Mentális És Szociális Rekreáció

Mentális és szociális rekreáció

A pszichiátriai betegségek osztályozása

 klasszifikáció – osztályozás: jelentős tényező a preventív eljárások kidolgozásában és a terápia megválasztásában, a szakemberek közötti kommunikáció elősegítésében.

 Bár gyermekeknél előforduló pszichés zavarokról már a tudományos pszichiátria kezdete óta vannak leírások és a gyermekpszichiátria elnevezése 1938-ban történt (Tramer) , a pszichiátriai zavarok osztályozási rendszerébe először 1968-ban került be néhány gyermekkori pszichés zavar.

 diagnosztikai rendszerek:

- DSM-IV-R (Diagnostic and Statistical Manual)  USA Pszichiátriai Társasága DSM-V - BNO – 10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) a Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) dolgozta ki statisztikai célból

A diagnosztikus rendszerek közös ismérvei

 klinikai tesztelhetőség

 nemzetközi szakértői egyeztetés

 a diagnosztikai kategóriák megbízhatóságának és validitásának igénye, folyamatos korrigálás. A mentális zavar: időben tartós, több területet érintő és jelentős szenvedéssel és/vagy funkcionális károsodással járó pszichés-mentális állapot, amely nem csupán káros élethelyzet következménye

A pszichés problémák megjelenési formái

 pszichiátriai betegség: anatómiai vagy fiziológiai jelei vannak a működés elakadásának, torzulásának

 pszichiátriai zavar: a feltételezett elakadásra, torzulásra adott válasz a viselkedésben, érzelmekben

 tünet együttes – szubklinikus zavar

 pszichés tünet pl. szomorúság

 élethelyzeti nehézség pl. veszteség

Szenvedés és/vagy funkcionális károsodás

 az érzelmek területén - emocionális zavarok

 a magatartás területén

 a pszichés fejlődés területén – beszédzavar, viselkedési zavar, autizmus

 a mentális fejlődés egyes részterületein

 a gondolkodás területén - téveszme

 a testélmény területén – anorexia

DSM – IV diagnosztikai kategóriái I.

1. Csecsemőkorban, gyermekkorban, serdülőkorban megjelenő betegségek 2. Organikus kórképek

3. Pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarok 4. Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok 5. Hangulatzavarok

6. Szorongásos zavarok

7. Szomatoform zavarok – bénulás hátterében pszichogén tényező

A DSM-IV diagnosztikai kategóriái II.  disszociatív zavarok

 evési zavarok

 alvászavarok

 impulzuskontroll zavar

 alkalmazkodási zavar

 személyiségzavarok

 egyéb klinikai figyelmet érdemlő állapotok Neurokognitív zavarok

-A demencia kifejezés túlhaladott, helyette: major neurokognitiv zavar -Azon betegségek csoportja, ahol

 az alapvető károsodás a kognitív funkciókat érinti... További új diagnózisok

-falásroham zavar

-prementstruális diszfóriás zavar 02.24.

Információszerzés

- exploráció (feltáró beszélgetés) - anamnézis (kór előzmény) - strukturált interjú

- heteroanamnézis (más emberektől is megkérdezzük) - önéletrajz

- standardizált eszköz- tesztek Pszicho diagnosztikai vizsgálatok

- Interjúk

strukturálatlan, félig strukturált (ISCA-D) strukturált (DISC)

- Projektív tesztek

Rorschach, CAT, Világ teszt, Rajztesztek - Klinikai tünetbecslő skálák, kérdőívek szülő: CBCL, Rutter A, QL, viselkedészavar gyermek: depresszió, szorongás, kényszer … Jó tesztek jellemzői (pszichometria)

Validitás = érvényesség, azt méri, amire szánták

Reliabilitás = megbízhatóság, megismerés és konzisztens eredményeket ad (teszt- reteszt, interrater) Belső konzisztencia: egy teszt egyes tételi milyen mértékben mérik ugyan azt a dolgot

Tesztek fajtái

I. Teljesítmény tesztek (intelligencia) II. Személyiség tesztek

- Kérdőívek, Személyiségleltárak, Pszichopatológiai skálák - Projektív tesztek (pl.: TAT)

03.01.

Korai anya- gyermek kapcsolat

- Pszichoanalitikus fejlődéselmélet - M. Mahler fejlődéselmélete

- Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete - Tárgykapcsolat elméletek

Pszichoanalitikus fejlődéselmélet

- Orális fázis (12-18 hónapig) – megismerő, bekebelező funkció - Anális fázis (1-3 éves kor) – záróizmok feletti kontroll

- Fallikus fázis (3-6 éves kor) – ödipális konfliktus - Látencia fázis (6-12 éves korig)

- Genitális fázis (12 éves kortól) M. Mahler fejlődéselmélete

- Normál autisztikus fázis (0-2 hónap) - Szimbiotikus (2-6 hónap) – mosolyválasz - Szeperáció – individuáció fázis (6-24 hónap) * fészekalja(6-10 hó) – átmeneti tárgyak * gyakorlás (10-16 hó) – „szerelmes a világba”

* újraközeledés (16-24 hó) – instabilitás, hangulatváltozások, dührohamok - Tárgyállandóság (24-36 hó) – kellemes és kínos élmények egyesítése Szorongó kötődés

- szorongó – elkerülő

nem tapasztalható szorongás a szeparáció következtében nem részesíti előnyben a gondozót az idegennel szemben

Túlszabályoznak, elkerülik a felzaklató helyzeteket.

- szorongó – ellenálló

a szeparáció érzelmileg erősen felzaklatja ellenáll a megnyugtatásnak, kontrollálatlanul sír érintkezést keres, de ellenáll a vigasztalásnak

Alulszabályoznak, frusztráltak akkor is, mikor a kapcsolat elérhető.

A szülői érzelmi tükrözés A korai tükröző funkció

- a csecsemő fizikai megnyilvánulásait értelmezi - kezelhető, elfogadható változatot tükröz vissza Az adaptív érzelmi tükrözés

- kongruens

- jelölt (= eltúlzott, transzformált)

Így a csecsemő az érzelmet saját affektív állapota reprezentációjaként ismeri fel. Deviáns érzelmi tükrözési stílusok

 A jelöltség hiánya

- a csecsemő negatív érzelmi megnyilvánulásai elárasztják az anyát következmény:

- a csecsemő a szülőre jellemzőként érzékeli saját érzelmét - a csecsemő negatív érzelmei elhatalmasodnak

 A kongruencia hiánya

- a csecsemő magának tulajdonítja az anya által tükrözött érzelmet - eltorzított, téves reprezentációt fog kialakítani

következmény:

- később nehezen különbözteti meg a fizikai és lelki reakciót - eszközszerűen és nem jelzésszerűen használja érzelmeit

Következmények - Korai

A csecsemő negatív érzelmei eszkalálódnak; nehezen megnyugtatható, sírós lesz

- Középtávú

Nem alakul ki biztonságos kötődés - Késői

Személyiségzavarok (borderline, nárcisztikus) Szenvedélybetegségek Étkezési zavarok 03.09.

Pszichoszomatikus zavarok

1918

 Franz Alexander (klasszikus elmélet) - centrális konfliktus (függőségi konfliktus) kiváltó konfliktus, szervlokalizáció

 Freud-konverziós modell, elfojtott ösztönkonfliktusok

 Mitscherlich: kétfázisú elfojtás: a krónikus megterhelés első fázisában pszichés neurotikus megterhelés első fázisában pszichés neurotikus tünetek, majd a másodikban testi betegség (neurotikus elfojtás – szomatikus fordítás)

Történeti áttekintés II.

 Max Schur: deszomatizációs – reszomatizációs elmélet (regressziós modell)

 Alexitimia (francia iskola)

- nehezen ismerik fel saját érzéseiket

- pszichés diszkomfortjukat testi tünetben fejezik ki - csökkent vagy hiányzó szimbolikus gondolkodás - kapcsolati üresség, áttételi képtelenség

- agresszív megnyilvánulások, autoagresszió

A pszichoszomatikus családok jellemzői

1.Összeolvadás (az önállóság ritka, a határok gyengék) 2.Túloltalmazás (nagy gondoskodás, kölcsönös érdeklődés) 3.Merevség (erős ellenállás a változással szemben)

4.Konfliktuskerülés

A pszichoszomatikus zavarok felosztása  pszichoszomatikus betegségek

 konverziós kórképek

 funkcionális tünetek vagy szindrómák

 szomatopszichés betegségek

A pszichoszomatikus betegség:

 specifikus fizikális betegség vagy állapot

 kimutatható szövettani elváltozás vagy ismert patofiziológiájú folyamat

 szomatoform zavar nem teljesül

Néhány pszichoszomatikus betegség - asztma bronchiale - esszenciális hipertónia - nyombélfekély - sokizületi gyulladás - fekélyes vastagbélgyulladás - irritabilis vastagbél-szindróma - krónikus bőrgyulladás A gyermekkori asztma

- külső tényezők: pl.allergia, légúti betegségek - belső tényezők:

 örökletes hajlam, környezeti stressz, szorongás

 korai rossz anya-gyerek kapcsolat

 túlságosan szorongó, túlféltő anya

 depresszióra hajlamos, érzelmeit nehezen kifejező apa

 a gyermek túlzott függése az anyától

 rossz kudarctűrés, gátlásosság, érzelmi éretlenség A pszichoszomatikus betegség kialakulása:

1.Pszichogén (kezdeti) szakasz

- a pszichés történés és a testi tünet együtt jár - a pszichoterápia közvetlenül hat

2.Szomatogén szakasz

- a tünet állandósul, látszólag már a pszichés történéstől függetlenül zajlik - a pszichoterápia nem közvetlenül hat, elsődleges a szomatikus terápia

Szomatoform zavarok felosztása  szomatizációs zavar

 differenciálatlan szomatoform zavar

 konverziós zavar

 fájdalom zavar

 hypochondriasis

 test-dysmorphiás zavar

Szomatizációs zavar

 Számos fizikális panasz az előzményben, a 30. életév előtti kezdettel, éveken keresztül, amelyek számtalan vizsgálathoz ahhoz vezetve, jelentős károsodást okoznak a szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciókban

 Pl. fájdalom tünet:

- legalább két, nem fájdalom jelleg gastrointestinalis

- tünet az anamnézisben (pl. hányinger, meteorismus, terhességtől függetlenül hányás, hasmenés, számos étellel kapcsolatos intolerancia)

Konverziós zavar

- Az akaratlagos motoros vagy szenzoros funkciókat érint egy vagy több tünet vagy deficit.

 Motoros tünet vagy deficit (pl. koordinációs vagy egyensúlyzavar, bénulás vagy lokális izomgyengeség, nyelési nehézség, aphonia, vizelet retenció)

 Rohamok vagy konvulziók jelenléte: pl. görcsök vagy rohamok akaratlagos motoros vagy szenzoros komponensekkel

 Szenzoros tünet vagy deficit pl.: tapintás vagy fájdalomérzési kiesés, kettős látás, vakság, süketség, elemi hallucinációk

 Kevert klinikai kép: több kategóriára jellemző tünetek vannak jelen

 általában valamilyen súlyos stressz hatására

 leggyakoribb gyerekkorban előforduló tünetek a görcsök, parézis, testtartászavarok

 prevalencia: nehezen becsülhető, nincsenek specifikus tesztek

 feltehetően lányokban gyakoribb

Szomatizációs zavar

 számos fizikális panasz az előzményben

 jelentős károk a szociális, munkahelyi vagy más funkciókban

 hányinger, hasmenés, fájdalom 03.16.

Fájdalom zavar

 egy vagy több területre vonatkozó fájdalom áll a klinikai kép előterében, amely elég súlyos ahhoz, hogy klinikai figyelmet indokoljon

 a fájdalom klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását fokozza

 pszichológiai faktorok jelentősége valószínűsíthető a fájdalom kezdetével, súlyosságával, kiújulásával vagy fennmaradásával kapcsolatban

Hypohondriasis

 súlyos betegségtől való félelem vagy súlyos betegség meglétének a hite (azzal való állandóa foglalkozás), melynek alapja, hogy a beteg a magán észlelt fizikális jelenségeket félreértelmezi

 a bajjal való foglalkozás a megfelelő orvosi vizsgálat és megnyugtatás ellenére megmarad

 a zavar fennállásának időtartama legalább 6 hónap

Test-diszmorfiás zavar

 a küllem valamely elképzelt defektusával való foglalkozás

 ha valamilyen enyhe fizikális anomália jelen is van, a személy aggodalma észrevehetően túlzott

 a defektussal való állandó foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális funkciók romlását okozza

 a defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható jobban más mentális zavarral

Evés zavarai

 gyakoriak: az elhízás gyakorisága 30% körüli, a szubklinikai zavarok aránya egyes csoportokban eléri az 50%-ot

 gyakoriságuk fokozódik

 súlyosak: az anorexia halálozása a betegségkezdet után 10 évvel 8%

Túlevéses zavar

 ismétlődő falási epizódok, körülhatárolható időben, kontrollvesztés

 élmény

 minimum 3 a következőkből: gyorsabb evés, kellemetlen teltségérzet, nagy mennyiség, egyedül evés, undor, szégyen, levertség

 distressz

 súlycsökkentő manőverek nélkül

Anorexioa nervóza kritériumai  minimum 15%-os súlyhiány

 ön-indukált fogyás

 súlyfóbia, félelem az elhízástól

 testképzavar

 amenorrhoea – menstruáció hiánya

 restriktív típus: az AN epizódja alatt a páciensnek nincsenek ismétlődő falásrohamai és purgáló viselkedésformái

 purgáló típus: az AN epizód alatt ismétlődő önhánytatás

Bulímia nervóza

 falásrohamok kontrollvesztéssel

 önhánytatás, hashajtózás

 hetente legalább ét roham

 az önértékelést befolyásolja a test alakja és súlya

 nem jár anorexiával Multiimpulzív bulimia Bulimia nervóza +…  alkohol abúzus  drog abúzus  ismételt önkárosítás  szexuális gátlástalanság  lopás

 a beteg érzései: depressziós, düh, kontrollvesztés

Izomdiszmorfia  inverz anorexia

 későbbi név: izomdiszmorfia

 ebben a testképzavar fordított, az izmos, általában anabolikus szteroidot szedő testépítő férfi túlságosan soványnak tartja magát

 tejtett zavar – az atléta ideál (Schwarzenegger – ideál)

 testképzavar

Testépítő típusú evészavar

 minden alárendel annak, hogy lehetőleg a legoptimálisabb legyen az ő testépítő típusú alkata

 minden pénzt, időt erre használ

 túlságosan maximalista

Orthorexia nervóza

 az idő nagy részét az étellel kapcsolatos gondolatok, a bevásárlás, az egészséges étel előkészítése tölti ki

 fölényesség érzése másokkal szemben

 diéta merev követése

 személyes értékek, kapcsolatok, fizikai egészség kárára

Szelektív evés

 beszűkült spektrumú táplálkozás, 10nél kevesebb fajta ételt eszik csak meg

 új ételek fogyasztásának megtagadása

 a gyermek nem fogyaszt életkorának megfelelő ételrepertoárt

 a testsúly nem jellemző

 étkezési normák kialakulása elmarad

 állandó feszültség a szülő-gyermek között

 gyakori autizmus spektrum zavarban szenvedők között

 kényszeres ragaszkodás

Fóbiás típusú evészavar  az étkezés kerülése

 a kórkép kialakulását megelőzően az életkornak megfelelő táplálkozási magatartás volt jellemző

 az étkezés elkerülésének oka félelem, szorongás pl. a hányástól, félrenyeléstől

 nincs testképzavar 03.23. - melankólia - levertség - lehangoltság - szomorúság - nyomott hangulat - depresszió Epidemiológia I.

- depressziós tünetekről a lakosság 25%-a számol be

- a felnőtt populáció 15%-a élete során átél legalább egy kezelést igénylő depressziót - a depresszióban szenvedők 20%-a öngyilkossággal fejezi be életét

A gyermek és serdülőkori depresszió jelentősége - gyakorisága egyre növekszik

- gyakran nem típusos formában jelentkezik - későn kerül felismerésre, kezelésre

- kontinuum hipotézis (disztímia)

- a MDD két éven belül 40%-os, 5 éven belül 70%-os valószínűséggel visszatér - a kezeletlen hangulatzavar serdülőkortól legfontosabb rizikófaktora a szuicidiumnak MDD kockázati tényezői

- Genetikai (környezeti tényezőkkel kölcsönhatásban)

- Egyéb biológiai (molekuláris genetika, hormonális szabályozórendszerek, prefrontális cortex) - Pszichoszociális

Stresszteli életesemények - szülő, testvér súlyos betegsége - szülő, testvér pszichés betegsége - hozzátartozó halála

- rendszeres vita, veszekedés - testvér születése - költözés - szülők munkahelyvesztése - bántalmazás - csúfolás - rendőrségi ügy - otthon elvesztése

Kémiai ingerületátvivő anyagok - serotonin

- dopamin - noradrenalin A depresszió tünetei

- tartós szomorúság, levert hangulat (vagy ingerlékeny hangulat) - az érdeklődés és az öröm jelentős csökkenése

- jelenetős súlycsökkenés vagy testsúlygyarapodás - krónikus alvászavar vagy megnövekedett alvásigény

- motoros nyugtalanság, vagy lelassult mozgás, görnyedt testtartás, gátoltság - fáradtság, erőtlenség, levertség

- értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat

- csökkent gondolkodási és összpontosítási képesség

- a halál gondolatával való foglalkozás, öngyilkossági tervekkel való foglalkozás, öngyilkossági kísérlet min. 2 hét a depresszió kialakulásának ideje

sok tünet, súlyosak, szenvedés fenn áll A depresszió lefolyása

- normál vonal alatt _{ depresszió (van szenvedés)} - normál vonal felett  mánia (nincs szenvedés) A mániás fázis tünetei

- abnormálisan és állandóan emelkedett hangulat - túlzott ingerlékenység

- fokozott aktivitás - csökkent alvásigény

- fölgyorsult gondolkodás és beszédtempó - disztraktibilitás

- gyenge ítélőképesség - vakmerőség, költekezés - felelőtlen döntések

- gátlástalan szexuális kalandok A depresszió formái - egypólusú depresszió - kétpólusú depresszió kétpólusú I. kétpólusú II. - Disztímia - Ciklotímia

- Téli depresszió (napsugarak hiánya, tünetei: magányosság érzése, sok evés-alvás) - Melankóliás depresszió

Disztímiás zavar (disztímia = elhúzódó enyhébb depresszió) - depressziós hangulat (vagy ingerült hangulat)

- étvágytalanság vagy fokozott étvágy - alvászavar

- fáradtság, erőtlenség érzése - alacsony önértékelés

- koncentrációs vagy döntési nehézség - reménytelenség érzése

Komorbiditás

- szorongásos betegségek (39%) - Disztímia (22%)

- Magatartászavar (16%)

Serdülőkorban gyakori az étkezési zavar, drogabúzus.

Komorbid betegség fennállása esetén gyakoribb hospitalizáció. A depresszió kezelése

komlex bio- pszicho- szociális terápia - gyógyszeres terápia - pszichoterápia - egyéb lehetőségek 04.06. Szorongásos betegségek Általános jellemzők

A leggyakoribb gyermekkori pszichés zavarok A szorongás fejlődési aspektusa

 veleszületett félelmek: hangos zajokra, hirtelen zuhanásra, váratlan mozgása jelentkező reakciók

 idegentől való félelem: 0,5 éves kor körül

 állatoktól való félelem: 1-2 éves korban

 óvodáskor: csökken a veleszületett félelmek szerepe, megmarad a fájdalomtól való félelem

és megjelenik az anticipált félelem, képzeletbeli állatoktól, alakoktól

 gyakori a sötéttől való félelem, állatoktól

 az óvodáskor vége felé megjelenik a rablóktól, gyermekrablóktól való félelem, az első szociális félelmek

 iskoláskor: a félelmek már inkább a realitáshoz kötődnek, előtérbe kerülnek a szociális

félelmek, a teljesítményszorongás

 apró állatoktól való félelem perzisztálhat és speciális a kígyóktól való félelem

 Tv-ben látott filmek hatása: szellemek, szörnyek, stb.

 serdülőkor: elsősorban szociális félelmek, háborútól való félelem, halállal való fogllakozás

A szorongás kialakulásét befolyásoló tényezők

 genetikai hatások: öröklődés, családi halmozás

 temperamentum: öröklött hajlam, viselkedési gátlás

 környezeti hatások: életesemények, nevelési hibák, bántalmazás, családi stressz Megnyilvánulási formái:

 pszichológiai

 szociális

 kardiovaszkuláris

 bőr

 izmok

 bélrendszer

 stb

Szeparációs szorongás

 4 éves kor felett

 tiltakozás, szorongás jeleni idegen helyzetben

 nemek közötti eloszlás egyforma Általános jellemzői:

 nehezen szakad el a szülőktől

 reggel: rosszkedv, hasfájás, hasmenés, fejfájás

 óvoda/iskola: induláskor bíztatni kell, nem megy olyan programra, ahol a szülőktől sokáig távol kell lenni, elalvás zavara, önálló lefekvés elkerülése, aggódás a fontos személyek elvesztése miatt, túlzott félelem attól, hogy nem várt helyzet szeparációhoz vezet, rémálom háttérben:

 anya nem engedi leválni a gyereket

 ambivalens kapcsolat, túlaggódás

 zavar tilalma legalább 4 hét

 jelentkezés 18 éves kor előtt

 szociális romlás a szorongás miatt A háttérben

 egyik családtag megbetegedése

 házasságban jelentkező konfliktus Generalizált szorongás

 állandó, általános szorongás

 testi tünetek feltűnőbbek _{ változatosak lehetnek}

 nem kötődik meghatározott körülményhez és tárgyhoz

 nehezen illeszkedik be

 háttérben: szeretet elvesztésétől való félelem

megnyilvánulási módok lehetnek: pszichológiaiak, szociálisak, kardiovaszkuláris, légzés területén, izmok, egyéb

 a leggyakoribb gyermekkori pszichés zavarok

 epidemiológia: változó eredmények, kb. 8-9%

 nincs folyamatosság a gyermekkori és felnőttkori formák között

 nem minden szorongás rendellenes gyermekkorban

 életkori specifikus szorongás- formák: o veleszületett félelmek

o szeparáció

o óvodáskor: anticipált félelmek, képzelt alakoktól/ állatoktól, sötéttől, rablóktól o iskoláskor: reális félelmek, teljesítmény, el nem fogadás, szociális félelmek o serdülőkor: identitás, társas elfogadás, teljesítmény, nemi szerepek, külső Fóbiák gyermekkorban

 Összetevők: irreális szorongás + elkerülés

 A szorongás egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben alakul ki. Ezeket a helyzeteket a páciensek kerülni igyekeznek. Már a helyzetbe belépés gondolata is szorongást vált ki.

Egyszerű fóbia

 A fóbia egészen körülírt, meghatározott tárgyhoz, vagy helyzethez kötődik.

 A fóbiás stimulus lehet állatokkal kapcsolatos, pl.: rovarok, férgek – ez általában gyermekkorban kezdődik, természeti környezettel kapcsolatos, pl.: vihar, víz, magasság – gyermekkorban kezdődik, vér – injekció –sérülés típus – családi halmozódást mutat, szituációhoz kötött típus, pl.:

tömegközlekedés, alagutak, repülés, liftek, stb. Különleges fóbiák kopaszodástól a kopasz emberektől növényektől virágoktól írástól jó hírektől színektől felhőktől esőtől vacsorameghívásoktól emlékektől a magánytól hosszú szavaktól

félelem attól, hogy a mogyoróvaj a szájpadlásra ragad

 13-as számtól

leüléstől

a stimulussal való találkozásszorongásos választ provokál, pánikrosszullétet válthat ki

gyermekeknél sírás, dühroham, megdermedés, valakibe kapaszkodás jelentkezik

a személy felismeri, hogy félelme túlzott, vagy ésszerűtlen – kivéve a gyermekeket

a fóbiás helyzeteket igyekszik elkerülni

az anticipátoros szorongás esősen befolyásolja a mindennapi tevékenységet és jelentős szenvedést okoz

gyermekek nem mindig tudják elkerülni a stimulust Szociális fóbia

 félelem olyan helyzetektől, ahol mások előtt kell megnyilvánulni

 inkább iskoláskorban

 a szociális (közösségi) helyzetek kerülése

 a kifejezettebb szociális fóbiák alacsony önértékeléssel és a kritikától való félelemmel társulnak

 a páciensek panaszkodhatnak elpirulásról, kézremegésről, hányingertől, vizelettartási nehézségről. 04.13.

Agorafóbia

 Félelem a lakás elhagyásától, üzletekbe való belépéstől, tömegben, nyilvános helyen való tartózkodástól, egyedül utazástól buszon, vonaton, repülőn.

 Gyakran pánikrohamok is kísérik, járulékos tünetként depresszió, kényszeres tünetek, szociális fóbia gyakoriak.

 Nagyon kifejezett a fóbiát okozó helyzetek kerülése

 Agorafóbia pánikzavar nélkül

Az iskolától való távolmaradás okai

 szorongásos zavar (főként szeparációs szorongásos zavar) ez a szorosabb értelemben vett iskolafóbia, bár nem valódi fóbia. Lehet egyszerű fóbia és szociális fóbia is a háttérben.

 csavargás (viselkedészavar)

 reális szociális félelem (valós fenyegetettség, veszélyes iskolai környezet, kudarcok, stb.)

 pszichózis

 kábítószer abúzus

 depresszió (és egyéb bipoláris zavarok)

 terhesség

 családi befolyásolás (otthoni feladatok)

 homoerotikus vonzalom, fenyegetettség érzés

 normális viselkedés egyes családokban Iskolafóbia

 az anyához való fokozott ragaszkodás jelenik meg az iskolától való félelemben

 a gyerek a szülei tudtával marad otthon

 szorongást kelt benne az a gondolat, hogy iskolába kell mennie

 nyílt ellenállás, agresszió is megjelenhet

 szülő: engedékeny vagy túlaggódó

 előfordulás: 1-8%, általában a tizenéves kor elején az ok inkább családon kívüli, 4-8 éves korban a szeparációs szorongás

 kialakulása fokozatos, stressz elősegíti

 tünet még: sírósság, depresszió, boldogtalanság Testvér rivalizáló (zavar)

 a fiatalabb testvér születését a gyermekek többségénél kíséri valamilyen érzelmi zavar valamilyen fokban

 a testvér rivalizáció zavaráról akkor beszélhetünk, ha a zavar foka és időtartama nagyobb az átlagosnál és abnormális szociális interakciókhoz vezet

 szokásosan regresszió (esetleg enurezis, enkoprezis), alvászavar, feszültség, indulatkitörések, szorongás, visszahúzódás, agresszív viselkedés

Kényszerbetegség

 gyermek és felnőttkorban egyaránt előforduló krónikus, többnyire hullámzó lefolyást mutató neuropszichiátriai kórkép

 a betegséget az alkalmazkodást, a mindennapi tevékenységet jelentős mértékben zavaró kényszergondolatok és kényszercselekvések fennállása jellemzi

„Normál” vs fejlődési kényszerek

 a gyermek a szorongásának az elhárítására kényszeres rituálékhoz folyamodik

 pl.: kisgyerekkori esti ceremóniák, öltözködés körüli rituálék

 mozgásos repetitív játékok pl.: ipiapacs, vagy 3 ugrás előre, megérinteni valamit játék

 iskoláskorban gyűjtögetés

 serdülők: pl.: papsztárok iránti rajongás Obszessziók – kényszergondolatok

 akaratlanul megjelenő gondolatok, melyeket az egyén visszataszítónak, elfogadhatatlannak, személyiségétől idegennek tart, nehezen szabadul meg tőlük

 szorongást váltanak ki, az egyén igyekszik megelőzni, semlegesíteni, jóvátenni vagy bármilyen módon megszüntetni őket

 felismeri, hogy belső eredetűek, tudja, hogy értelmetlenek Leggyakoribb kényszergondolatok

 beszennyeződéssel, megfertőződéssel kapcsolatosak

 kóros kételkedés

 rendre és szimmetriára vonatkozók

 agresszív tartalmú obszessziók

 saját személyre vagy másra irányulhatnak

 súlyos szorongás, bűntudat, lelkiismeret furdalás kíséri

 általában a beteg életében fontos és szeretett személyek válnak az agresszív impulzusok célpontjává

 szexuális tematikájú obszessziók

 érinthetik a szexualitást övező bármely tabut pl.: a genitáliák mások előtti lemeztelenítése Kompulziók – kényszercselekvések

 olyan cselekvések, cselekvéssorok, amelyeket a betegek újra és újra végrehajtanak, belső késztetés hatására, szorongásuk csökkentése vagy elkerülése céljából

 a cselekvést én-idegennek élik át, értelmetlenségét felmérik

 ha a végrehajtás nem lehetséges, elviselhetetlen érzés, szorongás jelentkezik

 gyakran a kényszergondolatok elhárítását szolgálják Kompulziók formái

 tisztálkodási és tisztogatási kompulziók:

 általában beszennyeződéssel, megfertőződéssel kapcsolatos kényszergondolatok nyomán jönnek létre

 az ingerek veszélyességét aránytalanul eltúlozzák

 gyakran észlelhető mágikus jelleg, a bűnös gondolatok közömbösítésére

 ellenőrzési kompulziók:

 sokszor repetitív, néha sztereotip vagy ritualisztikus

 gyűjtögetési kényszer:

 szorosan összefügg a kételkedési obszesszióval

 azok a tárgyakat váltják ki, aminek a jövőbeni hasznosságában bizonytalan a beteg

 számolási kényszer:

 a repetitív kényszeraktusok sokszor zajlanak számolási megerősítéssel, mágikus vagy egyéb szempontból kitüntetett számok igénybevételével

 kérdezési kényszer:

 gyakori következménye a kételkedési obszessziónak

 bevallási és meggyónási kompulzió

 szimmetriával, renddel, precizitással kapcsolatos kompulziók

 a tökéletlenség, rendetlenség, befejezetlenség okozta diszkomfort- érzés váltja ki

 a kiváltó ingerek köre igen diffúz- az elkerülő viselkedés lehetősége csekély, úgy érzik nem tudnak új cselekvésbe kezdeni, míg az előzőt perfekt és komplett módon be nem fejezték  az öltözködés általában kényes területe ennek a tünetformának

Kezelési lehetőségek:

 Pszichoterápia – dinamikusan orientált terápiák, viselkedésterápia, kognitív terápia

2016. 04. 27.

A pszichózis fogalma

 A realitáshoz való kapcsolat kifejezett zavara

 Produktív és vagy negatív tünetek fennállása

 Az adaptív funkciók fenntartása nehézséget okoz Pszichózisok felosztása

 organikus: háttérben ismert testi betegség

 exogén: háttérben ismert anyag

 reaktív: lelki eseményekből, különleges szituációkból megérthető

 endogén

Betegségek, melyek pszichotikus zavart okozhatnak

 belgyógyászati

 toxikológiai

 ideggyógyászati

 drog • pszichiátriai kórképek Etiológia – genetika

 családvizsgálatok, ikervizsgálatok igazolják, hogy genetikailag meghatározott lehet

 ha egyik szülő: 10-15%

 ha mindkét szülő: 40-68% Etiológia

 vulnerabilitás (sérülékenység) – stressz modell egyéni jellegzetességek életesemények hatása család

Pszichotikus állapotok a pszichológiában

 skizofrénia és szkizofrénia szerű zavarok

 hangulatzavarok pszichotikus állapottal

 rövid pszichotikus zavar

 skizofrénia

 skizoaffektív zavar (skizofrénia + depressziós vagy mániás epizód)

 téveszmés zavar

 indukált pszichotikus zavar Skizofrénia jellemző tünetei

 téveszmék

 hallucinációk

 inkoherens beszéd - összefüggéstelen

 szembeszökően szétesett vagy kataton viselkedés

 negatív tünetek (elmagányosodás, hangulati üresség

 egy tünet is elegendő, ha a téveszme bizarr Skizofrénia alcsoportjai

 paranoid típus – téveszmék vonatkoztatásos, nagyzásos, üldöztetéses, bizarr, összeálló

 dezorganizált vagy hebefrén típus – szétesett, bizarr gondolkodás és viselkedés, alacsony intellektus

 kataton – motoros gátoltság, látszólag céltalan motoros aktivitás, negativitás, furcsa testtartás, grimaszolás, mutizmus – alig szól valamit, stupor (majdnem teljesen mozdulatlan)

 egyszerű típus – érzelmi elsivárosodás, inaktivitás, mozgás gátoltsága, gyorsan kialakuló autizmus, súlyos beilleszkedési zavar Kórlefolyás

 folyamatos

 epizodikusan maradványtünet nélkül stabil maradványtünetekkel fokozódó maradványtünetekkel schub – periodikusan

Skizofrénia szövődményei

 magasabb moralitás

 öngyilkosság 15-20%

 komorbid betegségek

 alkohol abúzus vagy függőség

 kábítószer függőség Paranoid pszichotikus zavar

 nem bizarr téveszmék, a való életben is előfordulhatnak

 a viselkedés nem különleges

 rövid hangulatzavar lehet

 szomatikus

 féltékenységi