Az idegrendszer kiegyensúlyozott típusa – az agyvelő kérgében egyensúlyban vannak az inger és a fékezés folyamatai, bár mindkét mutató alacsony.

3. Az idegrendszer mozgékony típusa – az idegsejtek nagy sebességű átmenő képessége az inger állapotából a fékezésébe és viszont.

Ezen kívül a természet megáldott benneteket magas dinamikussággal (új dinamikus időkapcsolatok gyors kidolgozási képessége – ezen a tulajdonságon alapszik az oktatás nagy sebessége és sikeressége), rugalmassággal (a külső ráhatásokhoz való rugalmas alkalmazkodás), labilitással (ez a tulajdonság jellemzi a nagy agyfélteke kéreg gyorsasági funkcióját és az ingerlő és fékező folyamatok kialakulásának sebességében fedezhető fel).

Az idegrendszer érzékeny típusa magasan stressz-érzékeny. A pszichika aktivitásának alacsony szintjével rendelkezik (gyenge foka a külső világra való aktív hatásnak), a rezisztencia alacsony szintjével (nehezen viseli az érzelmi terhelést), és adaptivitással (alkalmazkodóképességgel) és integrativitással (kommunikativitás) rendelkezik. A melankolikus temperamentum alapján kialakulhatnak zaklatott, ingerült, disztimikus akcentuációk.

A melankolikusra a következő tulajdonságok jellemzőek. szégyenlős, zárkózott, új körülmények között elveszettnek érzi magát, , nehezen alakít ki kontaktust új emberekkel, nem hisz saját erejében. Könnyen viseli el a magányt, nyomottnak és elveszettnek érzi magát sikertelenség esetén, rendkívül érzékeny a dicséretre és ellentmondásra, a környezetével szemben magas követelményeket állít fel. Hajlamos a kételkedésre, rendkívül sértődékeny, zárkózott, nem közlékeny, nem osztja meg gondolatait senkivel sem, kevéssé aktív és félénk, feltétel nélkül engedelmes, igyekszik együttérzést és a környezet segítségét kiváltani. Óvatos és megfontolt, tud várni, bosszúálló.

Nehezen alkalmazkodik az új körülményekhez. Nehezen alszik el és ébred fel. Jellemző rá mindenek előtt a nyomott, aggódó hangulat, de előfordulhat a hangulat hirtelen változása is.

Érzékeny más emberek hangulatváltozására. Találékony, törekvő és munkájában pedáns. Magas megoldó képességgel rendelkezik az ingerek felfogására vonatkozóan,

produktív olyan helyzetekben, ahol támogatásra számíthat. Lehet, hogy nem fejezi be az elkezdett munkát a saját magában való nem bízás eredményeként, de a melankolikusra jellemző az emelt önértékelés és az önmagával szembeni igazságtalanságból eredő sértettség. Hatékony, amikor aprólékos és finom, pontos munkáról van szó. Csendes, bizonytalan beszédű, energia nélküli gyenge mozdulatokkal.

Melankolikus temperamentummal rendelkezett: N. Kopernikusz, Fjodorov – orosz filozófus, űrkutató a XVIII. században, D. Mengyelejev – a periodikus rendszer megalkotója, Ju. Andropov.

Az általunk megvizsgált magasabb rendű idegi tevékenység általános tipológiái a pszichológiában az ember temperamentumával kerülnek meghatározásra. Az ember ezen fontos jellemzője a viselkedés és tevékenység alaptípusaira mutat, sikeres a különböző fajtáiban, az emberek dinamikus és tartalmi összeférhetőségét adja, meghatározza az ember hajlamosságát bizonyos betegség fajtákra. Ez egy stabil jellemző, amely változtatható a neveléssel és az élet folyamán az idegrendszer ereje majdnem állandó marad. A személyiség általános tipológiájában a változásképesség 15 %.

Egyébként a megvizsgált tulajdonságok az adott temperamentum típusra normális, vagy optimális körülmények között mutatkoznak meg. Abban az esetben, ha a ráhatás tényezői a normális felfogás skálája határain kívülre kerülnek, akkor minden vizsgált típusnál paradoxiálisan sajátos reakció merül fel.

Ha a ráható tényező gyengébb az ember érzékelési küszöbénél, akkor a temperamentum típustól függetlenül a tudatos reakció rá vonatkozóan hiányzik, de a tudatalatti szinten ezen ráhatás ereje összeadódik az inger domináló magjával az adott időpillanatban. A negatív érzelmi tónus esetében megerősödik a semmivel sem alátámasztott aggodalom. Mindenki tudja, hogy semmi sem „roggyantja meg úgy a térdeket”, mint a kis kellemetlenségek tömege. Abban az esetben, ha a ható tényező magasabb az egyéni felső érzékelési küszöbnél, akkor ezt, mint fenyegetőt és agresszívet érzékeli és kialakul a védekező, paradoxiális reakció, leggyakrabban a normálissal ellentétes. Általában az élénk és örömteli szangvinikus-kolerikus – elkezd sírni, csökken az önértékelése, szomorkodik és megharagszik. Általában a nyugodt és kitartó flegmatikus – erőteljesen robban, néha agresszív, affektív reakcióval. Az agresszív és fékezhetetlen kolerikus – fékezetté, nem aktívvá válik, depressziós állapotba kerül, külsőleg ez nyugalomnak néz ki, de valójában ez egy védekező reakció a tehetetlenség pillanatában. A szangvinikus-flegmatikusnál a kezdetben lehetséges robbanás, leggyakrabban elzárkózik a külső világtól „csak hagyjanak békén”, haragvás, az önértékelés csökkenése. A melankolikus és az érzékeny kolerikus visszafoghatatlan erővel elkezd cselekedni, robbannak, azután bűntudatot éreznek vagy vádolnak – ezért elzárkóznak a társalgástól, amennyiben a ható tényező túlságosan erős, kómás állapotba kerülnek. A közepes erejű szangvinikus konzervatívvá válik és elzárkózik a megszokott kompromisszumoktól, váratlan konokságot produkál. Leggyakrabban, az ilyen reakciók a stressz felgyülemlésének következményei (van értelme megnézni az energetikai ábrákat) és a tudatalatti azon kísérleteivel kapcsolatosak, hogy helyreállítsák az energetikai egyensúlyt, amely a megszokott reakcióknál megsérült, ez az energetikai folyamatok lefolyásának veleszületett diszballanszának sajátos kompenzációja. Fontos tudni, hogy vannak meghatározott eszközök a temperamentum minden típusára, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan és hatékonyan legyőzzük a stresszt és helyreállítsuk a normális reagálást a ráható stimulálókra.

SZANGVINIKUS-KOLERIKUS.

Túlfeszültség esetén, ha sír, akkor érdemes számára, sőt kell is bármilyen szórakozási fajtát felajánlani – egyszerűen csak sétálni a városban, táncolni, ünnepélyre elmenni,

koncertre, étterembe – rendbe hozni magát és kimenni az emberek közé, vagy sportolni, emellett a terhelést a megszokottnál erősebbre kell megválasztani.

FLEGMATIKUS.

A felingerelt flegmatikust érdemes végig meghallgatni és azután békében hagyni, nincs értelme nyugtatgatni, mert ez még erősebb kirobbanáshoz vezethet. Szükséges, hogy hagyjuk magára, megkérni, hogy bizonyos időn belül gondolja át a dolgot, adjunk neki lehetőséget, hogy megnyugodjon a szokatlan energia kirobbanása után. Erre megfelel az alvás, szabad séta magányosan, film megnézése, könyvolvasás, vagy egyszerűen bezárkózni a szobájába és a megszokott dolgokkal foglalkozni. Ha szereti, akkor megfelel az úszás is. KOLERIKUS.

A kolerikusnak depressziós állapotban sokkellenes ráhatásra van szüksége – az aktivitás bármilyen formájára: sport, kerti munka, favágás télre, végső esetben a lakás nagytakarítása, minden, ami figyelmet és különféle erőkifejtést, helyváltoztatást, utazást, a verseny igényel, visszatérítheti a fékezhetetlen típust a „normál” szorgos aktivitáshoz. Segít a gyors utazás is, ha nem ő vezet, mert stressz állapotban ez veszélyes, a kolerikusnak gyengíti az önvédelmi ösztöneit.

SZANGVINIKUS-FLEGMATIKUS.

Először célszerű megnyugtatni a flegmatikust, lehetővé tenni, hogy szeretett önmagával egyedül maradjon, majd utána benne lévő szangvinikust szórakoztatni – „kimenni a tömegbe”.

KÖZEPES EREJŰ SZANGVINIKUS.

Minden másnál jobban segít a nagy társaság, kevés ismert személy, lehet sport, de nagy terhelések nélkül, a fontos az, hogy változatosság és választási szabadság legyen.

MELANKOLIKUS.

Okvetlenül dicséret és támogatás szükséges, fontos meghallgatni az állandóan ismétlődő sérelmeket és elmondani, hogy a cselekedetei bátrak és helyesek voltak, de van értelme finoman lebeszélni a bosszúról és valami olyat tenni, ami megerősíti benne a biztonság és komfort érzetét. Télen takarjuk be puha pléddel, vagy vegyen aroma fürdőt, javasoljunk neki fagylaltot és hűsítő üdítőt nyáron, ajándékozzunk neki plüss játékot, gyújtsunk gyertyát vagy a kandallóban tüzet hidegben és sötétben, …..

ÉRZÉKENY KOLERIKUS.

Itt is szükség van dicséretre és támogatásra, utána pedig sokkellenes rendezvények, ugyanúgy, mint a kolerikusnál, csak kisebb terheléssel.

Egy diákfoglalkozáson csoportos kikérdezés módszerével megállapították, hogy minden temperamentum típusra, kivétel nélkül, a legjobb stresszellenes eszköz a szeretet és a közelálló gondoskodása: „Gyertyafényes vacsora, meleg és gyengéd szavak és az, ami rendszerint este kilenc után szokott bekövetkezni ….”.Van aki ezt szexuális viszonynak nevezi, van aki szerelemnek, de ha ez az utóbbi változat, érdemes emlékezni arra, hogy a szeretet – ez a lélek légzése, ez fény az értelemben és erő a szellemben. Abban az esetben, ha tényleg segíteni szeretnétek a stresszből való kijutásban a közelálló személynek, emlékezzetek a szeretet öt alapjára:

1. Igazából együtt lenni; 2. Néhány meleg szó;

3. Figyelmesség; 4. Ajándékok; 5. Testi kontaktus.

A szeretet nem csak az egyetlen gyógyító eszköz minden betegség esetében, de az egyetlen ok is arra, hogy áttérjünk a temperamentum sajátosságainak vizsgálatáról az érzelmi tipológia sajátosságaihoz.

Hiszen a temperamentum nem az egyetlen fontos természetes jellemzője az embernek. Nem kevésbé fontos annak irracionális összetevője, amelyet az idegi szabályozás érzelmi- vegetatív kontúrja határozza meg. A temperamentum csak a személyiség cselekvéseinek megszokott módját mutatja, az érzelmi típus meghatározza a célokat és kívánságokat és azok kifejezési módjait. Ezért, ha mi megpróbáljuk külön vizsgálni a temperamentumot és külön az érzelmi tipológiát, akkor egy csomó ellentmondást találunk, amelyek nem felelnek meg az elméleti elképzeléseknek és a viselkedésben való megjelenésnek. De ha megtanuljuk látni ezek integrált energetikai egységét, akkor magyarázatot kapunk sok ellentmondásra, amelyek nem csak hogy megjelennek a viselkedésben, de megmaradnak a lélekben is ellentmondásos törekvések és ellentétes érzések formájában.

ÉRZELMI TIPOLÓGIA – lelki, asztrális, energetikai szint. Az idegi szabályozás érzelmi- vegetatív kontúrja – ez az a hely, ahol valamennyi életprobléma fortyog, benne alakul ki és ömlik szét a szeretet és öröm körül, és ha ezek nincsenek, a bánat, gyűlölet, harag, sértődés és a hormonális szféra változásai az érzelmek energetikai biztosításán dolgoznak. Ez az egyéni mágikus erő, energia szintje, amelyik kialakítja az ember érzelmi vonzóerejét a társalgásban. Ha pontosabban fejezzük ki, az érzelmi szinten nem egy, hanem két erő – az integráció és az adaptáció működik. Lényegét tekintve ezek egyek és egy és ugyanazon forrásból erednek, de irányuk és lefolyásuk éppen ellentétes.

Az első erő az „EGO” – „én a szeretett szeretnék lenni, érzelmeket szeretnék kapni, ha nincs szeretet, akkor beleegyezek bármi másba, csak hogy ne maradjak semmi nélkül, a legszörnyűbb a közöny és közömbösség. Akkor nincs befelé irányuló energiaáramlás.”

A második erő a „MI” – az érzelmi reakciók folyása kifelé irányul: „Én szeretnék szeretni, szeretnék érzelmeket, energiát ajándékozni és ha az nem negatív, akkor mindenképen szeretetnek fogom nevezni és ráerőszakolom másokra is, mások nélkül értelmetlen az életem, hajlamos vagyok magamat megváltoztatni, hogy ezzel másoknak megelégedettséget szerezzek.”

Igyekezni fogtok megérteni, hogy ez a két erő hogyan kapcsolódik a szeretethez – a Világegyetem egyetlen energia fajtájához, ami csak az Ember és az Isten számára hozzáférhető. Fizikai, energetikai és dinamikus szempontból a szeretetről való elképzelés nagyobb mértékben érthető, hogyha összehasonlíthatjuk két ellentétével – a gyűlölettel és a közömbösséggel.

Dinamikai szempontból:

Szeretet – ez kívánság a szeretet objektumához való közeledésre vonatkozóan. Ezen a világon minden nagyon egyszerű – ha én valamit, vagy valakit szeretek, akkor lépést teszek feléje. A másik felé lépést úgy lehet tekinteni, mint a szeretet mértékegységét.

Gyűlölet – ez kívánság, eltávolodni az objektumtól, de ha lehetséges, lerombolni azt és helyette egy teljesen ellentétes objektumot létrehozni a gyűlölet jellemzőivel. Vagyis a gyűlölet – ez szintén szeretet, de az ellentétes iránti szeretet. Ez azt jelenti, ha gyűlölet van, akkor a szeretetet pontosan az ellenkező irányban találjuk meg.

Közömbösség – ez a kívánság hiánya, az igény hiánya, az objektum felé, vagy tőle elfelé mozdulásra való törekvés hiánya – a rezonancia hiánya, energetikai kapocs hiánya, ez a helyben maradás igénye.

Engem fiatal koromban hosszú ideig foglalkoztatott egy kérdés, miért van szükség arra, hogy a világon létezzen a gyűlölet? A bölcs emberek azt mondták: „Az egyensúly miatt.” De ez számomra érthetetlen volt mindaddig, amíg nem találtam hasonlót: „A szeretet – lépés valaki felé – közeledési kívánság, egység; a gyűlölet – lépés elfelé valakitől, távolodási, megszakítási kívánság. Ezek a kívánságok mindig kapcsolatosak a „Jó és rossz”-ról való elképzeléseinkkel.

Az emberek gyakran tévednek azt gondolva, hogy a jó és a rossz változatlan marad az egész élet folyamán, igyekezvén megtalálni a szeretet örök változatlan képletét. Ez ellentmond az élet és fejlődés törvényeinek – minden fejlődik és változik. Ezt nagyon könnyű bemutatni az étel és ital példáján: Amikor éhesek vagyunk, bizonyos fokig azt érezzük, hogy „jó” lenne enni, és kiválasztjuk az ételek közül azt, amit szeretünk és elkezdünk enni és azt érezzük, hogy ez „jó”, de ha valamit „nagyon szeretünk” , nagyon gyakran követünk el hibát, többet eszünk és akkor kezdődik, hogy „ez jó, de sok”, nehézséget érzünk a túlzott jótól. Ha mi kísérletképen folytatjuk ezt a folyamatot és megnöveljük túl jóra - megpróbáljuk enni a kedvenc ételünket megállás nélkül, egyik adagot a másik után. Így magától értetődik, hogy 3 vagy 5 adag után az étel már nem tűnik olyan ízletesnek, de 35 után már egyszerűen utálni fogjuk és abbahagyjuk az evést. Ha nem vagyunk éhesek és javasolják, hogy együnk, mi beleegyezhetünk, de csak akkor, ha szeretjük azt az ételt, de leggyakrabban elutasítjuk. Ez azt jelenti, hogy az étel a „jó” kategóriából átmegy a „rossz” kategóriába, ha mi jól lakottak vagyunk, de amikor mi megéhezünk, akkor az éhség növekedésének mértékében az étel a „rossz” kategóriából újra átkerül a „jó” kategóriájába. De ha nagyon éhesek vagyunk, és olyan étel van, amit mi általában íztelennek, „rossz”-nak tartunk, akkor az éhség növekedésével ez átmegy a „rossz” kategóriából a „jó”-ba és ilyen eset után mi készek vagyunk megszeretni az ilyen ételt is.

Ezért a JÓ (pozitív energia) és a ROSSZ (negatív energia) – az energiának nem minőségi különbözősége, hanem iránya és elhelyezkedésének pontja van az adott időpontban, igényeinkből kiindulva. Hogy még jobban megértsük az energia és szeretet működését megvizsgáljuk az érzelmi skálát, amely magyarázatot ad a paradoxiális érzelmekre és a társalgás arany középútjára.

Az érzelmi skála felépítésének törvényei jól bemutathatók minden nyelven:

rossz közömbösség jó

-7,-6,-5,-4,-3,-2,-1 0 +1,+2,+3,+5,+5,+6,+7

Nem -1 Nem tudom +1 igen

Nem akarom -2



Rossz -3 +3 jó

Nagyon rossz -4 +4 nagyon jó Undorító -5 +5 csodálatos Rémes -6 +6 fantasztikus Borzasztó -7 +7 borzasztóan jó

Jó és rossz Tudom

Az érzelmi skálát ajánlatos megvizsgálni, nemcsak mint egyenest, a különböző végeknek a végtelenbe való elmenetelével, hanem mint kört is, amelynek határain túlra csak a beavatottak mennek ki, akik nem osztják fel jóra és rosszra, de ismerik az egyikből a másikba való átmenet kritériumait. Az arany szabály így hangzik: „Ne okozz másnak olyat, amit nem szeretnél, ha mások veled szemben elkövetnének, és olyat tegyél másokkal, amit szeretnéd, ha mások veled is megtennének.”

Az érzelmi skála megmagyarázza a társalgában való beleunás felmerülésének mechanizmusát, az életben miért olyan gyakran fordul elő, hogy az emberek találkoznak, tetszenek egymásnak, szerelembe esnek, nagyon szeretik egymást, összeházasodnak, családot alapítanak, gyereket szülnek – azután a szerelem eltűnik, elpárolog és helyére a gyűlölet és az ellenségeskedés , vagy legjobb esetben a közömbösség jön. Hogy ezt megérthessük, elképzelésünknek kell lenni a szeretet tartályairól, amelyekről olvashatunk John Grey műveiben.

Ahogy a testnek az élet fenntartásához vízre, vitaminokra, levegőre és mikroelemekre van szüksége, ugyan úgy a léleknek szüksége van a szeretet meghatározott fajtáira, hogy növekedjen és az ész, a szív és a test közvetítésével jelentkezzen. A világban betöltendő rendeltetését megvalósítva a léleknek segít az ész: kijelölni a célokat, törekszik elérésükre, tervez, gondolkodik és reménykedik. A léleknek még segít a szív, amelyik vonzza azt, amire szüksége van a növekedéshez. Az érzések táplálják a lelket, a külső világból a szükséges információk és a fogadott kellemes érzések szállításával. Ameddig a lélek nem kapja meg azt, amire szüksége van, erőtlen irányítani az életünket és azt harmonikussá tenni. Ha a szívünk zárva van és agyunkat nem igazi irányban vizsgálják, soha sem leszünk képesek személyi sikert elérni.

Ahhoz, hogy megismerjük saját igazi énünket, ki kell tárni a szívünket a szeretet minden vitaminja előtt. Belőlük tíz van:

1. B1 vitamin - az Isten szeretete és gondoskodása. 2. R vitamin - szülői szeretet és gondoskodás.

3. D vitamin - az otthoniak, a barátok szeretetet és szabadidő birtoklása. 4. E vitamin - a kortársak és egyformán gondolkodók támogatása. 5. S vitamin - saját szeretetünk és támogatásunk.

6. V vitamin - azok szeretete és támogatása, akik közeli viszonyban vannak – partnerek és szerelmesek.

7. Z vitamin - azok szeretete és támogatása, akik tőlünk függnek. 8. O vitamin - a szociális környezet …………..

9. M vitamin - szeretet a világ felemelésének; 10. B2 vitamin - szeretet szolgálat az Istennek. A szeretet vitaminok mindegyike fontos.

A mi szeretet igényünk nem hasonlíthatók, miután mindegyiknek meg van a maga hiánya. Amikor egy éhező ember van, akkor boldog és az étel íze számára csodálatosnak tűnik, de annak számára, aki jelentős adagot megevett, a repeta nem tűnik olyan ízletesnek, a jólét túlsúlya eltompítja azt a képességűnket, hogy megelégedettség töltsön el bennünket elfogyasztása után. Túlságosan jól lakva nincs szükségünk repetára, az élvezet eltűnik. Így van ez a szeretettel is. Ha a tartály üres, akkor mi kapunk és boldogságot és megelégedettséget érzünk, amennyiben a tartály túltelített már nem akarunk kapni, hanem igyekszünk olyan helyet találni, ahol mi adhatunk szeretetet, ahol kevesebb van, mint nálunk.

Mindig megszerezhetitek azt a szeretetet, amire szükségetek van. Ha a szívetek azt akarja, ami nem elérhető számotokra, az azt jelenti, hogy nem jó felé néztek. Ez gyakran előfordul a házasságban. Amikor házasságra lépünk, figyelmen kívül hagyunk bizonyos vitaminokat. Kezdetben minden csodálatos, ez az érzés annyira erős, hogy a házastársak egy időre elfelejtkeznek a szeretet minden további vitaminjáról. De ezek a mennyek időlegesek, amennyiben nagyobb adag szeretet vitamint kaptok a partnertől, egyszerűen nem figyeltek fel más ki nem elég1ített igényeitekre. Amikor kielégítitek ezt a vitamin igényeteket, el kezditek a pusztaság érzetét érzékelni más saját ki nem elégített igényeitekre vonatkozóan. Ebben a pillanatban elkezdünk nem szeretni, bármit is teszünk, vagy partnerünk ellenükre tesz, mi azt érezzük, hogy a partner nem elégít ki bennünket, hogy elítélésre jogosult. Már nem élvezzük saját felünk jelenlétét, de azt akarjuk, hogy megváltozzon. Tudva, hogy hová kell nézni és

hogyan lehet megkapni, megértitek, hogy mindig megtalálhatjátok azt a szeretetet, amire szükségetek van.

A léleknek szüksége van a szeretet mind a tíz vitaminjára, de a szív egyszerre csak egyet képes elsajátítani.

A szeretet tíz tartálya.

Képzeljétek el, hogy a szeretet minden fajtája iránti igény egy-egy különálló tartály. Ha nem akarjuk elveszíteni a kapcsolatot a saját igazi énünkkel, akkor figyelnünk kell arra, hogy mindig telítve legyenek a tartályok. Amint az egyik befogadóképessége telített, hozzá kell fogni a következő feltöltéséhez, hogy nehogy elveszítsük a belső egyensúlyunkat.

Amikor a tartály feltöltődik, pozitív energia áramlását érzékeljük. Ebben az időben arra gondolhatunk, hogy boldoggá a partnerünk tesz, de valójában ez egy egyszerű öröm a belső énünkkel való kontaktus eredményeként. De egyébként önmagunkhoz fordulni segít maga a szeretet és a partner támogatása. Amikor a tartály teljesen feltöltődik, a belső felesleg érzete elmúlik, bennünket bánat és nyugtalanság tölt el. A tartály feltöltöttségének tünete – hiányérzet valamiben. Ebben az időben fontos tudni, hogy hová nézzünk, mert egyébként az eszünk a bűnt a partnerünkre hárítja át. Amennyiben nem szeretitek magatokat, magatokon kívül senki más nem tud segíteni nektek jobban érezni magatokat, mint ti magatok. Ezért tanuljátok szeretni magatokat. Ha az önmagunk iránti szeretetre összpontosítunk és ekkor bizonyos függetlenséget érezve, folyamatosan vissza fogjuk állítani a központtal való kapcsolatunkat. Időt szánva önmagunkra - újra jobban érezzük önmagunkat.

Tíz fokozat. A szeretet tartályai meghatározott rend szerint helyezkednek el. Mindegyik a fogamzástól az érettség eléréséig alakul ki. A fejlődés meghatározott fokain szükségünk van elsődlegesen a szeretet egy fajtájára. Egy új fokozatra való áttérésnél szükségünk van az előző tartályoknak feltöltött állapotban való tartására. Ha ezek nincsenek feltüntetve, vissza kell térnünk és az előző tárolót fel kell töltenünk.

Hogy azokká váljunk, akik vagyunk, a szeretet vitaminjait meg kell kapjuk különböző időperiódusokban. Innen látható, hogy a fejlődés folyamata nem fejeződik be 21 éves korban,