Az újabb elméleti munkák hangsúlyozzák a férfi- és maszkulinitáskutatásban fontos alapkategóriák, fogalmak és előfeltételezések alapos vizsgálatának fontosságát. Ahogy Frank 53 megjegyezte, amíg a maszkulinitáskutatások nem vizsgálják kritikusan a világ ember (férfiak) alkotta magyarázatait, addig nem jöhet létre komoly ellendiskurzus. Bár a társadalmi nem a kutatás tárgyává vált, gyakran csak újabb változónak tekintik, amit hozzáadnak a „megmérendő változók már most is hosszú sorához”, miközben minden a megszokott mederben halad. 54
Bár a kutatók tudatában vannak annak, hogy a társadalmi nem olyan társadalmi konstrukció, ami a patriarchális viszonyok között alakul ki, mégis gyakran kimarad, vagy tudatosan kihagyják a kutatásokból a tudást létrehozó aktuális elméletek és módszerek társadalmi konstrukciójának és történetének elemzését. Ezek az elméleti alapok és módszertani eljárások a patriarchális nézőponton belül jöttek létre: olyan történelmileg és társadalmilag meghatározott termékek, amelyeket az emberek életének megértésére használnak. A hatalmuk és az ebből fakadó következmények egyaránt maguktól értetődőnek számítanak, így depolitizálttá válnak és egy adott időszakhoz kötődnek. Addig, amíg ezek a fegyelmező gyakorlatok a nőket és egyes férfiakat alávetett helyzetűként konstruálják, a megfigyelés és kutatás módszerei, valamint a kutatásokból kinövő elméletek nagyon kevéssé járulnak hozzá a tárgyiasított „tudás” újraszervezéséhez. 55
Az újabb elméleti és történeti kutatások egyik fontos hozadéka, hogy kiemelték a természet- és társadalomtudományok szerepét az emberi szubjektumokról való tudás létrehozásában és az emberek saját szubjektum létükkel kapcsolatos tudatosságának formálásában. Bár a tágan értelmezett kultúrán belül megfigyelhető az a tendencia, hogy a természet- és társadalomtudományokat egymást kölcsönösen kizárónak tartják, egyre világosabb, hogy minden tudás, még a biológiára vonatkozó is, a társadalom terméke, és tükrözi a normális testiesülésre és szubjektivitásra vonatkozó elterjedt nézeteket. A történeti dekonstrukció felbecsülhetetlen fontosságúnak bizonyult abban, hogy demonstráljuk a tudás módjainak történelmi változatosságát, és így hangsúlyozzuk a tényt, hogy a dolgok másmilyenek is lehetnének. A módszert korábban sikerrel alkalmazták a szexualitással foglalkozó kutatók és a feministák (például Laqueur; 56 Lloyd 1984;
53B. W. Frank, The „New Men’s Studies” and Feminism: Promise or Danger?, in Men and Masculinities: A Critical Anthology, szerk. T.
Haddad, Toronto, Canadian Scholars Press, 1993.
54Uo., 336. 55Uo., 336–337.
57 Ehrenreich és English; 58 Oudshoorn; 59 Schiebinger; 60 Weeks) 61 és a maszkulinitáskutatók is sikerrel alkalmazhatnák a maszkulinitás episztemológiájával kapcsolatos kérdések vizsgálatára. Már születtek értékes munkák a maszkulinitás és a férfitest konstrukciójának történetéről – például George Mosse Férfiasságnak tüköre, 62 Joanna Bourke Dismembering the Male, 63 Anthony Rotundo American Manhood 64 és Graham Dawson Soldier
Heroes 65 című művei. Ezekkel a kutatásokkal a szerzők bebizonyították, hogy a maszkulinitás és a férfi testiesülés normái valójában változnak, folyamatosan átalakulnak és megkérdőjeleződnek a történelem során. A férfiakkal és a maszkulinitással kapcsolatos adottnak vett feltevések kétségbe vonásával a történeti dekonstrukció fontos stratégiai szerepet tölt be, mivel lehetővé teszi alternatív jövőbeli lehetőségek elgondolását. Például a fentiekben említett munkák nagy része hangsúlyozza, hogy az agresszív és militáns viselkedés nem feltétlenül integráns és elkerülhetetlen része a maszkulin identitásnak. További kutatásra van szükség ahhoz, hogy alaposan megismerjük a társadalmi nem, a szexualitás és a faj hatalmi viszonyai közötti komplex kapcsolatokat, a maszkulin identitás és a férfitest különböző konstrukcióit, és bemutassuk, hogyan szolgálják ezek a konstrukciók az elnyomást és a kirekesztést.
Az újabb társadalomtudományi munkák felhívták a figyelmet a testre, amely a társadalmi nem, a szexualitás és a hatalom kutatásának fontos színtere. Elsősorban Michel Foucault gondolatainak hatására számos szerző megkérdőjelezte a testről alkotott naturalisztikus képet, amely szerint a testre állandó struktúra és megváltoztathatatlan vágyak, valamint viselkedés jellemző. A normális maszkulin heteroszexualitás gondolatát kérdőjelezi meg például a Foucault által inspirált társadalmi konstrukcionizmus. 66 Ellentétben azzal a nézettel, hogy a test biológiailag meghatározott, azaz prediszkurzív, a testre egyre inkább úgy tekintünk, mint ami a diskurzusok által jön létre, a hatalom/tudás hatására. 67 A maszkulinitással foglalkozó kutatók ezeknek a munkáknak a nyomán feltárhatnák, hogyan vált a férfitest a hatalom gyakorlásának tárgyává és színterévé, és hogy ez milyen hatással van a férfiak szubjektivitására. Fel kell tenni a kérdést, hogy miért bírnak egyes férfitestek nagyobb láthatósággal és hatalommal, mint mások, és hogyan használódik fel a természettudományos tudás a nemek közötti különbségek létrehozásában. Egyelőre kevés elemzés született arról, a diskurzus hogyan konstruálja a különböző férfitesteket, és hogyan jön létre az a jelenség, hogy a nők és férfiak, valamint a férfiak közötti különbségek a természet által létrehozottnak tűnnek. Feminista történetírók és tudományfilozófusok, valamint az őket támogató férfi kutatók rámutattak, hogyan formálták a természettudományos tudást, így például az anatómia tudományát a nő/férfi különbséggel kapcsolatos társadalmi feltételezések. 68 Ezek a munkák hangsúlyozzák, hogy meg kell kérdőjelezni a tudomány reprezentációit, valamint a tudomány maszkulinitás- és femininitáskonstrukcióit. Az elemzésnek ki kell terjednie a társadalomtudományokra, így a pszichológiára és a szociológiára is, amelyek gyakran nyugszanak a természetes különbség elméletein. 69 A kutatók közreműködhetnek abban, hogy bemutassák, hogyan normalizálják a természettudományok a különbségeket azáltal, hogy úgy jelenítik meg őket, mintha a természet elkerülhetetlen melléktermékei lennének. Ez lehetséges
57Lloyd, The Man of Reason, i. m.
58B. Ehrenreich–D. English, Witches, Midwives and Nurses: A History of Women Healers, New York, The Feminist Press, 1973; Uők, For
Her Own Good: 150 years of the Experts’ Advice to Women, New York, Anchor Books, 1979.
59N. Oudshoorn, Beyond the Natural Body: An Archeology of Sex Hormones, London, Routledge 1994.
60L. Schiebinger, The Mind Has No Sex? Women in the Origins of Modern Science, Cambridge, MA, Harvard University Press, 1989. 61Weeks, Sexuality, i. m.; Weeks, Coming Out, i. m.
62G. Mosse, Férfiasságnak tüköre, Budapest, Balassi Kiadó, 2001.
63J. Bourke, Dismembering the Male: Men’s Bodies, Britain and the Great War, London, Reaktion Books, 1996.
64A. Rotundo, American Manhood: Transformations in Masculinity from the Revolution to the Modern Era, New York, Basic Books, 1993. 65G. Dawson, Soldier Heroes: British Adventure, Empire and the Imagining of Masculinities, London, Routledge, 1994.
66Lásd Katz, The Invention of Heterosexuality, i. m. 67Lásd például Butler, Jelentős testek, i. m.
68Például M. Giacomini–P. Rozée-Koker–F. Pepitone-Arreola-Rockwell, Gender Bias in Human Anatomy Textbook Illustrations, Psychology
of Women Quarterly 10 (1986), 413–420; S. C. Lawrence–K. Bendixen, His and Hers: Male and Female Anatomy in Anatomy Texts for U.
S. Medical Students, 1890–1989, Social Science and Medicine 35 (1992), 7. szám, 925–934; L. J. Moore–A. E. Clarke, Clitoral Conventions and Transgressions: Graphic Representations in Anatomy Textbooks, 1900–1991, Feminist Studies 21 (1995), 2. szám, 255–301; A. Petersen, Sexing the Body: Representations of Sex Differences in Gray’s Anatomy, 1858 to the Present, Body and Society 4 (1998), 1. szám, 1–15; Schiebinger, Skeletons in the Closet, i. m.; Uő, The Mind Has No sex?, i. m.; Uő, Nature’s body, i. m.
69Lásd például T. Domenici–Lesser szerk., Disorienting Sexuality: Psychoanalytic Reappraisals of Sexual Identities. New York, Routledge,
1995; A. R. Petersen–D. Davies, Psychology and the Social Construction of Sex Differences in Theories of Aggression, Journal of Gender
Studies 6 (1997), 3. szám, 309–320; S. Seidman, Introduction, in Queer Theory/Sociology, szerk. S. Seidman, Cambridge, MA, Blackwell,
például úgy, hogy elemezzük azokat a tudományos szövegeket, amelyek a nemek közötti különbségekre koncentrálnak.
A megújult érdeklődésnek, amely az emberek közötti különbségek biológiai, elsősorban genetikai magyarázatát övezi a tudományban és a tágabban értelmezett kultúrán belül, 70 arra kellene ösztönöznie a kutatókat, hogy reflektáljanak a közegre, amelyben a tudás létrejön és elterjed. Ezek a biológiai elméletek megújult erővel jelentek meg abban az időszakban, amikor jellemző volt a minden kisebbségi csoporttal és a feminista, meleg és leszbikus, valamint nem európai származású emberek által elért eredményekkel szembeni konzervatív reakció. Az elméleteket stratégiai célból alkalmazták uralkodó csoportok, hogy határvonalat húzzanak az én és a másik közé, hogy egyes jogokat igazoljanak, másokat pedig megtagadjanak. Ahogy Nelkin és Lindee érvelt, 71 a genetikai kutatások eredményeit felhasználhatják azok, akik szerint az oktatás semmilyen különbséget sem okoz a bennszülött népek társadalmi helyzetében, azok, akik orvosi beavatkozással szeretnék megváltoztatni a homoszexuális viselkedést és azok, akik általánosságban elleneznek mindenféle egyenlőséget. Fel kell tennünk a kérdést, miért növekedett meg újra az érdeklődés az emberek közötti különbségek genetikai magyarázata iránt a populáris kultúrában és a tudományban, és hogyan használják ezeket a kutatásokat a diszkriminatív gyakorlatok és intézkedések alátámasztására. Azok a kutatások, amelyek a férfi homoszexualitás biológiai alapjaira összpontosítanak, mint például Simon LeVay 72 és Dean Hamer 73 munkái az Egyesült Államokban, valamint Moir és Jessel 74 kutatásai Nagy-Britanniában a nők és férfiak közötti biológiai különbségekről, erős reakciót váltottak ki a népesség széles rétegében. Korábban jó néhányszor megpróbáltak beavatkozni a nők testébe és életébe azon az alapon, hogy a női test természetadta módon alacsonyabbrendű, és a homoszexuálisokat gyógykezelésben részesítették, abból a megfontolásból, hogy az állapotuk valamiféle biológiai funkció hibájából fakad. 75 Valószínű, hogy a biológiai különbözőség tanulmányozását továbbra is így fogják felhasználni, egészen addig, amíg a természettudományok, különösen a biológia tudománya marad a különbözőség kérdésének megkérdőjelezhetetlen és privilegizált döntőbírája. Nagyobb érzékenységre van szükség a természettudományok alkalmazásának történetével kapcsolatban: hogyan használták fel arra a tudományt, hogy ellenőrizzék és/vagy megsemmisítsék, amit különbözőnek ítéltek, és megalkossák a normális (befogadott) és az abnormális (kirekesztett) közötti határvonalat. Amennyiben a kutatók szeretnének hasznosan hozzájárulni a dzsenderalapú hatalom és egyenlőtlenség társadalmi szerkezetének és a társadalmi változások mechanizmusainak megértéséhez, fontos, hogy elgondolkozzanak a társadalmi elméletekről, és legyenek tudatában annak, hogy milyen következményekkel jár, ha a tudás adott módjaihoz ragaszkodnak.
70Lásd például D. Nelkin–M. S. Lindee, The DNA Mystique: The Gene as Cultural Icon, New York, W. H. Freeman, 1995; A. R. Petersen,
The Portrayal of Research into Genetic-Based Differences of Sex and Sexual Orientation: A Study of „Popular” Science Journals, 1980 to 1997, Journal of Communication Inquiry 23 (1999), 2. szám, 163–182.
71Nelkin–Lindee, The DNA Mystique, i. m., 399.
72S. LeVay, The Sexual Brain, Cambridge, MA, The MIT Press, 1994.
73D. Hamer–P. Copeland, The Science of Desire: The Search for the Gay Gene and the Biology of Behaviour, New York, Simon and Schuster,
1994.
74Moir–Dessel, Brainsex, i. m.
75Lásd például L. I. A. Birke, From Sin to Sickness: Hormonal Theories of Lesbianism, in Biological Woman – The Convenient Myth: A
Collection of Feminist Essays and a Comprehensive Bibliography, szerk. R. Hubbard–M. S. Henifin–B. Fried, Cambridge, MA, Schenkman,
1982; Ehrenreich–English, Witches, Midwives and Nurses, i. m.; H. L. Minton, Community Empowerment and the Medicalization of Homosexuality: Constructing Sexual Identities in the 1930s, Journal of the History of Sexuality 6 (1996), 3. szám. 435–458; J. Terry, Anxious Slippages Between „Us” and „Them”: A Brief History of the Sexual Search for Homosexual Bodies, in Deviant Bodies: Critical Perspectives