Az eredmények magyarázatának egyik fogása az alapszínek elhelyezkedésének értékelése. Ha az alapszín az 5. pozíció után található, az azt jelenti, hogy az általa jellemzett tulajdonságok, igények nincsenek kielégítve, ennek következtében aggodalom és negatív állapot alakul ki.
Az alapszínek kölcsönös elhelyezkedése:
1 (kék), 2 (zöld) – szubjektív befelé irányultság;
2, 3 – autonómia, önállóság a döntések meghozatalában, kezdeményezőképesség; 3, 4 – „kívülre” irányítottság;
1, 4 – a közegtől való függés;
1, 3 – kedvező egyensúly a közegtől való függőségben és a szubjektív irányítottságban.
Az elutasított színt, mint stressz forrást vizsgálják, a stressz oka az az igény, amit az alapszín jellemez:
1 – kék – a kielégültség, nyugalom stabil pozitív kötődöttség igénye; 2 – zöld – az önmegerősítés igénye;
3 – vörös – az aktív cselekvés és sikerek elérésének igénye;
4 – sárga – a perspektíva, a jobbra vonatkozó remény, álmok iránti igény.
Az aggodalom mutatója az alapszíneknek a 6, 7 és 8. helyen való megjelölése. Minél alacsonyabb az alapszín pozíciója, annál magasabb az aggodalom intenzitása. Az a szín,
amelyik az 1. helyet foglalja el úgy tekintendő, mint az aggodalom kompenzációja, jó, ha ezt a helyet alapszín foglalja el.
A munkaképesség értékelésének lehetőségei.
2 - akarati megnyilvánulások rugalmassága komplikált cselekvések feltételei között, ami a munkaképesség fenntartását segíti elő.
3 - az akarat ereje és a cél elérésére való törekvéssel kapcsolatos megelégedettség érzése.
4 - tükrözi a siker reményét, spontán megelégedettség a cselekvésben való részvételtől, néha a részletek pontos ismerete nélkül, tervek az elkövetkező munkákra.
A VISZONYULÁS SZÍNTESZTJE (VSzT).
Ugyanazt a színsort alkalmazza, mint a Luscher teszt, de nem a funkcionális állapotát vizsgálja a vizsgált személynek, hanem a környezetéhez, valamint a vizsgált személyhez jelentősen kapcsolódó fogalmakhoz való viszonyát.
A VSzT lefolytatásának folyamata:
1. Listát fektettek fel, a pácienset közvetlen körülvevő személyekről, valamint fogalmakról, amelyek lényeges jelentőséggel bírnak számára.
2. A lista konkrét formája függ a vizsgálat kitűzött feladata sajátosságaitól, a vizsgált személyiségétől, tapasztalatától, a klinikától.
Például: a krónikus alkoholista számára: én magam, a feleségem, anya, apa, gyerekek, az a társaság, akikkel együtt ittam, józan élet, állapotom a gyógykezelésig, mostani állapotom, orvosom;
a neurotikus gyerek számára: én magam, édesanyám, apám, fiútestvérem, leánytestvérem, nagymama, nagypapa, más személyek, akikkel él és társalog a gyermek, a tanárnőm, barátom, iskolai hangulatom (óvodai hangulatom), hangulatom otthon, az orvosom;
krónikus betegek pszichoszomatikus megbetegedéssel – én, az egészségem, mostani állapotom, családom (konkrétan minden személy a családból), a szülők, munka, pihenés és szórakozás, egészségem ideális állapota, boldogság;
iskolakezdő gyerekek számára (azzal a céllal, hogy ellenőrizzük, hogyan viszonyul a tanuláshoz, a munkaképességét, a tanulási szokások képességének kifejezettségét) – én, az egészségem, (konfliktus hiányában nincs értelme tanulmányozni a család mindenegyes tagját külön-külön), iskola, lecke, szünet, tanító néni, házi feladat, nehéz feladat, olvasás, levél, matematika, rajzolás, figyelem, ellenőrzés, alkotás, boldogság;
a felsőbb osztályosok kialakult igényei kifejezettségének, foglalkozásbeli irányultságának meghatározásánál – én magam, munka, tanulás, fizikai munka, értekezés emberekkel, intellektuális tevékenység, humanitárius tudományok, egzakt tudományok, természet, technika, ember, jelrendszer (informatika), művészi kép, tudni, lenni, viszonyulni, cselekedni, birtokolni, fizika, matematika, elektromos és rádió készülékek, computerek és informatika, menedzsment és business, technika, kémia és biológia, pszichológia és orvostudomány, földrajz és geológia, történelem és szociológia, nyelvészet és zsurnalisztika, művészet és filozófia, pedagógia, szolgáltatási szféra, katonai dolgok, sport.
3. Helyezzük el a vizsgált személy előtt fehér háttéren a színeket véletlen sorrendben (1 – kék, 2 – zöld, 3 – vörös, 4 – sárga, 5 – ibolyaszín, 6 – barna, 7 – fekete, 8 – szürke). A következő instrukciót adjuk: válasszon minden egyes emberhez, vagy fogalomhoz illő színt, amely egymásután beszámítódik vagy felmutatásra kerül. A kiválasztott színek
ismétlődhetnek. Kérdés esetén meg kell magyarázni, hogy a színeknek meg kell felelniük az ember vagy fogalom jellegének és nem külső megjelenésüknek (pl. ruházatuknak).
4. A VSzT rövid változatában javasoljuk, hogy minden személyre vagy fogalomra egy vagy két színt válasszon a vizsgált személy, azt a színt, ami a véleménye szerint a leginkább megfelel. A teljes változatban mind a 8 szín sorba rakásra kerül „a legjobban hasonlítótól, megfelelőtől a legkevésbé hasonlító, a leginkább meg nem felelőig”. A rövid változat az expressz diagnosztikához kerül felhasználásra, ugyancsak a gyorsan kimerülő vizsgált személynél, gyerekeknél, amikor a teljes változat elvégzése, amely mélyebb vizsgálatot tesz lehetővé, nem célszerű vagy nehézségekbe ütközik. A rövid változat pontosabb és megbízhatóbb eredményeket ad, ha 2 színt alkalmazunk. 5. Az asszociációs eljárás befejezése után a színeket előnybe részesítésük szerint kell
sorba rakni, a „legszebbtől, a szem számára legkellemesebbtől” kezdve és „a legkevésbé széppel, a legkellemetlenebbel” befejezve.
6. Az eredmények megmagyarázása. A színeket sorba rakjuk, ahogy meghatározott fogalmakkal és azok helyével (rangsorukkal) asszociál, előnybe részesítésük szerint. Ha a személlyel, vagy fogalommal asszociálnak a színek, amelyek az első helyeket foglalják el az előtérbe helyezés alapján, ez azt mutatja meg, hogy a vizsgált személy mihez viszonyul pozitívan, érzelmileg elfogadja és megelégedett a meglévő viszonyokkal. Fordítva, ha vele az utolsó helyeken lévő színek asszociálnak, akkor a vizsgált hozzájuk negatívan viszonyul, érzelmileg elveti azokat. A rövid változat formális mutatója a színek rangsorolása, amely a kirakásban asszociál ezzel a fogalommal
7. Minden szín asszociációs jelentésének érzelmi-személyi interpretációja, aminek alapján össze lehet állítani a viszonyok tartalmi sajátosságairól való elképzelést. A színek és fogások konkrét jelentésének interpretációja alább történik.
Egy kísérletben 100 egészséges vizsgált vett részt. Nekik felmutattak 27 érzelmi meghatározást, amelyek kilenc elsődleges érzelmi állapotot képviseltek, olyanokat, mint öröm, félelem, bánat, gyűlölet, szégyen stb. Ezen kívül a vizsgáltak megkapták a VSzT színes kartonlapkáit. Az utasítás szerint ki kellett választani minden érzelemhez a hozzá illő színes kartonlapot.
A 8 szín és 9 érzelmi állapot összefüggésének matricája. A vizsgált szín-érzelmi viszonya elegendő mértékben egyeztetett egymással. Így a KÉK szín kiválasztásának 25 %-a olyan meghatározáshoz jutott, mint a bánat, még 25 %-a az érdekeltség, és nem több, mint 4 % az öröm, gyűlölet, csodálkozás meghatározásra.
A VÖRÖS a gyűlölet aktív átélésével asszociál (31 %), az örömével (29 %), s nem több, mint 2 %-a az asszociálások olyan állapotokkal kapcsolatosak, mint a bánat, undor, fáradtság. A SÁRGA az esetek 36 %-ában csodálkozással asszociál és gyakorlatilag nem asszociál a bánattal és fáradtsággal.
A ZÖLD mindennél erősebben asszociál a meglepettséggel és az érdekeltséggel (19 %- konként), a BARNA – az undorral 25 %-ban, és a fáradtsággal 21 %-ban, a SZÜRKE 38 %- ban a fáradtsággal és 20 %-ban a bánattal, a FEKETE – a félelem ellen védekező érzelmekkel 25 %-ban, és a gyűlölettel szemben 25 %-al asszociál. Nem kapcsolódik pozitív és semleges állapotokhoz, mint amilyen az öröm és a csodálkozás (meglepődés).
A kísérletek következő sorozatában vizsgálták a szín és érzelmi érzékelését a személyiségi vonásoknak.
№: Szín: A színek személyiségi jellemzői: Szín képe:
1. Kék A magas erkölcsi morállal kapcsolatos értékelések jellemzik: becsületes, szenvtelen, lelkiismeretes, igazságos,
jó, nyugodt.
2. Zöld Mint domináns, intravert, önálló, szenvtelen, érzéketlen kerül elfogadásra
3. Vörös Az aktivitás, extravertség jellemzi: szívélyes, határozott, energikus, feszült, hebehurgya, barátságos, magabiztos, közlékeny, ingerlő, erős, elragadó, tevékeny.
4. Sárga Úgy vizsgálják, mint túlságosan aktívat alacsony erkölcsi értékeléssel: beszédes, felelőtlen, nyílt, közlékeny, energikus, feszült.
5. Ibolyaszín Egoizmus és őszintétlenség jellemzi: nem igazságos, nem őszinte, egoista, önálló.
6. Barna Gyengeség és függőségi kapcsolattal jellemezhető, engedékeny, függő, nyugodt, lelkiismeretes, ellazult.
7. Fekete Elutasító szín, aminek különféle negatív jellemzőket tulajdonítanak: nem vonzó, hallgatag, konok, zárkózott, egoista, független, ellenséges, emberkerülő.
8. Szürke Gyengeség és passzivitás jellemzi, határozatlan, bágyadt, elgyengült, nem magabiztos, gyenge, nem önálló, passzív.