NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
Pethőné Nagy Csilla
IRODALOM 9.
Szövegvilágok
Mítosz és irodalom
Az ókori görögség
irodalmából
A római irodalomból
A Biblia világa
2irod_09_1-7.indd 1
A tankönyv … engedélyszámon ...-től tankönyvi engedélyt kapott
A tankönyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)] A tankönyv megfelel a [17/2004. (V. 20.)] OM rendelet 3. számú mellékletében szereplő kompetenciafejlesztő oktatási programcsomag kerettantervének
Lektor: Arató László
Képszerkesztés: Méhes Edit, Pethőné Nagy Csilla
Felelős szerkesztő: Méhes Edit
Tipográfi a: Mag Stúdió
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:
© Pethőné Nagy Csilla, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2010
ISBN 978-963-19-6904-7 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. a Sanoma company www.ntk.hu Vevőszolgálat: [email protected] Telefon: 06 80 200 788
A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 16120/I
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Grafi kai szerkesztő: Mikes Vivien
Terjedelem: 26,78 (A/5) ív + 1 ív melléklet A könyv tömege: 490 gramm
1. kiadás, 2010
Nyomdai előkészítés: B–TEX 2000 Bt.
2irod_09_1-7.indd 2
BEVEZETÉS . . . 6
SZÖVEGVILÁGOK . . . 8
AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG . . . 8 Az irodalom kezdetei 9Örkény István: Csupa közhely – részlet 10Varró Dániel: sms 10
NÉPSZERŰ IRODALOM – SZÉPIRODALOM . . . 11
Kovács András Ferenc: Könyvheti sláger– Ad nótám: Pancsoló kislány – részlet 12
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán:A test angyala – részlet 12 Népszerű irodalom 12
AZ IRODALOM MINT VILÁGALKOTÁS . . . 14
AZ IRODALMI ALKOTÁS MINT SZÖVEGVILÁG . . . 17
Mándy Iván: Az utcán 17Varró Dániel: A Bús, Piros Vödör dala 19
SZÖVEGEK BESZÉLGETÉSE . . . 22
József Attila: Születésnapomra 22Tóth Krisztina: Futrinka utca – részlet 23Orbán Ottó:
Születésnapomra – részlet 23Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! – részlet 23
TÉMÁK, MŰVEK, OLVASÓK AZ IDŐBEN . . . 25
Jókai Mór: És mégis mozog a Föld – részlet 25Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Elkéstem
– részlet 26Ottlik Géza: Iskola a határon – részlet 27Szabó Magda: Abigél – részlet 28
MŰNEMEK -- MŰFAJOK . . . 32 Rendszerezési igény 32
SZERZŐ -- MŰ -- BEFOGADÓ . . . 34
Karinthy Frigyes: A cirkusz 34 Pierrot (Marosi Z. Tamás): A bohóc 38 Wallace Stevens: A ház
csendes volt, s a világ aludt 40
MÍTOSZ ÉS IRODALOM . . . 42
MÍTOSZOK . . . 42
MÚZSÁK, ISTENEK A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN . . . 44 Görög mitológia 44Hésziodosz: Istenek születése – részlet 46 Múzsák 46Hésziodosz: Istenek
születése – részlet 48 Az olümposziak 51
VILÁGKORSZAKOK . . . 52 Hésziodosz: Munkák és napok – részlet 53 A babiloni teremtéseposz – részletek 56Kalevela.
A világ kezdete, I. ének – részlet 57Kalevala. A medve eredete – részlet 58Kalevala.A kantele születése, XL–XLI. ének – részlet 58
AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG . . . 60 Elképzelés a világmindenségről 60 Samanizmus 61 Istenek, istennők, természetfeletti lények 61
Fehérlófi a – részlet 62
AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG IRODALMÁBÓL . . . 64
A HOMÉROSZI EPOSZOK . . . 64 Az európai irodalom kezdetei 65Homérosz: Odüsszeia, VIII. ének – részlet 66 Eposzi kellékek 67
Varró Dániel: Túl a Maszat hegyen – részletek 70
Az időmértékes verselés . . . 70
TARTALOM
2irod_09_1-7.indd 3
4
T
AR
T
AL
OM
Iliász . . . 72I. ének. A dögvész. Akhilleusz harag ja – részlet 73 Az eposz tárgya 81 Hőseszmény 81
Egyén és közösség 82XVIII. ének. Akhilleusz pajzsa – részlet 82 Ismétlődő szerkezetek 88
A pajzs készítése 89
Odüsszeia . . . 90 Utazástoposz 90 Szerkezet és elbeszélői szerep 91I. ének. Az istenek gyűlése – részlet 92
Ember és sorsa 94V. ének. Odüsszeusz tutaja – részlet 94 A család szerepe 96IX. ének.
Odüsszeusz elbeszéli kalandjait Alkinoosznak. Küklopeia – részlet 96XII. ének. A Szirének éneke
– részlet 103 Az Odüsszeia embereszménye 104
A GÖRÖG LÍRA . . . 107 Életmódváltás és lírai személyesség 107Szapphó: Aphroditéhoz 108 Liturgikus műfaj, személyes
tartalom 109 Keretes szerkezet 109 Idősík-váltások 109Szapphó: Úgy tűnik nékem… 110
Szapphó: Egy lányhoz 110Anakreón: Gyűlölöm 111Anakreón: Engem a szerelem 111 Az öröm
értékrendje 112 Anakreóni dal 112 Fiatalság-öregség 113Alkaiosz: Bordal 113
Anakreón: Reggeliztem 114Csokonai Vitéz Mihály: A versszépítő 114Géher István: Anakreóni
dalok 114
A GÖRÖG DRÁMA ÉS SZÍNHÁZ . . . 115 A dráma eredete 116 A görög színház 117 Dráma és színház 117
Szophoklész: Antigoné . . . 119
Homérosz: Iliász, XXII. ének – részlet 120Homérosz: Iliász, XXIV. ének – részlet 120Kreón
trónbeszéde 122Kreón és Antigoné jelenete 123 A drámai alaphelyzet 126 A konfl iktus 126
Antigoné és Kreón érvrendszere 127 Iszméné – Antigoné 128 Haimón – Kreón 128 Teiresziász
és a kar 128 Tragikus hős 129 Olvasatok, értelmezések 129Arisztotelész: Poétika – részletek 130
A RÓMAI IRODALOMBÓL . . . 132
A LATIN KÖLTÉSZET REMEKEIBŐL . . . 133 Az ókori Róma művelődéstörténeti korszakai 132
Catullus szerelmi lírája . . . 133 Éljünk, Lesbia… 133 Szerelemfelfogás 134 Érvelő szerkezet 134Lesbiához 135Lázáry René
Sándor: Léha catullusi lopkodások 135VII. 135Odi et amo 136Gyűlölök és szeretek 136
Szerelem és gyűlölet 136 Egyidejű érvényesség 137 Petri György: Mari bűnei 137
Vergilius és az ekloga . . . 138 Hellenisztikus hagyomány 138IX. ecloga 138 Idő- és értékszembesítés 141
Horatius ódaköltészete . . . 142 Ódák könyve 142Ars poetica – részlet 142Licinius Murenához 143 Az arany közép mértéke 144
Retorikus szerkezet 145 Hajó-toposz 145Alkaiosz: A hajó 146Berzsenyi Dániel: Osztály részem
– részlet 146 Érvelés 146 Magatartásmodell 146Th aliarchushoz 147 Kép és bölcs-mondás 147 Élj a mának 148Leuconoénak 148
A LATIN VERSES EPIKA NÉHÁNY ALKOTÁSÁBÓL . . . 149
Egy átváltozástörténet Ovidiustól . . . 149 Pygmalion– részlet az Átváltozásokból 150 Az alkotás mint teremtés 151Publius Vergilius Maro:
Aeneis, VIII. ének – részlet 152
Phaedrus és az állatmese . . . .153 A róka és a holló 153 Tanító és szórakoztató szándék 154 Heltai Gáspár: A hollóról
és a rókáról 154 Örkény István: Gyász 154 Romhányi József: A róka és a holló.
(Téma és variációk) 154
2irod_09_1-7.indd 4
5
T
AR
T
AL
OM
A BIBLIA VILÁGA . . . 156 AZ EGYETEMESSÉG IGÉNYE . . . 156 Az európai kultúra alapja 157 A Biblia részei 158AZ ÓSZÖVETSÉG SZÖVEGEIBŐL . . . 159 Mózes könyvei 159
Teremtéstörténetek . . . 159
A világ és az ember teremtése (I. Móz 1–2,1–4) 159 Tervszerű és célszerű teremtés 161
Szimbolikus jelentések 162 Az ember teremtése 162Az első ember az Éden kertjében
(I. Móz 2,5–25) 162 Az ember teremtése másképp 163Jókai Mór: Az arany ember – részlet 164
Mark Twain: Ádám és Éva naplója – részletek 165
Kiűzetés az Édenből . . . 166 A bűneset (I. Móz 3) 166 Az Éden jelentései 168 A bűn és következményei 168
Bűnismétlő- és pusztulástörténetek . . . 169
Kain és Ábel (I. Móz 4,1–4,15) 169Az özönvíz (I. Móz 6,5–9,17) 170Bábel tornya (I. Móz 11,1–11,9) 172 Bűnök és büntetések 174Sütő András: Káin és Ábel – részlet 174
Umberto Eco: Bábeli beszélgetés 176
Két ószövetségi példázat a bizalomról és a prófétaszerepről . . . 177 Izsák feláldozása (I. Móz 22,1–22,19) 177 Történet és hiány 178 Ábrahám hite 179 Eörsi
István: Ábrahám és Izsák 180 Próféták iratai 181Jónás próféta könyve (1–4) 181 Kikényszerített
szerepvállalás 184 A személyes elkötelezettség hiánya 184
A zsoltárok könyvéből . . . 185 Imádságkönyv 18523. zsoltár 185 Bizalomének 186 Költői képek 186 Archaikus
vers-beszéd 187Szenci Molnár Albert: XLII. zsoltár – részlet 187József Attila: Csöndes estéli zsoltár
– részlet 187Füst Milán: Zsoltár – részlet 187Szörényi Levente – Bródy János: István, a király
– részlet a szövegkönyvből 187
AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÖVEGEIBŐL . . . 188 Az evangéliumok 188
Máté evangéliumából . . . 188 Megváltáshit 188Jézus Krisztus, a megváltó (Mt 1,18–22; 2,1–18; 3,13–17; 26,17–46;
27,15–55) 189 Jézus születésének elbeszélése 194 A keresztség jelképes motívuma 195
A küldetés beöltésének elbeszélése 195 Dsida Jenő: Nagycsütörtök 197Pákolitz István:
A szadduceus tűnődése – az Agykoponyák hegye ciklusból 197Babits Mihály: Golgotai csárda 197
A magvető példázata (Mt 13,1–23) 199 Példázatos beszédmód 200 Világosan tagolt
szerkezet 200 Összetett, többértelmű jelentés 200
Pál apostol leveleiből . . . 201
Pál I. levele a korinthusbeliekhez (Pál I. 13) 201 Retorikus szerkezet 202
A Jelenések könyvéből . . . 203 János jelenései ( Jel 5,1–5; 6,1–8; 21,1–8; 22,1–5) 203 A végidők terve 205 Motivikus
és szerkezeti keret 205Sylvester János: Az magyar nípnek, Újszövetség-fordítás – részlet 205
NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . 208
2irod_09_1-7.indd 5
BEVEZETÉS
6
TANKÖNYVHASZNÁLAT
Kedves Tanuló!
Érdemes tudatosítanod, hogy az irodalom tantárgy olyan ismeretrendszert közvetít, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyeknek a többi tantárgy tanulására, illetve a személyiség fejlődésére nézve is meghatározó jelentősége van. A szövegértés és szöveg-alkotás hangsúlyos volta, a társas tanulási helyzetek lehetősége miatt a tantárgynak kitüntetett szerepe van a gondolkodási, nyelvi-kommunikációs és szoci-ális kompetenciák1 fejlesztésében. Az irodalomtanu-lás tartalmai: az olvasói tapasztalatokra és élményekre épülő műismeret, a művelődéstörténeti és irodalom-történeti műveltség, az irodalomelmélet, valamint széleskörű képesség- és készségkibontakoztatás.
Irodalomtankönyved a jelentést az olvasó és a mű párbeszédében alakuló, változó és változatok-ban élő képződménynek tekinti. Ezért az olvasási folyamatokban rád, a befogadóra és tanulótársa-idra, a befogadók közösségére összpontosít. Jól használható értelmezői-tanulási stratégiákat és írás-modelleket kínál, hatékonyan készít fel a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára. Ennél is fonto-sabb azonban, hogy támogat az értő olvasóvá, alkotóképes íróvá, együttműködő, sikeres és felelős felnőtté válásban. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérd, a te döntésedre, kitartó munkádra, elkötele-zettségedre is szükség van.
A tankönyvben szereplő ismeretközlő
elemek bemutatása
Fogalmak, ábrák. Az irodalomelméleti,
stiliszti-kai, retoristiliszti-kai, verstani fogalmak, táblázatok, szemléltető ábrák segítik tanulási-megértési folya-mataidat. Nem megtanulásra, hanem tanulmá-nyozásra, gondolkodásra, felhasználásra valók. Például a műfaji fogalmakat kódként működtet-heted az értelmezéskor, még akkor is, ha tartal-muk történetileg változik. A jó olvasónak már olvasás előtt vannak előfeltevései a szövegről. Tudja, hogy egy adott műnemhez tartozó, adott műfajban megírt alkotás olvasásakor milyen szempontokra kell fi gyelnie. Vagyis a használatké-pes fogalomtudás az irodalomértés és az iroda-lomról való szakszerű beszéd fontos előfeltétele.
Kiegészítő szövegek. A főszövegekkel sokrétű párbe-szédbe lépő szépirodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a hozzájuk kapcsolódó feladatok. Választási lehetőséget kínálnak, utakat nyitnak a kortárs művek felé, amivel oldják az időrendet. Összekapcsolják az idegen múltat az ismerős jelennel. A kiegészítő szöve-gek között szerepelnek ismeretbővítő, ismeretközlő és műértelmező szövegek. Lehetővé teszik az egyéni haladást, a diff erenciált tanulást és fejlesztést. Szolgál-hatják a tanultak, olvasottak további kiterjesztését, újabb olvasmányok megismerését.
Irodalmi művek szövegei, szövegrészletei. A
Nemzeti alaptanterv (2007), a kerettantervi szabá -lyozások (2004) és az érettségi vizsga kimeneti követelményei alapján válogatott szépirodalmi ol-vasmá nyok, illetve részleteik. Az olol-vasmányok meghatározóan az irodalom történeti korszakait (korstílusait, stílusirányzatait) követő rendbe illesz-kednek. Fontos, de nem kizárólagos cél mérték-adó (kanonikus) művekről való olvasói tapaszta-lat szerzése, a világ- és önértésünk kereteit képező európai és a magyar irodalmi-kulturális hagyo-mány megismerése, megértése és elsajátítása.
Ismeretközlő és értelmező szöveg
Változatos szövegegyüttes. Vannak köztük az előfel-tétel-tudást megteremtő korszakbevezetők és mű-veltségbővítő szövegek. Vannak irodalomtudósoktól, irodalomtörténészektől vett, a ráhangolódást vagy a refl ektálást segítő idézetek, és vannak olvasmányo-kat értelmező, értelmezési lehetőségeket kínáló szö-vegek is. Ez utóbbiak nem megtanulásra, inkább az órai vagy otthoni értelmezést követő, visszatekintő refl ektálásra vannak szánva. Ugyanakkor mintát ad-nak az irodalomról való szakszerű beszédre is.
1 A kompetencia nem a képesség rokon értelmű kifejezése (skill), hanem képesség (ability) összetett feladatok adott feltételek között történő sikeres megoldására. Magában foglalja az ismeretek előhívását és aktivizálását, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási összetevőket és beállítódásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (OECD/DeSeCo, 2002)
2irod_09_1-7.indd 6
7
BEVEZETÉS
A ráhangolódás a tanulási folya-mat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképze-lés előhívása, aktiválása. Ezek a kér-dések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyu lásodról.
A jelentésteremtés a tanulási folya-mat második szakasza. Ebben a sza-kaszban találkozol új szövegekkel, információkkal. E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdeké-ben a szöveggel, ismerethordozók-kal való változatos tevékenységeket, gon dolkodási-megértési utakat kí-nálnak fel.
A refl ektálás a tanulási folyamat har madik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kiala ku lása. E szakaszhoz hozzátartozik a meg-értési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önérté-kelés is.
A piktogram alá azok a kulcsszavak, fogalmak kerülnek, amelyek a fejezet tartalmi vázát képezik. Hívó szóként is funkcionálnak, segítik előhívni, mozgósítani a fejezetben olvasottakat, meg-értetteket, megtanultakat. Megtanulásuk megalapozza további tanulmányaidat is. Ezért célszerű „elmenteni” őket a tartósmemória fájlodba. Az álló betűs, csillaggal jelölt fogalmak szerepelnek a középszintű érettségi vizsga követelményei közt. A dőlt betűs és csillaggal jelölt fogalmak csak az emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény részei.
A piktogram alatt olyan könyvek, fi lmek, zenei művek adatait találod, amelyek megismerését ajánljuk, ha bővebben érdekel a téma, ha szeretnéd tudásodat kiterjeszteni, mélyíteni, árnyalni.
A tanulás egyszerre egyéni és közösségi természetű. A feladatok elején álló piktogram a munkaformát jelöli. Javaslatot tesz arra, hogy az adott feladatcsoportot egyéni vagy pármunkával , együttműködő cso-portban vagy frontális munkában dolgozzátok fel. A négy bábu csoportmunkát javasol. Ilyenkor a feladatok eloszthatók: a) a csoportok között; b) a cso-porttagok között; c) szabad választás szerint; d) tanárod fejlesztési tervei alapján. De az is lehetséges, hogy min-den csoport ugyanazokkal a feladatokkal dolgozik, sőt az is, hogy egyes kérdésekre az osztály együtt keresi a választ. A feladatokhoz gyakran kapcsolódik tanulási módszer vagy technika. Ezek segítenek az aktív, tevé-keny tanulásban, támogatják a szövegek értelmezését, megér tését, személyes környezetbe vonását. A tanulási módszerek és technikák leírását a tankönyv melléklete, a Módszertani füzet tartalmazza. A csoportfolyamato-kat természetesen közzététel követi, ehhez változatos eljá rásokat kínál a módszertani füzet.
A feladatok a ráhangolódás – jelentésteremtés – refl ektálás tanulási, tanulássegítési modell alapján szer-veződnek. Ez a modell a megértés, a tanulás folyamat- és létrehozásjellegét hangsúlyozza. Ezért a feladatok támo-gatnak téged a megértésben, az öntevékeny, tudatos és értelmes, felelősségteljes tanulásban. Lehetővé teszik, hogy bővítsd és rendszerezd ismereteidet, fejleszd az életben szükséges, számos területen felhasználható képességeid és készségeid rendszerét.
A tanulási folyamat jó esetben nem fejeződik be az órán. Ahhoz, hogy tudásod a tartós memóriádba kerül-jön, és könnyen aktivizálható legyen, az ismétlésre, a megértetteknek a megtanulására is fi gyelmet kell fordí-tanod.
2irod_09_1-7.indd 7
SZÖVEGVILÁGOK
8
AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG
ÉS ÍRÁSBELISÉG
1. Gyűjtsétek össze asztalterítő-technikával, szerintetek milyen szövegeket nevezünk irodalomnak! 2. Hasonlítsátok össze T-táblázattal, hogyan hagyományozódtak az irodalmi szövegek nemzedék-ről nemzedékre évezredekkel ezelőtt, és hogyan, hányféleképpen történhet a rögzítésük nap-jainkban!
3. Készítsetek pókhálóábrát, vajon milyen emberi igények, szükségletek hozhatták létre az iro-dalmat!
4. Olvasd el az ismeretközlő szöveget jelöléstechnikával!
5. Készíts a füzetedbe jelöléstáblá zatot, írd bele a szöveg kulcsfogalmait! 6. Beszéld meg táblázatos vázlatodat padtársaddal!
7. Keressetek közösen választ kérdéseitekre, ha szükséges, kérjetek segítséget tanárotoktól!
8. Hasonlítsátok össze pókháló ábrátokat a tankönyvbelivel! Értelmezzétek, példázzátok a pókháló-ábrákban összegyűjtött feltételezéseket az irodalom eredetéről!
Két fi nn ember a fi nnek ősi történetei ből énekel.
A népi énekesek szemben ülnek egymás-sal, kezükkel összekapaszkodnak, testükkel előre-hátra hintáznak. Hasonlítsátok össze a történetmesélői helyzetet a Munkácsy-képen láthatóval!
Munkácsy Mihály: Falusi felolvasás (1865) Ki(k) van(nak) a kép középpontjában: a felolvasó vagy hallgatósága? Érveljetek! Írd meg a történetet, amit szerinted a képen látható alak felolvas!
Szólaltassátok meg a belső hangok technikájával a hallgatók lehetséges reakcióit!
„…Te kellesz, olvasó”
2irod_09_1-7.indd 8
9
SZÖVEGVILÁGOK
15–17 000 éves barlangrajz, Lascaux, Francia ország
Milyen feltevéseket ismersz a barlangrajzok keletkezéséről?
„Falak mindenhol vannak, és fi rkálással elkezdhetjük le bon tani őket.” (falfi rka)
A falfi rkák a mai városok művészet alatti művé szetének jellegzetes alkotásai.
Mi a véleményed a fal fi rkálásról? Ha rajtad múlna, hogyan szabályoznád?
Az esztétika (görög: aisztheszisz ’érzékelés, a
észlelés’) a művészettel, szűkebben a széppel való foglalatoskodást jelenti. Magába foglal-ja az alkotás és befogadás kérdését, valamint a műalkotás létrejöttének feltételeit és hatá-sának módjait. A szépről való gondolkodás a görög kezdetektől jelen van a jóról és az igazról való elmélkedés mellett. (Bacsó Béla nyomán)
Az irodalom kezdetei
Az irodalom kezdetei az írásbeliség előtti korba nyúl-nak vissza, az ősköl tészet, a mágikus művészet korába. A varázsénekek, mítoszok, mondák, siratók és mesék az emberiség legősibb irodalmi műfajai, illetve szövegei. Évszázadokon át szóban hagyo má nyo zódtak. Ennek a szóbeli hagyománynak egy része egy-egy nép írott iro-dalmában is továbbélhetett (l. pl. a görög mítoszok). Más népek dalait, meséit, évszázadokkal később kísérel-ték meg összegyűjteni és lejegyezni. Legtöbbjük azon-ban rögzítés hiányáazon-ban egyszerűen „elfelejtődött”. Arról, hogy mi késztette az embert már a történelem előtti korban művészi, ezen belül irodalmi jellegű alkotó tevékenységre, különböző feltételezések vannak.
Ma sokan vélik úgy, hogy a művészet, az irodalom az ember megismerési vágyából fakad. Az ember önmagát és a világot megérteni akaró, eredendően játékos, alkotó természetében gyökerezik.
Azokban a kultúrákban, amelyekben az írásbeliség megjelent, megszületett az irodalom írott változata is. Szóbeliség és írásbeliség, népköltészet és műköltészet, népszerű és magas irodalom, irodalmi és hétköznapi szöveg évszázadokon át kölcsönös együtthatásban élt és él ma is.
Az irodalmiság az írásbeliségnél tehát tágabb lom. Ugyanakkor bizonyos szempontból szűkebb foga-lom is. Szűkebb, mert a művészetek egyik ágaként a szépirodalmat értjük rajta. Azt a szépirodalmat, amely esztétikai tapasztalattal: a szépség élményével és a(z) (ön)megértés örömével ajándékozhatja meg az olvasót. Vannak átmeneti irodalmi formák is. Ilyen például a művészeti tárgyról szóló, személyes hangú, művészi igényű tanulmány, az esszé. De ilyen az életrajz- vagy a szónoki irodalom java része is. A történelem különböző korszakaiban a szépirodalomba tartozó formák köre hol kiterjedt, hol szűkült. Vagyis a fogalom éppúgy, mint maga az irodalmi jelenség, változott. Bevezető fejezetünkben az irodalomról való beszéd ma érvényes-nek tartott irodalomfogalmát járjuk körül.
a világ megértésének vágya munka
élmény, szórakozás
kreativitás, alkotni vágyás újraalkotása
önkifejezés önmagunk megértésének vágya
megörökítés MŰVÉSZET IRODALOM utánzás játék 2irod_09_1-7.indd 9 2irod_09_1-7.indd 9 2010.04.28. 17:38:012010.04.28. 17:38:01
10
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
Falfi rkákNe vezess túl gyorsan, mert még lemarad az őrangyalod!
Légy hű magadhoz! Egész életedet vele kell le-élned.
Örökké akarok élni! Eddig sikerült. Ne makacskodj, forogj együtt a földdel! Viccek
– Jean, hozza be a köntörfalat. – Minek uram?
– Mellé akarok beszélni.
Egy csiga mászik fel a tölgyfára. Ötven év múlva elér a feléhez, majd megcsúszik és lezuhan a földre. Keservesen megüti magát, majd így szól: – Na lám csak! Ez a vége a nagy sietségnek! Örkény István: Csupa közhely – részlet Két test, egy lélek
Nem tudok nélküled élni
Ha távol vagy, veled időznek gondolataim Pedig ki hitte volna
Mi rejtőzik az idő méhében Nem lehet azt kiszámítani Mert csak a vak szerencse műve Rég volt, talán igaz se volt Hogy egymást kézen fogva Egymásnak vállat vetve Nekivágtunk a meredeknek Szembenézve az élet viharaival (…)
(kötetben megjelent 1968-ban) Varró Dániel: sms
Azt írom + most 1 smsbe
Hogy beléd vagyok kedvesem esve Vágyak dobálnak partra kivetnek Billentyűzárát oldd ki szivednek (2007) Podmaniczky Szilárd: Képlapok a barlang-szájból – részlet
A gumilabda végiggurult a lejtős utcán, majd a kanyarban az árokba fordult, ahol némi himbá-lódzás után megállapodott. Minden gyerek kiro-hant a kapun labdát keresni, de csak az egyik indult el fölfelé az emelkedő utcán. (1999) „[A] fi kciós világokban [kitalált történetekben,
iroda-lomban] tett minden sétának ugyanaz a funkció ja, mint a gyermekjátékoknak. A gyerekek azért babáznak, ját-szanak falovakkal vagy eregetnek sárkányt, hogy megis-merkedjenek a világegyetem fi zikai törvényeivel és azok-kal a cselekvésekkel, amelyeket egyszer majd a valóságban is végezni fognak. Ugyanígy, fi kciót olvasni annyit tesz, hogy játszunk egy játékot, s ezáltal értelmet adunk annak a rengeteg dolognak, ami a létező világban történt, törté-nik vagy történni fog.”
(Umberto Eco: Hat séta a fi kció erdejében – részlet)
Gad Frederik Clement: Gyermekjátékok (1912)
Írj a kép alapján rövid fogalmazást arról, milyen „felnőttes” dolgokat tanulnak meg a gyerekek játék közben!
9. Próbáld megmagyarázni, miért vonhat párhuzamot az esszérészlet szerzője a ját-szás és az olvasás kötött!
10. Szerinted milyen játékot játszunk, amikor egy kitalált történetet olvasunk?
11. Kutass az emlékezetedben! Meg történt már veled, hogy irodalomolvasás közben értettél meg valami fontos dolgot önma-gadról vagy a világról? Ha igen, írd le magadnak a füzetedbe!
12. Értelmezd az idézet utolsó mondatát, gondolatát!
13. Hozz létre minél több kapcsolatot az Eco-idézet és a művészi tevékenység eredetét fi rtató tankönyvi pókhálóábra elemei kö-zött!
1. Keressetek minél több kapcsolatot a szövegek, szövegrészletek között! 2. Gyűjtsetek példákat a szóbeliség és az
írásbeliség, a hétköznapi szövegek és a szépirodalom közti kapcsolódásokra! 3. Keressetek példát a szövegekből arra, hogy egy szó, szószerkezet vagy mon-dat mást, többet jelent, mond annál, mint a hétköznapi beszédben! 4. Keressetek példát arra is, hogy egy
mondat jelentését megváltoztatják az őt körülvevő mondatok!
2irod_09_1-7.indd 10
11
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
NÉPSZERŰ IRODALOM -- SZÉPIRODALOM
Művészet-e a képregény? Keress érveket mellette és ellene is! Ha van kedved, írj rövid kritikát arról a média jelenségről, amit a képregény kifi guráz!
Olvasói vagy fi lmnézői tapasztalataitok alapján gyűjtsétek össze, mitől izgalmasak a detektívtörténetek! Miért szereted, vagy miért nem kedveled a Harry Potter-könyvsorozatot?
Gróf Balázs képregénye
Egy képkocka Quentin Tarantino Ponyva-regény (1994) című fi lmjéből. A fi lm nem időrendi sorrendben több, összefüggő tör-ténetet mesél el Los Angeles alvilágának életéből.
A fi lm egyszerre használja fel és fi gurázza ki a ponyvairodalom jellemző eljárásait. Szerinted milyen sablonos eljárásokat használ fel és fi guráz ki a beállítás?
1. Vitassátok meg az alábbi kérdéseket! Ötleteiteket, érveiteket, példáitokat rögzítsétek T-táblá-zatba!
a) Miben különböznek a költők, írók által írt szövegek a hétköznapiaktól?
b) Milyen szempontok szerint lehet egy művet tömeges igényt kiszolgáló népszerű irodalom-nak nevezni? Milyen szempontok szerint lehet egy művet szűkebb réteg által olvasott szép-irodalomnak minősíteni? Vajon mennyire időtálló egy-egy ilyen minősítés?
c) Vannak-e szerintetek kifejezetten népszerű irodalomnak minősülő és kifejezetten szépiro-dalmi műfajok?
2. Beszéljétek meg a tollak középen technikával!
a) Miért jó vagy nem jó krimit, sci-fi t, thrillert, kalandregényt vagy szerelmes regényt olvasni? b) Mit olvasnak szívesebben a fi úk, mit a lányok?
Sherlock Holmes 1887-től szerepelt Conan Doyle krimijeinek detektívhőseként
A tizenévesek egyik kedvenc olvasmánya a Harry Potter
2irod_09_1-7.indd 11
12
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
Kovács András Ferenc: Könyvheti sláger – Ad nótám: Pancsoló kislány1 – részlet Úristen, itt a nyár!
Mein Gott und Mon dieu!2
A költő dedikál, A könyvhétre kijő, S míg gubbaszt egyedül, Csak egyre kesereg,
Hogy versek helyett mért nem gyártott Inkább gyereket!
Jaj úgy élvezem én a standot!3
Mert a kultúra megható! … És a könyv csakis ott kap rangot, És még Bambi4 is kapható!
(1998)
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala – részlet
Tizenhat hosszú perc elteltével kijött a férfi . Átha-ladva a helységen egyszercsak megállt és Edinához fordult. Ivelt szája balsarkában kis, fi ús mosoly ját-szott, bár nem tikkelés5.
– Kérem … Edina! Ugye szabad így szólítanom? Mondta kertelés nélkül.
Edina ziháló levegővétele nem hagyott kétséget maga felől.
– Szabad! –
Válaszolta elharapott síkollyal.
(1997)
1. Milyen népszerű szövegeket, műveket utánoznak a részletek? Vajon miért teszik ezt? 2. Mi mindenből lehet tudni, hogy a szöveg valamire rájátszik, valamivel játszik?
3. Hogyan jelenik meg a népszerű irodalom – szépirodalom problematikája a két részletben?
4. Miért nem szépirodalom a sláger vagy a szerelmes ponyvaregény? Miért válik szépirodalommá az ezeket megidéző, ezekre rájátszó, ezeket kifi gurázó szöveg?
5. Milyen nyelvi elemek alakítják a két részletben a gunyorosságot, a kifi gurázást, az iróniát? 6. Mi a két szövegrészletben az irónia tárgya?
1 A Pancsoló kislány (Berki Géza–Brandt Iván, 1959) című sláger dallamára. Részlet a slágerszövegből:
„Ha végre itt nyár, és meleg az idő, / az ember strandra jár, mert azért van itt ő. / Míg anyu öltözik, az apu ideges, / hogy olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz.
Íjjaj, úgy élvezem én a strandot, / ottan annyira szép és jó. / Annyi vicceset látok hallok, / és még bambi is kapható.” 2 Istenem!
3 utcai árusító hely, bódé
4 üdítőital az 1950-es évek végén és az 1960-as években
5 Bizonyos izmok, izomcsoportok cél és szándék nélküli, rendszertelen időközökben jelentkező rángása
Az irónia (görög: ’tettetés’) szónok-a
lattani, stílusbeli és esztétikai foga-lom. Meghatározó jellemzője a ket-tősség. Olyan ellentmondás, amiben valami igaznak látszik, de hamisnak bizonyul. Az ironikus kifejezés olyasmit állít, aminek a mű, a hely-zet vagy a beszélő és a hallgató közös tudása ellentmond, így valójában tagadássá minősíti át.
Népszerű irodalom
A népszerű, de esztétikai mércével nem szépirodalomnak tekintett művek gyakori megnevezése a ponyva. Az elnevezés a XIX. században keletkezett, amikor széles körben elterjedt az írni-olvasni tudás. Ezzel párhuzamosan a vásárokon megje-lentek a könyvárusok is. Olcsó papírból készült füzeteiket kiterített ponyván árulták. A ponyva szó hamarosan leminő-sítő esztétikai ítéletté vált. A művészileg értékes irodalommal szemben az értéktelennek, közhelyesnek, nyelvi megformálá-sában igénytelennek minősített alkotásokat jelölték, jelölik vele. A ponyvairodalom darabjai nem eredetiek és nem egye-diek. Mégis, sokszor szórakoztató, népszerű, izgalmas olvas-mányok. Van olvasótáboruk, közönségük. Népszerűségük talán épp általánosító helyzeteikben, ismerős elemeikben, egy-szerű világ- és emberképükben rejlik. Annak a látszatnak vagy
2irod_09_1-7.indd 12
13
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
Az irodalmi kultusz jellemzői Dávidházi Péter irodalomtudós szerint a következők:
Kultikus beállítódás: bizonyos szellemi vagy anyagi értékek mértéktelen tisztelete, imádata.
Kultikus szokásrend: szentnek tekintett helyek felkeresése, ereklyék gyűjtése, szövegek áhítatos gondozása,
szent idők megünneplése, szertartásokon való részvétel, utcák elnevezése (újabban olvasói klubok, kiadvá-nyok, internetes portálok működtetése).
Kultikus nyelvhasználat: magasztaló kijelentések, melyeket sem igazolni, sem cáfolni nem lehet, mert
rész-letes tapasztalati ellenőrzésükre nincsen mód. horror, thriller
izgalmas, félelmet, rémületet keltő történet
krimi bűnügyi történet
bestseller
népszerű, az eladási példány-számot vezető könyv
lektűr
népszerű, könnyű, szóra koztató, olvasmányos történet, szövegformálása igényes sci-fi (science fi ction) tudományos-fantasztikus irodalom NÉPSZERŰ IRODALOM kultuszkönyv
egyes olvasói csoportok körében nép szerű könyv, köré kultusz épül önámításnak (illúzió nak) az átélhetőségében,
hogy a dolgok elrendeződnek és a problémák mindig megnyugtatóan megoldódnak. Szép-irodalom és népszerű Szép-irodalom határait nehe-zen lehet megnyugtatóan kijelölni. Korunk művészetszemléletének egyik meghatározó vonása például éppen a népszerű (populáris kultúra) és a művészi (elit kultúra) határainak elmosása, az irodalom határterületeinek „kép-lékeny” volta.
3. Keressetek példákat arra, amikor nehezen lehet besorolni egy művet a szépirodalom vagy a népszerű irodalom kategóriájába! 4. Tanulmányozzátok a pókhálóábrát!
Sze-rintetek melyek műfaji megnevezések, és melyek nem? Indokoljatok!
5. Milyen szempontokat érvényesítenek a nem műfaji megnevezések?
6. Beszéljétek meg párban, vajon feltétle-nül nehezebb, unalmasabb-e a kritiku-sok, hivatásos értelmezők által értékes-nek minősített irodalom!
7. Készítsetek párban TOP 10 listát olyan, a szépirodalom és/vagy a népszerű iro-dalom körébe tartotó művekről, ame-lyeket mindketten olvastatok!
8. Vizsgáljátok meg, az irodalmi kultusz mely jellemzői hogyan érvényesülnek a mellékelt példában!
2irod_09_1-7.indd 13
14
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
AZ IRODALOM MINT VILÁGALKOTÁS
A. A. Milne: Mici mackó, Százholdas pagony Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő (gyermekillusztráció)
b) Gyűjtsétek össze, milyen elképzeléseket ismertek a világ keletkezéséről!
c) Értelmezzétek Umberto Eco esszéjének címét! Szerintetek mi köze lehet az irodalomnak, az írásnak a kozmológiához?
2. „Ez nem pipa”, olvasható René Magritte belga művész alkotásán (1928–1929). Értelmezzétek a szerző állítását a kép és az alábbi idézet segít-ségével!
„Egy képet nem szabad felcserélni a dologgal, amit az ember megérinthet. Meg tudja tömni az én pipámat? Természetesen nem. Ez csak egy vázlat. Ahogy rá is írtam a képre, hogy ez nem pipa, úgy is van. A narancs szelet másolata egy-általán nem ehető.” (R. Magritte)
3. A kozmológia a Kozmoszról, a rendezett világ-ról való gondolkodás. A Világegyetem egészé-vel: keletkezésével, felépítésével, változásával foglalkozik. Ez az eg yiptomi koporsótöre-dék-részlet (i. e. 1076–712) azt a pillanatot örökíti meg, amikor az egyiptomiak hite sze-rint létrejön a kozmikus rend. Az előre hajló nőalak az eget megtestesítő Nut, akit apja, Su tart. A földön fekvő férfi a földet megszemé-lyesítő Geb.
a) Mit gondoltok, miért szeretné az ember min-denképpen megmagyarázni, hogyan keletke-zett a világ, amelyben él?
1. A fi kció kitalálás, elmeszülemény. Olyan, a valóságban nem létező tény, helyzet feltevése, amely a valóság pontosabb megismeréséhez vezet. Beszéld meg padtársaddal a meseregényekhez készült térkép és illusztráció segítségével, mit jelent kitalálni és megalkotni egy világot!
2irod_09_1-7.indd 14
15
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
[A] meséléshez mindenekelőtt világot kell alkotni, és azt be kell rendezni, amennyire csak lehet, a legutolsó részletig. Ha egy folyót alkotnék, két parttal, a folyó bal partjára odaraknék egy horgászt, és ha ezt a horgászt lobbanékony jellemmel és rovott múlttal látnám el, nos, akkor kezdhetném is az írást, szavakra lefordítva azt, aminek elkerülhetetlenül be kell következnie. Mit tesz a horgász? Horgászik. (És már ebből is tennivalók egész sora adódik többé-kevésbé elkerülhetetlenül.) És aztán mi történik? Vagy van kapás, vagy nincs. Ha van, akkor a horgász kifogja a halat, aztán hazamegy, mint ki jól végezte dolgát. Itt a vége, fuss el véle. Ha nincs kapás, akkor a horgász esetleg méregbe gurul, nemhiába lobbanékony. Esetleg kettétöri a botját. Nem sok, de vázlatnak már ez is megteszi. Van viszont egy indián közmondás, amelyik így szól: „Ülj ki a folyó-partra, és várj, előbb-utóbb elúszik előtted az ellenséged hullája”. Hátha arra úszik egy hulla? Hiszen ez a lehetőség benne van a folyó szövegközi környezetében. Ne feledjük, hogy az én derék horgászomnak rovott a múltja. Vállalja-e a kockázatot, hogy bajba kerül? Mit csinál? Kereket old, úgy tesz, mintha nem is látná a hullát? Úgy érzi, nyakig van a pácban, mivelhogy végtére is ez az ő halálos ellenségének a hullája? Méregbe gurul-e, amilyen lobbanékony, mert lám, most oda a hőn áhított bosszúállás lehetősége? Tessék: alig-alig rendeztem be ezt a saját világomat, és máris elkezdődött egy történet. Sőt egy stílus is, mert egy pecázó horgász lassú, hömpölygő elbeszélésritmust kényszerítene rám, vélhetőleg türelmes várakozása szabná meg, de türelmetlenül meg-megránduló indulatossága tagolná ezt a ritmust. A világ megalkotása a fontos, a szavak azután szinte önmaguktól adódnak.
(Umberto Eco1: A regény mint kozmológiai 2 tény – részlet. Barna Imre fordítása)
1 Umberto Eco (1932– ) olasz író, egyetemi tanár, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere
2 kozmológia (görög): a világegyetemmel, annak keletkezésével, felépítésével, rendjével foglalkozó tudomány, arról való beszéd 4. Miért világalkotó tevékenység a szerző szerint a „mesélés”?
5. Mi mindenből „alkot(hat)ja” meg az író a mű világát?
6. Mi mindent kell tennie a regényírónak, mielőtt megírja a művet?
7. Gyűjtsétek össze, vajon milyen tevékenységeket végez egy író a megírás folyamatában! 8. Mit gondoltok, az eltervezés (a „berendezés”) vagy a megírás időigényesebb? Indokoljatok! 9. Szerintetek milyen a folyópart? Hogy néz ki a horgász? Milyen a pecabotja? (Képzeljétek el
és írjátok le minél részletesebben!)
10. Hogyan alakulhatna a történet, ha a horgász például megfontolt és tiszta múltú lenne? 11. Hogyan alakulhatna, ha például egy aranyhalat fogna ki?
12. Hányféleképpen dönthetnétek arról, ki legyen a történet elbeszélője? 13. Folytassátok a megkezdett
törté-netet úgy, hogy az osztály minden tagja továbbfűzi egy mondattal! Figyeljetek arra, hogy „befejezett” történetet alkossatok!
14. Idézzetek fel eddigi olvasmányai-tokból valószerű és fantasztikus művilágokat! Mi a közös és mi az eltérő világszerűségükben? 15. Umberto Eco egyik leghíresebb
regénye, A rózsa neve egy közép-kori apátságban játszódik. Talál-gassatok! Vajon miért készítette a szerző az alaprajzot a regényhez?
2irod_09_1-7.indd 15
16
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
17. Válasszatok az alábbi részletek közül, és próbáljátok ki a fagocitátum nevű kreatív szövegalkotó játékot négyfős csoportokban!
a) „Na mi lesz veled, herceg Piripiri? Siess, mert elhalásszák előled Holdkifl i kisasszonyt a fodros ezüstfelhők. Na, mi lesz? Az eszemadta kicsi hercegecske tétovázott. Micsoda dolgot eszeljen ki, miféle csalafi ntasággal kaparintsa meg magának a parányi ezüstkifl it, a holdkisasszonykát. Pedig az most is incselkedett vele.
Juhhy, juhhy, ol hikk muff !” (Gulácsy Lajos: Na’Conxipanból – részlet)
b) „Ott éltem, éldegéltem. Sokan belém léptek, aztán visszanézve szidtak, ócsároltak, kemény szavakkal illettek, amelyeket nem írok le. Két napig voltam pocsolya, zokszó nélkül tűrve a sértéseket.” (Örkény István: Egy pocsolya emlékiratai – részlet)
c) „Egy fi ú rákoppintott az asztal lapjára, és azzal eltűnt. Egy borostásképű férfi hosszan kopo-gott. Egyszerűen nem tudta abbahagyni. Kopogott, kopokopo-gott. Talán valamilyen zeneművet. Az utca egyhangú, borús zenéjét. Egy lány leült a székre. A lábát lógázta. Felugrott, nevetve elszaladt.” (Mándy Iván: Az utcán – részlet)
18. Olvassátok fel elkészült történeteiteket, és beszéljétek meg a megírás során szerzett tapasztalatai-tokat!
19. Vitassátok meg a tollak középen technikával: mit jelent olvasóként írni és íróként olvasni!
Az irodalmi szövegek általános jellemzője a kitaláltság (fi kcionalitás). Irodalmi alkotások azért jönnek létre,g
hogy szövegvilágot teremtsenek meg. Nem feltétlenül céljuk, hogy a tapasztalati világ elemeivel megfeleltet-hetők legyenek. Eco történetötletének horgásza kifoghatna egy aranyhalat is. Az aranyhal megszólalhatna, és felajánlhatná, hogy a horgász három kívánságát teljesíti, ha visszadobja a folyóba. Így a történet elvesztené valószerűségét, és meseszerű világot formálna. Az irodalmi művek szövegvilága tehát a szerző mesterségbeli tudása, megfontolásai, szándékos teremtő, alkotó tevékenysége nyomán jön létre. Az irodalmi mű akkor is kitalációs jellegű, ha valószerű, esetleg majd minden eleme megfeleltethető a valóság valamely mozzanatával, elemével. Kitalált világ, mert megvalósult formájában a költő, az író alkotása. Ez a megalkotottság vonatko-zik az epikus szövegek elbeszélőire és a lírai művek beszélőire is. Ezért nem azonosíthatjuk az elbeszélőt a szerzővel, a vers lírai énjét a költővel. Még akkor sem, ha egy epikus alkotásnak szembetűnő az önéletrajzi jellege, vagy egy lírai műnek a vallomásos volta, személyessége.
16. Olvassátok el a kortársirodalmunk meghatározó szerzőjével készített interjú alábbi részletét! Hogyan hozható kapcsolatba az interjúrészletben felmerülő kérdés azzal, amit Eco írása példáz, feszeget?
„D. Magyari Imre: Az új könyved 29. oldalán hivatkozol – jó, az elbeszélő hivatkozik – az Utazás a tizenhatos mélyére című könyved 146. oldalára, ahol egy új történetről szólva ezt írod: »… lesz egy férfi , aki mesél és mesél.« Hogy lett ebből a férfi ból egy nő, jelesül az édesanyád? Esterházy Péter: Úgy mondanám, önsajnálóan, hogy nehezen. Nagyon sokat kellett
vacakol-nom. Valami megvan erősen, egy fi gura, a fi gura hangja – miután én nem a cselekményből indu-lok ki –, és egy idő után észlelnem kell, hogy valamiért mégsem működik a szöveg. Látom, hogy jófele indultam, azért tudtam eljutni a negyvenedik oldalig, azonban mégsem ez az optimális. Ha ezt a könyvet nem kezdtem el négyszer, négy majdnem más hangon, négy más helyről indul-va, akkor egyszer sem. De most csak jammerolok, hogy dolgozni kell. A keresgélés a munka természetes része.”
2irod_09_1-7.indd 16
17
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
1. Igaz? Hamis?A szerző azt állítja, hogy aki kitalált történetet ír, lemond az igazságról.
A szerző szerint az igazság a bizonyítható való-ságnál összetettebb fogalom.
A szerző úgy véli, hogy a kitalált tör té netnetnek utánoznia kell a valóságot.
„Fejest ugrani a zavarosba” a szerző szerint azt jelenti, hogy az írással a művész valamilyen maga-sabb rendű igazságot keres.
2. Próbáld meg eddig szerzett olvasói tapasztalato-dat felhasználva érvekkel igazolni vagy cáfolni Saer állításait!
3. Fogalmazd meg röviden, mit jelent szerinted olva-sáskor a tapasztalatot és a képzeletet egyesíteni! 4. Hasonlítsd össze az alábbi József Attila-idézetet
Saer állításával!
„Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, / mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt / s együtt vagyunk veled mindannyian, / kinek emberhez méltó gondja van. / Te jól tudod, a költő sose lódit: / az igazat mondd, ne csak a valódit, / a fényt, amelytől világlik agyunk, / hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (Th omas Mann üdvözlése) „Csakhogy tévedés ne essék: az ember nem
azért ír fi kciót, hogy éretlenségből vagy felelőt-lenségből kijátssza az igazság feldolgozásának szabályait, hanem éppen azért, hogy rávilágít-son a helyzet komplex [össszetett] jellegére, amellyel kapcsolatban csonkítás, szegényítés volna a bizonyíthatóra szorítkozni. A fi kció azzal, hogy eleve a bizonyíthatatlanba helyezi magát, megsokszorozza a feldolgozás lehetősé-geit. Nem fordít hátat a feltételezett objektív [tényszerű] valóságnak: sőt fejest ugrik a zava-rosba, megvetve azt a naiv [hiszékeny] maga-tartást, mintha első kézből ismerné a valóságot. Nem gyarlóság ez az igazság ilyen vagy olyan etikával [erkölccsel] szemben, hanem egy kicsit kevésbé földhözragadt igazság keresése. A fi k-cióval nem a hamisnak követelünk jogot. Még azok a fi kciók, amelyek szántszándékkal tartal-maznak hamisítást – hamis forrásokat, valakik-nek tévesen tulajdonított funkciókat, történeti és képzeletbeli elemek vegyítését stb. –, még azok sem azért teszik ezt, hogy tévútra vezessék az olvasót, hanem hogy felhívják a fi gyelmét a fi kciók kettős voltára: tapasztalat és képzelet óhatatlan elegyítésére.”
( Juan José Saer: A fi kció fogalma – részlet. Pap Gábor fordítása)
AZ IRODALMI ALKOTÁS MINT SZÖVEGVILÁG
1. Elbeszéléseket, novellákat általános iskolai tanulmányaitok során is olvastatok. Készítsetek fürt-ábrát olvasmányélményeitek és meglévő tudásotok alapján arról, milyen értelmezési szemponto-kat használtatok feldolgozásukhoz!
Mándy Iván
1: Az utcán
Kint álltak a járda szélén egy öreg, vastag törzsű fa mellett. A barna asztalka és a szék. Oly véznák, hogy az őszi napfény szinte átsütött rajtuk. Idős házaspár, akik mögött bezárult a lakás. Az utcára kerültek. De itt is tudják, hogy kell viselkedni. Ők nem koldusok.
Az asztalból valaki kihúzta a fi ókot. Elemelte. Elvitte. Ő meg úgy maradt kifosztva. És talán még gőgö-sebben. Csak tessék! Ha még mindig van mit elvenni tőlünk! Ha még mindig…
A vékonyka szék, mintha mérsékelné. Hagyd, öreg! Nem érdemes velük törődni!
Miért is törődnének velük? A járókelőkkel. A bámészkodókkal. Akik egy-egy percre megálltak mellettük. Egy fi ú rákoppintott az asztal lapjára, és azzal eltűnt. Egy borostásképű férfi hosszan kopogott. Egyszerűen nem tudta abbahagyni. Kopogott, kopogott. Talán valamilyen zeneművet. Az utca egyhangú, borús zenéjét.
1 Mándy Iván (1918–1995) elbeszéléseiben az egyszerű emberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek kis világa jelenik meg. Alkotás-módja többnyire elszakad a közvetlen valószerűségtől és a képtelen, valószerűtlen világérzékelés irányába tolódik. Prózájában gyakori az álom, a látomás formateremtő szerepe. Figyelme a hetvenes évek végétől a tárgyak felé fordul. Műveiben a modern nagyvárosi ember szorongása, magánya szólal meg. Az utcán című elbeszélés a Bútorok című elbeszéléskötetének egyik darabja.
2irod_09_1-7.indd 17
18
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
Egy lány leült a székre. A lábát lógázta. Felugrott, nevetve elszaladt.
Egy fekete ruhás öregúr köhögőrohamot kapott. Hirtelen tört rá a roham, ahogy ott ácsorgott. Fuldo-kolva átfogta a szék támláját. Valósággal rároskadt. Az megadóan tűrte. Az öreg eltámolygott. Egy pillanatra visszanézett, meglehetősen szemrehányóan. Mintha a széknek köszönhette volna az egészet.
Akadt, aki fölemelte a széket. Egy pillanatig a levegőben tartotta. Letette.
Akadt, aki fölemelte az asztalt. A hóna alá vette, és elindult vele. Visszavitte. Letette.
… aki bedugta a kezét a fi ók helyére. Az üres levegőben kotorászott. Mintha fontos iratok után kutatna. Vagy éppen csak egy levél után.
…és aztán aki csak úgy bámult. – Ez a két öreg!
Nem magyarázkodtak. Senkit se szidalmaztak. Hogy így meg úgy, ő juttatott ide bennünket, neki köszön-hetjük mindezt! Nem gyalázkodtak és nem siránkoztak.
Történt, ami történt.
Kint álltak az őszi napfényben az öreg fa mellett. Kopottan, áttetszően soványan. És valami olyan mély-séges fölénnyel.
2. Beszéljétek meg, fürtábrátok mely szempontjai adnak támpontot Mándy elbeszélésének értel-mezéséhez!
3. Milyen hatást eredményez, hogy az elbeszélés világában a főszereplők elhasznált, az utcára kitett bútorok és a mellékszereplők emberek?
4. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával, mi a szerepe a bútoroknak az ember, illetve a nemzedékek életében!
5. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával az elbeszélésben szereplő bútorok emberi tulajdonságait! 6. Hogyan játszik egybe az elbeszélésben a valószerű és a valószerűtlen világ? Mi minden van
fel-cserélve?
7. Foglaljátok össze pár mondatban, miről szól Mándy Iván elbeszélése szó szerinti jelentésben! Miről szól átvitt értelemben, valójában?
8. Mi történik és mi nem, mi változik és mi nem ebben az elbeszélésben? 9. Húzzatok alá az elbeszélésben olyan mondatokat, amelyekben:
a) a történetmondó beszél,
b) egyértelműen a bútorok beszélnek,
c) nem lehet eldönteni, hogy a történetmondó vagy a bútorok beszélnek!
Milyen nyelvi eszközökből lehet tudni, hogy ki beszél? Miért nem lehet több szöveghelynél el-dönteni, hogy ki a beszélő?
10. Keressetek kettéosztott naplóval az elbeszélésből további nyelvi megoldásokat, amelyek szerin-tetek bizonyítják a szöveg tudatos megalkotását! Vizsgáljátok meg, mi lehet a szerepük, hogyan alakítják a szerkezetet és a jelentést! Értelmezéseiteket írjátok a jobb oszlopba!
11. Hasonlítsátok össze halmazábrával a idézethez írt fagocitátumtörténeteket a Mándy-elbeszéléssel! Tárjátok fel néhány hasonlóság vagy különbség lehetséges okát!
12. Írj 8-10 mondatos, személyes véleményt tartalmazó olvasói levelet az elbeszélésről egy barátodnak! Térj ki arra is, kedvet kaptál-e az elbeszéléskötet más darabjainak elolvasásához! 13. Figyeld meg a bútor sérüléseit! Írd meg a sérülés történetét!
Törekedj minél érdekesebb történet kitalálására!
14. Tegyük fel, hogy ezt a bútort kitették lomtalanításkor. Győzd meg szüleidet, hogy vigyétek haza, és hozassátok vagy hozzátok rendbe, mert épp egy ilyen darabra lenne szükséged!
2irod_09_1-7.indd 18
19
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
15. Roland Barthes (1915–1980) francia irodalomtudós szerint, ami egy elbeszélésben lejátszódik, az nem vonatkoztatható a való világra, mert ami történik, az egyedül a nyelv kalandja. Értelmezd a magad számára ezt az állítást! Keress érveket mellette és ellene! Használj T-táblázatot! 16. Egy magyar kortárs költő, Kukorelly Endre (1951–) egy híres francia regénnyel kapcsolatban azt
mondja, hogy a műben nincs főszereplő vagy jellem, nincs naplemente, csak mondatok vannak. Hogyan viszonyul a magyar költő gondolata a francia irodalomtudóséhoz?
1. Költeményeket általános iskolai tanulmányaitok során is olvastatok. Készítsetek listát olvasmány-élményeitek és meglévő tudásotok alapján arról, milyen értelmezési szempontokat használtatok feldolgozásukhoz!
2. Milyen sajátos, nem valószerű feltevést kell a befogadónak már a cím olvastán elfogadnia? 3. Jósoljátok meg a cím alapján, miért bús a Vödör, és miről panaszkodik! A Piros Vödör lehetne
vidám is. Hogyan utal erre a színe?
Vagyok a vödör – szállj, dalom! – ki szomjúság és fájdalom
alól dalol.
Üres vagyok és hontalan, szívembe únos-úntalan bebú
a bú.
Ó, ért öröm, nem is kevés, ivott belőlem fecske, és
müle.
A Kék Lapát! A Zöld Lavór! Volt életemben pár lamúr2 –
románc.
Oly ifj ú voltam és szeles, úsztam a lét mosószeres vizén…
Biz’ én
pucoltam pacát, foltot is, lehettem volna boldog is simán…
S ti mán
Varró Dániel
1: A Bús, Piros Vödör dala
el is feledtetek, nosza. Rám ült az elmúlás kosza. Mocsok
tocsog
körül, bármerre nézek én, piszok került elém, belém, alám.
Na, lám.
Hisz szép vagyok még és deli, hát mért nem töltötök teli? Az ok,
gazok,
mi, hogy beposhadt vénkorom? Kit ellepett a szén, korom, s
ve lett,
kit benőtt fű és moha már, nem lehet abból soha már vidor
vödör?
1 Varró Dániel (1977–) költő, műfordító. Túl a Maszat-hegyen című verses meseregénye 2003-ban jelent meg. Ebből való a fenti vers. 2 L’amour (francia): szerelmi kaland
2irod_09_1-7.indd 19
20
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
4. Beszéljétek meg, listátok mely szempontjai használhatók Varró Dániel versének feldolgozásához! 5. Találgassatok: hogyan kapcsolható a vers megalkotott beszélője a lábjegyzetben olvasható
mű-fajhoz és címhez!
6. Vizsgáljátok meg, ki beszél a címben és ki beszél a versben! Miből derül ez ki?
7. Fogalmazzátok meg néhány mondatban azt a helyzetet, amelyben a Vödör él, és ami panaszdalra készteti őt! Hasonlítsátok össze olvasói tapasztalatotokkal a cím alapján végzett jóslataitokat! 8. Keressetek kettéosztott naplóval a versből olyan formai (versszak, rím) és játékos nyelvi
megoldá-sokat, amelyek bizonyítják a szöveg tudatos megalkotottságát! Vizsgáljátok meg, mi lehet a sze-repük, hogyan alakítják a szerkezetet és a jelentést! Értelmezéseiteket írjátok a jobb oszlopba! 9. Hasonlítsátok össze halmazábrával Mándy Iván elbeszélését Varró Dániel versével! Keressetek
minél több tartalmi, formai, nyelvi, nyomtatási kép- és hangulatbeli vagy más hasonlóságot és különbséget!
A beszédhelyzet a megszólító és a megszólított közti kommunikációs viszony, melyet nyelvi esz-közök létesítenek a versben. Olyan fi ktív, megalko-tott körülményeknek az összessége, amelyek meg-határozzák, illetve alakítják a versbeszélő(k) helyzetét, a lírai szöveg kommunikációs tényezőit. Például: Ki a beszélő? Milyen szerepet vesz fel a beszélő? Magánbeszédet olvasunk, vagy megal-kot, megszólít a szöveg más szereplőt is? Megidé-zi-e a szöveg a megalkotott másik alak(ok) vála-szát, beszédét? Esetleg olvasható-e a lírai én beszéde vagy annak része(i) egy másik versszereplő szólamára, reak cióira adott válaszként? Mit tu-dunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülmé-nyeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás céljáról? Vannak olyan versek, amelyekben a beszédhelyzet kidolgozott. De vannak olyan versek is, amelyek-ben éppen a beszédhelyzetről való hallgatásnak van meghatározó szerepe.
A vershelyzet a szövegből kiolvasható (vagy elkép-zelhető) megalkotott szituáció, jelenetkeretnek is nevezik. Olyan eseményre, körülményre utal, amely „létrehozza” a verset. Amelynek mintegy következménye a versben megfogalmazott „válasz”. A szövegben megkonstruált vershelyzet és a költe-mény megírásának tényleges szituációja a lírai al-kotások többségében nem azonos. Vershelyzetnek tekintjük a vers szövegében a vers megszületésével kapcsolatos fi ktív vagy valós tér- és időmozzana-tokra való utalást, valamint díszletezést. De vers-helyzet egy-egy emberi szituációnak a rögzítése is, amelyre a versben válasz fogalmazódik. És vers-helyzet az is, amikor a vers beszélője megjelöli vi-szonyát tár gyához.
Marton László: József Attila (1980)
A szobrot A Dunánál című költemény vershelyzete ihlette:
„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.” Milyen eszközökkel teremtette meg a szobrász a szemlélődés és gondolkodás helyzetét?
Bizonyítsd, hogy a szobrász a fi ktív vers-helyzet alapján „rekonstruálta” a versötlet megszületésének pillanatát!
Szoborrá lehetne formálni ezt a vershelyze-tet? Indokolj!
„Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett,
úgy száll a lelkem,
alacsonyan.” ( József Attila: Elégia)
2irod_09_1-7.indd 20
21
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
Az irodalmi alkotás meghatározó sajátossága a nyelvi megalkotottság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy anyaga a nyelv. Másrészt azt, hogy a mű megformáltsága alkotói tevékenység eredménye. Az irodalmi művek kifejezés-módja másfajta odafordulást, másfajta megértést igényel a befogadótól, mint a hétköznapi beszéd. A költő vagy az író a nyelvi jeleket tudatosan válogatja és rendezi el. Mégpedig úgy, hogy gyakran felfüggeszti, felül-írja a szavak köznapi, megegyezésen alapuló jelentését. Saját jelhasználatával újabb egyedi vagy pontosan meg sem határozható jelentések lehetőségét teremti meg. Az író, a költő számít az olvasó együttműködésére, olva-sói és világtapasztalatára, műveltségére. Arra, hogy tapasztalatai, élményei, megérzései segítik a befogadót a megértésben, saját jelentésének megteremtésében. Vagyis az irodalmi jelhasználat kitágítja, de egyben a befo-gadó műveltségétől, érzékenységétől is függővé teszi a jelenésteremtést. Ugyanakkor az irodalmi alkotások a világról és az önmagunkról szerezhető tudás más, a művészeten kívül meg nem tapasztalható útjait kínálják az olvasónak.
1. Értelmezd az alábbi idéze-tek alapján, hogy a költői nyelvnek milyen sajátossá-gairól beszélhetnek a szer-zők!
a) „Megnevezni egy tárgyat annyi, mint háromne-gyed részben megfosz-tani a költeményt attól az örömforrástól, amely a fokról fokra való meg-fejtésben rejlik.”
(Sté phane Mallarmé, XIX. század) b) „A költészet a képzelet
kifejezése. (…) felleb-benti a fátylat a világ rej-tett szépségeiről, és úgy alakítja az ismert tárgya-kat, mintha ismeretlenek volnának; újjáteremt mindent, amiben a szép-ség testet ölt.”
(Percy Bysshe Shelley, XIX. század) c) „A versben egyetlen egy
szó sem azonos (itt, hangsúlyozom, minden »és«-re és »a«-ra gon-dolok) a rokon hangzású közhasználati és társal-gási szóalakkal.”
(Rainer Maria Rilke, XX. század) 2. Vizsgáld meg a füzetedbe
írt kettéosztott naplóval az idézetekből kiolvasható vershelyzetet és beszédhely-zetet!
a) Mikor térsz már az eszedre, te Sándor? Tivornya éjjeled és napod;
Az istenért! hisz az ördög elvisz, Ha még soká így folytatod.
(Petőfi Sándor: Javulási szándék – részlet, 1844) b) Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép, nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!” Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. (Petőfi Sándor: Szülőföldemen – részlet, 1848) c) Megjöttetek? de már, de már
Gazdag leszek, gazdag vagyok: Lám a szerencse rám talál, Hozzám kapnak az aranyok. Isten hozott, sápadt fi úk! Színünk, nevünk úgyis rokon: Nosza, ki hogy segítni tud, Segítsetek bátyátokon.
(Arany János: Aranyaimhoz – részlet, 1847) d) Mester, egy ifj ú ember szól ím köszöntve hozzád.
Szeresd, mert sok setét sorod érte sziven, S mert egykor, úgy beszélik, ült a térdeiden, S látta fénylő szeme húszévesnek az orcád. (Tóth Árpád: Ady Endrének – részlet, 1909)
e) A gép sugarát kereken veti, képköre fénylik a sik lepedőn mindjárt, szivem, uj szinek és alakok lovagolnak a fénylegyezőn olcsó s remek élvezet összecsodálni e gyors jelenéseket itt: első a Szerelmi Tragédia, melyet a lámpa a falra vetit. (Babits Mihály: Mozgófénykép – részlet, 1906–1907)
2irod_09_1-7.indd 21
22
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
SZÖVEGEK BESZÉLGETÉSE
1 József Attila (1905–1937) Tiszta szívvel című korai költeményét nevezi „Nincsen apám” versnek. Ez a költő egyik legismertebb műve. Már megszületésekor, 1925-ben ellentétesen végletes fogadtatásban részesült. Volt olyan kritikusa, aki „gyönyörűszépnek” találta. Horger Antal, a szegedi egyetem nyelvészprofesszora felháborítónak, botrányosnak ítélte. A konfl iktusnak szerepe volt abban, hogy József Attila elhagyta a szegedi egyetemet, és később sem szerzett tanári diplomát.
1. Írj rövid esszét arról, hogy miért kitüntetett időpont, mire ad alkalmat a születésnap! 2. Írásodat beszéld meg padtársaddal!
Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam
magam.
Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám,
Hazám!
Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény
legény.
József Attila: Születésnapomra
De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem
fura ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért,1
a hont kivont
szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét
s nevét:
„Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog
s ragyog.
3. Gyűjtsétek ki aláhúzással a vershelyzetre és a beszédhelyzetre vonatkozó részeket a költemény-ből!
4. Hogyan kapcsolódik a vers- és beszédhelyzet a születésnaphoz? Mik a sajátosságai, mi adja szo-katlanságát?
5. Gyűjtsetek minél több hasonlóságot és különbséget József Attila verse és A Bús, Piros Vödör dala között! Meglátásaitokat rögzítsétek halmazábrában!
6. Keressetek többféle magyarázatot az azonosságra, a hasonlóságokra és különbségekre!
7. Beszéljétek meg, miként befolyásolhatja Varró Dániel versének megértését, olvasását a József Attila-vers ismerete!
8. Készítsetek – a feladatot csoporto(ko)n belül megosztva – illusztrációt vagy 3-4 állóképből fotó-albumot József Attila, illetve Varró Dániel verséhez!
Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély
e kéj –
Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon
tani.
2irod_09_1-7.indd 22
23
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
József Attila Születésnapomra című versének formáját és témáját több kortársköltőnk is megidézte.
[akár] a színpadon a kesztyűbáb játszani valami saját
mesét, mi mást,
füstölgő kéményt, házikót, Futrinka utcát, bármi volt, örök
körök
Orbán Ottó: Születésnapomra – részlet Nem mondom meg, hány éves lettem, a tortabevonót is mind megettem: az ám,
lazán!
Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium1! – részlet
Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű,
se báj.
1. Válaszd ki az egyik részletet, és írj 6-8 mondatos értelmezést az idézetnek a József Attila-vershez való lehet-séges kapcsolódásairól!
2. Befogadói tapasztalataid alapján gyűjts olyan alkotásokat, amelyek felidéznek egy másik művet, utalnak rá, vagy idéznek belőle!
3. Próbálj meg 2-3 versszakos saját verset írni a Születésnapomra versformája szerint! Nem kell a versformát elemezned, támaszkodj ritmusérzékedre, hallásodra!
4. Lewis Carroll Alice Csodaországban című meseregényéből 1951-ben, Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske rendezésében híres rajzfi lmfeldolgozás készült. Belőle való a „Boldog nem születésnap-dal”. Milyen fontos dologra hívja fel a bolondos
dalszö-veg a fi gyelmet? Mi adja humorát? „Egy boldog nem születésnap. Enyém? – Tiéd!
– Enyém! – Tiéd!
Egy boldog nem születésnap, tiéd! – Enyém?
– Tiéd! – Enyém!
Most hát hadd köszöntelek, öntök íme, még egy korty teát. Légy boldog!
Emelem csészém terád.” Tóth Krisztina: Futrinka utca – részlet
után is fölvesz kis kötényt, hisz telefonált az imént
mica,
hogy Tádé meghűlt és beteg, úgyhogy van dolga rengeteg (…)
1 plágium, plagizálás: szellemi termék eltulajdonítása. Például, ha valaki az eredeti szerző alkotását vagy annak részeit saját munkájában tartalmilag vagy szó szerint idézi, felhasználja hivatkozás, a forrás megjelölése vagy a szerző engedélye nélkül. A plagizálás szerzői jogot sért, és az elmaradó jogdíjak miatt anyagilag is hátrányosan érintheti a szerzőt. Az információs társadalomban mégis világszerte kiterjedt mértékben folyik, ahogy az ellene folytatott küzdelem is (például plágiumkereső szoft verek, plágiumperek). A plágiummal szemben az irodalmi szövegekben megjelenő, akár jelöletlen idézeteket, utalásokat, rájátszásokat ma az irodalmi szövegek létmódjának tekintjük.
Egy képkocka a Mazsola című bábfi lmből
1961-től tűzte műsorra a Magyar Televízió a Mi újság a futrinka utcá-ban?, majd a Mazsola című folytatá-sos bábsorozatot. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica fi guráját Bródy Vera alkotta meg.
2irod_09_1-7.indd 23
24
SZ
Ö
VEGVIL
Á
GOK
Az irodalom természetes létezési módja a szövegköztiség (intertextualitás). A szövegvilágok külön féle kapcso-g
latokat létesíthetnek egymással. Párbeszédet folytathatnak korábban keletkezett művekkel, felidézhetik, értel-mezhetik egymást. Az irodalomnak ez a sajátossága összefügg kialakulásával, történetével és történetiségével. Az európai szöveghagyomány szempontjából például, fontos szerepe van a saját mitológiáját újraíró ógörög irodalomnak vagy a Biblia szövegeinek. Az európai irodalom évezredek, évszázadok óta természetes kifejező-eszközként használja e szövegek gondolat-, kép- és szimbólumrendszerét, formavilágát. A szövegköztiség abból is fakad, hogy a művek létrehozói, az alkotók maguk is birtokolnak egyfajta műveltséget. Benne élnek egy kulturális hagyományban. De a szövegvilágok közti párbeszédbe az olvasó is beléphet műveltsége, olvasottsága, érzékenysége szerint. A szöveg által létesített vagy a befogadó által létesíthető kapcsolatok megnyilvánulási formái sokfélék. Lehetnek többek között témák, helyzetek, gondolatok, motívumok, képek, szerkezetek. De lehetnek műfajok, műnemek, formák, szerepek is.
René Magritte: A nagy háború (1964) Idézéssel, utalással más művészeti ág is él. René Magritte (1898–1967) egyik kedvenc témája, a bowler-kalapos ember például ön idézés.
Mitől válik képtelenné a nagyon is hétköznapi fi gurát használó két Magritte-festmény?
Miről beszél szerinted a két Magritte-kép?
René Magritte: Golconda (1953)
A témában rejlő lehetőséget J. McTier nan rendező A Th omas Crown ügy című fi lmjének (1999) több jelenetében is felhasználta. Gyűjts még fi lmeket, irodalmi műveket, melyekben
2irod_09_1-7.indd 24
