Czető Krisztina és Lénárd Sándor (2018) „Általánosságokban gondolkodunk, de a részletekben élünk”: Az iskolavezetés és az eredményesség összefüggései. Iskolakultúra, 12. 76-94.
Csíkos Csaba (2009): Mintavétel a kvantitatív pedagógiai kutatásban. Gondolat Kiadó, Budapest.
Darling-Hammond, L., Hyler, M. E., és Gardner, M. (2017). Effective teacher professional development. Palo Alto, CA: Learning Policy Institute. Letöltés dátuma: 2020.08.30. Forrás:
https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED606743.pdf
Dévényi Anna és Gőzsy Zoltán (2015): Kooperáció történettudomány és közoktatás között.
Pedagógusképző, 14. 43-56.
Dorner Helga és Konyha Rita (2015): Esettanulmány alapú online kollaboratív tudásépítés vizsgálata- a tudásépítő interakciók kapcsolatrendszere az elégedettséggel és az eredményességgel. Magyar Pedagógia, 3. 157-181.
Drossel, K., Eickelmann, B., van Ophuysen, S., és Bos, W. (2019). Why teachers cooperate:
an expectancy-value model of teacher cooperation. European Journal of Psychology of Education, 34 (1), 187-208.
Earl Babbie (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
Erss, M., Kalmus, V., és Autio, T. H. (2016): ‘Walking a fine line’: teachers’ perception of curricular autonomy in Estonia, Finland and Germany. Journal of Curriculum Studies, 5.
589-609.
Fábián Gergely (2014): Alkalmazott kutatás módszertan. Debrecen: Debreceni Egyetem
Egészségügyi Kar. Letöltés dátuma: 2020.07.12. Forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010_0020_alkalmazott_magyar/14_a _szocildiagnosztika_s_alkalmazsnak_lehetsgei_az_egszsggyi_szocilis_munkban.html Falus Iván (1996). Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó.
Falus Iván (2004): A pedagógussá válás folyamata. Pedagógusképzés, 3. 359-374
Falus Iván (2005): Képesítési követelmények-kompetenciák-sztenderdek.
Pedagógusképzés, 1. 5-16.
Falus Iván (2011, szerk.): Tanári pályaalkalmasság-kompetenciák-sztenderdek Nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
Falus Iván és Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Fullan, M., és Hargreaves, A. (2016). Bringing the profession back in. Learning Forward, Oxford, OH.
Geijsel FP, Sleegers PJC, Stoel RD és Krüger ML (2009): The effect of teacher psychological, school organizational and leadership factors on teachers’ professional learning in Dutch schools. The Elementary School Journal, 4. 406-427.
Gordon-Győri János (2002): A tanárképzés és tanártovábbképzés japán modellje. Magyar Pedagógia, 4. 491-515.
Gordon-Győri János (2006): Az oktatás világa Kelet-és Délkelet-Ázsiában. Gondolat Kiadó, Budapest.
Gordon Győri János, Halász Gábor és Endrődy-Nagy Orsolya (2017): A pedagógiai tudásépítés kultúrája a Budapesti Japán Iskolában. Magyar Pedagógia, 3. 325-344.
Green, M. M. (2016): Preparing Pre-Service Teachers for Professional Engagement through Place/Community Pedagogies and Partnerships. Australian Journal of Teacher Education, 11. 44-60.
Hajdú Tamás, Herman Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia (2018): A közoktatás indikátorrendszere 2017. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest.
Hargreaves, A. (2000): Four ages of professionalism and professional learning. Teachers and teaching, 2. 151-182.
Harper, D. (2002). Talking about pictures: A case for photo elicitation. Visual studies, 1. 13- 26.
Hargreaves, A., és O'Connor, M. T. (2018). Leading collaborative professionalism. Centre for Strategic Education.
Hesse, F., Care, E., Buder, J., Sassenberg, K., és Griffin, P. (2015). A framework for teachable collaborative problem solving skills. In Assessment and teaching of 21st century skills. 37-56. Springer, Dordrecht. Letöltés dátum: 2020.02.10. Forrás:
https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-017-9395-7_2
Hilton, A., Hilton, G., Dole, S., és Goos, M. (2015): School leaders as participants in teachers’ professional development: The impact on teachers’ and school leaders’
professional growth. Australian Journal of Teacher Education, 12. 104-125.
Horváth Dóra és Mitev Ariel (2015): Értelmező (interpretatív) fotóinterjú. In: Horváth Dóra és Mitev Ariel: Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv, 243-262. Budapest, Alinea Kiadó.
Huber, S. G. és Ahlgrimm, F. (2012, szerk.): Kooperation. Waxmann Verlag.
Kálmán Orsolya (2011): A folyamatos szakmai fejlődés helyzete Finnországban különös tekintettel a pedagógusképzés bemeneti és kimeneti feltétele. In: Falus Iván (szerk.): Tanári
pályaalkalmasság-kompetenciák-sztenderdek Nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
Kelchtermans G. (2006): Teacher collaboration and collegiality as workplace conditions.
Zeitschrift Für Pädagogik, 2. 220-237.
Kim, T., és Lee, Y. (2019). Principal instructional leadership for teacher participation in professional development: evidence from Japan, Singapore, and South Korea. Asia Pacific Education Review, 1-18.
Kimmel Magdolna (2017): A tantárgy-pedagógiák helye szerepe a pedagógusképzésben.
Pedagógusképzés, 1-4. 4-22.
Király Zsolt (2011): A tanári teljesítmény értékelése és a tanárok előmeneteli rendszere az angol közoktatásban. In: Falus Iván (szerk.): Tanári pályaalkalmasság-kompetenciák- sztenderdek Nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
Kocsis Rita (2021): A mentorok vélekedése a pedagógusképző kompetenciákról. Doktori Disszertáció. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger.
Király Zsolt (2018): Az angol tanárképzés rendszere. Pedagógusképzés, 1-4. 191-213.
Kolleck, N. (2019). Motivational aspects of teacher collaboration. In: Frontiers in Education. Frontiers Media SA, 1-20.
Kołodziejczyk, J. (2013): The cooperation of teachers to improve educational processes. In:
The Inaugural European Conference on Education 2013 Official Conference Proceedings, 2-9.
Kopp Erika (2020): A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása az oktatási rendszer szintjén, Neveléstudomány, 1. 62-82.
Kopp Erika, Juhász-Ollerényi Tamás, Birkás Anna és Csík Orsolya (2009): Időutazás a gyerekkorba-Fotóinterjún alapuló kutatás és oktatás a tanárképzésben. Pedagógusképzés, 4.
93-107.
Kotschy Beáta (2011, szerk.): A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF, Eger. TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0002 13. alprojekt. Letöltés dátuma: 2019.02.15. Forrás:
https://tinyurl.com/7t59ften
Lénárd Sándor, Kovács Ivett, Tóth-Pjeczka Kata és Urbán Krisztián (2020): A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését befolyásoló szervezeti tényezők. Neveléstudomány, 1. 46-61.
Little, J. W. (1990). The persistence of privacy: Autonomy and initiative in teachers’
professional relations. Teachers college record, 4. 509-536.
Major Éva (2011): A pedagógusképzés helyzete Hollandiában különös tekintettel a sztenderdekre és a bemeneti és kimeneti feltételekre In: Falus Iván (szerk.): Tanári pályaalkalmasság-kompetenciák-sztenderdek Nemzetközi kitekintés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 115-137.
Major Éva (2014): A kezdő tanárok támogatása, szakmai profil és tanári kompetenciák Hollandiában In: Arató Ferenc (szerk.): Horizontok: A pedagógusképzés reformjának folytatása. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet, 219-228.
Márkus Edina (2015): Magyarországi pedagógusok továbbképzési tapasztalatai és tanulási tervei In: Pusztai Gabriella és Morvai Laura (2015, szerk.): Pálya-modell. Igények és lehetőségek a pedagógus-továbbképzés változó rendszerében. Felsőoktatás és társadalom sorozat. Pártium Kiadó, Personal Problems Solution, Új Mandátum Kiadó, Nagyvárad- Budapest.
Mayer M., és Kenter R. (2016) Public Sector Collaboration and Social Policy. In: Farazmand A. (szerk.) Global Encyclopedia of Public Administration, Public Policy, and Governance.
Spronger, Cham. Letöltés dátuma: 2020.03.20. Forrás: https://doi.org/10.1007/978-3-319- 31816-5_2629-1
Mayring, Ph. (2015): Qualitative Inhaltsanalyse. Grundlagen und Techniken. Beltz Verlag,
· Weinheim und Basel.
Model Standards for Beginning Teacher Licensing and Development (1992): Interstate New Teacher Assessment and Support Consortium, INTASC, Washington.
Mogyorósi, Zsolt (2015): A tanári pálya néhány sajátossága, népszerűségének jellemzői és a rekrutációs eljárások Hollandiában. Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei (Új sorozat 41. köt.) Tanulmányok a neveléstudomány köréből= Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Paedagogica, 79-96.
Molnár Pál (2016): Tanulóközösségek ismeretségi hálóinak strukturális mintázatai és jellegzetességei. Iskolakultúra, 5. 77-98.
Mora-Ruano, J. G., Gebhardt, M., és Wittmann, E. (2018). Teacher collaboration in German schools: do gender and school type influence the frequency of collaboration among teachers?
In: Frontiers in education. Letöltés dátuma: 2020.07.11. Forrás:
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/feduc.2018.00055/full
Moser, H. (2004): Visuelle Forschung-Plädoyer für das Medium Fotografie. MedienPädagogik: Zeitschrift für Theorie und Praxis der Medienbildung, 9. 1- 27.
Mrázik Julianna (2021): A kollegiális reflexió. In: Juhász Erika, Kozma Tamás és Tóth Péter (szerk.): Társadalmi innováció és tanulás a digitális korában. Héra Évkönyvek. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen-Budapest.
Niemelä, M. A., és Tirri, K. (2018): Teachers’ knowledge of curriculum integration: A current challenge for Finnish subject teachers. Contemporary pedagogies in teacher education and development, 119-132.
Niemi, H. (2016): Academic and practical: Research-based teacher education in Finland. In B. Moon (szerk.): Do universities have a role in the education and training of teachers? An international analysis of policy and practice, 19-33. Cambridge, UK: Cambridge University Press.
Olsen, A. A., és Huang, F. L. (2018). Teacher job satisfaction by principal support and teacher cooperation: Results from the Schools and Staffing Survey. Education Policy Analysis Archives, 27(11). Letöltés dátuma: 2020.07.11. Forrás:
http://dx.doi.org/10.14507/epaa.27.4174
Orgoványi-Gajdos Judit (2019): A gyakorlóiskola szerepe a pedagógusjelöltek felkészítésében. Pedagógusképzés, 1-2. 110-138.
Ostovar-Nameghi, S. A., és Sheikhahmadi, M. (2016): From Teacher Isolation to Teacher Collaboration: Theoretical Perspectives and Empirical Findings. English Language Teaching, 5. 197-205.
Parlar H., Cansoy R., Çağatay Kılınç A. (2017): Examining the Relationship between Teacher Leadership Culture and Teacher Professionalism: Quantitative Study. Journal of Education and Training Studies, 8. 13-25.
Pásztor-Kovács Anita (2015): Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret. Iskolakultúra, 2. 3-16.
Pásztor-Kovács Anita (2019): A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei. Iskolakultúra, 9. 3-20.
Pásztor-Kovács Anita (2016): A kollaboratív problémamegoldó képesség mérésének elméleti és módszertani megfontolásai: Egy pilot kutatás eredményei. Magyar Pedagógia, 1. 51-72.
Pusztai Gabriella és Morvai Laura (2015, szerk.): Pálya-modell. Igények és lehetőségek a pedagógus-továbbképzés változó rendszerében. Felsőoktatás és társadalom sorozat.
Partium Kiadó, Personal Problems Solution, Új Mandátum Kiadó, Nagyvárad-Budapest.
Randrup, N., Druckenmiller, D., és Briggs, R. O. (2016): Philosophy of collaboration.
In 2016 49th Hawaii international conference on system sciences (HICSS) 898-907. IEEE.
Rapos Nóra (2011): A pedagóguspálya folyamatos szakmai fejlődésre épülő modellje Angliában. In: Falus Iván (szerk.): Tanári pályaalkalmasság-kompetenciák-sztenderdek Nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
Rapos Nóra és Kopp Erika (2016): Szükséges/lehetséges-e a pedagógusképzés újabb átalakítása? Pedagógusképzés, 1-4. 49-59.
Sántha Kálmán (2006a): A mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Gondolat Kiadó, Budapest.
Sántha Kálmán (2007): A kvalitatív metodológiai követelmények problémái. Iskolakultúra, 6-7. 168-177.
Sántha Kálmán (2009): Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. Eötvös József Könyvkiadó.
Sántha Kálmán (2011a): A fotóinterjú a pedagógiai architektúra vizsgálatában.
Iskolakultúra, 4-5. 55-66.
Sántha Kálmán (2012): Numerikus problémák a kvalitatív megbízhatósági mutatók meghatározásánál. Iskolakultúra, 3. 64-73.
Sántha Kálmán (2013): Multikódolt adatok kvalitatív elemzése. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
Sántha Kálmán (2015): Trianguláció a pedagógiai kutatásban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
Sántha Kálmán, Kocsis Rita és Subrt Péter (2017): A kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan hazai fejlődéstörténete négy neveléstudományi folyóirat tükrében:
fókuszban a 2011-2015 közöti időszak. Neveléstudomány, 2. 15-25.
Scoular, C., Duckworth, D., Heard, J., és Ramalingam, D. (2020). Collaboration: Definition and structure. Australian Council for Educational Research. Letöltés dátuma: 2020.08.01.
Forrás: https://research.acer.edu.au/ar_misc/39
Spencer, P., Harrop, S., Thomas, J., és Cain, T. (2018): The professional development needs of early career teachers, and the extent to which they are met: a survey of teachers in England. Professional development in education, 1. 33-46.
Stearns, E., Banerjee, N., Moller, S., és Mickelson, R. A. (2015): Collective pedagogical teacher culture and teacher satisfaction. Teachers College Record, 8. 1-32.
Suc L., Bukovec B. és Karpljuk D. (2017): The role of inter-professional collaboration in developing inclusive education: experiences of teachers and occupational therapists in Slovenia. International Journal of Inclusive Education, 9. 938-955.
Szabó Tamás Péter és Katarzyna Kärkkäinen (2018): A finn tanárképzés rendszere.
Pedagógusképzés, 1-4. 169-190.
Szivák Judit (1999): A kezdő pedagógus. Iskolakultúra, 4. 3-13.
Sztomka P. (2009): Vizuális szociológia. A fényképezés, mint kutatási módszer. Budapest, Gondolat Kiadó.
Torre, D., és Murphy, J. (2015). A different lens: Changing perspectives using Photo- Elicitation Interviews. education policy analysis archives. Letöltés dátum: 2020.04.16.
Forrás: https://epaa.asu.edu/ojs/article/view/2051
Vámos Ágnes, Kálmán Orsolya, Bajzáth Angéla, Rónay Zoltán (2020): A különböző ágazatokra jellemző professzionalizálódás tanulságai a pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, tanulásának megértésében. Neveléstudomány, 1. 7-27.
Van der Pers, M., és Helms-Lorenz, M. (2019): Regional school context and teacher characteristics explaining differences in effective teaching behaviour of beginning teachers in the Netherlands. School Effectiveness and School Improvement, 2. 231-254.
Vangrieken K., Chloé M., Tlalit P., és Kyndt E. (2017): Teacher communities as a context for professional development: A systematic review. Teaching and Teacher Education, 61.
47-59.
Vangrieken, K., Dochy, F., Raes, E., és Kyndt. E. (2015) Teacher collaboration: a systematic review. Educational Research Review, 17-40.
Vrikki, M., Warwick, P., Vermunt, J. D., Mercer, N., és Van Halem, N. (2017): Teacher learning in the context of Lesson Study: A video-based analysis of teacher discussions. Teaching and teacher education. 211-224.
Zagyváné Szűcs Ida (2017): Az önértékelés szerepe gyakorló pedagógusok szakmai önismeretének alakulásában. Képzés és Gyakorlat, 1-2. 175-194.
Zagyváné Szűcs Ida (2019): A Szakmai Fejlesztő Iskola, mint a pedagógusképzés megújításának egyik lehetséges modellje. Pedagógusképzés, 1-4. 139-180.
Zahra G. D., és Sakineh J. (2019): The prediction of the professionalization of teachers based on the role of professional leadership of managers by mediating trust and cooperation among teachers. International Journal of Schooling, 2. 1-12.
Zlatkin-Troitschanskaia, O., Förster, M., Preuße, D., és Mater, O. (2016): The relationship between teachers’ evidence-based actions and communication, cooperation, and participation structures at schools. Journal for educational research online, 8. 59-79.