A minta bemutatása a demográfiai adatok alapján

Az online kérdőívemet 583 pedagógus töltötte ki. Egy kitöltő függesztette a kitöltést, ennek alapján 582 elemszámmal dolgoztam tovább. A mintám nem tekinthető reprezentatívnak.

5. sz. táblázat: A válaszadók neme (N=582)

Kategóriák Gyakoriság (db) Százalékos gyakoriság (%)

férfi 136 23,3

nő 446 76,5

A kvantitatív vizsgálatban a férfiak és a nők aránya jelentősen eltér (ld. 5. sz.

táblázat). A mintában legnagyobb arányban nők vettek részt (N=446, 76,5 %). Az arányuk

megközelíti az országos átlagot (78,5%) (KSH, 2019/2020). A minta részmintákra lebontva a nemek aránya jelentősen nem különbözik.

6. sz. táblázat: A válaszadók neme részmintákra lebontva (N=582) Kategória Kezdő pedagógus

gyakoriság (db) (N=38)

Százalékos gyakoriság

(%)

Tapasztalt pedagógus gyakoriság (N=544)

Százalékos gyakoriság

(%)

férfi 11 29 125 23

nő 27 71 419 77

A mintában a részminták aránya eltér (ld. 6. sz. táblázat). A kezdő férfi pedagógusok száma (N=11, 29%), a női pedagógusok aránya (N=27, 71%). A tapasztalt pedagógusok esetében a férfiak száma (N=125, 23%), a női pedagógusoké (N=419, 77%).

7. sz. táblázat: A minta eloszlása életkor alapján (N=582)

Kategóriák Gyakoriság (db) Százalékos gyakoriság (%)

25-30 év 16 2,7

31-35 év 23 3,9

36-40 év 42 7,2

41-45 év 73 12,5

46-50 év 114 19,6

51-55 év 151 25,9

56-60 év 98 16,8

60 év fölött 65 11,1

A mintám legnagyobb elemszámát az 51-55 éves korosztály tette ki (N=151, 25,9 %) (ld. 7. sz. táblázat). Magas elemszámmal képviseltette magát a 46-50 éves korcsoport is (N=114, 19,6 %). A legalacsonyabb elemszámmal a 25-30 éves korosztály vett részt (N=16, 2,7 %).

8. sz. táblázat: A minta eloszlása lakóhely szerint (N= 582)

Kategóriák Gyakoriság (db.) Százalékos gyakoriság (%)

falu 201 34,5

megyeszékhely 157 26,8

kisváros (10 ezer-24 ezer főig) 155 26,6

közepes méretű város (25 ezer-

100 ezer főig) 63 10,8

főváros 7 1,2

A legnagyobb elemszámot a megyeszékhely (N=157, 26,8%), illetve a falu (N=201, 34,5%) pedagógusai képviselték (ld. 8. sz. táblázat). Ez a két településtípus a minta 70,3%- át teszi ki. Magas számban kerültek be a mintába a kisvárosban (10 ezer-24 ezer fő között) élő pedagógusok (N=155, 26,6%). A résztvevő pedagógusok közül a legkevesebb pedagógus a fővárosban lakik (N=7, 1,2%).

9. sz. táblázat: A minta munkahely szerinti eloszlása (N= 582)

Kategóriák Gyakoriság (db) Százalékos gyakoriság (%)

általános iskola 355 60,9

gimnázium 124 21,3

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény

39 6,7

alapfokú művészeti iskola 17 2,9

szakközépiskola 15 2,6

szakiskola (szakképző,

középfokú iskola) 13 2,2

kollégium 11 1,9

technikum 6 1,0

pedagógiai szakszolgálati

intézmény 2 0,3

A mintába többségében általános iskolai pedagógusok (N=335, 60,9%) és gimnáziumi tanárok kerültek (N=124, 21,3%) (ld. 9. sz. táblázat). A kitöltő pedagógusok között szerepelnek még gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok (N=39, 6,7%). A legalacsonyabb számban a

szakszolgálati intézményekből képviseltették magukat (N=2, 0,3%), illetve a technikumban dolgozók (N=6 ,1,0%).

10. sz. táblázat: A minta eloszlása a pályán eltöltött évek alapján (N=582) Kategóriák Gyakoriság (db.) Százalékos gyakoriság (%)

0-2 év 18 3,1

2-5 év 20 3,4

5-8 év 29 5,0

8-15 év 67 11,5

15-25 év 122 20,9

több mint 25 év 326 55,9

A minta legnagyobb részét a több mint 25 éve pályán lévő pedagógusok teszik ki (N=326, 55,9%) (ld. 10. sz. táblázat). A másik jelentős részt a 15-25 éve tanító pedagógusok képezik (N=122, 20,9%). A minta legkisebb részét a 0-2 éve pályán lévő pedagógusok jelentik (N=18, 3,1%). A minta 71,8%-át a több mint 15 éve pályán lévő pedagógusok alkotják (N=448). Ehhez képest a Pedagógus II. fokozatban, kevesebb pedagógus van (N=249), a különbség 239 fő, ők jelenleg is a Pedagógus I. fokozatban vannak (ld. 11. sz.

táblázat). A több mint 15 éve pályán lévő pedagógusok a minta 71,8 %-át teszik ki, a 0-8 éve pályán lévő pedagógusok aránya mindössze (N=67, 11,5%).

11. sz. táblázat: A minta eloszlása a pedagóguséletpálya-modell alapján (N= 582) Kategóriák Gyakoriság (db) Százalékos gyakoriság (%)

Gyakornok 15 2,6

Pedagógus I. fokozat 207 35,5

Pedagógus II. fokozat 249 42,7

Mesterpedagógus fokozat 110 18,9

Kutatótanár fokozat 1 0,2

A mintában a Pedagógus II. fokozatba tartozó tanárok vannak a legtöbben (N=249, 42,7 %), a minta közel egyharmada a Pedagógus I. fokozatba tartozik (N=207, 35,5 %) (11.

sz. táblázat). A Mesterpedagógus fokozatban kevesebben vannak (N=110, 18,9 %). A minta legkisebb részét a gyakornokok (N=15, 2,6 %), illetve a kutatótanárok adják (N=1, 0,2%).

A minta eloszlását a pedagógus-életpálya alapján mutatom be (ld. 11. sz. táblázat).

12. sz. táblázat: A minta eloszlása a következő fokozatba lépéssel kapcsolatos tervek alapján (N=323)

Kategória Gyakoriság (db) százalékos gyakoriság (%)

Mesterpedagógus fokozat 61 24,5

Kutatótanár fokozat 3 1,2

Nem tervezem. 259 74,3

A kérdőív ezen itemét 323 fő töltötte ki. A Pedagógus II. fokozatból a minta alapján 61 pedagógus (24,5%) tervezi, hogy Mesterpedagógus fokozatba lép, illetve három pedagógus a Kutatótanár fokozatot pályázza meg (ld. 12. sz. táblázat). A Pedagógus II.

fokozatban lévők közül 259 fő nem tervezi a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépést.

A Mesterpedagógus fokozat mellett a pedagógusoknak azon területet is meg kellett jelölniük, amelyben jelenleg dolgoznak. Jelentős részük (N=34) szakértőként, továbbá szaktanácsadóként (N=25) dolgozik és mesterpedagógus mesterprogrammal (N=33) rendelkezik. Az egyéb mesterpedagógus kategóriára 22 érdemi válasz érkezett.

Többségében szaktárggyal, szakmódszertannal kapcsolatos területeket neveztek meg (N=10). A megnevezett területek nagy számban az intézménnyel (N=6) kapcsolatosak, de egy-egy terület az oktatás folyamatával, mentorálással, tehetséggondozással, részképességfejlesztéssel, napközis neveléssel, illetve a vizsgaszervezéssel összefüggésben jelenik meg.

13. sz. táblázat: A Pedagógus II. fokozatba lépés okai (N=41)

Kategóriák Gyakoriság (db) Százalékos gyakoriság (%)

külső megfontolásból 17 6,97

belső megfontolásból 16 6,56

külső és belső megfontolásból 8 3,28

Az alábbi nyílt végű kérdésben a Pedagógus II. fokozatba lépés okaira kérdeztem rá (ld. 13. sz. táblázat). A pedagógusoktól 41 válasz érkezett. A legtöbben külső okokat jelöltek meg (N=17, 6,97%), mint például magasabb fizetést és az órakedvezményt. A belső okokat (N=16, 6,56%) jelölték meg. Többek között olyan belső motivációk szerepeltek válaszaikban, mint a szakmai fejlődés, előrelépés, kihívás, az elvárás magával szemben, illetve a tudásmegosztás. A külső és belső okokat 8 fő (3,28%) említette. A leggyakrabban az anyagi megfontolást, a kihívást, illetve a szakmai elismerést írták.

14. sz. táblázat: A minta eloszlása a pedagógus szakvizsga alapján (N=518) Kategória Gyakoriság (db) Százalékos gyakoriság (%)

Szakvizsgával rendelkezik. 229 44,2

Szakvizsgával nem

rendelkezik. 289 55,8

A mintában részt vevő pedagógusok közül a nyílt végű kérdést 518-an töltötték ki, amely a teljes mintának a 88,8%-a (ld. 14. sz. táblázat). A kitöltők közül 229 fő rendelkezik pedagógus szakvizsgával, amely a minta 44,2%-a, illetve 289 fő, (55,8%) nem rendelkezik szakvizsgával. Széleskörű érdeklődést lehet felfedezni a válaszok alapján, mivel 18 féle szakvizsgát jelöltek meg. Legtöbben közoktatásvezetői szakvizsgával rendelkeznek (N=137, 32,6%.). Feltehetően a kiugró arány annak köszönhető, hogy a kérdőívet először az iskolaigazgatók kapták meg. Többen rendelkeznek gyakorlatvezető mentorpedagógus szakvizsgával (N=26, 6,2%), tehetségfejlesztő szakvizsgával (N=11, 2,6%), illetve szaktárgyi területhez köthető szakvizsgával (N=10, 2,3%). A kitöltők továbbá olyan szakvizsgákat adtak meg, mint például a tanügyigazgatási szakértő (N=9, 2,1%), fejlesztő, differenciáló pedagógus (N=9, 2,1%), drámapedagógiai (N=7, 1,6%), illetve mérésmetodikai, minőségbiztosítási és szakértői szakvizsga (N=7, 1,6%).

15. sz. táblázat: A minta eloszlása a Mesterpedagógus fokozatból Kutatótanár fokozatba lépés szerint (N=176)

Kategória Gyakoriság (db) Százalékos gyakoriság (%)

Kutatótanár fokozat 7 4

Nem tervezem. 169 96

A kérdésemre, hogy a Mesterpedagógus fokozatban lévő pedagógusok közül hányan terveznek Kutatótanár fokozatba lépni, 176 fő adott választ (ld. 15. sz. táblázat). A válaszadók többsége nem tervezi, hogy az életpályamodell legfelső fokára lép (N=169, 96%). Mindössze hét pedagógus tervezi ezt. Arra a válaszra, hogy miért szeretne Kutatótanár fokozatba lépni, olyan válaszok is érkeztek, amelyek azt írták meg, hogy miért nem szeretnének, vagy nem tudnak Kutatótanár fokozatba lépni (N=5). A válaszokban a pedagógusok magánéleti okokat említettek, valamint azt, hogy a Mesterpedagógus fokozattal járó többletmunka mellett nincs idejük a Kutatótanár fokozat követelményeit teljesíteni. Azoktól a pedagógusoktól, akik Kutatótanár fokozatba kívánnak lépni, hat érdemi válasz érkezett. Többségüket érdekli a kutatás-fejlesztés, vagy az elméleti modelleket a gyakorlatba szeretnék átültetni, illetve rendszeresen publikálnak és jelenleg is részt vesznek oktatás-fejlesztésben.