nervosa klinikai képe . . . 357
Diagnosztika . . . 358
Kórlefolyás . . . 358
A bulimia nervosa klinikai képe . . . 358
Diagnosztika . . . 359
A bulimia kórlefolyása . . . 359
Pszichogén elhízás . . . 359 Az evészavarok terápiája . . . 359 Szomatikus kezelések . . . 360 Pszichoterápiák . . . 360 17. fejezet AZ ALVÁS ZAVARAI . . . 361 Az alvás élettana . . . 362 Alvásciklusok . . . 362 Az alvás élettani változásai . . . 364 Gyógyszerek hatása a REM-fázisokra . . . 364 Az alvászavar mint tünet . . . 364 Inszomniák . . . 365 Hiperszomniák . . . 365 Narcolepsia . . . 365 Obstruktív alvási apnoe szindróma . . . 365 Az alvás-ébrenlét ciklusának zavarai . . . 366 Paraszomniák . . . 366 A lassú hullámú alvás zavarai . . . 366 Somnambulismus . . . 366 Pavor nocturnus . . . 366 Enuresis nocturna. . . 367 A REM-fázisban fellépõ zavarok . . . 367 Incubus (rémálom, lidérces álom, nightmares, dream anxiety). . . 367 Az alvászavarok kezelése általában . . . 367
18. fejezet
GYERMEKPSZICHIÁTRIA . . . 369 A gyermek és ifjú pszichiátriai vizsgálata . . . 370 A fejlõdés folyamatába ágyazódó zavarok. . . 371 Az iskolai teljesítmények zavarai (tanulási zavarok) . . . 372 A teljesítményzavarok diagnózisa . . . 372 A teljesítményzavarok okai . . . 372 Az olvasás zavara (dyslexia) . . . 372 Epidemiológia, prognózis, terápia. . . 373 Az írás zavara (dysgraphia) . . . 373 Prognózis, terápia . . . 373 A számolási készségek zavara (dyscalculia) . . . 373 Epidemiológia, prognózis, terápia. . . 373 A beszéd és a nyelvfejlõdés zavarai . . . 374 A hangképzés (beszédartikuláció) zavarai (dyslaliák) . . . 374 Dadogás (ischonophonia, psallismus) . . . 374 Klinikai kép . . . 374 Etiológia, kórlefolyás, terápia . . . 375 Hadarás (agitolalia) . . . 375 A kifejezõ beszéd zavara . . . 375 Klinikai kép . . . 375 Etiológia, kórlefolyás, kezelés. . . 376 A beszédmegértés zavara . . . 376 Klinikai kép . . . 376
Lefolyás, terápia . . . 376 A motoros készségek fejlõdési zavara . . . 376 Klinikai kép . . . 377 Epidemiológia, kóroktan . . . 377 Prognózis, terápia . . . 377 Átható (pervazív) fejlõdési zavarok . . . 377 Autizmus (autismus infantilis) . . . 377 Klinikai kép . . . 377 Kóroktan, patogenezis . . . 378 Epidemiológia, prognózis . . . 378 Az autizmus atípusos formája . . . 379 Rett-szindróma . . . 379 Egyéb dezintegratív zavarok . . . 379 Asperger-szindróma . . . 379 A pervazív fejlõdési zavarok kezelése . . . 379 Gyermek- és serdülõkorban kezdõdõ magatartászavarok . . . 380 Hiperkinetikus tünetcsoport . . . 380 Etiopatogenezis . . . 381 Epidemiológia, prognózis . . . 381 Terápiás szempontok . . . 381 Viselkedészavarok gyermek- és serdülõkorban . . . 381 Etiopatogenezis . . . 382 Epidemiológia. . . 382 Lefolyás, prognózis . . . 382 A viselkedészavarok egyes körülírható formái . . . 382 Családi körre korlátozódó viselkedészavar . . . 382 Kortárscsoportba nem illeszkedõ (nem szocializált) viselkedészavar. . . 382 Kortárscsoportba illeszkedõ (szocializált) viselkedészavar . . . 382 Oppozíciós zavar . . . 382 A viselkedészavarok kezelése . . . 383 Gyermekkorban kezdõdõ neurotikus zavarok . . . 383 Etiológia . . . 383 Szeparációs szorongás . . . 383 Epidemiológia, etiopatogenezis . . . 384 Lefolyás, prognózis . . . 384 Terápia . . . 384 Iskolafóbia . . . 384 Egyéb neurotikus zavarok . . . 384 Fóbiák . . . 384 Testvérféltékenység. . . 385 A szociális kapcsolatteremtés zavarai. . . 385 Szelektív mutizmus . . . 385 Reaktív kötõdési zavar . . . 385 Korlátlan kötõdési zavar . . . 386 Tic-zavarok . . . 386 Etiopatogenezis . . . 387 Átmeneti tic-zavar . . . 387 Krónikus tic. . . 387 Gilles de la Tourette-szindróma . . . 387 Lefolyás, prognózis . . . 388 Terápia . . . 388 X X I I Ø T A R T A L O M
Sztereotip mozgászavarok . . . 388 Az ürítési funkciók zavarai . . . 388 Enuresis. . . 388 Etiopatogenezis. . . 389 Epidemiológia. . . 389 Prognózis, terápia. . . 389 Encopresis . . . 389 Etiopatogenezis. . . 389 Epidemiológia . . . 390 Prognózis, terápia. . . 390 Csecsemõ- és gyermekkori táplálkozási zavarok . . . 390 Pica . . . 390 Etiopatogenezis. . . 390 Prognózis, terápia. . . 390
19. fejezet
OLIGOFRÉNIÁK (MENTÁLIS RETARDÁCIÓ). . . 391 Történeti adatok . . . 392 Etiopatogenezis . . . 392 Genetikai ártalmak . . . 393 Kromoszómarendellenességek . . . 393 Down-kór . . . 393 Törékeny X szindróma . . . 393 Egyéb szexkromoszóma-rendellenességek . . . 393 Egyéb autoszomális kromoszómarendellenességek . . . 394 Veleszületett anyagcsere-anomáliák . . . 394 Fenilketonúria és egyéb aminosavanyagcsere-zavarok . . . 394 Neurokután szindrómák . . . 394 Egyéb anyagcserezavarok . . . 394 Prenatális ártalmak . . . 395 Fertõzések . . . 395 Toxikus ártalmak . . . 395 Magzati alkohol-szindróma . . . 395 Kábítószer-függõség és terhesség . . . 395 Terhességi szövõdmények . . . 395 Perinatális ártalmak. . . 396 Gyermekkori betegségek . . . 396 Pszichoszociális ártalmak . . . 396 Epidemiológiai adatok . . . 396 A mentális retardáció megjelenési formái. . . 397 Enyhe mentális retardáció . . . 397 Közepes mentális retardáció . . . 397 Súlyos mentális retardáció . . . 397 Igen súlyos mentális retardáció . . . 397 Diagnosztika . . . 398 Differenciáldiagnosztika . . . 398 Egyéb pszichiátriai zavarok mentális retardáció esetén . . . 399 Kórlefolyás és terápia . . . 399
20. fejezet
AZ IDÕSKOR PSZICHIÁTRIÁJA . . . 401 Az idõskor pszichiátriai sajátosságai . . . 402 A személyiség alakulása . . . 402 Kognitív változások. . . 402 Biológiai változások. . . 403 Pszichoszociális tényezõk. . . 403 A szociális kapcsolatok beszûkülése: izolálódás . . . 403 Az aktív életmód elsorvadása. . . 404 Az örömforrások megfogyatkozása . . . 404 Idõsekkel való visszaélés (elder abuse) . . . 404 Az idõs pszichiátriai beteg vizsgálata . . . 404 Idõskori pszichiátriai kórképek. . . 405 Affektív zavarok idõskorban . . . 405 Bipoláris zavarok idõskorban. . . 406 Az idõskori affektív zavarok kezelése . . . 406 Demenciával járó kórképek . . . 407 Téveszmés zavarok . . . 407 Szkizofréniák . . . 407 Neurotikus kórképek . . . 408 Alvászavarok . . . 408 Alkohol- és szerfüggõség . . . 408 Az idõskor mentálhigiénéje. . . 409 21. fejezet
SÜRGÕSSÉGI ÁLLAPOTOK A PSZICHIÁTRIÁBAN . . . 411 A sürgõsségi állapotok fõ csoportjai . . . 412 Epidemiológiai adatok . . . 412 A sürgõsségi pszichiátriai vizsgálat . . . 413 A közvetlenül veszélyeztetõ beteg vizsgálatának stratégiája . . . 413 Diagnosztikai tájékozódás a sürgõsségi ellátásban . . . 414 Szervi eredetû sürgõsségi állapotok. . . 414 Pszichotikus eredetû sürgõsségi állapotok . . . 414 Sürgõsség neurotikus állapotokban . . . 414 Szerhasználathoz kapcsolódó sürgõsség . . . 414 Öngyilkossággal kapcsolatos sürgõsség . . . 415 Pszichoszociális eredetû sürgõsség (krízisállapotok) . . . 415 A sürgõsségi tünetcsoportok ellátása . . . 415 Az erõszakos, támadó magatartás kezelése . . . 416 Az agresszív magatartás farmakoterápiája . . . 416 Szerrel kapcsolatos sürgõsségi állapotok farmakoterápiája. . . 416 Heveny szorongásos állapotok ellátása . . . 417 A krízisállapotok farmakoterápiája . . . 417 Sürgõsségi állapotok pszichoterápiája: a krízis-intervenció. . . 417 Szociális munka a sürgõsségi ellátásban . . . 417 Telefonos lelki elsõsegély szolgálatok . . . 418
22. fejezet
ÖNKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSMÓDOK . . . 419 Az öngyilkosság fogalma . . . 420
Epidemiológia . . . 421 Az öngyilkossági kockázat . . . 422 Öngyilkossági veszély és endogenitás . . . 424 Az öngyilkosság mint személyes történet. . . 424 A Ringel-féle preszuicidális szindróma . . . 424 A szuicidális állapot leírása más modellek szerint . . . 425 Idõbeli lefolyás . . . 425 Az öngyilkos magatartás típusai . . . 426 Pszichotikus öngyilkossági cselekmények . . . 426 Nem pszichotikus öngyilkossági magatartások . . . 426 A reménytelen típus . . . 427 A „hisztrionikus” típus . . . 427 A „racionális” öngyilkosság. . . 427 Kiterjesztett öngyilkosság. . . 427 Az elkövetés módja . . . 427 Az öngyilkosság okai . . . 428 Magyarázatok az egyén oldaláról . . . 428 Biológiai magyarázatok . . . 428 Genetikai háttér. . . 428 Neurokémiai elképzelések . . . 428 Öngyilkosság és depresszió . . . 428 Pszichodinamikai magyarázatok . . . 429 Szociológiai magyarázatok . . . 429 Utánzás, a tömegtájékoztatás szerepe. . . 429 Az öngyilkosság mint társadalmi jelenség . . . 430 Alkoholizmus . . . 430 Migráció . . . 430 Vallás, kultúra . . . 430 Foglalkozási csoportok . . . 430 Családi állapot . . . 430 Tennivalók öngyilkosságveszély esetén . . . 431 Egyéb önkárosító magatartások. . . 431
23. fejezet
GYÓGYSZERES KEZELÉSEK A PSZICHIÁTRIÁBAN . . . 433 A gyógyszeres terápiák fejlõdésének fõbb állomásai . . . 434 A pszichofarmakonok hatása a szervezetben. . . 435 Specifikus hatások . . . 435 Neurotranszmisszió . . . 435 Intracelluláris folyamatok . . . 436 Evolúciós pszichofarmakológia . . . 436 Aspecifikus hatások. . . 436 Járulékos hatások . . . 437 A gyógyszer saját placebóeffektusa . . . 437 A betegbõl fakadó placebóhatások . . . 437 Az orvos-beteg kapcsolatból fakadó hatások . . . 437 Az orvos személyébõl fakadó hatások . . . 438 A gyógyszerek sorsa a szervezetben: farmakokinetika és farmakodinamika . . . 438 A pszichofarmakoterápia gyakorlatának általános kérdései . . . 439 A pszichofarmakonok fõbb csoportjai . . . 439 Antipszichotikumok . . . 440
Hagyományos (klasszikus) antipszichotikumok . . . 440 Atípusos neuroleptikumok . . . 441 Az antipszichotikumok alkalmazása . . . 442 Fõbb indikációs területek. . . 443 Közvetlen veszélyeztetõ állapotok . . . 443 Pszichotikus állapotok akut tüneteinek kezelése . . . 443 Pszichotikus tünetek tartós kezelése . . . 444 Az antipszichotikumok tartós alkalmazásának gyakorlata . . . 444 Az antipszichotikumok mellékhatásai és szövõdményei . . . 445 Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) . . . 446 Hirtelen halál . . . 446 A mellékhatások kezelésének irányelvei . . . 446 A mellékhatások kezelése . . . 447 Antipszichotikus kezelés és terhesség . . . 447 Antidepresszív szerek . . . 448 MAO-bénítók . . . 448 Tri- és tetraciklikus (hagyományos) antidepresszívumok . . . 449 A klasszikus antidepresszívumok mellékhatásai . . . 449 Szelektív hatású szerek . . . 449 Az antidepresszív kezelés javallatai. . . 450 Az antidepresszív szerek alkalmazásának általános elvei . . . 450 A kezelés kivitelezése . . . 451 Az antidepresszív szerek egyéb alkalmazásai . . . 451 Antidepresszív kezelés és terhesség. . . 451 Szorongást csökkentõ szerek . . . 452 Benzodiazepinek . . . 452 A benzodiazepinek klinikai hatásai . . . 452 Tolerancia, megvonás és függõség . . . 453 A benzodiazepinek alkalmazásának javallatai . . . 453 Gyakorlati irányelvek . . . 454 Benzodiazepin altatók . . . 454 A benzodiazepinek interakciói . . . 454 A benzodiazepinek mellékhatásai és szövõdményei . . . 454 Egyéb anxiolitikumok. . . 455 GABA-erg, nem BZD-szerek . . . 455 Azaspironok . . . 455 Antihisztaminok . . . 455 Béta-blokkolók . . . 455 Antiepileptikumok . . . 456 Anxiolitikumok és terhesség . . . 456 Nootropikumok. . . 456 Fázisprofilaktikumok (hangulatstabilizáló szerek) . . . 456 Lítium . . . 456 Antikonvulzív szerek . . . 457 Kalciumantagonisták . . . 457 Egyéb szerek . . . 457
24. fejezet
EGYÉB BIOLÓGIAI GYÓGYELJÁRÁSOK . . . 459 Elektrokonvulzív kezelés . . . 460 Történeti visszapillantás . . . 460
Az ECT hatásmechanizmusa . . . 461 Az elektrokonvulzív kezelés gyakorlata . . . 461 Az ECT javallatai . . . 461 Az ECT ellenjavallatai . . . 462 Az ECT mellékhatásai és szövõdményei . . . 462 Alvásmegvonás . . . 463 Az alvásmegvonás hatásmechanizmusa. . . 463 Az alvásmegvonás a gyakorlatban . . . 463 Az alvásmegvonás javallatai. . . 464 Fényterápia . . . 464 Transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) . . . 464 Pszichokirurgiai eljárások. . . 465
25. fejezet
PSZICHOTERÁPIÁK . . . 467 A pszichoterápiák alapfogalmai . . . 468 A pszichoterápia helye a segítõ kapcsolatok között . . . 468 A segítõ kapcsolatok egyes formái . . . 469 A pszichoterápia kommunikációelméleti alapjai . . . 469 A kommunikáció általában . . . 470 A kommunikáció alapszabályai . . . 470 A szükségszerûség . . . 470 A többcsatornás jelleg . . . 470 A többszintûség . . . 470 A tagoltság . . . 471 A promotív jelleg . . . 471 A kommunikáció mint pszichológiai szükséglet . . . 471 A beszéd. . . 471 A nyelvi térképek . . . 472 A kommunikáció csatornái . . . 472 A verbális csatorna . . . 473 A szabályos–szabálytalan dimenzió . . . 473 A mélységi dimenzió . . . 473 A nem verbális csatornák . . . 473 A nem verbális csatornák funkciói . . . 474 Érzelmek és attitûdök kifejezése . . . 474 Illusztratív funkció . . . 474 Szabályozó funkció . . . 474 Adaptív funkció. . . 474 Csoporthoz tartozás . . . 474 A vokális csatorna . . . 475 A mimika . . . 475 A mozgásos közlési csatornák . . . 476 Kulturális jelek . . . 476 Vegetatív jelek . . . 476 A metakommunikáció . . . 477 Viszony a befogadóhoz . . . 477 Viszony a tartalomhoz . . . 477 Viszony a szituációhoz . . . 477 Az orvos–beteg kommunikáció néhány sajátossága . . . 477 A pszichoterápia alapfeltételei . . . 478
A terapeuta kommunikációja: az empátia és a verbalizáció . . . 478 A pszichoterapeuta „filozófiája”: a feltétel nélküli elfogadás . . . 480 A terapeuta személyisége: a kongruencia (hitelesség) . . . 481 Egyéb terapeuta-megnyilvánulások. . . 482 Konfrontáció . . . 482 Beszédváltás . . . 482 A pszichoterápia feltételei a beteg részérõl. . . 483 Önfeltárás. . . 484 A pszichoterápia keretei . . . 485 A pszichoterápiás ülés . . . 485 Az ülés hossza . . . 485 Az ülések gyakorisága . . . 485 A pszichoterápia idõtartama . . . 486 A pszichoterápia mint folyamat . . . 486 Bevezetõ szakasz . . . 486 A terápia törzse . . . 486 A terápia befejezõ szakasza. . . 487 A pszichoterápiás kontextus . . . 487 Csoportos és egyéni terápiák . . . 487 Ambuláns és intézeti pszichoterápia . . . 487 Orvosi és nem orvosi pszichoterápia . . . 487 Közszolgálati és magánpszichoterápia . . . 488 A pszichoterápia hatásmechanizmusa . . . 488 A pszichoterápia története . . . 489 A pszichoterápia módszerei . . . 490 Az orvosi hipnózis. . . 491 Relaxációs módszerek. . . 491 A pszichoanalízis . . . 491 Viselkedésterápiák . . . 492 A szisztematikus deszenzitizálás . . . 492 Operáns kondicionálás . . . 493 Kognitív terápiák . . . 494 A kognitív terápiák gyakorlata . . . 494 Humanisztikus irányzatok . . . 495 A személyközpontú pszichoterápia. . . 495 Logoterápia . . . 495 Csoport-pszichoterápiák . . . 496
26. fejezet
A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK REHABILITÁCIÓJA. SZOCIOTEÁPIÁK . . . 497 Rehabilitációs alapelvek . . . 498 A rehabilitáció intézményrendszere . . . 498 A rehabilitáció feltételei . . . 499 A rehabilitációs munkacsoport . . . 499 A rehabilitálandó személy . . . 499 A pszichiátriai rehabilitáció módszerei . . . 499 Terápiás közösség . . . 500 Ergoterápiás módszerek (munkaterápia és gyógyfoglalkoztatás) . . . 501 Mûvészeti terápiák . . . 501 Zeneterápia . . . 502 Képzõmûvészeti terápiák . . . 502
Biblioterápia . . . 502 Színjátszó csoportok . . . 502 Táncterápia . . . 502 Fizioterápiás módszerek . . . 502 A vallási gondozás szerepe a rehabilitációban. Egyházi intézmények . . . 503
27. fejezet
KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIA . . . 505 Az intézményi forradalom elindítását meghatározó tényezõk . . . 506 Politikai mozgalmak . . . 506 Az egészségügyi árrobbanás és következményei . . . 506 A terápiás sikerek viszonylagossága . . . 507 Az új típusú szolgálatok megjelenése . . . 507 Az új típusú szolgálatokkal kapcsolatos kritikák . . . 508 A közösségi pszichiátriai szolgálatok újabb irányzatai . . . 509
28. fejezet
A PSZICHIÁTRIA INTÉZMÉNYEI . . . 511 Fekvõbeteg-intézmények . . . 512 Speciális fekvõbeteg-osztályok . . . 513 Addiktológiai profilú osztályok . . . 513 Neurózis- (vagy pszichoterápiás) osztályok. . . 513 Krízis-intervenciós osztályok . . . 513 Gyermek- és serdülõosztályok . . . 514 Pszichoszomatikus osztályok . . . 514 Krónikus pszichiátriai osztályok . . . 514 Rehabilitációs intézetek . . . 514 Elmeszociális otthonok . . . 514 Átmeneti („félúti”) intézmények . . . 514 Nappali kórház . . . 514 Éjjeli szanatórium . . . 514 Védett munkahely. . . 515 Védett otthon . . . 515 Járóbeteg-ellátó intézmények . . . 515 Pszichiátriai gondozóintézetek . . . 515 Speciális gondozók . . . 515 Pszichiátriai szakambulanciák . . . 515 Magánorvosi tevékenység . . . 516 Csapatmunka a pszichiátriában . . . 516 A csapatmunka résztvevõi . . . 516 Klinikai pszichológus . . . 516 Pszichiátriai ápoló. . . 517 Gyógyfoglalkoztató . . . 517 Gyógytornász–fizioterapeuta . . . 517 Szociális munkás . . . 517 Önkéntes segítõk . . . 517 Önsegítõ csoportok, érdekvédelmi egyesületek. . . 517 A pszichiátria és más szakterületek kapcsolata. A liaison-pszichiátria . . . 518
29. fejezet
AZ ELMEMÛKÖDÉS ZAVARAINAK MEGELÕZÉSE: A MENTÁLHIGIÉNÉ. . . 519 A mentálhigiéné meghatározása . . . 520 Az elme egészségét meghatározó tényezõk. . . 520 Szocializáció . . . 520 Társadalmi környezet . . . 521 A mentálhigiénés mozgalom története . . . 521 A mentálhigiéné fõbb tevékenységi területei . . . 522 Epidemiológiai kutatások . . . 522 A mentális zavarok prevenciója a gyakorlatban . . . 522 Elsõdleges prevenció . . . 523 Másodlagos prevenció. . . 523 Harmadlagos megelõzés . . . 524
30. fejezet
A PSZICHIÁTRIA JOGI VONATKOZÁSAI. A FORENZIKUS PSZICHIÁTRIA. . . 525 A pszichiátriai tevékenység jogi szabályozásának speciális kérdései . . . 526 A pszichiátriai tevékenységre vonatkozó speciális szabályok . . . 526 Pszichiátriai osztályra történõ beutalás . . . 526 Bírói felülvizsgálat . . . 527 Pszichiátriai felvétel hatósági intézkedésre . . . 527 A pszichiáter mint szakértõ . . . 527 Polgári peres eljárások . . . 528 Gondnokság alá helyezés . . . 528 Munkajogi perek . . . 528 Kártérítési perek . . . 528 Végrendeletek, szerzõdések . . . 529 Családjogi perek . . . 529 Büntetõeljárások . . . 529 Kóros elmeállapot . . . 530 A szakértõi vizsgálat és vélemény. . . 530 Az alkohol- és kábítószerfogyasztás igazságügyi pszichiátriai véleményezése . . . 530 Pszichopatológia és forenzikus pszichiátria. . . 531
A TANKÖNYVREVÍZIÓ IRODALMA (2008). . . 533 TÁRGYMUTATÓ . . . 535
E l õ s z ó a z e l õ z õ k i a d á s o k h o z
A pszichiátria szemléletformáló szakterület, amelynek saját területén túlmenõen az orvostu-domány minden ágához van mondanivalója. Nin-csen betegség lelki jelenségek nélkül. Joggal állít-hatjuk, hogy a pszichiátria: az egész orvostudo-mány, csak másként. A pszichiátria ugyanis a ma-gatartás elsõdleges zavaraival, illetve a betegségek magatartásaspektusával foglalkozik.
A könyv, melyet az olvasó kezében tart, nem mindenben követi a manapság szokásos tanköny-vek felépítését. Mivel egyszerzõs mûrõl van szó, az olvasó és a tanuló egységes szemlélet birtoká-ban mélyedhet el az anyag ismeretében. Köny-vünk nem csupán ismereteket nyújt, hanem szemléletet is próbál közvetíteni. Amellett, hogy a klinikai pszichiátria legújabb eredményeit is figye-lembe vesszük, jelentõs teret szentelünk a külön-bözõ nézeteknek, s az egyes koncepciók történeti fejlõdésének.
Arra törekszünk, hogy a hallgató a pszichiátri-át a maga történeti dinamizmusában lássa, és le-gyen képes bizonyos távolságot tartani a napi di-vatoktól és áramlatoktól.Ezt a törekvést fejezi ki a könyv címlapja is, hiszen a pszichiátria egy-idõs az emberiség történelmével (Dávid király hárfajátékkal próbálja felvidítani a búskomor-ságba esett Sault, háttérben a 42. zsoltár szövege olvasható: quare tristis es anima mea et quare conturbas me?)
Éppen ezért tartózkodtunk attól, hogy a rész-letes pszichiátria taglalása során szolgai módon kövessük valamelyik ma hivatalos kategorizálási rendszert. Úgyszintén hiába keres az olvasó rész-letes terápiás protokollokat. Az egyes kórképek kezelésének alapelveit tárgyaljuk csupán. Mind a kategóriarendszerek, mind a terápiás protokollok gyakran változnak, s ezeket a megfelelõ szakmai testületek a gyakorló pszichiáter rendelkezésére bocsátják. Az orvostanhallgatónak ezekre nincs szüksége. Sokkal fontosabb, hogy általános képe legyen a pszichiátriai kórképek mejelenési
formá-iról, kezelésük és rehabilitációjuk általános irány-elveirõl.
Külön hangsúlyt kap könyvünkben a pszicho-patológia, a kóros lelki jelenségek rendszeres le-írása és osztályozása. Számos modern tankönyv elhanyagolja a klasszikus pszichiátria e fontos fe-jezetét, vagy legfeljebb egy pszichiátriai glosszári-ummal helyettesíti. Ugyanakkor a hagyományos pszichopatológia ismeretanyagát a modern kogni-tív tudományok hozadékával gazdagítottuk.
Könyvünk igyekszik olvasmányos lenni. Az anyagot didaktikusan csak címsorok segítségével tagoljuk, a könyv további strukturálását az olvasó-ra bízzuk. Tudatosan elnézõek vagyunk akkor, amikor a könyvben egy-egy gondolat ismételten fölvetõdik. Az olvasó új megvilágításban találkoz-hat egy már érintett témával. A pszichopatológiai rendszerbe szedett kórjelenséget egy-egy beteg-ség dinamizmusában láthatja viszont.
A pszichiátria az elmúlt évtizedekben gyöke-resen átalakult, mind szemléletében, mind gya-korlatában. Teljesen átformálódott a szakmai ne-vezéktan is. Az idõsebb generációk olyan kifejezé-seket használnak (gyakran latin vagy német ere-detûeket), amelyeket a fiatalabbak már nem érte-nek. A fiatalok viszont angolból átvett szavakkal fûszerezik szakmai nyelvüket, amelyekre viszont az idõsebbek kevésbé fogékonyak. Mindvégig arra törekedtünk, hogy a pszichiátria nemzetközileg egységes szóhasználata mellett a hagyományosabb kifejezések se menjenek feledésbe. Könyvünk ezért modern-konzervatív, a szónak (reményeink szerint) nemes értelmében.
A könyv anyaga, terjedelme meghaladja az or-vostanhallgató igényeit. Az egyes fejezetek mére-tezése nem csupán a törzsanyagot tartalmazza, hanem az ismereteknek azt a mélységét is, ame-lyet a tanszéki fakultációk során a hallgatók szá-mára választhatóan 1995 óta oktatunk.
Bár a szerzõ számos neves tanszékvezetõ mel-lett dolgozhatott szakmai pályafutásának
dei alatt, a tankönyv írása során Nyírõ Gyula
klasszikus mûve lebegett a szeme elõtt (Psychiatria. Medicina, Budapest). 1962 óta tan-székünk munkatársai további, jelentõs tanköny-vekkel, illetve kézikönyvekkel gazdagították a ha-zai szakirodalmat. A fontosabbak: Juhász Pál, Pethõ Bertalan: Általános pszichiátria (Medicina,
1983), majd Pethõ Bertalan (szerk.): Részletes
pszichiátria (M. Pszichiátriai Társaság, 1989). Egészen napjainkig használatban van a Magyar István szerkesztette Psychiatria (Semmelweis
Ki-adó, 1993). A jelen könyv szerzõje megtisztelve érzi magát akkor, amikor e jeles szerzõk nyomdo-kaiba lépve a magyar orvosképzés szolgálatában maga is részt vállalhat.
Az utóbbi évtizedben a magyar nyelvû pszichi-átriai irodalom látványos fejlõdésnek indult. Mo-nográfiák, kézikönyvek láttak napvilágot. 1998-ban, majd 2001-ben jelent meg a vezetõ hazai szakemberek közös vállalkozása. (A pszichiátria magyar kézikönyve,Füredi János, Németh Atti-la és Tariska Péter szerkesztésében, Medicina
Könyvkiadó). Közel egyidõben magyarul is kiad-ták az egyik legismertebb amerikai tankönyvet (N. C. Andreasen, D.W. Black: Bevezetés a
pszichi-átriába. Medicina, 1997). Az átfogó tan- és kézi-könyvek mellett számos monográfia, tanulmány-kötet jelent meg az elmúlt években. A pszichiátri-át tanulmányozó hallgató vagy szakorvosjelölt te-hát bõséges magyar nyelvû szakirodalommal vér-tezheti fel magát.
Tankönyvünk több mint két évig tartó munka eredménye. A végsõ változat kialakítása során mindvégig támaszkodhattam a lektorok folyama-tos és aktív segítségére.Huszár Ilona és Ozsváth Károly bíráló megjegyzései, tanácsai hasznos
se-gítségemre voltak az egyes fejezetek megformálá-sa során. Számos munkatármegformálá-sam ugyancmegformálá-sak hasz-nos tanácsokkal látott el egy-egy fejezetet átolva-sása kapcsán. Így különösen Rajna Péternek, Bitter Istvánnak, Simon Lajosnak, Fohn Mártá-nak, valamint Csibri Évának mondok köszönetet.
A kézirat technikai kivitelezésében elsõsorban
Fellegi Zsuzsa, valamint Kádár Petra voltak
se-gítségemre. A címlap témájához illõ miniatúra fel-kutatásátBarcza Katalinnak köszönhetem.
Végül hálámat fejezem ki a Semmelweis Ki-adónak magas színvonalú munkájáért.
Tringer László
E l õ s z ó a 4 . á t d o l g o z o t t k i a d á s h o z
A pszichiátria tankönyve az elmúlt
évtized-ben az orvostanhallgatók felkészülésének meg-szokott eszközévé vált. Ugyancsak haszonnal for-gatták azok a kollégák is, akik a szakvizsgára való felkészülés szinte áttekinthetetlen ismeretanyagát áttekinthetõ szerkezetû alapokra építkezve kí-vánták rendszerezni.
Az elsõ kiadás elején megfogalmazott kijelen-tés, miszerint a„pszichiátria az egész orvostudo-mány, csak másként” az eltelt évtized változásai
alapján még nagyobb hangsúlyt kapott. Az Egész-ségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a fejlett országokban a betegségek által okozott gazdasági teher elsõ öt helyén pszichiátriai kórké-pek állnak, sõt, e szomorú rangsorban a követke-zõ öt betegséget pedig a pszichoszomatikus kór-képek közé soroljuk. Nincs tehát szükség arra, hogy szakterületünknek a modern egészségügyi rendszerben játszott szerepét bizonygassuk. Tan-könyvünk továbbra is hangsúlyozottan szem elõtt tartja az általános orvoslás szempontjait, nemcsak ismereteket, hanem szemléletet is közvetít.
Az olvasók visszajelzései alapján a könyv ol-vasmányos, szerkezete világos és könnyen átlát-ható. Nem véletlen, hogy a tankönyvet széles kör-ben használják pszichológusok és más
szakterüle-tek képviselõi is. Jelentõs érdeklõdés mutatkozik nem szakmabéli olvasók részérõl is. A szerzõnek az a törekvése, hogy az új osztályozási rendszere-ket bizonyos távolságtartással kezelje, az idõ függvényében ugyancsak szerencsésnek bizo-nyult. Hamarosan számolnunk kell ugyanis a je-lenlegi klasszifikáció ismételt átalakításával. A könyv alapstruktúrája nem változott. Az eltelt évek alatt azonban – mint minden tudományterü-leten – a pszichiátriában is új ismeretek és új kuta-tási irányok bontakoztak ki. A szerzõ csak azokat a jelentõsebb területeket építi be az új kiadásba, amelyek a részismereteken túlmutatóan általáno-sabb jelentõséggel bírnak (például a farmako-genetika). Ennek következtében a könyv terjedel-mében csak kis mértékben növekedett, figyelem-be véve az orvostanhallgatók igényeinek megfele-lõ ismeretanyag szükségszerû és ésszerû korlátait.
Ezúton fejezem ki köszönetemet a Semmel-weis Kiadónak, különösen is Vincze Juditnak, a könyv szerkesztése során tanúsított gondosságá-ért.
Budapest, 2010. február 18.
Tringer László
A j á n l á s
Tisztelt Olvasók, tisztelt Hallgatóink!
Örömmel ajánlom Önöknek Tringer László
professzor úr pszichiátriai tankönyvének negye-dik, átdolgozott kiadását.
Tringer professzor, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának ko-rábbi igazgatója és Nyírõ Gyulának, szintén e Kli-nika korábbi igazgatójának a tanítványa. Klasszi-kus képzésben részesült, neurológia szakvizsgát is tett, szakterületünkön otthonosan mozog az addiktológia, a pszichiátria, a pszichoterápia, az igazságügyi pszichiátria és a pszichiátriai rehabili-táció területein, pszichológiai és teológiai diplo-mával is rendelkezik. Bábáskodott korszerû tesz-tek és korszerû biológiai és pszichoterápiás mód-szerek bevezetésénél. Hallgatók, szakorvosjelöl-tek, illetve rezidensek és szakorvosok generációit oktatta. Tagja az European Union of Medical Specialists (UEMS) pszichiátriai tagozatának,
mely a szakorvosok képzésével és továbbképzésé-vel foglalkozó európai szervezet. Ezt a néhány sort azért írtam róla, hogy érzékeltetni próbáljam: szakmánk kiemelkedõ tudású és tapasztalatú tag-ja írta és frissíti ezt a tankönyvet. Oktatóként jól érzékelem e könyv jótékony hatását: jelentõsen hozzájárult a hallgatók vizsgán is mérhetõ tudásá-hoz és ahtudásá-hoz, hogy az egyes új ismereteket önálló-an is integrálni tudják a klinikai pszichiátria alap-jaihoz.
Kívánom, hogy forgassák érdeklõdéssel ezt a könyvet, és remélem Önöknek is tanulságot és örömet fog okozni.
Budapest, 2010. február 25.
X X X I V Ø A J Á N L Á S
dr. Bitter István
egyetemi tanár,
a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója
1 . f e j e z e t Ø B E V E Z E T É S 1
1 . f e j e z e t
B E V E Z E T É S
Az emberi magatartást meghatározó tényezõk . . . 2 A magatartás vizsgálata általában . . . 5 A magatartás szubjektív vetülete . . . 6 A magatartás-orvostan. . . 6 A lelki beteg az egészségügyben. A konzultációs (liaison-) pszichiátria . . . 7 A magatartás zavarai és a norma . . . 8 A pszichiátriát általánosan jellemzõ epidemiológiai adatok . . . 11 A pszichiátria megalapozása . . . 12 A pszichiátria részterületei . . . 13 Szakvizsgával rendelkezõ részterületek . . . 13 Részben elkülönült intézményekkel rendelkezõ részterületek . . . 14 A bio-pszicho-szociális nézõpont. . . 15
A pszichiátria az emberi magatartás zavarai-nak és ezek gyógykezelésének tudománya.
A szó magyar megfelelõje (elmegyógyászat) értékítéletektõl terhes. A köznapi nyelvhasználat-ban az „elmebeteg” a „bolondot”, az „õrültet” je-lenti (a magyar nyelv több tucat ilyen kifejezést is-mer). Az elmegyógyászat területére tartozó beteg-ségek és állapotok nagyobb része viszont még ha-gyományos értelemben sem sorolható az „õrült-ség” kategóriába, hiszen az érzelmi élet, a kedély-állapot, a személyiség zavarairól van szó. A régi el-megyógyintézetek állandó lakóinak egy részét, te-hát a szûkebb értelemben vett „elmebetegeket” ma már gyakran járóbetegként is gyógykezelhet-jük.
Annak ellenére tehát, hogy az elmegyógyászat kifejezés pontosan tükrözné a pszichiátria szó je-lentéstartalmát, a köznyelv szûkítõ és pejoratív értelmezése miatt könyvünkben többnyire a görög eredetû kifejezést használjuk (psziché – lélek). Ilyen módon foglalt állást a Pszichiátriai Szakmai Kollégium is 1996-ban.
Amikor a pszichiátria kifejezésen a magatar-tás zavarait értjük, a magatarmagatar-tás szót tág értelem-ben használjuk. Nem csupán a külsõ megfigyelõ által is észlelhetõ és leírható viselkedéseket értjük a „magatartás” kifejezésen, hanem azokat a belsõ folyamatokat is (gondolkodás, fantázia, érzelem, indíték, beállítódás stb.) amelyek a külsõ viselke-dést mintegy elõkészítik, vezérlik, módosítják. Ezért is beszélünkmagatartásról, kifejezve azt,
hogy a modern pszichiátria emberképéhez az ön-vezéreltség is hozzátartozik. Az emberi magatar-tás tehát olyan rendszer, amely a biológiai és a környezeti determinációktól bizonyos mértékig független. Az ember személy autonómiával ren-delkezik, nem csupán passzív résztvevõje azon fo-lyamatoknak, amelyek közepette létezik, hanem aktív, kezdeményezõ, aki saját életét nem csupán megéli, de megalkotja.
Az ember–környezet rendszerben az ember konstitutív és meghatározó szerepet játszik. A vi-selkedés kifejezés ennek megfelelõen a
magatar-tás külsõ aspektusát hangsúlyozza, és részfogalma a magatartásnak. A két magyar szó ilyen
megkü-lönböztetése elõnyös lehet a szakmai nyelvhasz-nálatban is.
A magatartás nem valósulhat meg az agy leg-magasabb szintû szervezõ tevékenységének hiá-nyában. Felfoghatjuk úgy is, hogy a magatartás az emberi organizmus legbonyolultabb alkalmazko-dási rendszere (a fizikai, kémiai, immunológiai stb. analógiájára), amely a társadalmi környezetbe való beilleszkedést teszi lehetõvé. Ezért a maga-tartás az emberre specifikusan jellemzõ, humán rendszer.
Természetesen állati viselkedésrõl is beszé-lünk (etológia: az állati viselkedés tudománya). Itt azonban nem magatartásról van szó, a megkülön-böztetés elõbbi értelmében. Az állatok, elsõsorban az emlõsök viselkedésének kísérletes tanulmá-nyozása az emberi magatartás törvényszerûségei-nek feltárását is nagymértékben elõmozdította. A pszichofarmakológiai vizsgálatok korai fázisában állatokon tanulmányozzuk az adott szernek a vi-selkedés alapmechanizmusaira való hatását. Csak azután kerülhet sor az emberen való alkalmazás kísérleti szakaszára. Az utóbbi idõben vált ismert-té például, hogy egyes pszichofarmakonok gátol-ják a tanulással kapcsolatos folyamatokat.
Az emberi magatartást
meghatározó tényezõk
A magatartás kialakulását, egyéni jellegzetes-ségeit számtalan külsõ és belsõ hatás befolyásolja. Ezeket három nagy csoportba soroljuk:
1. genetikai hatások, 2. biológiai tényezõk,
3. a szociális környezet hatásai. Ez utóbbiak két csoportja:
a) Hosszmetszeti (diachronicus) hatások-nak nevezzük azokat a szociális erõket,
amelyek az egyént megszületése pillanatá-tól kezdõdõen érik, s tartósan fennállnak (például a szülõ–gyermek viszony jellegze-tességei). A személyiség kialakulását dön-tõen meghatározó szociális hatások idõbeli összességét szocializációnak nevezzük
