A kvalitatív vizsgálati eszköz (fotóinterjú)

Világunkban a képek, jelek jelentősége felértékelődött, központi szerepet töltenek be, az önkifejezésnek, világábrázolásnak fontos eszközévé váltak. A képek és a szövegek azonos partnerei egymásnak. A képek, fotók a társadalmi jelenségek megismerésének,

interpretációjának nélkülözhetetlen elemei (Sztomka, 2009, Bohnsack, 2008 idézi Sántha, 2013). A társadalomtudományi kutatásokban a képek, fotók felhasználása azon a nézeten alapul, hogy a valóságnak bizonyos egyszeri és megismételhetetlen mozzanatát rögzíti, ezáltal a szubjektivitásra ható tényezőket minimalizálni tudjuk (Sántha, 2013). A vizuális módszerek alkalmazása a kvalitatív kutatásokban egyre inkább előtérbe kerül, amely a neveléstudományi kutatásokban gazdagítja a módszertani sokszínűséget ezzel hozzájárulva a pedagógiai jelenségek komplexebb megértéséhez (Moser, 2004). A fotóinterjú módszerét elsők között John Collins használta, mivel a módszer korábban a kulturális antropológia kutatásmódszertani eszköztárába tartozott. Collins kutatásában azt vizsgálta, hogy a környezeti tényezők milyen hatással vannak a környéken élők vélekedésére (Torre és Murphy, 2015). A fotó alkalmazása az interjú során abban különbözik a hagyományos interjútól, hogy a vizuális információk által mélyebb emberi emlékeket képesek felidézni az alanyban. A képek olyan eseményeket vagy történeteket ábrázolnak, amelyek kapcsolatot teremtenek az egyén korábban átélt élményeivel. A képek segítenek az ember átélt tapasztalatait felnagyítani (Harper, 2002). Bignante (2010) szerint a fotóinterjú nem helyettesíti a hagyományos interjút, hanem annak kiegészítéseként használható, amely az interjú érvényességét és a kutatás mélységét növeli. Az interjú során a fotó segít az interjúalany és a kutató közötti partnerkapcsolat megteremtésében. A fotóinterjú és az interjú viszonyára jellemző, hogy az interjúalany a fotók hatására jobban bevonódik az interjúba, ezért több kvalitatív adathoz jut a kutató. Az interjúalany a kutató számára érthetőbben interpretálja véleményét, nyitottabban fejti ki a témával kapcsolatos vélekedéseit (Heisley és Levy, 1991 idézi Horváth és Mitev, 2015). A fotók képesek arra, hogy az interjúalanyok eltávolodjanak a hétköznapoktól, más szemszögből szemléljék a mindennapi tevékenységüket (MacCracken, 1988 idézi Horváth és Mitev, 2015). Az interjúalany a kutatóval partneri kapcsolatba kerül, hiszen közösen szemlélik és interpretálják a fotót, ezáltal az interjúhoz képest természetesebb környezetet teremtve. Az egyenrangú partneri viszonyhoz képest a strukturált vagy félig strukturált interjúban a kérdező és az interjúalany között hierarchikus viszony alakul ki (Sztomka, 2009 idézi Horváth és Mitev, 2015). A fotóinterjú serkenti az interjúalanyok gyakorlati tudásának kifejezőképességét.

A kvalitatív társadalomtudományi kutatásokban a szövegek mellett a képek is fontos adatforrássá váltak. A kvalitatív kutató számára a képek különféle információkat hordoznak, míg a szövegek lineárisan olvasva érthetők meg (Sántha, 2013).

A fotóinterjút hazai neveléstudományi kutatásokban alkalmazták, például a pedagógiai architektúrák vizsgálatában (Sántha, 2011a), illetve Kopp és mtsai (2009) a

fotóinterjú módszerét hívták segítségül a neveléstörténeti témájú kutatásukhoz, ahol az 1950-80-as években készült fotókat mutattak olyan felnőtteknek, akik abban az időben voltak gyerekek. Az alanyoknak tapasztalataikról, érzéseikről kellett beszélniük. A fotóinterjú során úgy használták a képeket, hogy a kutatás számára fontos kérdéseket is feltették, és olyan módon, hogy az érzékeny témák miatt ne zavarja meg az interjúalany gondolatmenetét. A fotóinterjú módszere a tanárképzésben és a neveléstörténeti témájú szemináriumokon is megjelent.

A kvalitatív kutatásmódszertan számára a haza szakirodalomban kevésbé alkalmazott eljárást választottam. A fotóinterjú jól illeszkedik a kutatásomhoz, a kutatási témát összetetten vizsgálja a fénykép és az interjú használata során, ezáltal teljesíti a trianguláción belül a módszertani trianguláció kritériumait. A kutatás fő fázisában a fotóinterjú a kérdőívek eredményeit felhasználva mélyebb elemzést tett lehetővé, amely rávilágított arra, hogy a pedagógusoknak milyen saját tapasztalataik vannak a szakmai együttműködésről, hogyan vélekednek a szakmai együttműködés egyes formáiról.

A fotóinterjú fázisai (Kolb, 2008, Sztomka, 2009 idézi Sántha, 2013)

1. A kutatási probléma kijelölése: Az almódszer, a kvantitatív kutatás elvégzése után a főmódszeremmel, a kvalitatív vizsgálattal, a fotóinterjú eszközével folytattam a vizsgálatot. A pedagógusok vélekedéséből kirajzolódó tényezők feltárása segített a kvantitatív vizsgálat eredményeiből felszínre kerülő kérdések megválaszolásában.

2. A kutatás nyitófázisa: A mintába kezdő és tapasztalt pedagógusokat előre felállított szempontok alapján választottam ki (ld. 2. sz. táblázat). Az elméleti-teoretikus mintavételi stratégiát alkalmaztam, a tipikus és atipikus eseteket vizsgáltam (ld. 5.1.

fejezet). Az etikai szempontokat betartva az interjúalanyokat tájékoztattam a kutatás menetéről, a fotóinterjú alapvető módszeréről (Sántha, 2006a). Megkértem őket, hogy reflektáljanak a képen látottakra, illetve a fotóinterjú során feltett kérdésekre.

3. A fotók kiválasztásának fázisa: A fotóinterjúkhoz egy talált fotót választottam (6. sz.

Melléklet)⁴ a kutatási témának megfelelően (Sztomka, 2009; Sántha, 2013), előre felállított szempontok alapján, amely illeszkedett a pedagógusok közötti szakmai együttműködés témájához. A fotó kiválasztásának szempontjai a következők: a fotón a kezdő és a tapasztalt pedagógus közötti szakmai együttműködés jelenjen meg

4A fotó elérhetősége: Letöltés dátuma: 2020.09.23. Forrás: https://www.pallisersd.ab.ca/about-us/news/post/palliser- teachers-celebrate-a-year-of-collaboration

iskolán belüli pedagógiai térben. A színek és a háttér kevésbé legyenek hangsúlyosak, ezzel a fókuszpontot a pedagógusok közötti szakmai együttműködésre szándékoztam irányítani.

A fotó kiválasztásához szélesebb szakmai közösségek hazai és nemzetközi pedagógiai tárgyú weboldalait vizsgáltam:

● magyarországi pedagógiai tárgyú weboldalak⁵

● nemzetközi pedagógiai tárgyú weboldalak⁶

A választásom egy iskolaszék honlapjára esett.⁷ Olyan fotót kerestem, amely atipikusnak tekinthető a pedagógusok közötti szakmai együttműködést kizárólag pozitív nézőpontból ábrázoló fotókhoz képest. A tipikus képeken élénk színeket, vidám hangulatú hátteret, teljes összhangban együttműködő kollégákat látunk. A választott fotón a színek, a berendezés, a szereplők testtartása és mimikája mást sugall, ebből a perspektívából a fotó atipikus képnek tekinthető. Szándékom az általam választott fotóval a résztvevők provokálása, stimulálása volt.

4. A fotóinterjú lefolytatásának fázisa:

A kutatást megelőzően az interjúalanyokat felkerestem és az általuk kijelölt helyen elkészítettem az interjúkat. A résztvevők az interjú során kifejtették gondolataikat. A képek által az interjú párbeszédre épült, a fotók tematikailag irányt és keretet szabtak a beszélgetésnek. Első lépésként megkértem az interjúalanyokat, beszéljenek arról, hogy a fotó alapján milyennek látják a szituációt. Második lépésként kértem őket, hogy saját pedagógiai tevékenységre vonatkoztatva reflektáljanak arra, hogy milyen iskolai szakmai együttműködéssel kapcsolatos történetek jutnak eszükbe a képről, amelyekben személyesen érintettek voltak. Ebben a lépésben tettem fel a félig strukturált interjú kérdéseit, amelyek tükrözték a fotón lévő szituációt, ez könnyebbé tette az adatok kinyerését az interjú során.

A képekre való reflexió közben feltettem az alábbi interjúkérdéseket:

• A segítséget nyújtó pedagógusnak milyen előnyei származnak abból, ha támogatja a kollégáját és milyen gátló tényezői vannak a segítségnyújtásnak?

• Mit gondol a kollégáktól érkező, az Ön pedagógiai munkájára vonatkozó visszajelzésekről?

5Taní-Tani Online, A szabad pedagógiai gondolkodás fóruma, Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, Neteducatio.hu

6 https://www.readwritethink.org, https://www.eschoolnews.com, https://ukedchat.com, https://www.psd.ca, https://www.pallisersd.ab.ca, https://www.ggusd.us, https://capousd.ca.schoolloop.com

7Letöltés dátuma: 2020.09.23. Forrás:

• Mennyire igényli Ön, hogy megbeszéljék a kollégáival a pedagógiai munkája során tapasztalt sikereket vagy nehézségeket?

• Mi a véleménye az óralátogatásokról?

• Hogyan járulnak hozzá az Ön munkájához az óralátogatás utáni visszajelzések?

• Mi a véleménye az egyes órákon való közös tanításról?

• Mennyire jellemző Önre és a kollégáira, hogy a tanítási óra után megbeszélik a tapasztalataikat?

• Ön szerint a jógyakorlatok létrehozása milyen szakmai fejlesztő hatással van a pedagógusokra nézve?

• Milyen hatással van a szakmai vita a pedagógusok közötti szakmai együttműködésre?

• Mi a véleménye a pedagógiai tárgyú konferenciák hasznosságáról?

• Mi a véleménye az intézményen kívüli pedagógusok közötti szakmai együttműködésről?

Az interjú a fotó segítségével stimulálóként hatott a résztvevők vélekedésének előhívására, elképzeléseik mélyebb rétegeinek feltárására, amely segítette a kutatásomban az interjúalanyok témával kapcsolatos elképzeléseinek megértését. A fotóinterjú hozzájárult az oldott légkör megteremtéséhez, személyes életrajzi tapasztalatokról is beszéltek az interjúalanyok. A hagyományos interjúhoz képest a fotóval támogatott interjú esetében úgy éreztem, hogy egyenrangú, partneri kapcsolat alakult ki az interjúalanyok és közöttem, amely segítette a téma kibontakozását.

5. Analitikus tudományos fázis: Az interjút diktafonra rögzítettem, a hanganyagot legépeltem, utána szöveges adatokkal dolgoztam. Az eredményekhez a Mayring- féle kvalitatív tartalomelemzésen keresztül jutottam el (Mayring, 2015) (ld. 5.3.

fejezet).